Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. májas Hk A francia hadsereg provokációja Algéria keleti határán Az OAS változatlan erővel folytatja merényleteit Tunisz (MTI). Az algériai ideiglenes kor­mány tájékoztatásügyi minisz­tériumának egy szóvivője csü­törtökön este bejelentette, hogy Algéria keleti határa men­tési a francia fegyveres erők szerdáin és csütörtö­kön rendkívül súlyos in­cidenseket idéztek elő. Szerdán bombázták a nemzeti felszabadító hadsereg állásait Bordzs el Gaidnál, és körül­zárták a felszabadító hadse­regnek a tűzszünet megkötése .előtt elfoglalt állásait a Chal- le és Móricé vonalak között. Francia repülőgépek röpköd­nek állandóan a körülzárt ál­lások fölött. A franciák ulti­mátumokat intéznek az al­gériai egységekhez, a tisztek és a katonák provokatív ma­gatartást tanúsítanak a felsza­badító hadsereg tagjaival szemben. Az a veszély fenye­get, hogy a francia fegyveres erőknek a tűzszüneti megálla­podás megszegésével tanúsított agresszív magatartása bármely pillanatban sú­lyos következményeket vonhat maga után — fejezte be nyilatkozatát a szóvivő. Az algériai ideiglenes kor­mány a helyzetről értesülve úgy döntött, hogy azonnal pa­nasszal fordul a tűzszüneti központi bizottsághoz követel­ve, hogy a francia hatóságok utasítsák egységeiket a tűz­szünet tiszteletben tartására. ALGÍR A csütörtöki nap folyamán az OAS-térroristák változat­lan erővel folytatták merény­leteik végrehajtását. Gyilkos robbantásaik kö­vetkeztében csütörtökön 21 személy meghalt és 29 megsebesült. Kegyetlenkedéseikre jellemző, hogy a halálos áldozatok-egyi­ke egy 15 éves arab lány volt, akit úgy öltek meg, hogy fel­tartóztatták a mentőautót, amely a miár egyébként is se­besült fiatal lányt a kórházba szállította, és így lőtték le ál­dozatukat. „Halál Salanral" „Bérünket köve telj ük 1" — című feliratok fogadták De Gaulle-t vidéki kőrútján Párizs (MTI). De Gaulle közép-franciaor­szági (körútja során négy vá­rost látogatott meg. Első na­pi útjának utolsó állomása Tulle volt, ahol a hitleri fa­siszták a háború alatt 99 fran­cia hazafit végeztek ki. Tuü- le-ben és Brive városka főte­rén ilyen feliratok fogadták De Gaulle-t: »Halál Salamra!« — »Bérünket követeljük!« — »Fompidou menjen vissza Rotschildhoz!« Az elnök uta­sítására rohamcsendőrök tá­volították el a feliratokat. De Gaulle mindegyik város­ban ugyanazt a beszédet mon­dotta el, mint Figeac-ban. Amikór beszéde végén szoká­sa szerint a Marseiallaise-t kezdte énekelni, alig néhány hang kísérte. De Gaulle az éjszakát a tulle-i prefektúrán töltötte, annak a börtönnek a tőszom­szédságában, ahol Challe, Zel­ler és az áprilisi puccs más el­itéit tisztjeinek »luxuscellái« vannak. — ülést tartott a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága ilyen helyzetet, mégpedig az­Párizs (TASZSZb Ülést tartott a Francia Kommunista Bárt Föli ti kai Bizottsága. Az ülésen Maurice Thorez, a párt főtitkára elnö­költ. A politikai bizottság megvitatta a dolgozók gazda­sági követeléseinek kielégíté­séért folyó harc helyzetét. Az ülés után közzétett nyilatko­zat rámutat arra, hogy a mun­kások a súlyosbodó nyomor és kizsákmányolás miatt erőtel­jesen fokozzák harcukat. Bár a termelés 1958 óta húsz szá­zalékkal emelkedett, s a mun­ka termelékenysége és a mun­kaidő egyre növekszik, az árak szakadatlanul emelkednek, a mun' ások és alkalmazottak vásárlóképessége rohamosan -csökken. