Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

Csütörtök, 1962. május $1, 5 SOMOGYI NtnJtr AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ A kétféle minősítés közei! nem volt nagy eltérés Május 20-i számunkban »A tsz megkérdezése nélkül, vagy akarata ellenére?-« cím­mel cikket közöltünk. Abban egy aprómag-minősítési vitát is megemlítettünk a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya egyik munkatársának tá­jékoztatója alapján; nyilatko­zatát szó szerint idéztük. A cikk megjelenése után a Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vállalat kaposvári kirendelt­sége vizsgálatot tartott. Erről levélben tájékoztatták szer­kesztőségünket. Az újságban említett eset 1960 őszén történt az iharosbe- rényi Zöldmező Tsz-ben. A szövetkezet elnöke elmondta, hogy valóban támadt vita köz­te és a termelési felügyelő kö­zött, és ebbe beleszólt a me­gyei mezőgazdasági osztály munkatársa is. A vita az ilyen adás-vételkor szokásos egyez­kedésként zajlott le. A vörös- heremag kétféle minősítése kö­zött nem volt olyan nagy elté­rés, mint a megyei tanács ki­küldötte állította. Az elnök 88—90 százalékosnak tartotta, és ilyen minőségűként akarta átadni a magot, a felügyelő vi­szont végül is 86 százalékos tisztaságúnak minősítette. A pécsi tisztítótelep laboratóriu­mában — az okmányok tanú­sága szerint — egy százalék­kal jobbnak minősült a mag. Ez azonban nem hiba, hiszen a szabvány ebben a kategóriá­ban 2,8—3 százalékos eltérést enged meg. Mindebből az de­rül ki, hogy a termelési fel­ügyelő, jóllehet vitatkozott a tsz-elnökkel, de nem csapta be, és nem is akarta becsapni a szövetkezetét. — Természetesen fordultak elő, és a jövőben is fordulhat­nak elő nézeteltérések a minő­sítést illetően. Ezeket felvásár­lási rendszerünk és módsze­reink javításával, szakembe­reink képzésével igyekszünk megelőzni, és azzal, hogy egy­re erősítjük kapcsolatainkat a termelőszövetkezetekkel — ír­ja befejezésül levelében Ko­vács János, a Vetőmagtermel- meltető és Ellátó Vállalat ka­posvári kirendeltségének veze­tője. A keresett cikkeket is árusíthatja a Dimitrov utcai tejbolt »Nem lehetne végre elintéz­ni?-« című írásunkban lur- csálltuk, hogy a megyei ta­nács illetékesei még mindig nem intézkedtek a Dimitrov és a Beloiannisz utca sarkán levő tejbolt ügyében. A váro­si tanács kereskedelmi állan­dó bizottsága már 1959. de­cember 8-án kérte a megyei tanácsot, hogy nyissanak fű- szeriizletet a bolt helyén. A két utca lakói is már régóta kérik ezt, mégis marad min­den a régiben. A megyei tanács kereske­delmi osztálya a következőket válaszolta az április 29-én megjelent cikkre: »Vizsgála­taink bebizonyították, hogy a tejboltnak fűszerüzletté való átalakítása nem célszerű. A lakók inkább azt szeretnék, ha Ha megHapluk a Wcsönl közművesitjük a telkeket Május 24-1 számunkban cik­ket közöltünk »Vétkes kö­zömbösség-« címmel. Megír­tuk, hogy Siófokon sokan kí­vánnak részt venni a sorház­as társasház-építésl akcióban. Hiába szaporodnak azonban a jelentkezők, hiába gyűlik a betét az OTP-ben, senki sem tudja megmondani, megin­dul-e az építési akció, mivel a községi tanács máig sem biztosított telket. Pacsi Imre, a Siófoki Közsé­gi Tanács elnöke a következő­cet válaszolta írásunkra: >Egyetértek azzal, hogy vétkes közömbösség hátráltatja az JTP-házak építését. A tanács 1961. április 18-án és július 10-án foglalkozott a sorház- és ársasház-épitési akcióval. El- xatározta, hogy a kijelelendő elkeket közművesíti. Ehhez '00 000 forint kölcsönt kértünk íz Országos Takerjkpénztár- 61. Az OTP helyi fiók a azon­ban csak a napol'ben közölte telünk, hogy kölcsönkérel­münkhöz nem es-,toltunk min­ién szükséges iratot, s ezért nem kaptuk meg ériéig a pénzt Amint kifizetik nekö ik a köl­csönt zzon Pál elkezdjük a var- tettáz***, a közművesítést és a kisajátítást.« a keresett cikkeket is árusíta­nák a tejboltban. Az Elelmi- szerkiskereskedelmi Vállalat­nak engedélyezzük a csoma­golt liszt, só, fűszer, paprika, vegyes fűszerek, konzervek, májkrémek és pástétomok, töl­tött és töltetlen cukorkák, nou- gatfélék árusítását.« Augusztusban és szeptemberben telepítjük át a melegházat Lapunk április 12-i számá­ban beszámoltunk arról, hogy az Árok utcából a Mátyás­dűlőbe telepítik át a kapos­vári kertészetet. Cikkünkben megírtuk: »Amíg el nem dói, hogy hova ml kerül, és hol ml épül, addig nem tudnak tervszerűen ültetni és palán- tázni. Ezért nem árt figyel­meztetni a felelősöket: ne­hogy úgy oldják meg az át­telepítést, hogy a »virágos Kaposvár« virág nélkül ma­radjon!« A Temetkezési és Kertészeti Vállalat válaszában megálla­pítja: »Az áttelepítés még az idén megtörténik. A melegház elszállításáról most tárgyalnak a műszakiak. Hamarosan kije­lölik a kazánház, a meleg- és üvegház helyét, utána megkez­dik a palántázást a hideg­ágyakban. A melegházat au­gusztusban és szeptemberben telepítjük át a Mátyás-dűlőbe, akkor ugyanis nincs rá szük­ség. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya, valamint a vállalat mindent megtesz, nehogy az áttelepítés miatt ke­vesebb virág jusson az üzlet­be. „Nyereséggel zárjuk ezt az évet is A Siófoki Sütőipari Vállalat dolgozóinak felajánlása a Vili. pártkongresszus tiszteletére A nyár mindig nagy gon­dot oikoz a Siófoki Sütőipari Vállalatnak. Egyrészt azért, mert pótolni akarják a téli hó­napok termelési kiesését, más­részt ki kell elégíteniük az üdülőidényben megnövekedett igényeket. Idei termelési ter­vük 24 millió forint értékű áru készítését írja elő. Ennek majd felét a nyári hónapokban kell teljesíteni. Három járás lakóit látják el kenyérrel, sü­teménnyel. Télen csak 8, nyá­ron 19 sütödéjük működik. Különösen nagy gondot ad a Siófoki Kenyérgyár gazdasá­ga ÚJ automata működés közben. Vodrák Gusztáv ellenőrzi tészta súlyát. Több olvasónk Véresére Miül! Ki kaphat tsz öregségi öregségi nyugdíjat csak az a termelőszövetkezeti tag kaphat, aki betöltötte a kor­határt, és legalább tíz nyug­díjévé vám. Az öregségi kor­határ férfiaknál 65, nőknél 60 év. Nyugdíjévnek az a naptári év számít, amelyben a férfi tsz-tag 120, a női tsz- tag legalább 80 munkaegysé­get szerzett. A tört évet nem veszik figyelembe a nyugdí­jazáskor. Kivétel az első év. Mindegy, hogy a tsz-tag mennyi munkaegységet szer­zett ekkor, mindemképpen beleszámít a nyugdíjba. Ha a termelőszövetkezeti tagság megszűnt, de 1961. december 31-ig a tag újból belépett a szövetkezetbe, a korábban szerzett nyugdíj­évek — tekintet nélkül a megszakításra — beleszá­mítanak a nyugdíjba. Elő­fordul, hogy a tsz-tag a szö­vetkezetbe lépes előtt már dolgozott valahol, s van szolgálati ideje. Ezt rkkor lehet hozzászámítani a nyugdíjévekhez, ha a szol­gálati idő utolsó napja és a, termelőszövetkezetbe lépés ideje között két évnél nem hosszabb a megszakítás. Ha valaki 1950. január 1-e előtt lépett a termelőszövetke­zetbe, s ezt megelőzően már dolgozott máshol, a szolgá­lati időt akkor is be kell számítani a nyugdíjba, ha a megszakítás több, mint két év. Az öt évet azonban ak­kor sem haladhatja meg. Ki dönti e! a háziipari szöveti ezeti dolgozók munkaügyi vitáit? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 234. § (1) bekezdésében fog­lalt általános rendelkezés szerint a munkaügyi viták elbírálása a járásbíróság ha­táskörébe tartozik. A házi­ipari szövetkezetnél ugyan­is egyeztető bizottság nem működik, de nem járhat el a közös egyeztető bizottság sem. Ahol nincs egyeztető bizottság, ott a fegyelmi ha­tározat ellen a do’gozó a járásbírósághoz fordulhat. A Munka Törvénykönyvé­nek munkafegyelemre vo­nalközé rendelkezései kiter­jednek a szövetkezetekkel munkaviszonyban álló al­kalmazottakra is. Ebből kö­vetkezik, hogy a szövetkezet elnöke fegyelmi jogkört gyakorol az alkalmazói fok­kal szemben. A fegyelmi határozat ellen nem vezető állású dolgozó fellebbezés­sel nem élhet, de pert in­díthat a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért. A vezető állású dolgozónak azonban nincs joga a bíró­sághoz fordulni. A nem vezető állású dol­gozók a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésért nemos-'k akkor indíthat pert, ha a fegyelmi határo­zat azonnali hatályú elbo­csátást vagy alacsonyabb munkakörbe helyezést mon­dott ki, hanem akkor is, ha ennél kisebb súlyú fe­gyelmi büntetést állapítot­tak' meg. Minthogy a háziipari szö­vetkezeteknél egyeztető bi­zottság nem működhet, és alke.ljmzottaira a közös egyeztető bizottság jogköre nem terjed ki, az elnök ál­tal hozott kártérítési hatá­rozat hatályon kívül helye­zéséért is közvetlenül a já­rásbíró ághoz, illetőleg a kerületi bírósághoz kell for­dulni. gos kihasználása. A modern, tízkemencés üzem idényíelada- tot lát eL Télen kapacitásának csak egy részét hasznosítják, nyáron viszont három mű­szakban is dolgoznak. Míg télen 80—100 mázsa kenyeret sütnek, egyes nyári napokon 280—300 mázsára van szük­ség. Tavaly az első negyed­ben kétmillió darab péksüte­ményt készítettek, a nyári hó­napokban hat és fél millió da­rabot sütöttek. Az idén 5—6 százalékkal több kenyeret és süteményt kell készíteniük a tavalyinál. A vállalat vezetői azon igye­keznek, hogy minél gazdasá­gosabbá tegyék a kenyérgyár és a többi sütöde munkáját. A kenyérgyárban például egy mázsa kenyér munkabére 7 forint, kisüzemben 11—12 fo­rint. Helyes tehát, hogy a ke­nyeret Siófokon sütik. Igaz, megnövekedik a seállftási költ­ség — télen 40—45, nyáron 70 —80 helyre is kell szállítani —, de még így is jóval olcsóbb, mintha kisüzemben sütnék a kenyeret. Inkább a süteményt készítik a kisebb pékségekben, hogy minél korábban megkap­hassák a fogyasztók. A szállí­tás megjavítása végett még két tehergépkocsira van szüksé­gük. Nemrég állítottak üzembe a a kenyérgyárban egy modem osztó, formázó és gömbölyítő automatát. Ennek segítségével óránként 800 darab egy- vagy kétkilós kenyeret tudnak ké­szíteni. A 215 000 forintos gén 9 ember munkáját helyettesí­ti. A Sütőipari Vállalat doleozói a VIII. pártkonrresszus tiszte­letére vállalták, hogy az idén is nyereséggel zárják az évet. Tavaly a 123 000 forint többlet- nyereségből nyolc és fél napi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést kaptak. Molnár Jó­zsef szállításvezető, Vod~ik Gusztáv, Mészáros Mihály és Kövesdi Imre szakmunkások, Böröcz Gyula gépkocsivezető kiválódolgozó-jelvényt kaptak. Az üdülők vezetőinek és a kereskedelmi dolgozóknak a siófoki 415-ös áruházban nem­rég árubemutatót tartott a vállalat. Bemutatták összes termékeiket — nyáron 25, télen 17 fajtát készítenek —, s azt a négy új süteményt, melynek most kezdik el készítését A sütödék közötti verseny egyik célja az, hogy az évi költségekből 24 000 for»'«tot Akire a nyáron nagy fel­adatok várnait: Molnár Jó­zsef szállltásvezetö. megtakarítsanak. Tavaly 20Ó0 forintot fizettek ki a minőség elleni kifogások miatt. Vállal­ták, hogy ebben az évben ilyen nem fordul elő. Felajánlották azt is, hogy a tavalyinál 10 százalékkal, azaz 110 mázsá­val több finom fehér kenyeret sütnek. Megtakarítanak 12 000 forint túlórát, 50 000 forint ér­tékű tüzelőt. Kenderest Sándor igazgató és Szendrői Pál főkönyvelő szerint az első negyed ered­ményei biztatóak. Termékeik minősége ellen kifogás még nem érkezett, s rz első negyed­ben "z egy főre tervezett 48 813 forintos termelési értéket 52 394 forintra teljesítetek. Sz. L. ,:!i im 'Ül :::: :: ■hír : a földmű vessző vetkezeti könyvesboltokban és a bizományosoknál. Beszerezhetők a legújabb ki a lám magyar és külföldi irodalom klasszikusa i, rcmekművei :::::::::::: Nagy választék színes képes mese-, kifestő­könyvekben, ifjúsági regényekben, útleírások­ban, verseskötelekben, Olcsó- és Kincses-, mezőgazdasági, politikai, természettudományos ismeretterjesztő, szépirodalmi slb, könyvekben. ★ A könyv tanít, nevel, szórakoztat, örömet szerezi (2771)

Next

/
Thumbnails
Contents