Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

SOMOGT1 NÉPLAP 4 Tasämap, 19«?, májas 6» jVe^jedéveiiként! beszámolók a termelőszövetkezetekben A SIÓFOKI JÁRÁSBAN FELTÁRT HIBÁK NYOMÁBAN A zárszámadás már január elsején megkezdődik, és egv éven át tart. Jó, ha tudja ezt minden szövetkezeti gazda és vezető. Amikor a termelőszö­vetkezetek a zárómérleget ké­szítik, akkor már csak az ada­tokat kell a megfelelő rova­tokba jegyezni. A számok az évi gazdálkodást tükrözik, mu­tatják a jövedelmet vagy a mérleghiányt. Mindezeket egy egész esztendő munkája, gaz­dálkodása alakítja ki. A mér­leg jóváhagyásakor már nem lehet változtatni az eredmé­nyen, akkor már csak elmél­kedni lehet azon, hogy mi volt a jó, a hasznos, mi volt a rossz. Igaz ugyan, hogy az ekkor szer­zett tapasztalatok irányt mu­tatnak, lehetőséget nyújtanak hasonló hibák megelőzésére — de csak a jövő évre vonatko­zóan. És a következő zárszám­adáskor, amikor az eredménye­ket összehasonlítják a tervben meghatározott célokkal, eset­leg csalódás éri a termelőszö­vetkezet vezetőit és a tagságot. Hogy a tsz-ek terve egész évben a gazdálkodás zsinór- mértéke legyen, és hogy a ve­zetőség állandóan figyelem­mel kísérhesse a tényszámok alakulását a tervszámok tük­rében, negyedévenként kimu­tatásokat készítenek a szövet­kezetek. így idejében észreve­szik, ha a tervtől eltértek, s az esetleges kiesést valamilyen módon pótolhatják még a zár- számadási mérleg elkészülte előtt. A siófoki járásban megtör­tént a termelőszövetkezeti ve­zetők első ilyen beszámoltatá­sa. A tsz-ek külön e célra nyomtatott ívet kaptak, s azon kimutatták az első negyedévre tervezett munkát, munkaegysé­get, kiadást és bevételt. Mind­ezt külön-külön, üzemágan­ként vették nyilvántartásba. Ezt összevetették a teljesítés adataival. Ily módon nyilván­valóvá váltak a lemaradások a túllépések és más problémák. Ezek feltárása után a tsz-ve- zetőségek — a járási szervek javaslatára — határozatot hoz­tak a hibák kijavításáról, és a további tennivalókat úgy jelöl­ték meg, hogy azok megvalósí­tásával helyrebillentsék az egyensúlyt, összhangba hozzák a valóságot a megalapozott tervvel. Deák Jánossal, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjével és Csek Jó­zseffel, a siófoki járás mező­gazdasági osztályvezetőjével három termelőszövetkezetbe látogattunk el. Megnéztük, hogy mit tettek a negyedévi Közeledik a balatoni idény Zöldségespavilont építenek Balatonlellén. f 1)0 személyes étterein épül Balatonújhely és Széplak f ^^ -----~rr~—i r mmnm.w m .1 i.. , , m b eszámolóban feltárt rendelle­nességek megszüntetésére. 300 hold szárítatlan területről számoltak be a ságvári Egyet­értés Tsz vezetői negyedévi je­lentésükben. Mi az oka ennek, hogyan maradhatott szántatla- nul ez a föld még az ősszel? — erre válaszolt Acs Károly, a szövetkezet új mezőgazdásza. — A terv szerint alig 200 hold mélyszántást kellett vol­na elvégeznünk ezen a tava­szon. Rossz volt ez az adat, hi­szen mintegy 600 holdon várt ránk ez a tennivaló. Most nagy feladat előtt állunk. A szántás nagyobb részével ugyan vé­geztünk, de még mindig hátra­van mintegy 80 hold. A beszá­molás után a járási szervek intézkedtek: az ide vezényelt gépekkel együtt tíz gépállomá­si traktor szántott nálunk, s egyik saját erőgépünkkel is szántottunk. A mezőgazdász még nem volt ennél a tsz-nél, amikor a tervet készítették, így nem is ismerhette a helyzetet. Tavaly ősszel nem takarították be idejében a termést, emiatt a gépek nem dolgozhattak min­dé ,tt. A szőlők és a gyümöl­csösök közötti szántóföldek el­kerülték a vezetők figyelmét, így ezt a munkát nem vehet­ték számításba. Ez az eltérés megnövelte a költséget is: a gépállomásnak csaknem 50 000 forinttal kell többet fizetniük, | mint amennyit terveztek. A negyedévi beszámoló je­lentésből az is kiderül, hogy az előirányzottnál 5 holddal kevesebb Cukorrépát vetett az Egyetértés Tsz. Ennek az az oka, hogy a tsz vezetői nem akarták megbontani a kialakí­tott táblákat. Hogy az 50 hold- nyi cukorrépából elérjék azt a bevételt, mintha 5 holddal töb­bet vetettek volna, 50 kiló pé­tisót szórnak holdanként, így nagyobb lesz a terméshozam és a holdanként! bevétel. Elhanyagolták a nyilvántartás vezetését a nyimi Haladás Tsz-ben. En­nek következtében Lukács Jó­zsef főkönyvelő, aki nemrég került a szövetkezethez, csu­pa megbízhatatlan, a valóság­tól merőben eltérő adattal töl­tötte meg a beszámoló jelen­tést, ezért most újólag kell el­készíteniük. Csek elvtárs el­mondta a Haladás Tsz főköny­velőjének, hogy a negyedévi beszámolót csak úgy tudják pontosan összeállítani, ha előt­te egy kimutatásra részletesen kigyűjtik a tervszámokat, ez­után pedig üzemáganként le­jegyzik a bank jóváhrásait és terheléseit, illetve a pénztár forgalmát. Ha a tsz követeléseit és tartozásait az inkasszók alapján rögzítik, akkor min­denkor ismerhetik a közös gaz­daság anyagi állapotát, sőt 10 —15 napra előre i* tudhatják, hogy milyen kiadásokra és be­vételekre számíthatnak. E nyilvántartás alapján áttekint­hető beszámolót készíthetnek, s abból folyamatosan kiderül, hogy egyezik-« a papírra ve­tett és a megvalósított terv. 5570 munkaegységgel többet használtak fed az év első há­rom hónapjában a balatonsza- badi November 7. Tsz-ben, mint amennyit terveztek, ez derült ki l)eszámolójukból. Puskás József tsz-elnök sze­rint ennek az a fő oka, hogy a brigádvezetők és az üzem- egység-vezetólc nem ellenőriz­ték kellően a tagok munkáját s az érte járó munkaegység jó­váírásának helyességét. — Akadt olyan tágunk, aki épületfát kérgezett, s ezért na­ponta négy egységet kapott volna, ha nem vészük észre ezt a munkaegység-hígítási kí­sérletet. Legtöbbször egy mun. kaegységet írnak be annak, aki egy napot dolgozott, jóllehet nem ér annyit a munkája. Ná­lunk egy egységen aluli napi teljesítmény alig van... Tehát többnyire innen ered a túlzott munkaegység-fölhasz­nálás. De a November 7. Tsz vezetői, mihelyt a beszámoló elkészült, és rájöttek a túllé­pésre, azonnal megtárgyalták a hiba megszüntetésének mód­ját. Küldöttgyűlésen is ismer­tették a beszámolót. Az elnök utasította a főkönyvelőt, hogy visszamenőleg vizsgálja meg az elszámolt munkaegységek jogosságát. A brigádvezetőknek ezután alaposabban meg kell nézniük azt az igazolást, amit aláírnak. Különösen arra kell ügyelniük, hogy a szántott te­rület kapálásakor se legyen több, vagyis ha a traktoros munkalapján egy tábla felszán­tásakor 50 holdat tüntettek fel, akkor a tábla kapálásakor sem lehet több 50 holdnál. Ennek ellenőrzése Babits József köz­ponti munkaegység-elszámoló- ra vár. A November 7. Tsz vezetői­nek az a véleményük, hogy gazdálkodásuk eredményeseb­bé tételéhez sokat segít nekik a negyedévenként megismétlő­dő beszámoltatás. Ezekre az eltérésekre év közben aligha jöttek volna rá, hiszen a ter­vezett és tényleges adatokat eddig nem hasonlították össze negyedévenként. • • • Három község, háromféle probléma. Szántatlanul ma­radt terület, számviteli hiá­nyosság, munkaegység-túllé­pés. A siófoki járásban már megértik a szövet­kezeti vezetők a negyed­évi beszámolók fontosságát, hiszen a terv teljesítésének mértékét csak így ellenőrizhe­tik. S ez az ellenőrzés nem annyira a járási vezetés, mint inkább a tsz érdekében törté­nik. így előzhetik meg a hibá­kat, és így nyílik mód arra, hogy idejében intézkedjenek. Nagyon fontos ez! Lehetővé te­szi ugyanis, hogy az év első napjától a mérleg elkészítéséig — mintegy végigkísérve a zár­számadás minden tételét — ál­landóan tiszta kép álljon a tsz vezetői és tagjai előtt a szövet­kezet gazdálkodásáról. Remem Ferenc Hogyan lehet szebbé tenni a családi ünnepségeket? f . Mélyítik a baiatomolüvári kikötők A megyei tanács igazgatási osztályának kezdeményezésére értekezletre ültek össze a mi­nap a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ, a rendőrség és a megyei tanács titkárságá­nak és igazgatási osztályának képviselői. Az értekezleten a ülönböző családi ünnepségek "odaírni megrendezéséről ta­goztak. részvevők hangsúlyozták: ■ok a városban, hanem a- '"ebben is a r kel’ f — ’ni. ho"'r emeljék ünnepségek pompáját és meg­hittségért, hogy felejthetetlen emlék maradjon azoknak, akik ezeken részt vettek. Emelheti az ünnepség pompáját, ha a tanács vb-elnöke vezeti a há­zasságkötést vagy a névadó ünnepséget. A Minisztertanács nemrég megjelent rendelete er­re módot is ad. Az értekezleten részt vevő szervezetek képviselői elhatá­rozták, hogy a közeljövőben fölkereslek eg- egy járást ta- P ssztalr. tgy ű j tés és segítség- nyújtás céljából. A műszakiak kelyzetéfí! tanácskoztak a textiimttvekben Holtpontra jutott-e a műszakiak fejlődése ? Mit mondanak a társadalmi szervezetek? A Kaposvári Textil müvek szakszervezeti bizottsága az üzemben dolgozó műszakiak helyzeterői tanácskozott a na­pokban. A tárgyalás alapjául szolgáló beszámolót a szak- szervezet műszaki bizottsága készítette el, miután a párt és a KISZ-alapszervezet a mű­helybizottságok segítségével megvizsgálta a műszakiak életkörülményeit, munkáját, problémáit. A beszámoló szerint a tex­tilművek műszaki gárdájának képzettsége, műveltsége ma­gas szímvanalím van. A meg­hívott fomónők, műszakiak, gazdasági vezetők, szb-tagok főként arról vitatkoztak, hogy helytálló-e ez a megállapítás. Akadtak, akik azt állították, hogy a műszakiak körében tapasztalható volt ugyan bi­zonyos fokú fejlődés az évek folyamán, ez azonban most megrekedt. Ennek a többi kö­zött egyik jele az, hogy most, amikor a femónők között már nem egy érettségizett van, még mindig akadnak olyan műszakiak, akik még az ál­talános iskolát sem végezték el. Mások szerint a fonó II. fiatal műszaki emberei elma­radtak a fejlődésben, mert nem képzik magukat. Ezeket az állításokat azon­ban a felszólalók többsége megcáfolta. Elmondották, hogy az ellenforradalom óta a mű­szakiak nagy része kicserélő­dött. Az új emberek, akiknek többségük fiatal volt és ta­pasztalatlan, előbb meg kel­lett ismerkedniük a körülmé­nyekkel, a munkásokkal, és el kellett mélyíteniük szak­mai tudásukat, hiszen a technikum elvégzése utón mindjárt munkába álltak. Ez a műszaki gárda hamar meg­találta a helyét, s 1957 óta úgy irányította az üzemet, hogy az évről évre jobbnál jobb eredményeket ért el. A párt-, a szakszervezet, a tár­sadalmi szervezet segítségével a műszakiakat sikerült köze­lebb vinni az élethez, megta­nították őket az emberekkel való helyes bánásmódra. Jól érzékelteti ezt az új üzem­rész, a fonó II. műszaki gár­dájának fejlődése. Itt, noha többnyire a legfiatalabb mű­szakiakat állították munkába, olyan eredményeket értek el, hogy azok már szinte túlszár­I nyalják a régi üzemrészét is. I S hogy tanulni, fejlődni akar­nak, ezt az is bizonyítja, hogy sokan járnak különböző iskolákba. A textilművek műszaki gár­dája az elsők között van fej­lettség, szakmai tudás, mun­kaszervezés és az emberekkel való bánásmód tekintetében. A Textilipari Főigazgatóság éppen ezért szervezett szám­talanszor Kaposváron a mű­szakiak számára kísérleti tan­folyamokat, előadásokat. A Könnyűipari Minisztérium Textilipari Kollégiuma pedig országosan bevezetett egy-egy a kaposváriak által alkalma­zott módszert. Nincs tehát szégyenkezni valója a textil­művek műszaki gárdájának — állapították meg a tanács­kozás részvevői. A társadalmi szervezetek is bátran támasz­kodhatnak rájuk. A műsza­kiak rájöttek, hogy a társa­dalmi aktívák a legjobb se­gítőtársaik. — Nem szabad azonban a babérokon ülni — hangsú­lyozták a felszólalók. — A művezetőknek is lépést kell tartaniuk a textilipar fejlődé­sével. Elsősorban nem az a hiba, hogy nem akarnak tanulni, hanem az, hogy az üzemben még nincs megfelelő tovább­képzési forma. A tanulás egyik járható útja az, ame­lyet az üzem vezetője vázolt fel. — Lehetővé kell tenni — mondotta —, hogy az osz­tályvezető technológusok azo­kat a műszaki ismereteket, amelyeket az ipar vezetőitől és az előadóktól szereznek meg, tovább adják műveze­tőiknek, s meg kel! szerettet­ni velük a műszaki irodal­mat Azokat, akik nem akarják képezni magukat, jobb belá­tásra kell bírni. Az önképzé­sen, a tanuláson kívül a mű­szakiak feladatául azt jelölte meg a szakszervezeti . bizott­ság, hogy Veres Zoltánhoz, Bartus Gyulához, Bognár La­joshoz, Csatos Istvánhoz, Var­ga Ferenchez hasonlóan pat­ronálják a szocialista brigádo­kat. Azok a műszakiak, akik eddig visszahúzódtak, jobban vegyék ki részüket a társadal­mi munkából, mert így meg­könnyítik társaik munkáját Az OTP hitelakció keretében vásárolhat Kékes, Tavasz televíziókészüléket, villanyiűzhelyet, rádiókészüléket 1000 Ft fogy. ár fölött (kivéve az AR 612-es típust), lemezjátszót, magnetofonkészülé­ket, hűtőszekrényt a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szak üzleteiben Kaposváron, Siófokon, Balatonbogláron, a Balaton Áruházban, Fonyódon, Nagyatodan, Barcson. (11175)

Next

/
Thumbnails
Contents