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy éppen a De Gaulle-ista hatóságok politikája teremtett zal, hogy meggyorsította a tőkekoncentrációt és a lehető legnagyobb támogatást adta meg a nagy monopóliumok­nak. A hatalmon levők — most például Pompidou —ha­zug ígérgetései súlyos ellen­tétben állnak a kizsákmányol­tak keserű tapasztalataival. A nyilatkozat rámutat, hogy amint az algériai tűzszüneti egyezmény aláírása is mutat­ja, a De Gaulle-ista hatalmat meghátrálásra lehet kénysze­ríteni, és győzelmet lehet aratni fölötte. Ennek nélkülöz­hetetlen feltétele a munkás­osztály egysége, az összes de­mokratikus és nemzeti erők összefogása. A politikai bizottság közöl­te, hogy a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga május 31-én összeül. (MTI) Folytatódik a spanyol sztrájk Madrid (MTI). A Franco-kormány által életbe léptetett szigorú cenzúra miatt ke­vés hír érkezik a spanyol sztrájk­mozgalomról. A hírügynökségek jelentéseiből azonban kitűnik, hogy a sztrájk lendülete lényegében tö­retlen. A Reuter becslése szerint csupán Fszak-Spanyolországban körülbelül 100 000 ember sztrájkol. A legújabb értesülések szerint Macosa fontos ipari központban péntekre sztrájkba lépett 1500 épí­tőipari munkás. Az ország többi vidékein a hely­zet változatlan. A portugál egyetemi hallgatók tovább harcolnak Lisszabon (AFP). A lisszaboni és a coimbrai egye­tem hallgatóinak többsége nem je­lent meg az előadásokon. Több tanszéket bezártak. A portugál diákság folytatja har­cát. Mint AFP-tudósítás közli, Coimbra városban csütörtökön mintegy kétezer-ötszáz egyetemi hallgató egységesen visszautasította azokat a javaslatokat, amelyeket követeléseikre a hatóságok adtak. Pénteken újabb nagy diákgyűlést tartottak a városban. (MTI) Verekedés a görög parlamentben Athén (MTI). A DPA jelentése szerint a Karamanlisz-karmány ellen benyújtott bizalmatlansági in­dítvány megvitatása a görög képviselőiház csütörtök esti vi­haros ülésén verekedéssé fa­jult. A vita hevében összeve­rekedett képviselőket csak ne­hezen lehetett egymástól szét­választani. Az ülés elejéin Papandreu, az ellenzéki centrum unió párt elnöke élesen bírálta a kormányt, és szemére vetette a királynak is, hogy túlságo­san fényűző esküvőt rendeztek Zsófia hercegnőnek. Hangsú­lyózta, hogy a felduzzasztott katonai költségvetés a többi NATO-tagállamokhoz képesít is túl nagy terhet ró a görög népre. Az ellenzéki vezér rá­mutatott a növekvő nyómor- ra, a munkanélküliségre és a mind nagyobb méreteket öltő kivándorlásra Kanellopulosz miniszterelnök-helyettes vá­laszbeszédében megpróbálta visszautasítani a kemény bí­rálatot. A vita ezután annyira elfajult, hogy tettlegességre került sör. DÜHÖNG A Aki ezentúl az ausztriai Vorarlberg tartomány terüle­tén a twist nevű táncot járja, az a törvény szigorát vonja magára: Bregenzben, a tarto­mány székhelyén elrendelték, hogy a twistelőket 2000 schil­ling bírsággal vagy egyhavi elzárással kell sújtani. S mind­ez a jó erkölcs nevében! Ausztriában (méghozzá nemcsak egy tartományban) mindmáig szabadon él és mű­ködik számos fasiszta tömeg­gyilkos. A magyarországi tíz­ezrek haláláért felelős Höttl SS-fönök például mint isko­laigazgató működhet. Ez ugyebár, erkölcsös? Az olaszországi Carrara vá­rosházának egyik homályos zugában várja jobb sorsát A. Buttini szobrászművész díja­zott aktszobra. A püspökség mozgósította a klerikális egy­leteket, és ezek nyomására a polgármester nem meri fel­állítani a »pucér« szobrot. Persze ezt is a jó erkölcs 'ne­vében! Ugyanakkor Olaszországban egyre-másra. leplezik le a leg­előkelőbb és legvagyonosabb rétegek pénzén létrejött, sőt JÓ ERKÖLCS e rétegek leányaiból szervező­dött titkos kéjnőszervezeteket. A papságnak itt természete­sen egy szava sincs. Ez ne­tán az erkölcsös? Dél-Vietnambán betiltották a kakasviadalokat, a szépség- versenyeket, a bokszmérkó- zéseket, mert ezek megront­ják a lelket. Ezek ugyanis nem erkölcsös dolgok. Ezzel síim­ben a kormány a falvak so­kaságát változtatja szöges­dróttal körülvett börtönné, amerikai szövetségesei pedig épp most jelentették be a dzsungelháború új fegyverét, a lármabombát, amely nagy körzetben