Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

Szerda, 1962. május 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP •• Kétharmad + egyharmad Üzemben a kotrógép Ma már alig van megyénk­ben olyan üzem, ahol ne vol­nának szocialista címért dol­gozó brigádok. Sőt nemrégen újabb kezdeményezés is tör­tént: a TRANSZVILL sze­rekéjének öt brigádja elha­tározta, hogy megszerzi a szocialista műhely címet. A szocialista brigádok munkája nyomán emelkedett a termelékenység, javult a termékek minősége, csökkent a termelési költség. A bri­gádok eredménye is tükrö­ződik abban, hogy a megye ipara 12,9 százalékkal ter­melt többet ez év első ne­gyedében, mint 1961 azonos időszakában. Szocialista bri­gádjaink élen járnak a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások valóra vál­tásában is. Ha azonban az eredmé­nyek után azt is megvizsgál­juk, hogy hogyan alakult he­ly iipari vállalatainknál a munkáslétszám, az egy főre jutó termelési érték, rögtön az ötlik szembe, hogy vala­hol valami baj van! Vállala­taink ugyanis az első ne­gyedévre engedélyezett mun­káslétszámot majd teljesen, 99,1 százalékban hasznosítot­ták. Ez a múlt évihez képest 8,4 százalékos létszámemel­kedést jelent, az egy munkás­ra jutó termelési érték vi­szont csak 4,2 százalékkal növekedett. Az első negyed­ben a múlt esztendő azonos időszakához viszonyított 12,9 százalékos többtermelés nagy része tehát nem a termelé­kenység növeléséből szárma­zik, hanem új munkaerők al­kalmazásából. Milyen feladatot ró ez szo­cialista brigádjainkra, de nemcsak rájuk, hanem vál­lalataink minden dolgozójá­ra? Azt, hogy már ebben a negyedben ki kell alakítani a helyes arányt: a termelés növelését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell elérni, egyharmad rész­ben új dolgozók munkába állításával. Kutatni kell, hogy hogyan lehetne újítással, ésszerűsí­téssel, jobb szervezéssel ja­vítani a munkán. Sz. L. Híre van országosan a bar­csi Dráva-homoknak és ka­vicsnak. Nagyon keresett mind a kettő, de különösen a ka­vics. Ezzel magyarázható, hogy a község homok- és kavicsbá­nyáját úgyszólván valahány MÁV-igazgatóság fölkereste már megrendelésével. Ugyan­is az itteni homok a legalkal­masabb mozdonyhomoknak. Minthogy azonban ez ideig kevés homokot termeltek ki, a gazda tisztét betöltő községi tanács csupán a pécsi és a szombathelyi igazgatósággal kötött szerződést, ám még az ebben vállalt szállítási köte­lezettséget sem tudták teljesí­teni. Remélhetőleg a közeljövő­ben megsokszorozódik a mind­össze tizenkét munkással dol­gozó üzem termelése. Bizony- nyál nem vall anak szégyent azzal a gépi kotróberendezés­sel, amelynek terveit a Ve­gyes Kisipari Ktsz főgépésze, Kovácsovics Antal készítette el. A gépet egyelőre kísérlet­képpen üzemeltetik. Jelen­téktelen hibáktól eltekintve jól működik. Napi 60—80 köbméter homokot, illetve ka­vicsot termelnek ki vele. A gépesítés révén évente egymil­lió forint többletbevételihez jutna a községi tanács. A kot­rógépet a községfejlesztési alapból készítették 450 000 fo­rintos költséggel. . A bánya vezetője, Hőgyi László néhány szakmunkás társával és segédmunkásokkal dolgozik. Izgalommal próbál­gatják, hogy mire képes a gép. Állandóan keresik a le­hetőségeket, amelyekkel meg- könnyíthetnék a termelést. Nemrég például falviitték a kotrót a közraktárak alatti partrészre, ahol a vasúti sín. van, hogy az uszályhajóról a három szállítószalaggal partra tett homok és kavics a rostá­lás, osztályozás után mindjárt vagonba kerüüihessen. Most a Dráva magas vízállása miatt rövid időre el .kell hagyniuk ezt a partrészletet. A kavicsbánya nemcsak nagy tételű megrendeléseket teljesít, kielégíti a lakosság igényeit is, s ellátja a szán­tén községi kezelésiben levő cementüzjemet is. Tegyük széppé a magyar tengert! A Balatoni Intéző Bizottság, a Somogy megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága ebben az évben is megindította a »Tegyük szép­pé a magyar tengert«-mozgal- mat. A verseny május 5-től szeptember 30-ig tart. A cél­kitűzések között szerepel az utcák, a lakóházak, az üdülő­helyek, a parkok, a sétányok, a közlekedési központok ál­landó rendben tartása. A versenyben legjobb ered­ményt elérő üdülőhelyi köz­ség 30 000 forintot kap a BIB-től. A legkiválóbb mun­kát végző aktívák jutalmazá­sára 15 000 forintot fordíta­nak. Irodalmi est Nagyatádon Az ünnepi könyvhetet iro­dalmi esttel nyitották míg Nagyatádon, a járási művelő­dési ház társalgójában. Az es­tein részt vett Fodor András, a somogyi származású, József Attila-díjas költő is. Dorcsi Sándornak, a műve­lődési otthon igazgatójának bevezető szavai után az iro­dalmi színpad tagjai a költő verseiből adtak elő, majd Fo­dor András vette ót a szót. Gyermekkori élményeiről és a somogyi táj. ihlető szépségé­ről beszélt. Gondolatait, visz- s za emlékezése it verseinek fel­olvasásával illusztrálta. A költő ezután a hozzá intézett kérdésekre válaszolt. A többi között elmondta, hogy Kapós- mérőben született, Kaposvá­ron járt gimnáziumba, és el­ső költeménye diákkorában jelent meg egy pécsi. lapban. Műfordítással is foglalkozik, s állandó munkahelye az Or­szágos Széchenyi Könyvtár­ban van. Az irodalmi est után sokan fölkeresték a költőt, s kér­ték, hogy dedikálja most meg­jelent verseskötetét. Mikfiéy — Becse Károly: 1 »Robbantás!« Még három percnyi idő van arra, hogy a robbantás színhelyétől veszély- mentes helyre fussanak a munkásőrök. Mesz- sziről is jól látni, hogyan füstölög az égő gyúj­tózsinór. Múlnak a másodpercek, a láng a gyutacshoz közeledik, s egyszer csak hatal­mas hangorkán reszketted meg a levegőt, lent a völgyben pedig tűz és füstfelhő csap az ég felé, repeszszilánkök röpködnek szerteszéjjel. Kétszer ismétlődött meg ez, kétszer futot­tak alá a domboldalról a munkásőrök és a meghívott vendégek. A robbantás sikerült. Ügy szelte ketté a négy cm vastagságú acéllemezt, mint ahogy a háziasszony késsel kettévágja a vajat. A munkásőrök elégedet­tek, helyesen számították ki a szükséges rob­banóanyag mennyiségét, sikeresen, ügyesen, pontosan hajtották végre a feladatokat. »Harasó« mondja V. I. Arsinov, a szovjet hadsereg tisztje —, s hozzáteszi: »Ez a munka csak dicséretet érdemel.« Érdeklődéssel és örömmel szemléli a mun­kásőrök fürge mozgását, gyakorlatát Qvintim Pino Machado elvtárs, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, aki elfogadva a me- . gyei munkásőrparancsnok meghívását, hét- jfőn Balaton boglárra látogatott a munkásőr- j parancsnokok táborába. Machado elvtárs jól térzi magát a munkásőrök között, hiszen oda- jhaza mint a népi milícia tagja részt vett a -felszabadító harcokban. Jól ismeri a kikép- S zéssel járó gondokat, nehézségeket, s a mo- •solyt fakasztó ügyetlenségeket is, amelyek az • első időkben jelentkeztek. Jót kacagtak a ven- Jdógek, amikor Oravecz Ferenc elvtárs, a I munkásőrség megyei parancsnoka elmesélt • egy humoros esetet. »Az ellenforradalom után ♦ sok olyan elvtársunk is fegyvert kért, akinek 5 azelőtt sohasem volt fegyver a kezében. így ívolt egyik öreg munkásőrünk is. Hazavitte a ♦ pisztolyt, s elkezdett ismerkedni a fegyverrel. Másnap szokatlan csend ült parancsnoka colonel Simon. A darab száraz kenyeret, 5—6 de- ! Egyszer csak hogyan, hogyan sem, elsült ke­a táborra. A kürtös nem fújt harmadik ezred telephelye kányj hússzeletet és 2 deci |zében a^ pisztoly. Letette az asztalra sjcörül­sorakozót, az őrmesterek nem Észak-Vienamban, a kínai ha- l~ TTi ~ * ordítoztak az udvaron. A . há- tárnál van. Még ma megkap- *** . rom századnyi iégiós dologta- ják a Távol-Keletre szükséges Utana az első szazad megm lanul ténfergett. ruhákat és fölszereléseket. Az dúlt a hajóhíd felé... A Sidi-♦csücskénél fogva vitte a parancsnokhoz: Elv­Kissé idegesítő volt ez a angazsálósi pénz személyen- bel-Abbes-i katonai zenekar|^rs, ez a fegjn^ermert állandóan lőr< nyugalom a Nuvionöan töltött ként háromezer frank. Sorban, ... lókat látszott A ~ ” * ““ igen-igen mozgalmas hetek, hó- egyenként menjenek majd az vidám mdulokat játszott. A napok után, A percek ólomlá- írnokhoz, aki az aláírás után kikötőben volt Oran apraja» bakon haladtak. azonnal kifizet belőle ezret, a nagyja... Tizenegy óra is elmúlt már, második ezret a hajón, a har- Először a négerek és a sze- amifcor futár érkezett a lé- madikat pedig Vietnamban .. . ,haióhídra giósokhoz, és közölte, hogy va- kapják meg. A szerződés alá- "pgalok /eptek a hajon,dra' lamennyierí vonuljanak az írása után a további parancsig Ok a hajófenékben kaptak he- ebédlőbe. Ott vannak az ímo- mindenki tartózkodjék a szó- lyet A legtöbben fáradtan, lé- kok, és ott van a kapitány is. bájában. Még ma elindulnak kőkadt feíjel haladtak át a ha- í loholt hamar0SímaZebéd' Sduföak°TávMhK“lé"5Vél ióhídon. Néhányan visszanézi . . .. , . gezetül: katonaszerencsét ki- tek, többüknek könny csillo-1 lásrakaPltany emelkede,t szo" vánok valamennyiüknek!... gott a szemükben... Némán- ‘Légiósok! - kezdte ünne- „ * * * a szótíanul búcsúztak szűlőföld­pélyesen, hangja mégis kémé- ‘ViiS egy zsibvásár. AfrSfcatól ~ * TaIan nyen. furcsán koppam. - Az FEzer ^ ezer katona hem_ örökre... Voltak Utánuk az arabok, majd a köztük légiósok, aztán a gyár- légiósok következtek. Amikor matt hadsereg különböző ala- az aralbok haladtak át a hí­AZ 57081­I égionísf aí járta. Utána megint odament hozzá, megint elsült Megijedt erre az öreg, szép finoman beletette a pisztolyt egy zsebkendőbe, s négy Persze ilyesmi mór régóta nem fordult elő, munkásőreink valamennyien megtanultak mesterien bánni a legkülönbözőbb fegyverek­kel, s a munka és a társadalmi elfoglaltság mellett szívós tanulással, rengeteg gyakorla­tozással a néphatalom védelmezőinek biztos ,1 önök kiképzőé tegnap beíeje- városban zodott. önok nem újoncok j^ócr.ir többé, hanem öreg légiósok. Megtanulták mindazt, ami a modern harcászathoz szüksé­ges. Megtanulták védeni ön­magukat, tudnak védekezni a kulatai, arabok, négerek, sze- ...... .... I ... Ott volt a francia dón, Oran lakói integettek, ken-♦ negálok. rendes hadsereg néhány egyse- dót lobogtattak feléjük. Kiáltá- i jókívánsá- 5 gok, köszöntések. Az arabok- j ■r-jrf. n “r-r s* * h“e”,*a*: ellen. Ne felejtsek el soha: \ m ^ -t, ,r n - A jakotobcTi mar out volt ., . , .,, ,, „ „ SÄSSll^váSTde Franciaország legnagyobb sze- ^atoan lolesett a toro­aziúT rW kéll szo^ ni uk mdlyszállftó hajóóriása, amely des. Nehanyan közülük vissza- Ä« híven, ZÄ “P lvbe8M lalkoztak, álljanak helyt min- hajokolosszus ne denütt a francia életforma vé­delmében. Önöket most a kö- A hatalmas embertomeget . _ lendült telesség Távol-Keletre szólítja: különböző laktanyákban he- . , .,, , , j Vietnamba. Oda, ahol for- lyeztők el éjszakára. Másnap egyetlen kiáltás vagy j oki van-. rong a nép, ahol önöknek kell reggel pedig megkezdődött a ság sem szállt a hajóhíd felé. | rendet csinálni. A század két- népvándorlás a Pasteur felé----Csupán a zenekar játszott fá-{ é ves távol-keleti szolgálatra A behajózás előtt érkezett radhatatlanul, idegesítően... I szerződött, h harmadik ezred- meg a Francia Vöröskereszt ben működik, amelynek fő- ajándéka: mindenki kapott egy (Folytatjuk) I A légiósok hosszá sora tát-1 tán a nézősereg elcsitult. Egy ♦ a levegőbe, | v. i. Arsinov elvtárs: »Kellemes benyomást szereztünk mai gyakorlatukba*­kezű harcostársaivá váltak, akikre mindenkor számíthat 'a nép és a haza. Ezt a célt szolgálja a bogiári parancsnoki továbbképzés is. Munkásőreinket lelkesítik a kubai hazafiak* * * a kubai milicisták hőstettei is. Ezért arra kiér­ték a kubai nagykövetet, hogy beszéljen a milíciáról, a hősi harcokról. Machado elvtárs szavai nyomán magunk elé képzeltük azokat a dicsőséges napokat, amelyek elindították ne­héz, de győzelmes útjukra a kubai forradal­márokat. Láttuk Fidel Castro hatalmas alak­ját, azt az embert, aki nyolcvankettedmagával szállt háborúba a bűnös Batista-diktatúrával, — A negyedik napon megkezdődött az üt­közet, s abból csak tizenkettőn kerültek ki él­ve. De ez a kis elszánt, bátor csapat mindig nagyobb lett, a nép követett bennünket. Az & kubai nagykövet beszédet mond. ellenségtől szereztük fegyvereinket Amióta kivívtuk a győzelmet, a jenki imperializmus mindig arra törekiszi k, hogy el ta posson bennünket. Gazdasági blokádot hirdettek el­lenünk, éhhalálra akarták ítélni a kubai né­pet, s fegyvert fogtak ellenünk. De Kuba nem térdelt le az imperialisták előtt s nem halt ölen, mert a szocialista országok mellénk áll­tak, s a nép megvédte a forradalmat. Ott, ahol megindították ellenünk a fegyveres inváziót húsz népi milicista állt szemtől szemben az ezerötszáz ellenforradalmárral. Felszólították a rmlicistákat, hogy adják meg magukat, ám ők így válaszoltak: »Haza vagy halál.« S bár meghaltak, mégis győztek, mert a kubai pro­letár haza él és élni fog. Három nap sem kellett, hogy megsemmisítsük a támadókat, s Ame­rikában a történelemben először vereséget szenvedett a jeniki imperializmus. Mimkáeőremk nagy tapssal köszönték meg a kubai nagykövet szavait, s ebben benne volt a biztatás is: veletek vagyunk, számíthattok ránk, kubai elvtársak. Erről szólott V. L Ar- sincrv élvtárs Is: »Mi figyelemmel kísérjük Kubát, és ha szükség lesz rá, mindenben se­gítjük.« Majd a magyar munkásőrökhöz szól­va ezeket mondotta: »Kellemes benyomást szereztünk mai gyakorlatukon. Meggyőződé­sem, hogy sikerrel tudjuk felrobbantani azo­kat az akadályokat is, amelyek a szocializ­mus ügyének akarják útját állni.« Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents