Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
Péntek, 1962. május 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Somogyjádon új egyemeletes, nyolc tantermes iskola épül a felső tagozatosok részére. Az épületet augusztus 20 -ra adják át rendeltetésének. „JUd^ke* i& Leitek... il A kisfiú kócos volt és ma- szatos. Nagy hüppögve mondta el bánatát a rendőrnek: — Apu megvert... — És miért vert meg? — faggatta a rendőr. — Talán valami rossz fát tettél a tűzre? — Gyufával játszottam, és meggyújtottam a kenyereskosarat ... Az apró termetű hétéves legényke néhány perce érkezett a rendőrségre. A kapuügyeletesnek csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy panaszkodni akar. Így került aztán az ügyeletes tiszt szobájába, ott elsírta magát, és egyre csak azt hajtogatta, hogy nem akar többet hazamenni, és sírjanak otthon is, ha észreveszik, hogy eltűnt. — Hát, kiskomám, majd jól megbüntetjük a papádat, amiért megvert — csitítgatta a fiúcskát a rendőrtiszt. — Addig ülj csak le a székre, várj egy kicsit — mondta, és kimént a szobából. A fiúcska még elpottyan- tott néhány könnycseppet, aztán ismerkedni kezdett a környezettel. Odament az ablakhoz, kinézett az utcára. Kora délután volt, sütött a nap. A járdán két hasonló korú legényke rúgta nagy buzgalommal a labdát, egy másik meg kerékpárral surrant el közöttük. Ezalatt a másik szobában nagy tanácskozás folyt, hogy mi legyen a kis csínytevővel. — Nem csinálunk semmit, várjátok ki a végét — mondta a rendőrtiszt. Múlott az idő, a délutánból este lett. A fiúcska csak ült az ablaknál, néha-néha fészkelö- dött a széken, de már nem nagyon mert mozdulni sem. A szobában ijesztően megnőttek az árnyak, és amikor az utcán kigyulladt a villany, egészen félelmetes lett minden. A legényke elaludt. A nagy izgalom kifárasztotta. Ajtócsapódásra ébredt föl. Kigyulladt a villany a szobában is, és a rendőrtiszt mosolygott rá. — Elaludtál, öcskös? — kérdezte a hunyorgó fiúcskától. — No, most mi legyen veled? Azt hiszem, a legjobb lesz, ha éjjel itt maradsz. Nem engedünk haza, nehogy még egyszer megverjenek. — És... és itt kell aludnom? — Persze, majd össsetolunk két széket... Eltörött a mécses. — Rendőr bácsi... hadd menjek haza... — De hát ...no, mindegy... gyere... Kézen fogta a fiút, és vezette ki a szobából. A legény- ke az ajtóban megtorpant, aztán mind a nyíl, úgy ugrott előre. A folyosón a papája várta. A kisfiú a nyakába csimpaszkodott, és sírás hangon motyogta: — Apuka, máskor jó leszek... P. Gy. tnnru-ű-Lnru~ii~innnm~i~rrr-1——r - ———————aaa« Ünnepélyes termelési tanácskozás a MEK-nél A napokban a kaposvári tranzittelepen ünnepélyes termelési tanácsl*ozást rendezett a MÉK. Kücher János, a MÉK igazgatóságának elnöke a múlt évi és az idei munkát elemezte. Tavaly megyénk a harmadik helyezést érte el — mondotta. — Az idei első negyedév tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy többet kell tennünk az előirányzatok teljesítéséért. Míg például burgonyafelvásárlási tervét 113,8 százalékra teljesítette a MÉK, addig a szerződéskötésekkel az utolsó előtti helyen áll me gyénk. Az élőiét 15 000 holdból eddig 12 595 holdra kötöttek szerződést Hogy a feladatokat teljesíthessék a MÉK minden dolgozójának sokoldalú kapcsolatot kell kialakítania a tsz-ekkel, s nagyobb gondot kell fordítani a szerződéses fegyelem kétoldalú megszilárdítására, az árukkal való tervszerű gazdálkodásra. Horváth János, a MÉSZÖV elnöke hozzászólásában a takarékosságra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy Budapest március havi burgonyaellátásáért megyénkben a szu- loki Petőfi Tsz tette a legtöbbet, ezért elismerő oklevelet nyújtott át a MÉSZÖV és a MÉK nevében Szeitz Istvánnak, a szövetkezet elnökének. Az ünnepségen pénzjutalmat és törzsgárda jelvényeket osztottak ki. Kilencvenkilencen kaptak meg a törzsgárdajel- vény bronz és ezüst fokozatát. A jól sikerült termelési tanácskozást családi est követte. Guzi Mihály — Becze Károly: AZ 57081 Tágas szobába nyitottak be, ahol két, civilruhás, megnyerő külsejű ember ült az asztal mellett. Érkezésükre mindketten felálltak, s franciául üdvözölték a jövevényeket. Vörös és Gazsó elmormogta nevét. Körülnéztek. Valóban, szépen berendezett szoba volt. A fal festése ízléses, mintái megnyugtatóak. A bútorok modemek, a fotelok kényelmesek. A vendéglátók hamarosan két üveg bort tettek az asztalra s töltöttek. Mind az öten fenékig ürítették poharaikat. — Ez igen! — csettintett Vörös. — Ez jólesett! — Régen ittak már ilyet, mi? — mosolyodott el az egyik francia. — Hát... bizony elég régen ... — ütő, akkor még egy pohárral... Töltött A második pohár fejébe szállt Vörösnek is, Gazsónak is. Tagjaikban jóleső zsibbadás vonult végig. A francia amúgy is barátságos arca még rokonszenvesebbé vált IV. Azok cigarettával kínálták őket Arany végű, amerikai cigaretta volt Rágyújtottak, s hátradőltek kényelmes székükben. — Mindjárt itt a harapnivaló — szólalt meg a másik francia —, addig, ha kedvük tartja, bemennek a fürdőszobába, s jó meleg vízben lemossák magukról az út porát Találnak ott borotválkozókészletet is. A két fiú szeme felcsillant. Jó, meleg fürdő!? Hát hogyne akarnák! As elmúlt napok után?! Ebben a helyzetben ennél nagyobb élvezet nincs is talán. Azonnal felálltak, és elnézést kérve a fürdőszobába siettek. A két szemben levő fülkében már el volt készítve a fürdővíz, a szappan, a törülköző, minden. Pillanatok alatt lehányták magukról poros, gyűrött holmijaikat és zsupsz! Bele a vízbe! Hamarosan nyakig merültek bene, s mosták, súrolták magukról az elmúlt napok szennyét. A bor és a remek víz meghátrálásra kényszerítette az álmosító fáradtságot, a kéz és a fantázia gyorsabban kezdett működni. Igen, rendbe szedik magukat, megborotválkoznak, s van itt kefe, klkefelik szépen holmijai ÁZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI írni kell az irányítás gondjairól Örömmel tapasztaljuk, hogy a Somogyi Néplap az utóbbi időben bátran és segítő szándékkal foglalkozik a vezetést, irányítást érintő problémákkal. Járási tanácsunk dolgozói elismerően szólnak a lap néhány > cikkéről, mert azok segítik munkájukat, és bátorítást adnak feladataik elvég, zéséhez. Feltétlenül írni kell az itt-ott még előforduló »istvándi tapasztalatokról«. A Somogyi Néplap nyíltan és tárgyilagosan írt »Lecke« című cikkében a háromfai termelőszövetkezet gondjairól. A háromfai vezetők, a tsz-tagok és a járási vezetők pozitívnak tartják az írást, és úgy érzik, hogy az sok segítséget nyújt nekik. Helyes és szükséges volt, hogy a lap április 17-i számában szót emelt a járási és a megyei vezetésnél néha előforduló ko rupt jelenségek ellen (Ferde utakon). Véleményünk szerint továbbra is szükséges a sajtó eszközeivel harcolni az effajta visszásságok megszüntetéséért. Végül felhívjuk a szerkesztőség figyelmét arra, hogy a lapban kevés a párt tömegkapcsolatát elemző írás, jóllehet az alapos tanulmányozás után írt cikkek — megjelölve a tennivalókat — jelentősen támogathatnák a megyei, a Járási és a községi vezetők munkáját. Bőhm József, a Nagyatádi Járási Tanács vb-elnöke Tanfolyamot indítunk ha szükséges Későn fogtunk hozzá a híradó szerkesztéséhez Március 22-i számunkban —A terület ismerete nélkül« című Írásunkban a Tabi Járási Művelődési Ház híradójának tartalmatlanságával foglalkoztunk. A járás művelődési életéről, a vele kapcsolatos gondokról, tervekről korántsem adott hfi képet a híradó. »A terület alapos ismerete nélkül születhetett csak meg a híradónak ez a száma ilyen tartalommal« írja a cikk. Kovács Lajos, a Tabi Járási Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője ezzel kapcsolatban az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: »Egyetértünk azzal, hogy nem használtuk ki a híradó adta lehetőségeket. Az azonban, hogy az említett számból elmaradtak a serkentő, dicsérő vagy elmarasztaló írások, nem jelenti azt, hogy ez a jövőben is így lesz. Későn fogtunk hozzá a híradó szerkesztéséhez, s ennek is tulajdonítható, a sekélyes tartalom. A segítő cikkért köszönetét mondunk. A jövőben több gondot fordítunk a híradóra.« Késik az elnökválasztás Újvárfalván Űjvárfalván a szövetkezet megalakulása óta a tagság már kétszer is le akarta váltani az elnököt. Az idén lemondott a tsz vezetője, az üj elnök megválasztása azonban késik. Erről írtunk március 14-én »Mielőbb válasszanak új elnököt az újvárfalvi tsz- gazdák« című cikkünkben. »Az új elnök megválasztásával helyreállna a rend« vélekedtünk. A választás azonban még nem zajlott le. Deák Jánosnak, a Kaposvári Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztálya vezetőjének válaszában sem kaptunk megnyugtatást. »A járási tanács mezőgazdasági osztálya — írja — a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályával egyetértésben Kiss István, a volt sömyei termelőszövetkezet elnökét javasolta erre a tisztségre, ám a tagság nem fogadta el, hanem Bódis Pál tsz-tagot bízta meg ideiglenesen az elnöki teendők ellátásával. A megbízott elnök tudásához mérten jól végzi feladatát, azonban az elnöki tisztséget véglegesen nem vállalja.« A műszakiak és a szakmunkások utánpótlásának nehézségeiről írtunk április 7-i számunk »Gondoljunk a .jövőre is« című cikkében. Megemlítettük, hogy míg egyes vállalatoknál előrelátó, tervszerű szakmunkás- és műszaki képzés folyik, másutt későn fogtak hozzá a dolgozók neveléséhez. Garami Béla, a megyei tanács ipari osztályának vezetője válaszolt a cikkre. Mint írja, a megye egységes szakmunkásnevelésének akadálya, hogy nem minden vállalat tartozik a megyei tanács irányítása alá, így csak részben tudják egybehangolni a tanulóképzést. »Emellett a felszabadult szakmunkásokat olyan intézmények (kórház, Nemzeti Bank stb.) vonják el az ipartól (jobb fizetéssel), melyek eddig nem foglalkoztattak tanulókat. Végül határt szab o »Keresik, mégsem gyártják« címmel február 24-én cikket közöltünk arról, hogy két somogyi újító találmányát — az olajtüzelésű kályhát — a nagy kereslet ellenére sem gyártják. A Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat igazgatója, Gróf István a következő tájékoztatást küldte szerkesztőségünknek: »Az ölajkályha első típusa, mely nagy sikert aratott a Budapesti Ipari Vásáron, sorozatgyártásra csak bizonyos műszaki változtatások után lesz alkalmas. A megyei tanács ipari osztálya és azújibeiskolázásának az iskola szűk volta« — állapítja meg. Fölmérte az ipari osztály a felnőtt dolgozóik igényeit, hop? milyen mesterségben indítsanak szakmunkásképzést vagy szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Elegendő számú érdeklődő esetén eddig is szerveztek és ezután is szerveznek ilyen célú oktatást. »Körronti feladat a műszaki veze 'k képzése és iskolázása — írja Garami elvtárs. — Sajnos, műszaki gárdánk gyenge, mivel sok képzett embert elvon tőlünk a minisztériumi ipar. A műszakiak számának növelése érdekében több üzemünk — így a Kaposvári és a Csurgói Faipari Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a Tanácsi Bánya- és Építőanya gipai Egyesülés társadalmi ösztöndíjasokkal kötött szerződést.« tünk a műszaki fejlesztési alapból új prototípust készít. A kályhát az illetékes hatóságoknál (Országos Árhivatal, Hőtechnikai Kutató Intézet) be kell mutatni, mivel csak az ő jóváhagyásukkal hozható forgalomba. A kályha gyártása a Barátság olajvezeték üzembe helyezésével válik időszerűvé. Az országos energiagazdálkodási szervek ugyanis a hazai termelésű olajat nem engedik fűtési célokra felhasználni.« Miéri nem kaptak nyereségrészesedést a kaposvári nyomdászok? Egy somogyi találmány sorsa tők beleegyezésével vállalókat. is. Valakik lesznek, nem: gyűrött csavargók! Amikor fél óra múlva visz-; száméntek a szobába, amazok; mosolyogva végignézték őket ! tetőtől talpig, a elismerőleg: csettintettek. — No, foglaljanak helyet az| asztalnál — udvariaskodott az! egyik francia. — Maguknak te-; rí tettünk. Mi már és Monsieur; Bőgős is régen túl vagyunk az; ebéden. Amint az asztalra tekintet-! tek, elállt szemük-szájuk. Egy- kilónyi szardínia, vaj és egy; kerek sajt kettévágva, egy fél; sonka, egykilónyi kolbász, két; egész kenyér, vagy tíz darab narancs, ugyanannyi tábla cso-i kóládé s tálban legalább négy-; Htemyi bor volt az asztalon. A bort kanállal kellett a po-: hárba tölteni. — No, lássatok hozzá — szólt • Bőgős. A fiúknak nem kellett kétszer mondani. Kettészelték a: kenyeret, majd hirtelenében: nem is tudták mihez nyúljanak. Végül Is egy-egy szál kolbászt ragadtak meg. Amazok nevettek. — Meglátszik, hogy magyarok, mindjárt a kolbászhoz nyúlnak. iFotUiatjuíté A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat nem teljesítette múlt évi tervét. Ilyen tíz év óta nem fordult elő. Ezt tettük szóvá »Teljesííhetőbb, megalapozottabb terveket« című írásunkban. A megyei tanács ipari osztályától a következő válasz érkezett a cikkre: »A tervlebontás során az Országos Tervhivatal és a Könnyűipari Minisztérium kilencmillió forintos termelést tervezett a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat részére. A tervező főhatóságok azonban nem egyeztervet, s mintegy 0,8 millió forintnyi termeléshez szükséges anyagot nem biztosítottak. Ezen a tanács sem tudott segíteni, mivel a nyomdaipar az alapanyagot központi kiutalásra kapja. A fő probléma azonban nem az volt, hogy a termelési tervet nem teljesítette a vállalat, hanem, hogy gazdálkodása is kedvezőtlenül alakult. A múlt évben nem érték el a tervezett alaprentabilitást, ezért nem Icaptak a dolgozók nyereségrészesedést** Javulóban a viszony a vései fmsz-vezetők között »Széthúzó vezetés —* szaporodó hibák« című cikkünkben számoltunk be április 10-én a vései ímsz-nél tapasztaltakról. Az elnök maga végezte az adminisztrációs teendőket, maga gépelt, mert az új adminisztrátor nem értett e munkához. Viszályok gátolták a vezetőkönyvelő és az elnök munkáját. Szabó András, a Marcali FJK elnöke a cikkre küldött válaszában a következőket írta: »Az adminisztrációs személyzet kérdését a cikk megjelenése után sem tudta megoldani a szövetkezet igazgató- sági elnöke. Megígérte azonban, hogy a próbaidő lejártával megfelelő adminisztrátort ni Zr/i lmjwui 1- t—Jt —— elnök, hogy hiányos ‘iskolázottságát pótolja. Javult a viszony a vezetők között. Igyekeznek egymáshoz alkalmazkodni, egymás munkáját segíteni. Hikádi György vezető- könyvelő kérését az FJK egyelőre nem teljesítheti, mivel a járásban levő könyvelők nem, cserélnek vele munkahelyet. Kérését azonban napirenden tartjuk, s az első adandó alkalommal eleget teszünk • kívánságának. Utasítást kaptak az FJK dolgozói, hogy '•/*?! on <r* V"*‘S€Í fmsz vezetőit, hogy a még fennálló hibákat minél előbb kijavíthassák.«