mindenkinek be­szakítja dobhártyáját. Ez igen, ez viszont erkölcsös! Szinte megnyugtató, hogy Amerilcából mostanában nem érkezik híre az erénycsőszök ilyen tevékenységének. El­lenkezőleg, a hírek egyértel­műen a bűnözés terjedéséről szólnak. Ez legalább összhang­ban van az állami külpolitika szintjén űzött erkölcstelen­séggel: a hadüzenet nélküli dél-vietnami háborúval, a re­kord számú légköri atomrob­bantásokkal. G. Gy„ Kennedy sajtóértekezlete Washington (MTI). Kennedy amerikai elnök csü­törtökön sajtóértekezletet tar­tott. Az elnök részletesen beszélt a laoszi helyzetről. Kijelentette, az Egyesült Államok »igyek­szik elkerülni az ázsiai d2sun- gelekben vívott tényleges há­ború kockázatát, és diplomá­ciai úton óhajtja megoldani a válságot«. Az amerikai kor­mány reméli, hogy a három irányzatot képviselő három herceg találkozik, és létrehoz­za a nemzeti egységkormányt, így Laosz semleges, független országgá válik. Ugyanakkor azonban Ken­nedy nem volt hajlandó hatá­rozott választ adni arra, meny­nyi ideig maradnak Thaiföldön az oda vezényelt amerikai egy­ségek. Az elnök azt állította, hogy a thaiföldi partraszállás a délkelet-ázsiai helyzet »stabili­zálása« érdekében történt. Az amerikai csapatok visszavoná­sának időpontja attól függ — mondotta —, hogyan alakul a helyzet Thaiföldön és a szom­szédos országokban, vagyis Laoszban. A pillanatnyi laoszi katonai helyzetről szólva az elnök ki­jelentette, hogy noha az Egye­sült Államok szeretné, ha & visszaállítanák a Nam Tha el­foglalása előtti helyzetet, »a lényeges az, hogy béke le­gyen«. Hozzáfűzte, tudomása szerint Laoszban nem folyik harci tevékenység. Az elnök sajtóértekezletén bírálta De Gaulle elhatározá­sát az önálló francia atomütő- erő megteremtéséről. De Gaul­le sajtóértekezletéről szólva először is leszögezte, hogy vé­leménye szerint a NATO, mely­ben az Egyesült Államok is je­lentős szerepet vállal, »na­gyon is megfelelő erőt jelent a nyugati világ számára«. Ha egyik ország a másik után hoz­záfog saját elrettentő erejének kifejlesztéséhez, vagy azt szük­ségesnek tekinti saját függet­lenségéhez — mondotta Ken­nedy —, akkor mind veszélye­sebb helyzet alakul ki. Az ame­rikai elnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint, ha előbb Franciaország, majd más or­szágok sorra önálló atomerőt teremtenek, az végeredmény­halad a maga útján, ez így less — mondotta Kennedy. — Mi nem értünk egyet ezzel, és De Gaulle nem hibáztathat ben­nünket ezért.« Arra a kérdésre válaszolva, hogy egy Kennedy—De Gaulle találkozó nem csökkenthetné-e a nézeteltéréseket, az ameri­kai elnök kijelentette, nem biztos abban, hogy egy ilyen találkozón nagyobb egyetér­tést lehetne elérni. Hozzáfűzte azonban, továbbra is kapcso­latot tart De Gaulle tábornok­kal, és reméli, hogy ez a kap­csolat »legalábbis nem lesz ki­élezett«. A nyugat-berlini kérdésről szólva az amerikai elnök hang­súlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok kívánatosnak tartja a tárgyalások folytatását. Az amerikai kormány tárgyalni fog szövetségeseivel, mielőtt végleges döntésekre kerülne sor — mondotta. Bonn és Wa­shington kapcsolatát érintve az elnök kijelentette, hogy a két ország viszonya »ismét a régi kerékvágásban van«. Hozzá­fűzte, hogy az amerikai kor­mány most Adenauer válaszát LAOSZI HELYZETKÉP ben a NATO gyengülésére ve- várja a Berlinbe vezető útvo- zet. »Ha azonban Franciaor- nalak ellenőrzéséről szóló ame­íOkinawa-szh Tajvani ! = 1^5 1=5: 1 —-—.tar: ——<-sr ,1/i f"e •• f ' VIETNÁMIK . IjJÜMOKRATIKULk KŐZT ős •Nr-1,” t ,, . . r a Savannakhetw»^ THAIFÖLD 'V te . \ \ /TÁMBODZS^^éf 200 km J laoszi hazafias # erők ellenőrzése sm tevő terület —;-----y— ...........- — —— ............................................. , i — „a.... j.i. .1 i ■ , ■ J 8.- tsak-Someó Mé&-fst*M2S£ K.P. • Kelet- Pakfsitán M.5ZÓV.--Maß; Störelség te Nepál fá'Snnmpvr Mamit! 'mpk'iZ'r't'r fc-s ’>sáv Egy évvel ezelőtt, 1961. má­jus 14-én kötötték meg Laosz- ban a törvényes kormány s az őt támogató Patet Lao-mozga- loxn, valamint a lázadó reak­ciós Boun Óim tábornok ve­zette csoport képviselői a fegy­verszünetet. A fegyverszüneti . egyezmény feltételeit a láza­dók többször is megsértették. Több ízben ejtőernyős csapa­tokat dobtak le a hazafias erők által ellenőrzött területekre, hadműveleteket folytattak a laoszi hazafiak ellen, a leg­utóbbi időben pedig nagysza­bású csapatösszevonást hajtot­tak végre, s támadást indítot­tak el Északnyugat-Lao6Zban. A hazafias erők ellencsapásai után a lázadók feladták Nam Tha városát és Houei Sait, mely a legnagyobb katonai támasz­pontjuk volt Északnyugat- Laoszban, s a Mekong-folyón átkelve a szomszédos thaiföldi területekre menekültek. A 237 000 négyzetkilométer nagyságú és 2,1 millió lakosú Laosz 12 tartománya közül je­lenleg négy teljesen, további négy pedig jelentős részben a laoszi hazafias erők ellenőrzé­se alatt áll. (Térképünkön fe­ketén ábrázoltuk azokat a te­rületeket, amelyeket 1962. má­jus közepén a hazafias erők ellenőriztek.) Laoszban jelenleg négy város áll a politikai ér­deklődés középpontjában. A 140 000 lakosú Vientiane az ország hivatalos fővárosa, a 24 000 lakosú Luang-Prabang a laoszi király székhelye, a jobb­oldali lázadók fő bázisa Savan­naketh és körzete, a hazafias erők központja pedig Xieng Khouang és a tőle néhány ki­lométerre fekvő Khan Khai, a törvényes kormány ideiglenes székhelye. A laoszi lázadók hathatósabb támogatósára az Egyesült Ál­lamok kormánya a napokban a Csendes-óceánon állomásozó 7. flotta több egységét Thai­föld partjaihoz irányította, s ott több ezer fős amerikai egy­ség partra is szállt szág úgy döntött, hogy tovább- rikai javaslatokra. Rusk beszéde a két világrendszer együttműködéséről Knoxville (Reuter, AP, AFP). Rusk amerikai külügymi­niszter Tennessee állam egye­temén részt vett »A kormány és a világválság« elnevezésű szimpóziumon, és beszédet mondott. Egyebek között kije­lentette: »A szabad világ meg tudta találni a kommu­nista tömbbel a közös neve­zőt, és el kell készülnie arra is, hogy a közös érdekekért tár­gyaljon a kommunistákkal.« Hozzáfűzte, hogy a világűrku­tatás, a Déli-sarkvidék kuta­tása és az orvostudomány te­rületén a szovjet—amerikai együttműködés kérdésében ki­fejtett szovjet álláspont »köz­vetlen és bátorító«. »Tárgya­lások vannak folyamatban, és reméljük, hogy a közös együtt­működésre komoly lehetőség van.« Rusk reményét fejezte ki, hogy tárgyalások útján eset­leg csökkenteni lehet a nyu­gat-berlini válságot is. Az amerikai külügyminiszter fen­ti kijelentéseit azonban bán­tóan ellensúlyozták azok a mondatok, amelyekkel a nyu­gati világrendszer fölényét igyekezett bizonygatni, és a szocialista világrend közelgő »válságát« emlegette. (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata London (TASZSZ). Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának Politikai Bizott­sága nyilatkozatban ítélte el az angol kormánynak azt a szándékát, hogy csapatokat vezényel Thaiföldre. A párt sajtónyilatkozata rámutat: az angol népnek egyáltalán nem érdeke, hogy belesodródjék egy délkelet-ázsiai háborúba. Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának Politikai Bizott­sága elítéli az angol konrtány- nak amerikai nyomásra ho­zott döntését, és kijelenti, hogy a thaiföldi csapatmoadu- latok fokozzák egy átfogóbb háború kitörésének veszélyét. A kommunista párt felhívja az angol népet, követelje a kor­mánytól e határozat érvény­telenítését, és támogassa va­lamennyi délkelet-ázsiai nép nemzeti felszabadító harcát. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents