Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. ápHHs JA Algéria véres keddje Megalakultak az algériai rendfenntartó erők Algír (MTI). A fegyverszünet életbelépé­se óta április 17-e volt Algé­ria egyik legvéresebb napja: 43 arab és 6 európai vesztette életét a terrortámadások kö­vetkeztében. Oranbam az OAS egyik ter­rorosztaga a reggeli órákban - egy katonai őrség nélküli arab külvárosban jelent meg. Az ejtőernyős egyenruhába öltözött gyilkosok a francia katonaság . közelmúltban kiürített állásá­ban helyezkedtek el, majd tü­zet nyitottak az utcán közle­kedő gyanútlan emberekre. A támadásnak húsz halá­los áldozata volt. A város több arab negyedé­ben a gyilkos támadás után tüntettek az OAS ellen. Sokan igyekeztek a megtámadott te­rületiről biztonságosabb, szö­ges dróttal körülvett és ka­tonaság által őrzött városne­gyedekbe menekülni. Az OAS szabad garázdálko­dásának jellemző epizódjáról számol be az AP: A titkos hadsereg két embere egy bár­ban a hadsereg két katonáját egyenruhájának átadására kényszerítette, majd a szom­szédos férfiruházati üzletben polgári ruhákat adott nekik. Kedden este Rocher Noir- bam, az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv székhelyéin Az Izvesztyija kedd esti szá­ma közli három ismert szov­jet nemzetközi jogi szakértő­nek, Jevgenyij Korovinnak, Fjodor Kozsevnyikovnak és Georgij Zadorozsnijnak, a jo­gi tudományok doktorainak a békés együttélésről és a nem­zetközi jogról szóló cikkét. A jelenlegi korszakban — mu­tatnak rá a cikk írói — min­den feltétel megvan ahhoz, hogy a békés együttélés és a nemzetközi jog elvei teljes diadalt arathassanak a nem­zetközi jogot lábbal tipró ag­resszív imperialista politika felett. E feltételek megterem­tésében döntő szerepet játszott a Szovjetunió az egész szocia­lista tábor. A szovjet nemzetközi jogá­szok rámutatnak, hogy a két rendszer békés együttéléséről szóló tanítást Lenin alkotta meg, ő mutatott rá, hogy a béjcés együttélés az Októberi Szocialista, Forradalom után a történelmi fejlődés objektív szükségszerűsége. A cikk írói bírálják Sztá­linnak, Molotovnak és Visinsz- kijnek a békés együttélés kér­déséről tett kijelentéseit Em­lékeztetnek arra, hogy Sztálin 19.47-ben Stassennal folytatott beszélgetésében azt állította, hogy csupán »-két rendszer együttműködésének gondola­tát-“ fejtette ki elsőnek Lenin. Molotov az SZKP XXII. kong­resszusához intézett levelében azt írta, hogy Lenin állítólag egyáltalán nem beszélt a bé­kés együttélésről. Molotov te­hát — mondja a cikk — párt­ellenes koncepciói érdekében attól. a kísérlettől sem riadt bejelentették, hogy meg­alakultak a rendfenntartó erők. Omar Mnkdad, a rendfenntartó erők kije­lölt főparancsnoka hama­rosan átveszi tisztségét. A 40 000 főnyi fegyveres erő az ideiglenes végrehajtó szerv utasításait követi, a végre­hajtó szerv bocsátja a prefek­tusok rendelkezésére, hogy körzeteikben biztosíthassák a rend fenntartását. A rendfenntartó érék 200 csendőrszakaszból és roham­osztagból, valamint a helyi erők száz századából állanak. A századok legénysége és öt tisztje közül is legalább egy arab. A Franciaországban szolgálatot teljesítő arab sor­katonák közül sokat hamaro­san Algériába szállítanak a rendfenntartó erők állományá­nak kiegészítésére. Az AFP jelentése szerint a rendfenntartó erők Al­géria területének nagy részén felváltják a fran­cia hadsereg egységeit. Minden körzetiben legalább egy szakasz csendőr, egy ro­hamosztag és a helyi erők egy százada lesz. Az ideiglenes végrehajtó szerv rendelkezé­vissza, hogy agyonhallgassa az ismert lenini tételeket. A szovjet jogászok a továb­biakban azt írják, hogy Sztá­lin »A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunió­ban« című brosúrájában a há­ború és a béke kérdése kap­csán azt a tételt hangoztatta, hogy a jelenlegi békemozgalom legjobb esetben »az adott há­ború elhárításához, ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fenntartásához« ve­zethet, tekintettel arra, hogy szerinte a háborúk általában »elkerülhetetlenek«, amíg az imperializmus létezik. Merőben más értékelést ad­tak erről a kérdésről az SZKP XX., XXI., és XXII. kcmgresz- szusai. Levonták azt a szaba­tos, konkrét és minden vonat­kozásban megindokolt követ­keztetést, hogy a nemzetközi erőviszonyokban beállott alap­vető változások eredményekép­pen a háború megszűnt vég­zetszerű szükségszerűség len­ni, és hogy a békeszerető erők nemcsak elháríthatják, ha­nem ki is zárhatják a világhá­borút az emberiség életéből még a szocializmus világmére­tű győzelme előtt, tehát olyan körülmények között, amikor még kapitalizmus lesz a világ egy részén. A cikk írói a továbbiakban felhívják a /figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog idősze­rű feladata a harc a békés együttélés lenini tanításától való minden eltávolodás ellen, a burzsoá ideológia, a revizio- nizmus, a dogmatizmus és a szektásság összes megnyilvá­nulásai, valamint a személyi kultusz káros következményei i ellen. (MTI) sere álló fegyveres erők fenn­maradó részét az egyes me­gyékben uralkodó helyzet sze­rint osztják szét. PÁRIZS Christian Fouchet algériai francia főbiztos De Gauile-lail Pompidou miniszterelnökkel és Joxe-al, az algériai ügyek miniszterével folytatott meg­beszélései során beszámolt az algériai helyzetiről. Hangsú­lyozta, hogy sürgősen létre kell hozni a rendfenntartó erőket a nagyvárosokban. A városokon kívül Algériában teljes a nyugalom — mondot­ta a főbiztos. A francia hír­ügynökség jó forrásból szár­mázó értesülésre hivatkozva azt jelenti, Fouchet tájékoz­tatta a francia kormány ve­zetőit arról, hogy az ideigle­nes végrehajtó szerv szeretné még június vége előtt lebo­nyolítani az Algéria jövőjéről döntő népszavazást. Kedden Párizsban két per kezdődött az OAS tagjai el­len. Az egyik vádlottja André Orsoni, aki az OAS nevében zsaroló levelet írt Brigitte Bar- dot.nak, a világhírű francia filmszínésznőnek. A másik per öt vádlottját azért vonják fe­lelősségire, mert OAS-egységet akartak létrehozni egy Párizs környéki gimnáziumban. Nagy kormányellenes tüntetés a bolíviai iövárosban ha Paz (MTI). Kedden este rendkívül he­ves tüntetés volt a bolíviai fővárosban. La Paz lakossága eredetileg Chile ellen tünte­tett. Mint ismeretes, a két ország között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok a Lauca-foüyó szabályozásával kapcsolatban felmerült mind­eddig megoldatlan vitás kér­dések miatt. A Chile-ellenes tüntetés azonban hamarosan kormányellenes megmozdulás­sá változott. A felvonulók be­hatoltak a Nemzeti Forradalmi Mozgalom elnevezésű kor­mánypárt hivatali hélyiségei­dezést. Ugyanerre a sorsra jutott a La Náción című hiva­talos lap szerkesztősége is. A tüntetők később a miniszter- elnökségi palota elé vonultak, ekkorra azonban már rájuk támadt a rendőrség és könny­gázgránátokkal oszlatta szét a tömeget. Több ember meg­sebesült. Újabb válság fenyegeti a dominikai kormányt Santo Domingo (MTI). Az ellenzéki Dominikai Nem­zeti Polgári Unió elnevezésű politikai csoportosulás a Reu- ter-iroda híre szerint bejelen­tette, hogy nem hajlandó tá­mogatni az uralmon levő Ra­fael Bonnelly vezette államta­nácsot A párt utasította álla­mi tisztséget viselő tagjait, hogy haladéktalanul nyújtsák be lemondásukat. A Reuter közlése szerint a pártnak ez az elhatározása vál­sággal fenyegeti a Bonnelly- féle államtanácsot. Santo Domingóban kedden este hivatalos közleményben jelentették be, hogy az állam­tanács négy volt magas rangú repülőtiszt vezetésével szőtt államellenes összeesküvést leplezett le. A közlemény sze­rint elrendelték minden gya­núsított letartóztatását. Csehszlovák—szovjet egyezmény Prága (TASZSZ). Mint a CTK jelenti, egyezményt írtak alá Csehszlovákia és a Szov­jetunió között ai atomenergia bé­kés célokra való ielhaszuálása te­rén már eddig is fennálló együtt­működés kibővítéséről. Az egyezmény kölcsönös konzul­tációkat, tapasztalatcserét, tudomá­nyos és műszaki dolgozók cseréjét, különleges berendezések és anyagok bemutatására szolgáló ki­állításokat, együttes tudományos kutató munkákat és kísérleteket irányoz elő. (MX# Moszkva (TASZSZ). Szerdán Moszkvában sajtó­értekezletet tartottak, s azon két szovjet állampolgár újból leleplezte az amerikai kém­szervezetek aknamunkáját. A sajtóértekezletet Alekszej Popov, a szovjet külügyminisz­térium sajtóosztályának he­lyettese nyitotta meg. Bemu­tatta az értekezleten megje­lent háromszáz szovjet és kül­földi újságíróknak Alekszej Golub és Nikolaj Vohmjakov szovjet állampolgárokat, akik külföldön tett látogatásuk so­rán elhatározták, hogy nem tér­nek haza, és az amerikai kém­szervezet karmai közé kerül­tek. A két disszidens hamarosan saját bőrén érezte a kapitalis­ta világ »gyönyöreit«, gyorsan kiábrándult, és visszatért a Szovjetunióba. A sajtóértekezleten elhang­zott nyilatkozatában a szovjet külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az amerikai kémszolgálat könyörtelenül működik a nyugati tömb országaiban, , nemigen törődik ezeknek az országoknak a szuve­renitásával és nemzeti méltóságával. Popov felhívta az újságírók figyelmét arra is, hogy a hol­land kémszervezet az ország hivatalos hatóságainak rész­vételével durva provokációk­kal hazaárulásra próbálta bír­ni Irina Alekszejevát, Golub feleségét. — A nyugati reakciós körök vereséget szenvedtek a szov­jet emberekkel kapcsolatos provokációs terveiket illetően, és ez nem lesz másként a jö­vőben sem — hangsúlyozta Popov. Ezután Alekszej Golub, egy magas, 36 éves, sötétszürke ru­hába öltözött férfi szólalt fel. A műszaki tudományok kan­didátusa. Elmondotta, hogy 1961 októberében turistautat tett külföldön, és ennek során a holland hatóságoktól politi­kai menedéket kórt, de már márciusban, nem egészen fél év múlva önként segítségért fordult a hágai szovjet nagy- követséghez, hogy hazatérhes­sen. — Naivitásomban azt hit­tem — mondotta Golub —, hogy amikor a holland hatósá­gokhoz fordultam, helyesen cselekedtem, a valóság azon­ban szertefoszlatta minden il­lúziómat. Tudományos működés he­lyett azonnal a holland, majd az amerikai kémszervezet tag­jainak karmai közé kerültem, akik a tudománytól igen távol eső célokra próbálták kihasz­nálni meggondolatlan lépése­met. Golub elmondotta, hogy egész hollandiai tartózkodása alatt erős rendőri felügyelet alatt állt. Egy külön szobában tartották, és onnan hívták ki­hallgatásra bizonyos szemé­lyek, akik azt állították, hogy a külügyminisztérium hivatal­nokai. A hozzá intézett kérdé­Djakarta (MTI). Fiasution tábornok, indonéz hadügyminiszter kedden meg­beszélést folytatott Sukarno elnökkel, és utána nyilatko­zott Indonézia katonai helyze­téről. Kijelentette, hogy a hollandok Nyugat-Iriánban állomásozó fegyveres erőiket tovább növelték akkor is, ami­kor Hollandia és Indonézia megbízottai bizalmas tárgya­lásokat folytattak az Egye­sült Államokban. Éppen ezért »Nem az én sorsom vagy tudományos pályám foly­tatása érdekelte őket — mondotta Golub — ha­nem különböző értesülése­ket akartak megtudni a Szovjetunió tudományos életéről, ipari és védelmi potenciáljáról.« Az egyik ilyen személy, név szerint Koster rákényszerítette Golubot, hogy a Szovjetunió politikáját rágalmazó levele­ket írjon különböző nemzet­közi szervezetekhez, ellenséges nyilatkozatokat tegyen a re­akciós sajtóban és a rádióban. Március elején Koster egy titkos találkahelyen bemutat­ta Golubot »az amerikai kül­ügyminisztérium két hivatal­nokának, akik Simonsnak il­letve Brownnak nevezték ma­gukat«. Simons azt mondta, hogy a politikában és a fegy­verek terén szakember, Brown pedig, hogy 'biokémikus. — Igen hamar meggyőződ­tem, hogy Brown még a bioké­mia elemei között is csak felü-' letesen ismeri ki magát, ezzel szemben rendkívül tájékozott a rakétatechnika kérdéseiben. Golub arra a következtetés­re jutott, hogy amerikai kém­szervezet tagjainak karmai kö­zé került, s azok újból még részletesebb kihallgatásnak vetették alá. Azt követelték tőle, hogy egy nagy léptékű térké­pen, amelyen az Ural vi­dékét ábrázolta, mutassa meg, hol és milyen hon­védelmi célzatú ipari ob­jektumok vannak, részle­tesen írja le azokat és az oda vezető útvonalakat. Az amerikai kémek kérdése­ket tettek föl a szovjet tudó­sokról is, életkörülményeiket is beleértve. Ezután Nyikolaj Vohmjakov 33 éves fiatalember, az uráli Kizel város bányájában dolgo­zó elektrotechnikus nyilatko­zott. Elmondotta, hogy amikor turistaként Olaszországban járt, jelentkezett ott az ame­rikai nagykövetségen, és me­nedékjogot kért. »Az első naptól kezdve az amerikai felderítő szolgá­lat kezei között voltam, állandó kihallgatásoknak vetettek alá« — mondotta. Később Rómából repülőgép­pel Majna-Frankfurtba vitték, ott különleges szálláson he­lyezték el, és megtiltották an­nak elhagyását. E lakásban az amerikai felderítők folytatták Vohmjakov kihallgatását, szovjetellenes szellemben »megdolgozták«, ellátták rá­galmazó irodalommal, s külön­böző gazdasági és katonai jel­legű adatokat kértek tőle. Mint Vohmjakov kijelentet­te. az amerikai felderítőket kü­lönböző ipari üzemek elhelye­zése, azok termékei, a permi te, hogy a hollandok hatalmá­nak ellensúlyozására ki kell építenie katonai erejét. Az Antara indonéz hírügy­nökség közlése szerint a hol­landok az Indonéziával való egyesülést követelő lakosság mozgalmának elfojtására ter­rort fejtenek ki. így például március végén holland tenge­részek szálltak partra Gag szigetén, ott fosztogatták és lerombolták a iafrmrtg ott­módszeresen arra töre­kedtek, hogy rávegyék: menjen felderítő iskolára. — Amikor megértették, hogy semmilyen adatokat nem kaphatnak tőlem — mondotta Vohmjakov —, az amerikaiak minden irántam tanúsított ér­deklődése megszűnt, s egy Nürnberg melletti táborba irá­nyítottak. Itt Zimdorfban, egy barakkban helyeztek eL A tábor szögesdrótkerítéssel volt körülvéve, s őrök álltak a ki­járatnál. »Ilyen politikai me­nedékjogot adtak nekem« — mondotta keserűen Vohmja­kov. Minthogy az itt élő né­metek a tábor lakóinak nem adtak munkát, Vohmjakov kénytelen volt Kaiserslautern- be utazni, s ott egy hadianyag- raktárakat őrző amerikai szá­zadba sorolták. E helyen több olyan orosz- szál, ukránnal, lengyellel, ju- goszláwal találkozott, akik * második világháború alatt ke­rültek Nyugatra. Közülük so­kan elítélték Vohmjakovot, és azt tanácsolták neki, hogy utazzék vissza hazájába. Irina Alekszejeva, Golub felesége tagadólag válaszolt arra a kérdésre, vajon alkal­maztak-e vele szemben meg­torlásokat a Szovjetunióban, miután visszatért Hollandiá­ból. »Ha a külföldi sajtó ilyen sületlenségeket állított — mondotta —, ez csak újból bi­zonyítja: a holland reakciós körök érdeküknek tartották, hogy szovjetellenes hangulatot szítsanak«. Alekszejeva elmondta, a holland hatóságok mindenkép­pen rá akarták kényszeríteni, hogy ne térjen haza. Beszélt arról a provokációról, amelyet az amszterdami repülőtéren követtek el vele szemben. — Miután a nagy nyilvános­ság előtt kijelentettem az új­ságíróknak, hogy semmiképpen sem óhajtok Hollandiában ma­radni — mondotta Alekszejeva —, a holland hatóságok to­vábbra is folytatták kísérletei­ket, amelyekkel hazaárulásra akartak bírni. Magas rangú hi­vatalnokok érkeztek a repü­lőtérre, köztük az amszterdami főügyész. Ö a férjemhez fűző­dő érzelmeimet próbálta ki­használni, és ily módon akart rávenni, hogy ne térjek vissza a Szovjetunióba. Arra a kérdésre válaszolva, hogy meggyőződése szerint Hollandiában az amerikai kémszolgálat emberei kérdez­ték-e ki, Golub kijelentette, hogy Koster, a holland kém Simonsot és Brownt, »amerikai kostereknek« nevezte. Az egyik újságíró emlékez­tette Golubot: »Az amszterda­mi rendőrségen tartott sajtó- értekezleten ön . kijelentette, megelégedésére szolgál, hogy fogházi zárkában tartjuk.« Az újságíró megkérdezte Golub- tól, önként tette- e ezt a kije­lentést. — A kémszervezet és a rendőrség emberei kényszerí­tettek erre a kijelentésre — mondotta Golub. — A hollan­dok viszont annak kijelentésé­re kényszerítettek, hogy fele­ségem azért nem maradt Hol­landiában, mert a szovjet nagykövetség képviselői nyo­mást gyakoroltak rá. Vohmjakov közölte, hogy hazatérése után Kizelben egy gyűlésen találkozott volt bá­nyásztársaival és a város dol­gozóival. — Vallomásom meghallga­tása után haragosan elítélték tettemet, és szigorú büntetést követeltek. A társadalom íté­lete egész életemben emléke« zetes marad számomra -* mondotta Vohmjakov. (MTI) az imdooéz kormány úgy vél- honaifc Csendélet Dél-Amerikában — Óriási szenzáció! Ma senki sem vette át a hatalmat! (Gerő Sándor rajza) A békés együttélés és a nemzetközi jog Az Izvesztyija cikke Moszkva (TASZSZ). be és tönkretették a bérén­Egy moszkvai sajtóértekezleten leleplezték az amerikai kémszervezetek aknamunkáját sek jellegéből azonban vilá- területen levő katonai objek-» gosan kitűnt hogy kémkedés- tumok, rakétakilövő állomé­ról van szó. sok, katonai egységek elhelye­zése érdekelte. Egyben Indonézia hadügyminiszterének nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents