Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
SOMOGT1 NÉPLAP 4 Tasämap, 19«?, májas 6» jVe^jedéveiiként! beszámolók a termelőszövetkezetekben A SIÓFOKI JÁRÁSBAN FELTÁRT HIBÁK NYOMÁBAN A zárszámadás már január elsején megkezdődik, és egv éven át tart. Jó, ha tudja ezt minden szövetkezeti gazda és vezető. Amikor a termelőszövetkezetek a zárómérleget készítik, akkor már csak az adatokat kell a megfelelő rovatokba jegyezni. A számok az évi gazdálkodást tükrözik, mutatják a jövedelmet vagy a mérleghiányt. Mindezeket egy egész esztendő munkája, gazdálkodása alakítja ki. A mérleg jóváhagyásakor már nem lehet változtatni az eredményen, akkor már csak elmélkedni lehet azon, hogy mi volt a jó, a hasznos, mi volt a rossz. Igaz ugyan, hogy az ekkor szerzett tapasztalatok irányt mutatnak, lehetőséget nyújtanak hasonló hibák megelőzésére — de csak a jövő évre vonatkozóan. És a következő zárszámadáskor, amikor az eredményeket összehasonlítják a tervben meghatározott célokkal, esetleg csalódás éri a termelőszövetkezet vezetőit és a tagságot. Hogy a tsz-ek terve egész évben a gazdálkodás zsinór- mértéke legyen, és hogy a vezetőség állandóan figyelemmel kísérhesse a tényszámok alakulását a tervszámok tükrében, negyedévenként kimutatásokat készítenek a szövetkezetek. így idejében észreveszik, ha a tervtől eltértek, s az esetleges kiesést valamilyen módon pótolhatják még a zár- számadási mérleg elkészülte előtt. A siófoki járásban megtörtént a termelőszövetkezeti vezetők első ilyen beszámoltatása. A tsz-ek külön e célra nyomtatott ívet kaptak, s azon kimutatták az első negyedévre tervezett munkát, munkaegységet, kiadást és bevételt. Mindezt külön-külön, üzemáganként vették nyilvántartásba. Ezt összevetették a teljesítés adataival. Ily módon nyilvánvalóvá váltak a lemaradások a túllépések és más problémák. Ezek feltárása után a tsz-ve- zetőségek — a járási szervek javaslatára — határozatot hoztak a hibák kijavításáról, és a további tennivalókat úgy jelölték meg, hogy azok megvalósításával helyrebillentsék az egyensúlyt, összhangba hozzák a valóságot a megalapozott tervvel. Deák Jánossal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével és Csek Józseffel, a siófoki járás mezőgazdasági osztályvezetőjével három termelőszövetkezetbe látogattunk el. Megnéztük, hogy mit tettek a negyedévi Közeledik a balatoni idény Zöldségespavilont építenek Balatonlellén. f 1)0 személyes étterein épül Balatonújhely és Széplak f ^^ -----~rr~—i r mmnm.w m .1 i.. , , m b eszámolóban feltárt rendellenességek megszüntetésére. 300 hold szárítatlan területről számoltak be a ságvári Egyetértés Tsz vezetői negyedévi jelentésükben. Mi az oka ennek, hogyan maradhatott szántatla- nul ez a föld még az ősszel? — erre válaszolt Acs Károly, a szövetkezet új mezőgazdásza. — A terv szerint alig 200 hold mélyszántást kellett volna elvégeznünk ezen a tavaszon. Rossz volt ez az adat, hiszen mintegy 600 holdon várt ránk ez a tennivaló. Most nagy feladat előtt állunk. A szántás nagyobb részével ugyan végeztünk, de még mindig hátravan mintegy 80 hold. A beszámolás után a járási szervek intézkedtek: az ide vezényelt gépekkel együtt tíz gépállomási traktor szántott nálunk, s egyik saját erőgépünkkel is szántottunk. A mezőgazdász még nem volt ennél a tsz-nél, amikor a tervet készítették, így nem is ismerhette a helyzetet. Tavaly ősszel nem takarították be idejében a termést, emiatt a gépek nem dolgozhattak mindé ,tt. A szőlők és a gyümölcsösök közötti szántóföldek elkerülték a vezetők figyelmét, így ezt a munkát nem vehették számításba. Ez az eltérés megnövelte a költséget is: a gépállomásnak csaknem 50 000 forinttal kell többet fizetniük, | mint amennyit terveztek. A negyedévi beszámoló jelentésből az is kiderül, hogy az előirányzottnál 5 holddal kevesebb Cukorrépát vetett az Egyetértés Tsz. Ennek az az oka, hogy a tsz vezetői nem akarták megbontani a kialakított táblákat. Hogy az 50 hold- nyi cukorrépából elérjék azt a bevételt, mintha 5 holddal többet vetettek volna, 50 kiló pétisót szórnak holdanként, így nagyobb lesz a terméshozam és a holdanként! bevétel. Elhanyagolták a nyilvántartás vezetését a nyimi Haladás Tsz-ben. Ennek következtében Lukács József főkönyvelő, aki nemrég került a szövetkezethez, csupa megbízhatatlan, a valóságtól merőben eltérő adattal töltötte meg a beszámoló jelentést, ezért most újólag kell elkészíteniük. Csek elvtárs elmondta a Haladás Tsz főkönyvelőjének, hogy a negyedévi beszámolót csak úgy tudják pontosan összeállítani, ha előtte egy kimutatásra részletesen kigyűjtik a tervszámokat, ezután pedig üzemáganként lejegyzik a bank jóváhrásait és terheléseit, illetve a pénztár forgalmát. Ha a tsz követeléseit és tartozásait az inkasszók alapján rögzítik, akkor mindenkor ismerhetik a közös gazdaság anyagi állapotát, sőt 10 —15 napra előre i* tudhatják, hogy milyen kiadásokra és bevételekre számíthatnak. E nyilvántartás alapján áttekinthető beszámolót készíthetnek, s abból folyamatosan kiderül, hogy egyezik-« a papírra vetett és a megvalósított terv. 5570 munkaegységgel többet használtak fed az év első három hónapjában a balatonsza- badi November 7. Tsz-ben, mint amennyit terveztek, ez derült ki l)eszámolójukból. Puskás József tsz-elnök szerint ennek az a fő oka, hogy a brigádvezetők és az üzem- egység-vezetólc nem ellenőrizték kellően a tagok munkáját s az érte járó munkaegység jóváírásának helyességét. — Akadt olyan tágunk, aki épületfát kérgezett, s ezért naponta négy egységet kapott volna, ha nem vészük észre ezt a munkaegység-hígítási kísérletet. Legtöbbször egy mun. kaegységet írnak be annak, aki egy napot dolgozott, jóllehet nem ér annyit a munkája. Nálunk egy egységen aluli napi teljesítmény alig van... Tehát többnyire innen ered a túlzott munkaegység-fölhasználás. De a November 7. Tsz vezetői, mihelyt a beszámoló elkészült, és rájöttek a túllépésre, azonnal megtárgyalták a hiba megszüntetésének módját. Küldöttgyűlésen is ismertették a beszámolót. Az elnök utasította a főkönyvelőt, hogy visszamenőleg vizsgálja meg az elszámolt munkaegységek jogosságát. A brigádvezetőknek ezután alaposabban meg kell nézniük azt az igazolást, amit aláírnak. Különösen arra kell ügyelniük, hogy a szántott terület kapálásakor se legyen több, vagyis ha a traktoros munkalapján egy tábla felszántásakor 50 holdat tüntettek fel, akkor a tábla kapálásakor sem lehet több 50 holdnál. Ennek ellenőrzése Babits József központi munkaegység-elszámoló- ra vár. A November 7. Tsz vezetőinek az a véleményük, hogy gazdálkodásuk eredményesebbé tételéhez sokat segít nekik a negyedévenként megismétlődő beszámoltatás. Ezekre az eltérésekre év közben aligha jöttek volna rá, hiszen a tervezett és tényleges adatokat eddig nem hasonlították össze negyedévenként. • • • Három község, háromféle probléma. Szántatlanul maradt terület, számviteli hiányosság, munkaegység-túllépés. A siófoki járásban már megértik a szövetkezeti vezetők a negyedévi beszámolók fontosságát, hiszen a terv teljesítésének mértékét csak így ellenőrizhetik. S ez az ellenőrzés nem annyira a járási vezetés, mint inkább a tsz érdekében történik. így előzhetik meg a hibákat, és így nyílik mód arra, hogy idejében intézkedjenek. Nagyon fontos ez! Lehetővé teszi ugyanis, hogy az év első napjától a mérleg elkészítéséig — mintegy végigkísérve a zárszámadás minden tételét — állandóan tiszta kép álljon a tsz vezetői és tagjai előtt a szövetkezet gazdálkodásáról. Remem Ferenc Hogyan lehet szebbé tenni a családi ünnepségeket? f . Mélyítik a baiatomolüvári kikötők A megyei tanács igazgatási osztályának kezdeményezésére értekezletre ültek össze a minap a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ, a rendőrség és a megyei tanács titkárságának és igazgatási osztályának képviselői. Az értekezleten a ülönböző családi ünnepségek "odaírni megrendezéséről tagoztak. részvevők hangsúlyozták: ■ok a városban, hanem a- '"ebben is a r kel’ f — ’ni. ho"'r emeljék ünnepségek pompáját és meghittségért, hogy felejthetetlen emlék maradjon azoknak, akik ezeken részt vettek. Emelheti az ünnepség pompáját, ha a tanács vb-elnöke vezeti a házasságkötést vagy a névadó ünnepséget. A Minisztertanács nemrég megjelent rendelete erre módot is ad. Az értekezleten részt vevő szervezetek képviselői elhatározták, hogy a közeljövőben fölkereslek eg- egy járást ta- P ssztalr. tgy ű j tés és segítség- nyújtás céljából. A műszakiak kelyzetéfí! tanácskoztak a textiimttvekben Holtpontra jutott-e a műszakiak fejlődése ? Mit mondanak a társadalmi szervezetek? A Kaposvári Textil müvek szakszervezeti bizottsága az üzemben dolgozó műszakiak helyzeterői tanácskozott a napokban. A tárgyalás alapjául szolgáló beszámolót a szak- szervezet műszaki bizottsága készítette el, miután a párt és a KISZ-alapszervezet a műhelybizottságok segítségével megvizsgálta a műszakiak életkörülményeit, munkáját, problémáit. A beszámoló szerint a textilművek műszaki gárdájának képzettsége, műveltsége magas szímvanalím van. A meghívott fomónők, műszakiak, gazdasági vezetők, szb-tagok főként arról vitatkoztak, hogy helytálló-e ez a megállapítás. Akadtak, akik azt állították, hogy a műszakiak körében tapasztalható volt ugyan bizonyos fokú fejlődés az évek folyamán, ez azonban most megrekedt. Ennek a többi között egyik jele az, hogy most, amikor a femónők között már nem egy érettségizett van, még mindig akadnak olyan műszakiak, akik még az általános iskolát sem végezték el. Mások szerint a fonó II. fiatal műszaki emberei elmaradtak a fejlődésben, mert nem képzik magukat. Ezeket az állításokat azonban a felszólalók többsége megcáfolta. Elmondották, hogy az ellenforradalom óta a műszakiak nagy része kicserélődött. Az új emberek, akiknek többségük fiatal volt és tapasztalatlan, előbb meg kellett ismerkedniük a körülményekkel, a munkásokkal, és el kellett mélyíteniük szakmai tudásukat, hiszen a technikum elvégzése utón mindjárt munkába álltak. Ez a műszaki gárda hamar megtalálta a helyét, s 1957 óta úgy irányította az üzemet, hogy az évről évre jobbnál jobb eredményeket ért el. A párt-, a szakszervezet, a társadalmi szervezet segítségével a műszakiakat sikerült közelebb vinni az élethez, megtanították őket az emberekkel való helyes bánásmódra. Jól érzékelteti ezt az új üzemrész, a fonó II. műszaki gárdájának fejlődése. Itt, noha többnyire a legfiatalabb műszakiakat állították munkába, olyan eredményeket értek el, hogy azok már szinte túlszárI nyalják a régi üzemrészét is. I S hogy tanulni, fejlődni akarnak, ezt az is bizonyítja, hogy sokan járnak különböző iskolákba. A textilművek műszaki gárdája az elsők között van fejlettség, szakmai tudás, munkaszervezés és az emberekkel való bánásmód tekintetében. A Textilipari Főigazgatóság éppen ezért szervezett számtalanszor Kaposváron a műszakiak számára kísérleti tanfolyamokat, előadásokat. A Könnyűipari Minisztérium Textilipari Kollégiuma pedig országosan bevezetett egy-egy a kaposváriak által alkalmazott módszert. Nincs tehát szégyenkezni valója a textilművek műszaki gárdájának — állapították meg a tanácskozás részvevői. A társadalmi szervezetek is bátran támaszkodhatnak rájuk. A műszakiak rájöttek, hogy a társadalmi aktívák a legjobb segítőtársaik. — Nem szabad azonban a babérokon ülni — hangsúlyozták a felszólalók. — A művezetőknek is lépést kell tartaniuk a textilipar fejlődésével. Elsősorban nem az a hiba, hogy nem akarnak tanulni, hanem az, hogy az üzemben még nincs megfelelő továbbképzési forma. A tanulás egyik járható útja az, amelyet az üzem vezetője vázolt fel. — Lehetővé kell tenni — mondotta —, hogy az osztályvezető technológusok azokat a műszaki ismereteket, amelyeket az ipar vezetőitől és az előadóktól szereznek meg, tovább adják művezetőiknek, s meg kel! szerettetni velük a műszaki irodalmat Azokat, akik nem akarják képezni magukat, jobb belátásra kell bírni. Az önképzésen, a tanuláson kívül a műszakiak feladatául azt jelölte meg a szakszervezeti . bizottság, hogy Veres Zoltánhoz, Bartus Gyulához, Bognár Lajoshoz, Csatos Istvánhoz, Varga Ferenchez hasonlóan patronálják a szocialista brigádokat. Azok a műszakiak, akik eddig visszahúzódtak, jobban vegyék ki részüket a társadalmi munkából, mert így megkönnyítik társaik munkáját Az OTP hitelakció keretében vásárolhat Kékes, Tavasz televíziókészüléket, villanyiűzhelyet, rádiókészüléket 1000 Ft fogy. ár fölött (kivéve az AR 612-es típust), lemezjátszót, magnetofonkészüléket, hűtőszekrényt a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szak üzleteiben Kaposváron, Siófokon, Balatonbogláron, a Balaton Áruházban, Fonyódon, Nagyatodan, Barcson. (11175)