Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-31 / 125. szám
Csütörtök, 1962. május 31. 3 SOMOGYI Mikor készülnek el az átkizMé Isz-épitkezések a csnrgái járásban? A esurgói járás ba«n 12 térElment kétszázezer forint Somogyacsáról melőszövetkezeti építkezés húzódott át erre az évre. Hét szövetkezetnél van 12 félbehagyott vagy alig megkezdett munka. A járási vezetők véleménye szerint az ősznél előbb nem is készülnek el velük. Pedig az épületekre nagy szükség van. Miért ez a lemaradás? Kettő kivételével házilag készítik el az épületeket. A berzencei Jobb Életben a Csurgói Napsugár Ktsz épít egy 100 férőhelyes növendék- istállót. Az év elején a tsz tervmódosítást kért, s míg azt meg nem kapta, nem dolgozhattak a ktsz szakemberei. A tervet csak a napokban módosították. Most folytatják a munkát, s előreláthatólag két 195? elején a feloszlatás veszélye "‘gette a Dél-balatoni ári Szövetkezetét. Az alig másfél millió forint értéket termelő htez-nek 416 000 forintnyi szinte eladhatatlan árukészlete és csaknem félmilliós vagyonhiánya volt. Megpróbáltak azonban menteni a menthetőt, új gyártmányokkal kísérleteztek, átszervezték a termelést, a HISZÖV is jelentősen segítette őket, maguk a szövetkezet tagjai pedig lemondtak a nyereségrészesedésről, s így 1958- ra helyrebillent a pénzügyi egyensúly. 1958-ban a termelési érték hatmillió forintra emelkedett, s ettől kezdve fokozatosan nőtt 1959-ben nyolcmillió, 1960-ban 12 és fél millió, tavaly pedig már tizenhárom millió forint értékű munkát végeztek a szövetkezet tagjai. Az 1952 nyarán alakult htsz kezdetben jobbára halszállító kosarat font s emellett volt egy kis szövőüzemük. 1956-ban még csak 88 embernek adott munkát a szövetkezet ma pedig 480- nak. Ízléses díszkosarakat fonott bútorokat, gyermekruhákat készítenek már. Hogy emelkedjék a termelékenység és a dolgozók keresete, szalagosították a kosárfonást Egy-egy fonott bútordarab elkészítése lassan ment egy embernek, ám részműveleteire felosztva sokkalta gyorsabban halad a munka. Most pedig tanfolyamot hét alatt befejezik. A Tatarozó és Építő Vállalat ugyancsak tervmódosítás miatt nem kezdhetett hozzá a csurgói Zrínyi Tsz három borjúnevelőjének építéséhez. A házilagos építkezések befejezése részben anyaghiány, részben tervmódosítás miatt késik. Az őrtilosi Szorgalom Tsz szarvasmarha-istállója 35, a sertésfiaztató 60 százalékos készültségi fokban van. Vajon a szövetkezet vezetői nem kérhették volna korábban a terv módosítását? Az iharosi Új Erő Tsz építőbrigádja most Pogányszentpéteren dolgozik, A saját gazdaságukban levő munkákat azért nem tudták befejezni, mert csak a napokban jutottak faanyaghoz. A gyékényesi Március 15. indítottak, s ennek végeztével a már hároméves gyakorlattal rendelkezők szakmunkásvizsgát tehetnek. 1958-ban voltak az első nagyobb építkezések, s azóta münden évben gyarapították a szövetkezet épületállományát. Négy évvel ezelőtt másfél milliós beruházási hitelt vet-, tek föl. 1961-ben egy lebontás előtt álló pékséget alakítottak át, s most az exportmunkákat végzik itt. Tavaly 2 190 000 forint értékű kosárárut szállítottak Angliába, Tsz-nek cementre és mészre volna szüksége, hogy beköthessenek a borjúnevelőbe. Mivel az anyag késik, ezért a brigád az első félévre tervezett 300 férőhelyes hizlaldát építi. Mindent összevetve, ez ideig csupán egyetlen áthúzódó munkát adtak át rendeltetésének a járásban. A tennivaló igen sok. A befejezetlen építkezéseken kívül itt vannak az idei beruházások is. A járási tanács ügyel arra, hogy a tsz-ek építőbrigádjai valóban a közösben dolgozzanak most, és ne vállaljanak egyéb munkát. A szövetkezetek és a községi tanácsok vezetőinek is több felelősséggel kellene megszervezniük és irányítaniuk az építkezéseket. Svédországba és Norvégiába. Az NDK ba 10 000 gyermekkötényt küldtek. Sok bedolgozót is foglalkoztatnak^ az ő átlagkeresetük 5—600 forint havonta. A szövetkezet ez év nyarán ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját Az eddig megtett út első szakasza göröngyös volt, ám 1957-től tagjainak áldozatvállalása, gondos munkája révén ma az ország 60 háziipari szövetkezete között az első három hely egyikére tarthatnak számot) Állandó pénzzavarral ifcüzd a somogyacsai Aranykalász Termelőszövetkezet. Az idén már mintegy félmillió forintot kapott állatokért, de a tagoknak nem jutott pénzelőleg. Rendezni kellett a tavalyi tartozásokat: az adót, az SZTK-díjat stto. Rendezték is. Sőt: a kelleténél, az esedékesnél kereken 200 000 forinttal többet fizettek — ennyi pénzük elment időnap előtt. S erre rá sem jöttek az acsaiak. Bajzik Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának tsz-revizora tárta föl ezt a rendellenességet 8 napi megfeszített munka, tételes egyeztetés árán. Bajzik elvtárs tájékoztatója alapján indultunk e! a 200 000 forint nyomában. Az összeg egy része, csaknem 90 000 forint « az andocsi adócsoporthoz került. Természetesen nem szabálytalan úton, hanem annak rendje-módja szerint, banki átutalással. Nagy László, a csoport vezetője még ma is csodálkozva mondja: — Január 6-án megindult a pénz, és csak úgy dőlt április elejéig. Nézze a közbeeső befizetési dátumokat: február 6-a, 7-e, 26-a, március 22-e és 24-e. Tavaly csoportunk Ácsa miatt nem tudta teljesíteni éves tervét Pedig hányszor ígérték, hogy ekkor meg akkor fizetnek! Bíztunk bennük, de hát becsapódtunk. Az idén meg.... itt van: már 168 500 forintot küldtek, pedig csak 79 504 forint járt volna. — Nem gondolta, Nagy elvtárs, hogy valami tévedésről van szó? Nem kellett volna figyelmeztetnie az acsaiaka:, hogy vigyázzanak: többet fizettek, mint járna? — Észrevenni észrevettem, hogy túlfizetésben vannak, de tévedést nem gyanítottam. Inkább arra gondoltam, hogy az új főkönyvelő tisztázni akarja a múlt évi hátralékokat is, az idei adót is. Azt hittem, olyan sok a pénzük, hogy rendezhetik egész évi kötelezettségüket. Egyébként én nem kértem a pénzt, hanem & küldték önszántukból. Dehogy önszántukból küld-, téfc, egészen más okból jött a pénz! De erről majd később szólunk. Most menjünk tovább a megadott úton. A túlfizetés legszámottevőbb összege az SZTK-hoz folyt be. Nézzük ezt a dolgot részletesebben. Megalakulása óta ez év március 31-ig az acsai Aranykalász 382 000 forinttal tartozott, ezzel szemben 455 000 forintot fizetett az SZTK-oak. Csaknem felét — 212 000 forintot — az idén február 26-a és április 2-a között utalta át A többlethez kell még számítani néhány tételt. Másfél évvel ezelőtt, 1960. december 9-én befizetett Sotmogy- acsa 3000 forintot Ezt az ösz- szeget a tahi bankfiók — tévesen — az abc-ban és sorszámban előtte levő Som község pénzeként kezelte, s a 3000 forint ma is úgy van nyilvántartva, mintha a somi Béke őre Tsz utalta volna át az SZTK- nak (!?). Hasonlóan utat tévesztett egy ugyancsak másfél évvel ezelőtt befizetett, 18 000 forintos összeg is. Azt azonban nyomozni kezdte tavaly Bertényi János acsai tanácstitkár, s így azfc a pénzt a múlt év júniusában megkapta az SZTK, és elkönyvelte a so- mogyacsai Aranykalász Tsz javára. Időközben azonban az SZTK kaposvári alközpontja visszautalták, mivei a revftáö után a tsz kérte ezt. — Miért nem küldték előbb, ha beérkeztekor azonnal észrevették, hogy másodszori átutalás? — Számlát csak itt, a köa» pontban vezetünk. Az előleg® tartozásokat viszont megyei ki- rendeltségeink tartják nyilván. Negyedévenkénti összesítés után egyeztetjük a központi számlákat és a kirendeltségek nyilvántartását. Ha most korábban végeztünk volna, akkor a tsz reklamációja nélkül is visszautaljuk a 15 939 forintot A főkönyvelő felelőssége A somogyacsai Aranykalász tavaly több, mint 700 000 forintos mérleghiánnyal zárt, vagyis bevételei nem fedezték kiadásait. A szabályoknak megfelelően a múlt év őszén a tsz minden átutalási megbízást megadott a bank tabi fiókjának. A zárszámadás készítésekor pontosan számba vették a tartozásokat. A mérleget csak úgy lehetett megerősíteni, hogy a tsz ismét adott átutalási megbízást. Dr. Sirák József, a szövetkezet akkori főkönyvelője nagy mulasztást követett el: a régi megbízásokat nem vonta vissza. Így a tartozások egyik-másikának átutalásával kétszeresen megbízták a bankot. S amint jött a pénz a zárszámadás után, a bankfiók sorjában utalgatta át az összegeket. Amelyik tartozás rendezésére több megbízás volt, azt többször teljesítette. A tenyészüszőket például először állami hitelből, másodszor meg a szövetkezet saját beruházási pénzéből fizették ki. De hát miért nem akadályoz meg ilyen rendellenességet a bankfiók? Hefler Károly csoportvezető ezt így magyarázza: — Csak azokat az átutalási megbízásokat vizsgáljuk meg tartalmi szempontból is, amelyek a tartozásoknak állami hitelből való rendezésére szólnak. A termelőszövefkezet szabadon rendelkezik saját pénzével. Ahány megbízást ad, annyit teljesítünk. Ha hibát látunk, természetesen kötelességünk jóindulatúan figyelmeztetni a tsz-t A pénzforgalom ellenőrzése a termelőszövetke» Saját gépeivel keltet csibét a tőrőkkoppányi tsz A tőrőkkoppányi termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésére. A falun kívül, a Halastó szomszédságában egymás után nőnek ki a földből a korszerű baromfinevelő házak. Jelenleg 5000 csirke nevelődik a tsz-ben, At- lagsúlyuk megközelíti az egy kilogrammot, az elhullás jelentéktelen. Tervük, hogy a nem Is távoli jövőben 10 000 csirkét nevelnek. Előrelátásra és jó gazdálkodásra vall, hogy a szövetkezet maga kelteti a csirkéket. Nemrégiben négy keltetőgépct vásároltak, s ezek a tél óta szünet nélkül bocsátják ki az apró szárnyasokat. Számottevő mennyiségű naposcsirkét adnak el a tsz-tagok háztáji gazdaságaiba is. A tenyésztojást a Koppányvöi- gye Tsz magyar sárga tojó törzs- állománya szolgáltatja. Bácsi Gyuláné ellenőrzi a gépbe rakott tojásokat. Tízéves a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet Gwá Mihály — Becze Károly: egionlsía Amikor a francia elithadsereg egységeire került sor, megélénkült a hajóhíd. Kövér bankárok, ültetvényesek siettek katonaismerőseikhez egy- egy kis csomagot, egy szál virágot nyújtva át nekik, vagy legalábbis meleg kézszorítással búcsúztak, és kívántak katonaszerencsét. A sorok mellett itt- ott fiatal lány is pironkodott. A lányok szívük választottjával mentek, ameddig csak lehetett, ott pedig ezzel búcsúztak: — Aztán írjál mihamarabb, és siess vissza!.. . Vissza!... Vajon e több ezer emberből két év múlva hányán térnek vissza?!... Déltájban felbúgtak a hajókürtök. Gyors hajöszentelés következett: egy üveg pezsgő szétfröccsent a hajó oldalán. A hidakat bevonták, a gépek működni kezdtek. A 249 tagú katonazenekar rendületlenül fújta... A hajó megindult, és egyre távolodott a hullámtörő gát mellől. A partnál integettek. Fehérek is, arabok is .., Gazsó csak állt és nézett. Szíve elszorult. Maga sem értette. miért. Afrika nem az ő szülőföldje, még csak kellemes emlékek sem fűzik Afrikához és mégis...! Olyan ■ossz most itt hagyni... Te sziklás part, te forró talajú Afrika ... Isten veled. Egy könnycsepp gördült elő Ezeméből, végiggurullt arcán, és belecsöppent a tengerbe... Hagyta, nem törölte le arcát.« Nézte az egyre távolodó kikötőt... XIX. A hajó másik végéből Vámos közeledett Gazsóhoz, de amint meglátta a gondolataiba elmerült fiút, csak megállt mellette, nem szólt semmit. Ö is a part felé nézett. , — Te vagy az, Kálmán? — kérdezte néhány perc múlva még mindig a partot nézve Gazsó. — Én — szólt halkan Vámos. — De ha most alkalmatlan vagyok, akkor inkább később ... — Nem, marad csak. — Gazsó lassan Vámos felé fordult. — Éppen elgondolkoztam egy kicsit. Magunkról, Afrikáról, mindenről. A velünk utazó arabokról, négerekről. Arról, hogy micsoda ördögi játék ez! Arabokat, négereket, Szenegálokat visznek Madagaszkárra. Vietnamba és más francia gyarmatra leverni az ottani mrvreo- 1 ód ást Fpvik nvnmnr'ilt frv*-- sa meg a másikat qci.tív w»1 dús verje agyon a másikat! Mintha maga Belzebub rendezte volna így az egészet! És mi, világ söpredékei, md, légiósok segítünk nekik!... — No.., Nyugodj meg, Miska. — Nyugodt vagyok én ... nézd, milyen nyugodt vagyok... A szemem se rezdül... ujjaim nem reszketnek, nincs nekem semmi bajom... — Gyere, nézzünk körül a hajón. —• Hiszen ismerjük az adatait — Igen, tudjuk, hogy hatemeletes. És hogy a hajófenékben négerek utaznak, fölöttük az arabok, utána mi, a következő emeleten az elit hadsereg, az ötödiken a tisztek és a hatodikon a civilek, bankárok, pénzemberek, főrangú tisztviselők... — Hát akkor? Mit akarsz még tudni? — Azt mondják, ez egy csodahajó! Mozi van rajta! A vallásos emberek istentiszteletre mehetnek; valamennyi feleke- zetnek van itt lelkésze... Ezenkívül fodrász, pedikűrös ... — Ez engem mind nem érdekel. Most éppen nem akarok moziba menni, a lelkésznek tőlem felkophat az álla, a pe- anri*T-a»t sincs szándékomban-cv+ogatni... — Meg akartalak egy kicsit — mert az acsai tsz nem tudott folyamatosain fizetni — behaj- vigasztalni, Miska. Azt afear-| tott összesen 25 000 forintnyi tam, hogy feloldódjék benned J kamatot ^ késedelmi pótlékat. az a sok keserűség, amely par; ,, . , , . hónap alatt lerakodott. Hidd el, j ETmek eltörlését most kéri nem jó, ha az ember túlságo-í szövetkezet san belebújik saját gondolatai-; Hányadán ba, bújába-bajába... — Bosszant hogy csak nézzük ezt a sok igazságtalanságot ... Sőt, támogatjuk... — Egyelőre nem tudunk mit tenni ellene... De légy nyugodt eljön ennek is az ideje... — Jó fiú vagy te, Kálmán, állunk hát az SZTK-dí jakkal? Domokos János, az alközpont helyettes főkönyvelője szerint: — Valóban túlfizetése vtan a tsz-nek. Mi erre nem szoktunk senkit sem figyelmeztet- de menj most nélkülem a mo-f ni. Főkönyvelőt azért alkalziba... Én lefekszem. — Rendben van, délután alszol, de este felkölteleik. — Este? Miért? — Titok. Majd megtudod. máz minden szövetkezet, hogy intézze, irányítsa a pénzügyeket Ami az acsaiak kérelmét illeti, teljesíthető: töröljük a Vámos valami amerikai cow-í büntetést, vagyis jóváírjuk ezt boyfilmet látott. Igaz, nem so-?a 25 000 forintot. Ezt hozzáadkat ertett a beszédből, de amit? . . . látott az is sok volt. Két óránf3uk a túlfizetésként mutatko- át ütötték, lőtték egymást a; zó összeghez, így az idén már vásznon. Egy-egy parázsabb je-»nemigen kell fizetniük SZTK lenetnél a nézőtéren harsány? ordítás hallatszott. A légiósok? . ‘ . . . * , ____. t omboltak. Tetszett nekik a do-? A 200 000 forint kereses€ log. | közben Vámos köpött egyet Háti persze! — Ilyesmi kell ide! o TEGI-hez Nagyszerű politika ez! A Tá-I vol-Keletre induló légiósok-1 is eljutunk. Budapesten, a Te- nak ilyesmivel is étvágyat kell; nyészáUatforgalmi Gazdasági csinálni a verekedéshez, a lö-| Iroda központjában Cserző völdözéshez, a kegyetlenke-1 Mátyás főkönyvelő és Gálfi déshez. t Vilmos pénzügyi osztályvezető A film végén hatalmas óvá-; ad tájékoztatást Előkeresik, ció tört ki. A kezdet tehát ká-| készségesen mutatják a so- tűnően sikerült. A mozi látó-? mogyacsai Aranykalász Ter- gatottsága az egész útra bizto-; melőszövetkezet kartonját. Er- sítottnak látszik. ;ről kiderül, hogy a tsz januárMár erősen alkonyodott, ami-? ban átutalt 2 tenyészüszőért — kor Vámos kilépett a moziból.? a 32 918—19-es számla rende- Bevágott még a bárban egy? zésére — 15 939 forintot. Két fél deci konyakot, aztán Ga-? hónappal később újra átutalt zsóért indult. ' | ugyanezen a címen ugyaneny— No, mi van? — riadt fel?nyi összeget. A második _ befi- Gazsó, amikor Vámos megráz-; zetésnél ott a megjegyzés: ta. 132 918—19-es számla kétszeres kiegyenlítése. S a nekik (FolytatjuhJ ' nem járó összeget május 8-én zet főkönyvelőjének feladata. Elment 200 000 forint Somogyacsáról. Nem veszett kánba, ám egyelőre fontosabb helye is lett volna. Minden illető, tékea egybehangzóan állította: a tsz-főkönyvelö hibájából, mulasztásából származott a túlfizetés és a kétszeres fizetés. Sem dr. Sirák József, sem utóda nem látta el főkönyvelői teendőit. Most jó kezekbe kerül Ácsán a számvitel: június 1-től ugyanis Bajzák elvtárs, a megyei tanács tsz-revizora lesz a főkönyvelőjük. Kutas József Utazzék külföldre autóbusszal! Kérjen tájékoztatót az IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKBAN ! (Folytatjuk)
