Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. májas tt. A HŐSI M\>LT BESZÉL A JELENHEZ VISN YEVSZKIJ: OPTIMISTA TRAQÉDIA VTSZEVOLOD VITALJE- VICS VISN YEVSZKI J- a szovjet drámairodalom e-j> ár legeredetibb egyéniségű i ...ónak már klasszikussá vált müvét, az Optimista tragédiát mutatta be legutóbb a Csiky Gergely Színház Hortobágyi Margit sikeres rendezésében. Följegyzésre méltóan nagysze­rű színházi estben volt részünk, és a mait, a korszerűt igénylő nézők nevében sok hasonló színházi élményt várunk a jö­vőben. Igaza van az olvasónak — aki egyúttal egy a nézők soka­ságából —, ha e beköszöntő so­rok után meglhökkenve kapja fel fejét azt állapítva meg, hogy akár a rég-, akár a közel­múlt színházi bemutatók kriti­kái nem így kezdődtek. Hogy azokban volt egy helyeselhető vagy vitatható sorrendiség. Mondhatnám így is: szokások alakította szabályosság. Való­ban volt. A legutóbbi bemuta­tóról azonban nem lehet sza­bályos kimértséggel beszélni. Ez a tömény, drámaiságában is optimista kicsengésű színpadi mű az emberiség történelmé­nek olyan epizódját idézi fel, ami nemzedékeket lelkesített és lelkesít ma is. Hozzátehe- tem: bizonnyal sokáig fog még a hősi múlt nevében a minden­kori jelen emberéhez szólni. Azt hiszem, nem túlzás, ha pa­pírra vetem, hogy színházunk színpadán nem hangzott még el olyan drámai mű, amelynek az epikummal olyan leplezet­len és erős kapcsolata van, mint a most műsorra tűzött Optimista tragédiának. Az első forradalmi tengerész­ezred történelmileg hiteles tör­ténetét mond ja el ez a magéval ragadó lendületű eposz. Ebben van a dráma ereje és sikeré­nek titka. Ebben található meg ma, és ebben található meg év­tizedek múlva is. Nagyszerű színpadi mű ez, mert hitelesen közvetíti a győzelem felé törő szocialista forradalom hősi at­moszféráját, tudatosan szakad el a hagyományos arisztotelészi dramaturg ától, hogy az epikát és drámát ötvözhesse eggyé. Formai megoldásaiban szintén magával ragadóan merész ez a dráma, csak úgy árad belőle a forradalom szelleme. Cso­da-e, ha elevenen hat reánk? Nem, nem csoda, természetes Valami ez. Visnyevszfcijnek — aki szinte gyerekemberként harcolta végig a forradalmat — ez a drámája a szovjet iro­dalom sematizmus előtti kor­szakának egyik legnagyobb je­lentőségű alkotása. Tehát olyan mű, amely remekbe szabott alakjaival, megkapóan meg­győző, őszinte — és mert ilyen, végtelenül emberi — jelenetei­nek egész sorával képes emlé­kezetünkbe vésni azt, amit a történelemnek e nagy epizód­járól nemcsak értenünk, tud­nunk kell, hanem becsülnünk, szeretnünk is. Az író ebben határozta meg annak idején az Optimista tra­gédia eszmei célját: ‘■’■Hívni, éb­reszteni, emlékeztetni/« A meg­határozás nem maradt üres szó, valóra váltotta ez a külö­nös felépítésű dráma, amely­nek hőse maga a forradalom győzelméért harcoló nép. A Balti flotta harcosaira való hő­si emlékezés meggyőző képet rajzol a szenvedélyeik, indula­tok áradásáról, nem utolsósor­ban pedig arról, hogy a tragé­diák mélyén ott él szükségsze­rűen az élet folytonossága, az a hatalmas erő, amely mind előbbre viszi az emberiséget, ha ennek útja egy a haladás útjával. Nem emberfölötti hő­sök azok, akik hozzánk szólnak Visnyevszkij drámájában. A hősök nem születnek, a hősök lesznek, ha úgy kerülnek a tör­ténelem sodrásába, mint a Bal­ti flotta tengerészei. Az alkotó földrengésnek, a forradalom­nak egyszerű emberei ezek a megidézett alakok, akiket a harc tüze edzett forradalmá­rokká, emberibb emberekké Egyszóval olyanokká, akiknek szavára érdemes figyelnie az utókor emberének. Visnyevszkij 1932-ben írta az Optimista tragédiát, a szov­jet irodalomnak egyik legjelen­tősebb, kísérletező korszaká­ban. 1933-ban mutatták be elő­ször Moszkvában. Nálunk 1957 ben került színre először. Ké­sőn találkoztunk ezzel a for­makeresésében bátor és min­denképpen korszerű szocialista drámával, de találkoztunk, méghozzá emlékezetes keretek között. A színházat nagy próba elé állította az Optimista tra­gédia bemutatása. Szólt ez a próba rendezőnek és színésznek egyaránt. Megálltak a próbát. Jóllehet komoly szcenikai ne­hézségekkel kellett megküzde­nie a rendezésnek, s Tarr Béla díszlettervezőnek úgyszintén. Hortobágyi Margit rendezésé­nek legfőbb érdeme, hogy a da­rab szereplőiből együttest ko­vácsolt, és rendezői munkáját nem egy-egy főszereplő érvény­re juttatására koncentrálta, ha­nem valahány szereplő — a népes, de mindvégig kitűnően mozgatott statisztéria — ki­egyensúlyozott összjátéikára. Nem nevezhetjük véletlennek viszont azt sem, hogy a jól megkomponált előadás gyorsan pergő képeivel, hangulati egy­ségével alapozta meg egyénileg is a művészi teljesítményeket. A Z EGYÜTTESBŐL KI- A EMELKEDIK Szlcmka Márta eszköztelenül bensőséges komiszámöje, Makay Sándor figyelemre méltó aprólékosság­gal megformált matróza, Szo- kolay Ottó volt cári tisztje, va­lamint Baranyai László az anarchisták vezetőjeként. Az emberábrázolás szép művészi példáját jegyezhetjük fel Holl János javára is. Játékában Re­kedt, az anarchista matróz egyik legemlékezetesebb alak­ja az előadásinak. Hosszan le­hetne elemezni egy-egy színészi alakítás művészi és történelmi hitelességét. S bár látszólag igazságtalanság az együttes összjátékát dicsérni, s mégis csak a kimagasló alakítások­nak szentelni több szót, enged­tessék meg ez az utóbbi. Min­denekelőtt talán arról a sze­replőről beszélnék, amelyik a nő, az asszony helyét mutatja meg a forradalomban. Bátran mondhatom, hogy kevés olyan színpadi hőssel találkoztunk, aki olyan egy csapásra lett szí­vünkhöz nagyon közeli, mint Szlonka Márta törékeny asszo­nyságában is szirtfokhoz ha­sonlítható jellemű hősnője. Akit a forradalmat vezető párt szinte asszony-emberi erejét meghaladónak látszó feladatra jelöl ki, s akinek céltudatos munkája, majd pedig hősi ha­lála — bármily furcsán hat is ez itt — megteremti a harmó­niát: végérvényesen kovácsol­ja össze az első forradalmi tengerészezred harcosait. Na­gyon szép utat tesz meg Ma­kay Sándor forradalmárrá érő hőse is. Színész és szerep ta­lálkozott, s azt hiszem, följegy­zést kíván: Makay Alexeje a fiatal színész eddigi alakításai­nak sorából messze kimagaslik. Nem érdemel kevesebb elisme­rést Szokolay Ottó sem, a volt cári tiszt, a hajó parancsnoka, aki az egyik legellentmondáso­sabb alakja a drámának. Szo­kolay Ottó kitűnően érzékel­teti a hajóparancsnok belső küzdelmét, azt a harcot, amely­nek végén ez a fiatal tiszt, aki ez ideig csupán »csőcselék«- nek látta a forradalmi tömege­ket, maga döbben rá a forra­dalom igazságos voltára. Arra úgyszintén, hogy a becsület út­ja az ő számára is a forrada­lom, ,a haladás útjaiba kell hogy torkolljon. itt van, aki a leghangosabb, de csak akkor, amikor bomlasztani lehet, száj­jal kell hősködni, és zavart le­het kelteni. Ö az anarchisták vezetője. Veszedelmes vad ez, megtestesítője az eszmei talaj- talanságnak, egyúttal a törté­nelmi vakságnak is. Ez nem ígér semmit a forradalom har­cosainak, a harcért harcol. Cél­ja nincs, a szabadság nevében kiabál, és rettegésben tartja még a gyávaságból mellé so- rakozottakat is. Pusztulnia kell, ugyanúgy, mint szél kakák jellemű famulusának, fegyver­hordozójának, a Rekedtnek. Méltánytalanság volna nem szólnunk a flotta két őrmeste­réről, hiszen ők idézik föl a harcokat. Az 6 elbeszélésük nyomán elevenedik meg a szín­padon Visnyevszkij drámája, az Optimista tragédia. Ebben fc két szerepben Fillár István és Szabó Imre fog kézen bennün­ket, és vezet biztonsággal. Fü­lár a vonzóbb vezető, mert elő­adásmódjában nem hangsúlyoz­za külön, ami a dráma egészé­ből árad: a forradalom nemes pátoszát. TDÉZTEM MÁR az író ál­_ tál megfogalmazott célt: »Hívni, ébreszteni, emlékeztet- pi!« Az Optimista tragédia ka­posvári előadása ezt tette — művészi fokon! László Ibolya DadbCfjti mát tud a fre&zét&fyéft Amióta az elekt- szót adjanak ki, percre van szüksé­roníkus csodák akkor a gép úgy ge althoz, hogy 1 mjtr könnyedén fűzd össze a szava- percnyi szintetikus fordítanak egyik kát, hogy meg is beszédet vagy ze­nyelvről a másik- lehet érteni. A nét »kiszámítson«. ra, azóta ismétel- magánhangzókat Ez az idő persze a ten fölmerült a ki- a beszélőgépek fejlődés során egé­vánság: a gép ne \ illamos rezgések- szén biztosan rend­csak írja a fordí- kel keltik, a más- kívül erősen csök­tást, hanem ha salhangzókat pe- kenthető lesz. Ez­kell, mondja is el. dig zajtkeltő ké- zel a berendezéssel Vaffvio szülékkel. Hason- tehát elvileg elér­vagyis igazi tol- 1Ó£m állítják e]ő hető> hogy az macs legyen. a sziszegő és csen- elektronikus gép Nos, lassanként, gő hangokat is. először lefordítja úgy látszik, olyan Igaz, ez a hang az anyagot, majd korba jutunk, nem túlságosan ennek alapján ve- hogy a technika kellemes, s hason- zérli a megfelelő előtt nincsen lehe- lit a különböző billentyűket, és tetten. Már van- gimek robotembe- így állítja elő a p'« T*Ä illetve mondjuk hangjain. Egyelő- azor,ban még inkább így: dadog- re nagyon is ér- rendkívül lassú, te- ni tudnak. Egy vi- zik, hogy a hang hát ezt a gépet tol­sz onylag nem is mesterséges. mács helyett egye­túlságosan bcmyo- Vannak már lőre használni lult gépben billen- olyan gépek, ame- nem lehet, tyűk mozgatásával Iyek az emberi De az a tény, a nyelv alaphang- nyelv minden hogy már dadog,’ jatt szintetikusan alaphangját elő annyit jelent, hogy elő lehet állítani, tudják állítani, egyszer majd fo- Ha a billentyűket Egyelőre a bes/é- lyamatosan beszél- sorban egymás lőgéphez kapcsolt ni fog. után úgy ütjük le, elektronikus szá- S talán nem is hogy azok valami modógépnek 25 olyan sóikéra. A Balaton déli partján felújították és bővítették a diák­szállókat. A bélatelepi szállót hat­vanról százhúsz személyesre bő­vítették. Fonyódligeten korszerűsí­tették a diákszálló épületét, Bala­tonszárszón pedig a régi iskola épületében rendeznek be szállást negyven diáknak. Siófokon a mú­zeum átépítésével hatvanágyas manzárdszállóval javul az idegen­forgalmi ellátottság. (MTI) Villamosítás, mosógép, porszívó és televízió a tagság pénzéből (Tudósítónktól.) A Kadarkút és Vidéke Föld­művesszövetkezet tagsága Ri- nyakovácsiiban, Visnyén, Kőlkú- ton, Gigében, Hencsén és Hed- rehelyen az idei beruházások javára lemondott a múlt évi nyereség visszatéri tes-ről. Az igazgatósági, felügyelő bizott­sági tagok is lemondtak tiszte» letdíj ükről, ily módon 80 000 forinttal gyarapodott a szövet­kezet idei beruházási kerete. E pénzből villamosítják a körzeti szeszfőzdét, Hencsén parkosíta­nak, Hedrehelyen pedig vízve­zetékkel látják el az italboltot és a szeszfőzdét A visnyeiek kérésére televíziót, a kadarkú- tiaknak porszívót és mosógépet vásárolnak. Gigében kerítést és tekepályát létesítenek, Ri- nyakovácsdban hozzájárulnak egr új bolt építéséhez. Papirosénak­verseny^ ■ Mád V áá'-'. llPI m meg Behajtotta a soft mamlasz, föl, Ilonka meg — félig egymás faárát böködő jószágot a akolba, s amikor a riglit rátolta az ajtóra, indulni akart. Majdnem fellökte Ilon­kát, aki éppen a háta mögött igyekezett valahová, — Hát te? Mit keresel? — Az elnököt. Nem volt er­re? — Nem. En nem láttam. Ilonka már ment volna to­vább, de Jancsi nem engedte: — Hova sietsz? Minek az elnök? — Az iroda kulcsát akarom odaadni. Reggel azt mondta, dolga lesz még az irodában, _ — Majd megtalál. Minek oÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖC sietsz? Tkmka visszanyelvelt: mindig nevetve — álszent ag- — Hát aztán. Ügy ■feküdtél, godalommal kérdezte: mint egy béka! — Nem esett bajod? — Te! összetöröm a csont­Ekkor toppant le tvettettük jaid! kerékpárjáról az elnöK s nem — Ha tudod! tudva az előzményeikét, csak g már futott is megint. De a ruháját poroló fiút látva most már csak olyan tessék­megkérdezte: — Mit csináltok? — IzéSándor elestem.«. bácsi .QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO cÁ bó ftár 8 — Azt látom­Ilonka nyújtotta a kulcsot, de az elnök ráförmedt: — Tán te lökted föl? Ilonka ijedten tiltakozott: — Minek? Nem érek én rá, nem vagyok én — bojtár! De már ugrott is. Tudta, Jancsi utánakap. Mérgesítette ezzel a bojtársággal, olykor még birgés Jancsinak is ne- _ Én-e? Dehogy! Futott vezte. Varga Jani meg ug- utánam... rótt. Félig méregből, félig meg Jancsi fülig vörös azért, mert örült, ha elkap- dadogta a futás okát: háttá Ilonkát s megszorongat— „ Ugyanis csúfolt, háttá. tárnak... Most is zavarta, hajfkurászta Sándor bácsi jól mellbe lássák módon, Jancsi néhány ugrással utói is érte, s két karja közé szorította, annyira, hogy maga is belevörösödött az erőlködésbe. — Eressz! — Ha bolond leszek! — Sikítok! — Sikíts! — Meglátnak! — Hát aztán? — Mit szólnak? — Bánom is én. — Eressz! Nem hallod, te bolond... De ebben már armyi me­legség, puha simogatás volt, hogy Jancsi egészen más ér­telműnek hallotta e szavakat, képpel Ott pihegtek. összesimulva, mint a röpdösés után a ma- . boj- dárfiókák. Bözsi néni, áld éppen vizet loccsantott ki az udvarra, egy az épületek között, röpködött bökte, s miközben kerékpárra pillanatra megállt az ajtóban, Ilonka, mint a pille, s szok­nyája kivillantotta térde haj­latát. Jancsi' tekintete ott le- gyeskedett, ahelyett, hogy a lába elé nézett volna, s iste­nit, odavetette: — Hát aztán? Az vagy. Még olyan jámbor is... Nevetése messzire hallat­szott. Jancsi értetlenül pislo­neset esett. De akkorát, hogy gott utána, milyen jó kedve a nyekkenésre még Ilonka is van. S mérgében, hogy va­lefékezett, s amikor meglátta lamit helyrehozzon megcsar­a földön hempergő fiút, ki- butt tekintélyén, ráförmedt pukkadt belőle a kacagás. Ilonkára: Vörös képpel tapaszkodott =■* Kinevettél! s rajta felejtette szemét a tá­volabb álló, mindenről elfe­lejtkezett Jancsiéként. — Istenem — sóhajtotta — fiatalok. S maga sem tudta, mitől lett olyan jó kedve, hogy tész­tagyúrás közben dalolni kez­dett. Mészáros Ottó APRÓ ÉRDEKESSÉGEK A vírusok az élet legegy­szerűbb formái és a jelen­leg ismert legparányibb élő­lények. A legnagyobb víru­sok sem haladják meg a 200—300 milümikronti Háború előtti adatok sze­rint az Atlanti-óceán vize 2,3X10,6 gramm/liter uránt tartalmazott. Napjainkban ez a mennyiség a háromszo­rosára emelkedett Egy amerikai tudós szaba­dalmat kapott fémeknek tengervízből való kivonásá­ra. A tudós véleménye sze­rint a legnagyobb érdeklő­désire az urán kivonása tarthat számot;' atergerekés óceánok vize ugyanis ősz- szesen körülbelül 3 milliárd tonna uránt tartalmaz. Az apró vízcseppekt ame­lyekből a felhők állnak, természetes viszonyok kö­zött mínusz 40 fokon sem faggnaK meg. ... A legritkább állatok közé tartozik a fehér tigris. A legutóbbi ötven esztendőben Indiáiban mindössze 8 fehér tigrist találtaik. * * * A föld felületétől mért 100 kilométeres távolságon felül az atmoszféra egész tömegének mindössze 0,0001 százaléka helyezkedik ed. ... 1929-től Í937_jg a világ egész energiatermelése éven­te átiagbéHi 1 százalékkal, 1937-tői 1956-ig 4 százalék­kal emelkedett, a következő 10—15 évben viszont leg­alább 10 százalékos évi emelkedés várhatói * » • A KansZko—Adzsinszk-i (Szovjetunió) szénmedencé­ben a felszín közelében 1000 kilométer hosszúságban 100 méter vastag szénréteg hú* sodik. * * ® A hidegpólus kőzetében, az Indigirka-folyó felső sza­kaszán van. egy hőforrás; vizének hőmérséklete plusz 26 fok. » • * A tudósok számításai sze­rint az algák által' szinteti­zált szerves anyagok meny- nyisége 10-szeresen megha­ladja a szárazföldi növények által kitermelt anyagok mennyiségét Fütyülő táska Angliában egyetlen hét sem múlik el nagyobb bűn- cselekmények nélkül. A rablók igen gyakran megtá­madják a banktisztviselő­ket, a pénzbeszedőket, akik­nek gyakran jókora össze­gek vannak a táskájukban. Á támadások eredményessé­gének csökkentésé végett a londoni pénzbeszedőkeit nem­rég »fütyülő táskákkal« lát­ták el. Amint a rabló kísér­letet tesz a birtokba vétel­re, a táskából három hosszú acélrúd pattan ki különböző irányban, s közben hosszú éles füttyjélek hallhatók. SemggiMißhm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6« (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents