Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Redd, 1962. május BIZTATÓ KEZDET Jegyzetek egy népművelési tanácskozásról A NAPOKBAN három já­rás művelődésügyi vezetői, megyei pártbizottság, a megyei tanács és a TIT képviselői : nagyatádi pártszékházban meg­vitatták a jövő évi kulturális tervvel kapcsolatos elgondolá­sokat. Űj utak keresése, »hogyan tovább, jobban?« kér­dése érződött a részvevők ta­nácskozásából- Az elhangzott javaslatok még jó szolgálatot tehetnek a következő évi kul­turális tervnek mind előké­szítésében, mind megvalósítá- 6ábam. öszi-téli terv helyett éves művelődési tervet — ezt ja­vasolta a barcsi járás egyik képviselője. Az indítvány ál­talános helyesléssel találko­zott a marcaliak és a nagy­atádiak részéről is. Korai vol­na ez? Egyáltalán nem. Evek óta hangozhatjuk, hogy a nép­művelés nem lehet kampány- szerű. Terveink azonban nem tükrözték ezt a törekvést. Be­lenyugodtunk abba, hogy az ismeretterjesztésd év befejezé­se után műkedvelő együtte­seink, klubjaink és szakkö­reink működjenek ügy, ahogy tadnak. Ősszel a népművelés legtöbb ágában úgyis mindent újra kell kezdeni — véltük. Kétségtelen, hogy megyénk jellegének megfelelően ezután is figyelembe kell venni az őszi-téli, illetve a tavaszi és nyáiá időszak lehetőségért, de egyszer valahol el kell kez­denünk a kulturális élet egésszé kerekítését. SOK SZŐ ESETT a mezö- Smzdasági ismeretterjesztés szakoktatás hibáiról. Rosszul indult a múlt évi szakoktatás. Formájáról nem kaptak tiszta képet a községi vezetők, hi­szen a megyei illetékesek is öten hatféleképpen magya­rázták az ezüstkalászos szak­munkásképzés, , a tsz-akadé- miák és egyéb tanfolyamok rendeltetését. Így a szervezési­kor a legnagyobb káosz ural­kodott. Már karácsony is el­múlt, mire úgy-ahogy sikerült mindenhol tisztázni, hogy a tsz-aikadémda nem ad szak­munkás-bizonyítványt, és hogy az ezüstkalászos tanfolyamok nem szűnnek meg. A tanácsok mezőgazdasági osztályai nem kapcsolódtak be eredménye­sen a szakoktatás megszterve­zésébe. Ezek a hibák többé nem ismétlődhetnek meg. An­nál kevésbé, mivel a járási mezőgazdasági osztályok agi- tációs és propaganda feladat­körű státussal bővülnek. He­lyes lenne, ha ez a változás a mezőgazdasági szakoktatás javulásában is kifejeződne,_ s egy elhangzott .javaslat Sze­rint, aki ezt a feladatot vég­zi, a párt ágit—prop,' Illetve a tanács művelődésügyi osztá­lyának is segítenek a szakok­tatás megszervezésében. IGEN ÉRDEKES elgondo­lásokat ismertetett Szabó 1st- vén, a Nagyatádi Járási Párt- bizottság ágit—prop, osztályá­nak vezetője. A járásban a következőképpen tervezik vé­gezni a jövő évben az ismeret- terjesztést. A 19 500 holdnál na­gyobb szántóterülettel rendel­kező hét tsz-községben heti egy előadással 12 előadásból álló mezőgazdasági szakisme­reti tanfolyamot indítanának főleg tsz-vezetők, brigád- és munkacsapat-vezetők részére, a község táji jellegének leg-; megfelelőbb tematikával, il­letve helyi üzemszervezési feladatokról. Közismereti té­mákkal nyolc előadást szán­dékoznak tartani ezekben a falvakban. Az 1500 kát. hold­nál kisebb szántóterületű köz­ségeikben — négy helyen — tíz előadásból álló tsz-akadé- mdét szerveznének. Közöttük könyvismertetés vagy író-ol­vasó találkozó is szerepéi. A hallgatók 3—4 forintos bér­letet válthatnak erre. A bér­let látogatási füzefloe is, eb­ben igazodnak a megjelenést. A fez-akadémián kívül isme­retterjesztő előadásokat: is tar­tanának, SZÓRA ÉRDEMES a nagy­atádiaknak az a terve is, hogy a népművelés eszközeit egy- egy előadáson összehangolják: a filmmel (diafilnameJ) szem­léltetett előadás alkalmával a helyi könyvtár, iHetwe könyv- bizományos szemlére bocsát­ja a könyveket, szakkőnyve- ksfc. Ahol lehet, műsorral is megtoldják az előadást a já­rás műkedvelő művészeti cso­portjai, A nagyatádi, a marcali és barcsi járás művelődésügyi vezetőinek tanácskozásán Dómján Sándor elvtárs, h megyei pártbizottság munka­társa foglalta össze a követke­ző népművelési évad főbb fel­adatait. Az állami oktatás, ^ a munkásakadémiák szervezése mellett —• mondotta — nagy gondot kell fordítani a tsz- akadémiákra és a műszaki propagandára. Helyes lenne, ha az üzemek műszála könyv­tárában nem bérelszámoló, könyvelő, hanem szakember, mérnök lenne a könyvtáros. Figyelembe kell venni a ter­vezéskor a közelgő VIII. párt­kongresszus időszakát, vala­mint az ismeretterjesztéssel kapcsolatos párthatározatokat. ÖSSZEHASONLÍTVA eze­ket a tervezgetésdket a ta­valyi előkészületekkel, úgy érezzük, biztató a kezdet. Csák ennyi ügyszeretetét, lel­kesedést a tervéi?: megvalósí­tásában, akkor szép és ered­ményes munka várható., W. E. Nem csupán külsőség Egy figyelemre méltó meg­jegyzést hallottam nemrégiben Marcaliban. Az volt a lényege, hogy a marcaliak szívesebben mennek a' községi pártklubba, mint a művelődési házba. Kér­désemre, miért, az volt a fele­let: »Mert ott sokkal otthono­sabban érezzük magunkat.-« A pártklub egyszerű és szép. Arra gondoltam, hogy aki ide belép, az szinte önkéntelenül is vigyáz, nehogy vétsen a rend, a tisztaság ellen. Bojtot elvtárs, a pérttitkár elisme­réssel szólt a klub látogatóiról, soha egy csikket el nem ejte­nének a szőnyegre, vagy a ha­mutartó mellé. Igen, a szép, a rend, a tisz­taság önmagában is tiszteletet parancsoló. Ezt éreztem a mi­nap az egyik siófoki üzem igaz­gató irodájában is. Ahogy mondani szokás, a környezet, a ház tájéka egy kicsit fény­kép, »bizonyítvány« is gazdá­jának igényességéről, ízléséről. fefik a lámgos. rendszerétetéről. Érthető, hogy az emberek szívesebben, jobb érzéssel mennek oda, ahol már a környezet is vendégmarasz­taló. Egypárszor már volt al­kalmam látni, milyen boldo­gan cserélték ki párthelyiségeik bútorzatát, a kecsktelábú aszta­lokat, ■ a rozzant padokat szép, modem gyári bútorokra a falu­si _ kommunisták. S milyen örömmel vették birtokukba megszépült, újjávarázsolt, íz­léses és vonzó helyiségeiket! Vajon miért ne követhetnék a jó példát a tanácsok vezetői is? Tudom, hogy ez mindenek­előtt anyagi kérdés, mégis ér­demes fölvetni, hogy törődjünk többet a községi tanácsok szék. házadnak rendbehozatalával. Legalábbis kezdjük el. Nagyon sok tanács házban fordultam I már meg, ám alig találkoztam olyan irodával, amelyre az em­ber nyugodt szívvel rámond­hatta: ez igen, ez szépen be van rendezve. .Tartam például a kívülről tetszetős sávolyd tanácsházban. Helül mást találtam. Ahány darab, annyiféle volt a bútor. Meg is kérdeztem a beosztot­taktól: ugyan mit keres itt a kocsmai asztal és szék, amely mellesleg rég volt új? A szé­kek bsrkabundadarabtaal vol­tak letakarva, a falon ósdi tü­kör lógott Miért? Var-ászáén például így felej­tek, amikor megkérdeztem, hogy miért náluk is a sokfajta bútordarab: »A bútorok egy részét az egykori kastélyba, másik részét a voífc körjegyaő- zégről hozták ide, de akad egy fehérre festett konyhaasztal in, valamelyik falubelitől bé­rűit a tanácshoz,« Rénxt bútorra, a berendezés korszerűsítésére alig biztosít a költségvetés. S annak sem len­ne sok értelme, ha most egyen­ként próbálnának kicserélni valamit a tanácsok. Terv sze­xtat kellene felújítani a tanács- házak bútorzatát. Mondjuk já­rásonként egyik évben is négy­öt községben meg a mási kban is. Esetleg úgy is, hogy először az elnök vagy az anyakönyv­vezetői teendőket is ellátó ta­nácstitkár szobájába kerülne új bútor, áj szőnyeg, és meg lőhetne gondolná, hogy a köz­ségfejlesztési keretből ts elázzanak erre a cétra. London egyik magánkép- csarnoikába vasárnap isme­retlen tettesek betörtek, és keretéből kivágva elraboltak több értékes festményt, va­lamint vázlatot, közöttük Matisse és Renoir két olaj- festményét, továbbá Degas és Picasso több vázlatát. *»» Mi a hosszú élet titka? Na­ponta egy pipa dohány elszí­vása meg egy pint sör — je­lentette ki vasárnap a 105. születésnapját ünneplő Geor­ge Kennt, az angliai Der­byshire egyik falucskájának lakosa. Drákói törvény sújtja ezen­túl a táncotokat Dél-Viet- namban. Bárhol érjék is tetten az új törvény megsze­gőit, kétévi börtönre és 700 dollárnak megfelelő pénz­büntetésre ítélhetők. • ** A La Manche csatornában fekvő Jersey szigetén vasár­nap hét fiú »felderítő útra« indult egy barlangba, ahol a hitleri megszállás idejéből származó gáztartályok vol­tak. Az időközben megrongá­lódott tartályokból kiszivár­gó gáztói két fiú meghalt, három pedig — a megmen­tésükre sietett öt tűzoltóval együtt — kórházba került. Ä gyógyító mérkőzés A portagál Manuel Guerra Raulának még nagyobb oka vast az örömre, mint bonö- táfsainak, a labdarúgás fa­natikus híveinek, amikor Amszterdamban ea Európa Kupa döntő mérkőzésén a portugál csapat legyőzte a Real Madridat Paula a mér­kőzés előtt napokon ást kín­lódott: a torkában megakadt egy halszálka, és az orvosok nem váRaJkoztafe a műtéti beavatkozásra. Amikor a portugál a tótewízióban lát­ta, hogy csapata nyer; olyan •sz­őrömét, bogy a tarkában CÁ fulftÖJ 4 hivatalos ünnepség vé- z*. get ért. Az ősz hajú rofesszor visszatartotta a cso- ortot néhány percre. Megkö- zörütte torkát, és beszélni ezdett. Így szemüveg nélkül- kissé mélyen ülő kék sze­lével — jóval fiatalabbnak és evésbé szigorúnak látszott, láskor érces hangja most lá- yan csengett. A professzor ott állt az ela­dóterem első padsora előtt, ele szemben egy sötét ruhás atálember ült. Az alacsony ú hátát púp éktelenítette. agy fekete szemével ránézett professzorra. Az megállt lőtte, s ahogy a két pillantás iszekapcsolódott, abban ben- e volt minden. Az egyik szem­ín ott lobogott öt év minden röme és fájdalma, a másik •kintet büszkeségről és saj- ílkozásról tanúskodott. Véget ért a búcsúztató. Mind­enki kiment, csak a fekete :emű fiatalember maradt. A rofesszor leült melléje a pad­ot, és megfogta a kezét. — Kedves fiam — engedje teg, hogy így szólítsam —, tógától sokat várok. Bízom enne, hogy magából jeles ór­ás lesz. Ne törődjön a tűs­ekkel. A maga esze és a ma- j keze ... Mindig örülni fo- yk. ha fölkeres ... 1/ alaki kinyitotta a fény- “ árban úszó nagyterem blakát. Rekkenö hőség volt. ént párok forogtak a keringő Itmusára. A folyosóra nyíló b lak párkányára könyöklő lak furcsa, torz árnyékot ve- :tt a fáira. Valaki a vállára ette a kezét be? Jancsi, miért nem jössz A megszólított ingerült moz­dulattal razta le a vállára ne­hezedő kezet. — Hagyj! Menj a többiek közé! Eredj táncolni! A másik — szőke, magas, jó­vágású fiú — szelíden megfog­ta a könyökét. — Gyere, kibeszélgetjük ma­gunkat. A kisterem asztalai borfol­tos abroszaikkal üresen ásí- toztak. A pincér szó nélkül tet­te eléjük a liter bort szódával. Összecsendült a két pohár. — No, most már beszélj. Mi nyomja a szívedet? Dr. Kiss János hallgatott. Ujjával szórakozottan rajzól- gatott egy szétfutó bortócsá­ban, szemét mereven az asztal­ra szögezte, aztán csöndesen beszélni kezdett, — Nézd, Lajoskám, te voltál mindig a legjobb barátom. Amikor az első napon meg­szólítottál, biztosan sajnálko­zásból tetted. Én akkor örök­re a szívembe zártalak, pedig az első pillanatban valósággal gyűlöltelek hibátlan alakodért, és talán azért, mert te is kitű­nő voltál. Azóta sokszor mér­kőztünk a szigorlatokon, s látod ... Mindig én lettem a győztes. Hirtelen felcsapott a hang­ja, s szinte kiabálva folytatta: — Mindent, de mindent oda­adnék, ha ép, egészséges lehet­nék, olyan, mint te, olyan, mint a többiek. Vad mozdulattal ragadta meg az üveget és töltött — Igyunk. M —■ We... nem... megárt.. » Nekem már nem árt meg semmi. Tq nem is tudod.., Honnan is tudnád, hogy mi­lyen egy nyomorék élete?! Már gyerekkoromban... Otthon nem tudták semmire sem használni, pedig nagyon sze­gények voltunk. Egész nap ül­dögéltem és olvastam. Szinte faltam a regényeket, a pony­vát, akkor voltam igazán bol­dog. Gondolatban én is ott szá­guldoztam a prérin, vagy cser­késztem a hadi ösvényen, mint dótta volna, hogy én, a nyomo­rék ... hogy bennem is szív van? Elhallgatott, hangosan zi­hálva lélegzett, ránézett barát­jára, és amint meglátta szemé­ben a könnyet, ö is sírva fa­kadt. Háborúit az asztalra, s rázta, rázta vézna testét a zo­kogás. — Jancsid hagyd abba, mert... — Tudom, megszakad a szí­a regényhősök erősen és le­győzhetetlenül. Amikor aztán végére értem a könyvnek, rá­döbbentem a leeserű valóság­ra és olyankor sírtam... Majd ide kerültem. Tanultam éjjel, nappal, több akartam lenni mindenkinél. Legalább a tanu­lásban legyek első. Tudom, ho­gyan néznek rá ma többiek: sajnálkozva. A lányok? Em­lékszel Katona Évára? Tavaly ment férjhez. Az esküvőjére valaki egy hatalmas csokor vö­rös rózsát küldött. Sose tudta meg, hogy én voltam, hogy én is szerettem... Fájón, re­ménytelenül. Honnan is gon­ved. Látod, már megnyugod­tam. — Fölemelkedett az asz­taltól, s könnyektől ködös sze­mével ránézett barátjára. Aj­ka kesernyés mosolyra húzó­dott. — Gyerünk táncolni, majd te táncolsz, én meg nézlek, s a helyedbe képzelem magam. Nem, ne ellenkezz. A mai este az utolsó, azután nagyon sokáig nem találkozunk... A kórházban látszólag ^ ■enki sem vett tudomást púpjáról. Félszegsége mégsem engedett föl. Kerülte a társasá­got. Ha hívták, mindig kifo­gást keresett. Éjjel,-napped kórtermeket és a műtőket ; ta. Egy este színházba ment. A páholyba váltott jegyet. Már ült ott valaki, amikor benyi­tott. Egy szomorú szemű, feke­te hajú nő. Kialudt a villany, a függöny felgördült. A darab­ból alig látott valamit. A nő nyakát nézte. Amikor újra ki­világosodott a nézőtér, a mű­sorfüzetbe mélyedt. Egyszer fölemelte a tekintetét. A lány bátorítóan, jóleső melegséggel nézett rá. Bátorságot merített e tekintetből és bemutatkozott. Sokáig beszélgettek akikor \ éjszaka. Életében először érez­te, hogy egész ember. Munká­járól beszélt, a nehéz esetek- : ről, a gyógyuló betegekről. A\ lány elmondta, hogy ő is a vá­rosban ét, itt tavit az egyik is-! kólában. Naponta találkoztak, és órá­kon át beszélgettek meghitten,', mintha már évek óta ismer-', nék egymást. Aztán egy este nem jött a lány. Másnap sem, és utána egy hétig hiába vár­ta. Kétségek gyötörték. Elkeseredetten járta az ut­cákat. Alkonyat után vissza­ment a kórházba. Az egyik osztályról súlyos beteget hoz­ták, segíteni akart, és azonnal beöltözött. Már túl voltak az altatáson, s akkor csaknem fel­kiáltott. Á szomorú szemű lány feküdt a műtőasztalon... Nem remegett a keze, ami­kor fölemelte a sebészkést. j Végre megnyugodott... Németh Sándor ^feadt szálka magúba t90 természetes «6 A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 190 termé­szetes tó található. Egyes ta­vak területe éteri a 20 hek­tárt. Az ország legnagyobb tava a sumavai Fekete-tó, legmélyebb tava a magas­tátrai Velke Hincovo-tó, amelynek mélysége eléri az 53 métert. A föld lakossága elérte a 3 milliárd főt Az ENSZ New York-i köz­pontjának most kiadott statisz­tikai jelentése szerint a világ lakossága, amely I960 derekán 2995 millió volt — az évi 1*8 százalékos szaporodást figye­lembe véve — elérte a három- xnilliárd főt. (MTI) SmomiMépIm Az MSZMP Somogy megszel Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin i*. 14. Telefon 15-10, 15-IL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda- ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyár Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra ti Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents