Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
SOMOGYI NÉPI.AP 6 Csütörtök, 1962. május FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag Suhog a pálca ^Embertelenül bántak vele... Miért kellett otthagynia a baromfitelepet Buzsákinénak ? •■*^*** * **********'ViVr«VVYYYWMWW>i A történet egy londoni iskolában Játszódik, ahol úgynevezett nehezen ke hető gyermekeket nevelnek. Ide kerül John Saunders, az új tanár. Szembeszegül a megcsontosodott nevelési elvekkel, és száműzi osztályából a pálcát. Az iskola vezetőségének az a véleménye, hogy ezeknek a gyermekeknek kibírhatatlan magaviseletük miatt úgysem ér semmit a tanítás, tehát nem is fontos, hogy ismeéves gyermekek köcooooooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Másodszor kapott él üzem-kitüntetést a Balatonboglári Állami Gazdaság A munka ünnepinek előestéjén a Balatonboslán Állami Gazdaságban termelési tanácskozást tartottak. — Tisztelet, köszönet és elismerés önöknek — mondta a gazdaság dolgozóinak Markovin János, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, az ünnepi szónok. Tavalyi eredményei alapján megyénk állami gazdaságai közül egyedül a bogi ári szerezte meg az élüzemcímet. Először 1961. április 4-én avatták élüzemmé a gazdaságot előző évi kiváló eredményei elismeréseként A második éüüzemcím adományozásáról szóló oklevél átadásakor Markovics elvtárs ismertette a bogiáriaknak a szőlőoltvány- és a gyümölcstermesztésben, valamint a gazdálkodásban tavaly élért kimagasló sikereit Mint mondotta, a gyakorlott vezetőknek nagy érdemük van a termelés és értékesítés jó megszervezésében. A főhatóság pénzjutalomban részesítette Széli András igazgatót, Lakatos András főkertészt, Bubelényi Zoltán főkönyvelőt Sós'Árpád főmérnököt dr. Eifert József laboratóriumvezetőt Ambrus József és S. Nagy Zoltán párttitkáro- kat és Balogh István szb-titkárt. Az él üzemeimmel járó 61 500 forint jutalmat a gazdaság vezetősége a 93 legjobb dolgozó között osztotta szét. Az ünnepségen részt vett Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, országgyűlési képviselő, Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára, Nagy József, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője, Fe-i erről van szó. Annak ellenére. Kezébe temeti arcát, zokog. Méltánytalanság érte, megbántották, és kilátástalan körülmények közé sodorták. Nem hiszem, hogy Puskás József, a szövetkezet elnöke higgadtan, józanul végiggondolta, milyen következményekkel jár, ha a baromfitelepen a feleségével együtt dolgozó Buzsáki József- nét leváltja, és helyére Dezső Józsefnét, közeli rokonát teszi. De tekintsünk végig a történteken, hogyan jutott Buzsákiné ebbe az elkeserítő helyzetbe. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz elnökének a felesége gondozza a baromfiakat, s tegyük hozzá, szép eredménnyel. Az idős Poór Feri bácsi, akivel tavaly még együtt látta el ezt a munkát, az idén már nem bír dolgozni. Üj segítőtársra volt szükség. Buzsáki Józsefnénak a férje a télen bevonult katonának, a fiatalasszony kétéves gyermekével kereső nélkül maradt A baromfitelep kínálkozott a legalkalmasabb helynek, ahol dolgozni is tudna, s amellett elláthatná gyermeke gondozását is. Laska János párttitkár méltányolta Buzsákiné helyzetét, és hozzásegítette ahhoz, hogy a baromfiakhoz kerül jön. Érthető, hogy a nagyüzemi baromfinevelésben járatlan fiatalasszonynak nem ment úgy a munka, mint társának. Ráadásul Puskásnétól mást sem kapott, mint szidalmazást Egy darabig szótlanul tűrt, elnézett mindent, azt is, hogy egy- egy nagytakarításkor Puskásáénak mindig akadt segítsége, neki pedig sohasem. Egyszer aztán betelt a pohár, s megoldásképpen a 2500 csirkét két részre osztották: neki adtak [ezret, az elnök feleségének ^-ötszázat A bajok ezután kezdtek csak igazán tornyosulni. A takarmány egy helyen volt, és hogyan, hogyan sem, de a Buzsákiné gondjaira bízott állatoknak mindig kevesebb jutott a kelleténél. Az ő csibéit gyakran naponta kétszer is megszámolták, s tudni való, hogy minden számlálás »töri« az aprójószágot, a sok fogdosástól növekszik az elhullás veszélye, öt hét múlva Puskás elvtárs megállapította, hogy a fiatalasszony 1500 forint kárt okozott a szövetkezetnek, és elküldte a baromfifarmról, azzal, hogy a kárt meg kell térítenie. Ügy nézve az esetet, hogy egy embert félreállítottak, mert nem látta el munkáját becsülettel, természetesnek találná bárki Puskás elvtárs intézkedését Most azonban nem kécs Lajos, a MEDOSZ megyeil hogy Buzsákiné igen rá van bizottságának titkára és Gaj-| utalva a keresetre, sokan cso- dos László, a Fonyódi Járási! dálkoztak rajta, amikor elválPártbizottság titkára is. I lalta a baromfigondozást, mert mint mondják, Puskásáévá! igen nehéz együtt dolgozni. Az elnök felesége kezdettől fogva nem nézte jó szemmel Bazsá- kiné jelenlétét, szívesebben látta volna munkatársnak testvérének anyósát, Dezsőnét. Ezért minden eszközzel azon v>U, hogy mielőbb elkerüljön mellőle a fiatalasszony. Mint Príncz István tanácselnök említette, a nőtanács ülésén is szóba került ez az eset, de nem mert senki se.u • hiszen mégiscsak a tsz-elnök- ről és feles, g. i ú. , csa szemléletre vall ez, de sajnos, nőm GUc.picLu*ii a .i-w- lelem. Hiszen Buzsákiné esete azt bizonyította, hogy hiába tesz bármit, ha a vezető úgy akarja, akkor talál módot arra, hogy eltávolítsa. A másik dolog, ami megütközést keltett a faluban, az, hogy Buzsákiné helyére éppen Dezső Józsefnét, a közeli rokont tették. Számtalan példa tanúsítja, hogy ahol a tsz-ve- zetők »gondosan ápolták« a rokoni kapcsolatokat, s különböző előrv/öikhöz juttatták hozzátartozóikat, ott megindul a ssóbeszé/l, a találgatás, s a rokoni / sszefonódásnak az esetek többségében nem jo vége lett Lehetséges, hogy nem gondolt erre Puskás elvtárs, amikor így rendelkezett?! A falu méltán háborog a történtek miatt Sajnos, nem ez az egyedüli, amit l-Kn solhatnak. Puskás elvtársnak minden figyelmezteiés is tudnia kellett volna, hogy helytelenül cselekszik, ha leváltja Buzsákinét Ha nem látta el úgy a munkáját, ahogy kellett volna, ezért nemcsak ő a hibás. Az a fő baj, hogy nem kapott segítséget, mert másnak szánták a helyét Nem törődnek azzal sem, hogy most mi lesz vele, hogy hetek óta nincs fája, hogy hogyan tartja el kisgyermekét, és mi lesz, ha három hónap múlva megszületik második gyermeke is! Mondjuk meg nyíltan: embertelenül jártak el vela szem bon, és Puskás elv társnak saját érdekében is mié.óbb jóvá kell tennie ezt a hibát Fersze helytelen lenne, ha a Vigyózzu k a gye szegélyekre! Napról napra szépülnek Kaposvár utcái. A járdát szegélyező virágágyásokat felás k, elvetették füvei. Jólesik látni a zsenge fűszálakét. l e map reggel azonban megdöbbenve vettem észre a Lenin utcában, hegy a sok faradsággal, költséggel rendbe tett területet c.pötalvmjomok ékte- lenítik. Minden évben álcádnak olyan emberek, akik előszeretettel mennek bele a frissen elmunkált gyepszegélybe. Vajon mi örömük telik abban, ha halálra tapossák a serkenő füvet? Ha zöldben akarnak járni, akkor ott vannak a várost övező dombok és erdők. Az utcákon azonban ajánlatos lenne a járdán közlekedniük. — vm — * • * Kennedyné kulisszatitkai Jacqueline Kennedy némileg kiábrándította, sőt felháborította sok honfitársát. Fodrásza ugyanis elárulta a titkot, hogy az amerikai elnök felesége tizenhat darab, összesen kb. 150 000 forintnak megfelelő értékű parókával felszerelve utazott Indiába. • * • Túl jó ember volt A dublini postaigazgatóság a napokban azonnali hatály- lyal elbocsátott egy postást mert a kézbesítésre átvett leveleket kinyitotta, elolvasta, és a rossz híreket tartalmazó értesítéseket kézbesítés helyett rövid úton megsemmisítette Amikor megkérdezték tőle, hogy mi volt az oka ennek a postáshoz nem illő ma-, gatartásnak, a jó ember ártatlan arccal kijelentette: történtek után Euzsúkinét \jsz-| »Nem akartam, hogy kedves szatennék a baromfiakhoz, hi- szen minden valószínűség szerint Puskásné akadályozná munkáját. Viszont az is helytelen, hogy két közeli rokon gondozza a Baromfiakat, sőt Puskásné egyedül árusítja a marcali piacon a szövetkezet húscsibéit! Ezen is változtatnia kell az elnöknek. Vezetői és emberi kötelessége, hogy mielőbb gondoskodjék Buzsákiné számára valami könnyebb munkáról. Vörös Márta — Ez a kis falu olyan eredményeket ért el, hogy a környéken csak jó példaként emlegetik — mondták a barcsi járás vezetői, amikor útnak indultam. A kis falu: Drávagár- dony. Lakói szorgalmas emberek. Az elismerést három év alatt vívták ki maguknak. Jártam már itt, még a közös munka első tavaszán. Az irodában a tervekről folyt a vita. Gyer- gyák László, a szövetkezet újdonsült elnöke akkor ismerkedett a faluval és az emberekkel. A tervekről, a kertészetről és az állattenyésztésről beszélt. Többen ültek az asztal mellett, hallgatták figyelmesen. Egyikük, egy idősebb köpcös bácsi gyorsan kimondta a véleményét: — Majd meglátni'' rajtunk nem múlik ... Azóta három év telt el. Május van ismét, és úgy tetszik, kihalt a falu. Keresem az öreg bácsit, kíváncsi lennék véleményére. Egy kis falu nagy tekintélye A kívülálló Benyitok az egyik ház kapuján. A tornácon őszülő ember pihen. Berki Benedek kívülálló. A faluról, a szövetkezetről meg az emberekről beszélgetünk. — Sajnos, én már nem bírok dolgozni — mondja csöndesen —, hónapok óta az ágyat nyomom, és még napozni is csak orvosi engedéllyel szabad. Pedig — csillan fel a szeme — ilyenkor csak földszagot lehet érezni, és megpezsdül a vei a jó gazda ereiben. — Hát a tsz? Gondolkodik egy kicsit, pihen, mert nehezére esik a beszéd. — Becsapódtunk mi soltan... — Hogyan? — Hát azt hittük kezdetben, hogy nem lesz abból semmi sem. — Aztán lett? — Nézzai ki a határba, most is úgy dolgoznak, mint a méhek ... Motoros száguld az országúton, aztán lassít, és megáll az iroda előtt. Gyergyák Lászlói elnök — mert ő a motoros — már messziről integet. — Látom, kívülállókat látogat — mondja nevetve —, pedig az, akitől k jött sértődött ember. Valamikor a szövetkezetben dolgozott. Aztán meggondolta magát és kérte, hogy engedjük ki. Nem tartunk mi senkit mp* vissza hát letté* pett Pedig már régen nyugdíjas volna, ha marad. Sajnáljuk, most már sem segíthetünk... Elhallgat, aztán márts kérdez: — Az irodába vagy a határba? — A határt», — Előbb nézzünk be percre a morzs ölökhöz. egy A mókamexler A morzsolok egy fészer alatt dolgoznak. Zúg a gép, de a kacagás kihal latszik az udvarra. — Ahol Berta Sándor dolgozik, ott mindig vidámság van — mondja az elnök. Biztosan így van ez, mert az asszonyoknak még a könnyük is csorog a nevetéstőL — Miről mesélt, Sándor bácsi? Az öreg komótosan megtörni pipáját, és csak akkor válaszol, amikor már füstölög a miska. — Egy régi koldusról... — Aztán mit? Tréfásan válaszol Sándor bácsi: — Azt, amit a mairól nem lehet elmondani. — Miért? —- Egyszerű az, kérem. Csak azért, mert ha jól emlékszem, tíz éve láttam a faluban utoljára koldust Az asszonyok az elnökkel tréfálkoznak. — Olyan se jó, se rossz ez a mi elnökünk — mondja évőd- ve egyikük. — Bezzeg, ha én volnék a helyében, hátrakötném néhány nagyszájú menyecske sarkát Gyergyák László érti a tréfát, együtt nevet az asszonyokkal. A halárban Megyünk a dűlőúton, és a* elnök mindent megmutat. — Nézze a gabonáinkat' Ilyen még nem volt ebben a határban. Amott dolgozik az asszonycsapat, burgonyát ültetnek Mire odaérünk, mindenki a tábla végén üldögél. Takács Já nosné azonnal tolmácsolja az asszonyok kívánságát — Bat kell megírni, rossz « szervezés, már öt perce várunk a kocsira. — Honnét tudja, hogy írni akarunk magukról? — Meg van itt szervezve a híradás, már egy órája tudjuk, hogy mi járatban vannak. A kocsisok még azt is elárulták, I hogy felírták Berta Sándor bá-f esi nevét... Közben megjön a kocsi, és az asszony k egy pillanat alatt hűtlenek lesznek hoz :ánk. — Hiába, a munkát jobban szeretik a nyilatkozásnál — mondja az egyik kocsis tréfásan. Négyen állnak a jelölő mellett: Csokona József, Varga Gábor, András József és Bödő József. Ügy érzem most, három év távlatából, mintha Varga bácsit láttam volna akkor az elnöki irodában. Nem kérdeztem meg. mert éppen magyarázott a két fiatalabbnali- , , ... I Az MSZMP Sou... — Nézzetek csak az uj ge-. Bizottsága és a Somagj pet, úgy megy, mint azj óramű, okos dolog volt, hogy, megvettük, sokat fog segítem Gábor báe«i úgv sl»""“« szemével a Beloruszt, mint a ’ó lovat szokás A z‘'n izzónk fordult, és megnyomta a szót: — Megy itt minden mint a karikacsapás, csak egy kis eső, rerJes2£ va' ^gya^PoVta eio- Kellene. [fizethető a helvi postahivataloknál „ .. , és postáskézbesftőknél. Nemeth Sándor előfizetési <Uj egy báupra is II embetársaim szomorkodja- nak, ás nem tudtam elviselni, hogy gondot okozzák nekik. Ezért csak a jó híreket kézbesítettem, a rossz híreket tartalmazó leveleket pedig azonnal megsemmisítettem.« * • • A legfiatalabb kiöregedő színészek Mindig gondot okoz a színháznak, ha valamelyik színésze «kiöregedik«. Különösen sok a probléma emiatt a Madách Színházban, ahol Magyarország legfiatalabb színészei nőnek ki szerepükbőL A Kaukázusi krétakör című drámában az egyik «-főszereplő« egy kétéves kisfiú, akit Varga Zsolt négyéves «színművész« alakít. Az ifjú emberke 1961 márciusában lépett először a darabban színre, és bizony ma már lassan «-kiöregedik« szerepéből, és sok «nehézséget« okoz Psota Irénnek, aki egyre nagyobb erőfeszítések árán emelgeti, veszi karjára a kisi’iút. A darab előreláthatólag jó i-’eig megv még telt házak előtt, s a színház vezetőinek előbb- utóbb gondoskodniuk kell az utánpótlásról. A szerepre már két jelöltjük is van . .. Még több gondot okozott Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígi téka. A darab gyerek szeredét — TV’olc-tíz év körüli iftűról van szó — három év alatt hárman «nőtték ki«, hiszen ebben, o korban a gyerekek rendkívül gvorsán főnőknek. Vérre találtak egy ok on k,'rr',\ aki már két éve «tartja« • úb-ét és ma- rr'>"^ágát. ., • ** W f W ^$em Tanács la Felelas szer UISUKAK l Szerhe z <> t Lenin u. 14. tele' Kiadja a S > • L,ankiadó v? I ‘ ..gyei megye#-íztő: Si’F K pari Vállalat Kaposvár. I* .'ár, 0. 5-11. • - ‘P <ár j ■ 15-16. fia méhen. Launka S. u. 6.
