Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

Szerda, 1962. április 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP bosszantó apróságok Két levél a Csurgói Faipari Vállalattól Kiosztották a nyereségrészesedést A vállalat vezetői bensőséges ünnepélyen osztották ki az 1961. évre járó nyereségrésze- dést. Mintegy háromszáz dolgozó és százötven vendég vett részt az április 7-i ünnepségen. A szakszervezeti bizottság titkára adta át a »-Ki­váló dolgozó« okleveleket és jelvényeket. A tizennyolc kitüntetett dolgozó 15 500 forint ju­talmat kapott. Az szb-titkár kérte a kiváló dolgozókat, hogy munkájukkal segítsék az üzemet, járuljanak hozzá, hogy az idei évet is eredményesen zárhassa a vállalat. Tapasztala­taikat adják át munkatársaiknak, növeljék teljesítményüket, segítsék a közösségi szellem kialakítását. Ezután a vállalat igazgatója kö­szöntötte a dolgozókat. Beszámolt a múlt év­ben elért eredményről, majd az 1962. évi fel­adatokról beszélt. Leszögezte, hogy a vállalat még jobb eredményt érhet el az idén. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenki még lelkiismeretesebben végezze munkáját, taka­rékoskodjon az anyaggal és az idővel. A vál­lalat vezetői kérték a dolgozókat, hogy észre­vételeikkel, javaslataikkal segítsék elő a ne­hezebb feladatok megvalósítását. A vállalat igazgatója 65 dolgozónak nyújtott át jutalmat. Az üzem munkásai tizennyolc napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak, összesen 231 ezer forintot osztott ki a vezetőség. A dolgozók 90 ezer fo­rintot takarékban helyeztek el. A nyereségrészesedés kiosztása után az üzem művészeti együttese műsort adott. Az ünnepség reggelig tartó tánccal fejeződött be. Szabó Imre levelező. Q Veszélyben a termelés A József Attila, az Ady Endre, a Szabó Li- pót utca minden lakója, a Faipari Vállalat minden dolgozója örült, amikór az Ütépítő Vállalat elkezdte a Széchenyi tér és a Faipari Vállalat közti szakasz építését. Sajnos, az örömbe egy kis üröm is vegyült. Az útszakasz lezárása óta ugyanis csak a gyalogjárók köz­lekedhetnek itt. Pedig az Ütépítő Vállalat dol­gozói addig nem kezdhettek volna munkához, míg nem jelölnek ki terelőutat. A József At­tila utcát végig felbontották, s a Szabó Lá­pot utcát, nem engedték át terelőútnak. A forgalmat emiatt egyetlen úton lehetne még lebonyolítani. Itt azonban 30—40 centiméter mély a sár, s 40—60 centiméteres gödrök ta­lálhatók. Bizony, ezen az úton csak hernyó­talpas járművek közlekedhetnek. Ez az áldatlan állapot igen megnehezíti a Faipari Vállalat munkáját. Az üzem 20 000 köbméter rönköt kap. A kisvasút nem tudja ezt elszállítani. A vállalat bérelt egy nyolc1- tonnás nyerges tehergépkocsit, a fát ezzel vit­ték eddig a telepre. Az útépítés elhúzódása miatt azonban veszélyben van a termelés. Mivel a sok eső miatt az említett út járhatat­lan, az Ütépítő Vállalat az ősz óta dolgozik a József Attila utcában, egyetlen gépkocsi sem mehet a telepre. Ez igen nagy gondot okoz a vállalatnak. Jó volna, ha mielőbb járhatóvá tennék vagy a terelő- vagy az építés alatt álló utat. Minden további késés a Faipart Vállalat terv­teljesítését veszélyezteti. A vállalat dolgozói Mikor lesz rend a nagyberényi italboltban? Régi, vert falu ház Nagybe-j rényben a Rajk utca 15. számú; épület. Igen kicsiny, szűk! helyiségben van az italbolt.! Mivel kevés a hely, a vendé- ♦ geket gyakran az ablakon át| szolgálják ki. Az italbolt mel-‘; i lett húzódik a közút, s olyan 'harminc méterre van az il-• llemhely. Ezt a járási tanács» o^é-tségűgyi csoportja a múlt? év őszén lezáratta. Némi javf-| tás után azonban újra megnyi-; tották. Az innen elszállított; tégladarabok most az italbolt! .ajtajától néhány méterre! 'árasztják a rossz szagot. A köz-) iség lakói az italbolt előtt vivő] úton járnak az állomásra. Aj bolt közvetlen szomszédságé-] ban van a postahivatal, a ta-1 nácsháza, az általános iskola.; A járókelők nem a legkelle-j mesebb érzéssel mennek el az| italbolt előtt. A földművesszö-t vetkezet italmérőjében nincs? se kút, se vízvezeték. A har-X madik szomszédból hordják a? poharak elmosásához szüksé-| ges vizet. Sokszor bizony ápo-| rodott a pohármosó víz azt edényben. A földművesszövet- ? kezeinek végre rendet kellene» teremtenie az italboltban és? környékén. A legjobb persze? az volna, ha megfelelő épület-í ben helyezné el az italboltot, i Horváth István: Nagyberény. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Nem a boltvezető a hibás A szóládi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai lapunk március 14-i számában szóvá tették, hogy nem tart csibe­drótot a földművesszövetkezeti bolt. Válaszában a Szövet­kezetek Járási Központja a következőket írta: »Az iparcikkbolt vezetője január 20-án 300 m 100x9x30- as, február 9-én 500 méter 100x9x30-as és 300 méter 50x8x30- as fonatot, március 6-án 500 méter Ip0xl0x30-as és ugyan­ennyi 50x9x30-as fonatot rendelt. Január 22-én és március 5-én személyesen is fölkereste a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatot, csibedrótot azonban nem tudott sze­rezni. A nagykereskedelmi vállalat január végén 600, feb­ruár végén 100 méter kerítésfonatot küldött a szóládi bolt­nak, csibedrót azonban nem volt a szállítmányban.-« Keleti Miklósné, a Belkereskedelmi Minisztérium osz­tályvezetője a következőket fűzte hozzá a lapunkban megje­lent levélhez: >»Az ipar az apró lyukú, többször csavart fo­natból nem tud eleget gyártani, a kereskedelem igényének csak mintegy 20 százalékát elégíti ki. Javulás az ipari kapa­citás emelése után várható. Erre 1963-tól van kilátás, ugyan­is a csibedrótot készítő Fém-bútorgyár külföldről behozott fo­nógépe ekkor kezdi meg az üzemelést.« Rendbe hozatjuk a ravatalozót A televíziót is megnézhették j volna a hallgatók j Lapunk március 14-i számá­ban néhány kaposvári olva­sónk azt panaszolta, hogy a Keleti temetőben elhanyagolt a ravatalozó, gondozatlanok és sárosak az utak, a díszőrség ruhája kopott. Kelemen József, a Temetkezési és Kertészeti Vállalat igazgatója a követ­kezőket válaszolta olvasóink levelére: »A ravatalozó valóban javí­tásra szorul. Szerződést kötöt­tünk a Tatarozó és Építő Vál­lalattal, hogy a harmadik ne­gyedévben hozza rendbe az épületet. A ravatalozó egyik helyisé­gében kőfaragók dolgoznak. Valóban lehetne itt egy újabb ravatalozót nyitni, előbb azon­ban a kőfaragókat máshol kel­lene elhelyezni. Erre azonban jelenleg nincs pénzünk. Az utakat tavasszal mindig lesalakozza a vállalat. Az őszi­téli időszakban azonban még így is előfordul, hogy sárosak. Minden utat — pénz hiányá­ban — nem tudunk szilárd burkolattal ellátni. Különben az utakat rendszeresen söpör- tetjük. Figyelmeztettem a vállalat dolgozóit, hogy a jövőben na­gyobb gonddal végezzék mun­kájukat. A díszőrség ruhája valóban elkopott Egy hónap­pal ezelőtt új fölszerelést ad­tunk az őrség tagjainak.« A földművesszövetkezet megjavíttatja a pultot Varga József lapunk már­cius 21—i számában azt pana­szolta el, hogy »Se hűsítő ital, se tisztaság nincs a nyírni ital­boltban«. A Szövetkezetek Já­rási Központja a következőket válaszolta levelére: »Valóban előfordult, hogy a nyimi italboltban néhány na­pig nem lehetett szódavizet kapni, ugyanis az üzletnek nem volt kellő számú üvege. Mál­naszörpöt nem árultak ugyan, de egyéb hűsítő itallal kiszol­gálták a vendégeket. A pult és a víztartály javításra szorul. A földművesszövetkezet új pultot igényelt 1962 első fél­évére. Ha megkapja, a ságvári boltban levőt Nyimbe szállítja. Mivel! az új pult még nem ér­kezett meg, nem lehetett kicse­rélni a nyimiekét sem. Intéz­kedtünk, hogy a földművesszö­vetkezet sürgősen javítsa meg a pultot. A n járni italbolt üvegkészletének növelésére is felhívtuk az fmsz figyelmét. A jövőben nagyobb gondot for­dítunk a szikvízellátásra.« A hencsei tv-nézők »Szeret­nénk látni a tv-közvetítéseket« című levelükben azt kérdezték, hogy miért a tanácselnöknél van a művelődési terem kul­csa. A Kaposvári Járási Ta­nács Művelődésügyi Osztálya a következőket válaszolta a március 14-én megjelent le­vélre: »Minden község beleveszi a tv-nézést a művelődési terv­be. Mivel az egyes közvetíté­sekről csak a heti műsor tá­jékoztatja a falu vezetőit, elő­fordul időnkénti torlódás. A művelődési tervet nem borít­hatják fel, ügyes szervezéssel azonban lehet segíteni a ba­jon. Február 22-én közvetítet­te a televízió »A lelkiismeret lázadása« című film negyedik részét. Ugyanekkor ismeretter­jesztő előadás is volt a falu­ban. A község vezetői hat óra­kor kezdték el az előadást, hogy a 7 óra 55 perckor kez­dődő adásról se késsenek le a? film szorgalmas nézői. A művelődési terem ajtaja? előtt összeverődő 25—30 em-j bér többsége fiatal volt. A tv-» közvetítés megkezdése előtt nyugodtan meghallgathatták volna az imeretterjesztő elő-: adást. Utána a többiekkel együtt megnézhették volna Ebershagen ezredes sorsának további alakulását. Hogy a művelődési terem kulcsa kinél legyen? Ennek el­döntését a hencsei vezetőkre bízzuk. Hogy mikor nézzék a televízió közvetítéseit a falu lakói, azt a község művelődési vezetői állapítják meg. Előfor­dulhat, hogy valamilyen egyéb program miatt nem nézhetik meg a tv-műsort Persze egy kis megértésre is szükség van. Jó dolog a tv, azonban még más hasznos program is lehet a községben.« A termelőszövetkezet nem gondoskodott a fiatalok hazaszállításáról Hőgye Lajosné, a somogy- aszalói művelődési otthon igaz­gatója lapunk március 21-i számában »Fél segítség — sok bosszúság« címmel megírta, hogy a Latinka Sándor kultu­rális szemle körzeti bemutató­ján részt vevő fiatalok gyalog mentek haza szakadó esőben. Fazekas István vb-elnök a le­vélhez a következőket fűzte hozzá: »Március 18-án rendezték meg Memyén a körzeti bemu­tatót Csak nagy huzavona után sikerült kocsit szerezni a termelőszövetkezettől. Az oda­utazással tehát nem volt baj. A visszautazással annál in­kább. A termelőszövetkezet vezetősége nem küldött kocsit a fiatalokért. Zuhogó esőben, késő éjszaka értek haza. Pedig Pál Sándor tsz-elnök határo­zottan megígérte, hogy gon­doskodik a fiatalok hazaszál­lításáról. Az eset azért kelle­metlen, mert először sikerült a fiatalokat összehozni. Mer- nyén a községet képviselték, a termelőszövetkezetnek nem lett volna szabad megfeledkeznie róluk.« Két meghívást kapott a zenekar Békés Sándomé görgetegi levelezőnk lapunk március 14-i számában kifogásolta, hogy a március 4-i mulatságra nem ment el a honvédzenekar. A Nagyatádi Járási Tanácsi Művelődésügyi Osztálya a kö­vetkezőket fűzte hozzá ».4a ígéret szép szó ...« című levélj hez: »Két meghívást kapott ugyanarra a napra a honvéd­zenekar. Erről azonban nem tudott mindenki. így történhe­tett meg, hogy Görgetegre is eligérkezett. A járás több köz­ségében szerepelt már az együttes, műsorát mindenhol szívesen hallgatták. A zenekar vezetői megígérték, hogy kár­pótlásul ingyenműsort adnak a görgetegieknek. Az előadáson a színjátszó csoport is fellép majd.« Kiűzetés a váróteremből Minden évben kétszer uta­zunk Pécsre szülői értekezlet­re. Szombaton éjjel fél íz­kor indulunk MarcaUbóI, bogy vasárnap délelőtt tiz órára az Iskolába érjünk. Somogyszobon bárom és fél órát várunk a csatlakozásra. Általában a gyer­mekváróban töltjük el ezt az időt. Március 4-én is ide men­tünk be. Még negyedórát sem beszélgettünk, amikor bejött a szolgálatban levő vasutas. Jól megrakta a kályhát, hármun­kat pedig valósággal klkerge- fett. Hiába mondtuk neki, hogy nem bírjuk a dohányfüstöt, a másik helyiségben pedig ciga­rettáznak; hogy most úgy sincs gyermekes anya a váróterem­ben — hajthatatlan maradt. Miután kikergetett bennünket, leoltotta a villanyt, s odahúzó­dott a kályha meUé. BUDVIG JÄNOSNE Marcali, és két anya. Nem ír a toliam Már harmadszor javíttattam golyóstoliamat a Finommecha­nikai Vállalat töltötolljavító részlegénél. S nem azért Já­rok annyiszor Kaposvárra, mert sokat írok a tollak Korántsem. A golyóstollnak ugyanis esze ágában sincs írnia. Alig hasz­nálom egy kicsit, máris fel­mondja a szolgálatot. Felhív­tam erre a részleg dolgozóinak figyelmét. Javítás után ki is próbálták a tollat, otthon azon­ban már nem működött ilyen kliogástalahul. A részleg dol­gozói figyelmeztettek arra, hogy mindig függőlegesen tart­sam a tollat, s állandóan Írjak vele. Sajnos, az utóbbi Jó taná­csot nem tudom megfogadni. Egy hét alatt háromszor ja­víttatni egy golyóstollat eny­hén szólva bosszantó dolog. S főképp, hogy a Javítás után Is csak percekig működik rende­sen. Nem lehelne jobb minő­ségű tollakat gyártani.? LELKOVICS ILONA Miklósi. Lassú ügyintézés Egy évvel ezelőtt Nagybajom­ban laktam. Tagja voltam a takarékszövetkezetnek. Idő­közben Kőröshegyre költöz­tem. Mivel sürgősen pénzre vol­na szükségem, Írtam a Nagy­bajom! Takarékszövetkezetnek, hogy küldje utánam részvénye­met. Majd személyesen Is kér­tem. Azt mondták, hogy a Kő­röshegyi Takarékszövetkezetnek kell írásban kérnie a rész­vényt. Azonnal elküldtük a le­velet. Ennek már Jó pár hete, választ azonban nem kaptunk. Március elején a feleségem uta­zott el Nagybajomba. Azzal bú­csúztak el tőle, hogy a rész­vényt másnap postára adják. Sajnos, még mindig nem érke­zett meg. Pedig a pénzre igen nagy szükségem volna. SZABÓ JANOS Kőröshegy, Petőfi u. 100. Megjavíttatjuk a kocsibejárót Az óra még mindig nem jár Egy Auróra karórát vásárol­tak nekem február iO-én az Ady Endre utcai Óra- és Ékszerbolt­ban. Egy napig hordtam, más­nap már megállt. Visszavittük a boltba. Az eladó nem cse­rélte ki. Ebből a típusból ugyanis nem tudott adni, má­sikra meg csak a boltvezető engedélyével cserélhette vol­na ki. A következő alkalommal a Finommechanikai Vállalat órás- részlegéhez küldtek bennünket. Mivel zárva volt, dolgavégezet- len utaztunk haza. Két nap múlva újra elvittük az órát. Azt Ígérték, hogy nyolc nap alatt megjavítják. Sajnos, az óra a javítás után ismét meg­állt. Négyszer kellett megten­ni a Kaposvár—Marcali közötti utat. Sok hasznunk nem volt az utazgatásból, mert az órát min­dig javítatlanul kaptuk vissza. A negyedik alkalommal az Óra- és Ékszerbolt eladója lg közbelépett. Azt mondta, ha á vállalat írásba adja, hogy nem tudja megjavítani, akkor visz- szakapjuk a pénzt. A Finom­mechanikai Vállalat újra meg­ígérte, hogy rendbe hozza az órát. Amikor a határidő lejár­ta után megjelentünk, ezzel fo­gadtak bennünket; »Készen van ugyan, de tessék még Itt hagyni két napig!« A harmadik nap újra elmentünk az órás- részleghez: »Még a műhelyben van, jöjjenek be talán holnap« — mondták- A következő alka­lommal ezzel küldtek el ben­nünket: »Még kipróbáljuk, hagyják csak Itt.« Eddig több mint négyszáz forintot költöttünk útiköltség­re. Bizony drága ajándék ez az óra! TAMA SI A N BOZSA Marcali, Széchenyi utca n. Felcsapok kéményseprőnek Tiz év óta a esallánosi erdész­lakban éleit. Eddig nem volt baj a kéménysöpréssel. A múlt év májusáig negyedévenként | egyszer megjelent nálunk a ké­ményseprő. Ilyenkor Íratta alá velem a söprést Igazoló blok­kot. Az erdőgazdaság ennek alapján fizetett a munkáért. Ügy látszik, azóta mást talál­tak ki a kéménysöprés igazolá­sára, mert tavaly május óta hí­rét sem láttuk a kéménysep­rőnek. Se az aláírásért nem jön, se söpörni. Ha ezután sem jön Csallánosra, kénytelen leszek fölcsapni kéményseprőnek. VARGA LÁSZLÓ erdész. Szilágyi Sándomé azt pana­szolta el lapunk március 21-i számában, hogy nagy a sár a Berzsenyi u. 17. számú ház ud­varán. Az Asztalosipari Ktsz- hez járó kocsik tönkreteszik az udvart. A ktsz a következőket írta a lakók panaszára: »A szövetkezet nagy meny- nyiségű faanyagot szállít a ház mögötti telepről a társszö­vetkezeteknek. Az úttestet va­lóban megrongálták a ki-bejá­ró kocsik. A lakók a ktsz-nek is szóltak már, hogy az udvar és a járda igen megrongáló­dott. A szövetkezet vezetői in­tézkedtek, hogy a járdát azon­nal, a kocsibejárót pedig fo­lyamatosan javítsák meg. A járdát már rendbe is hoztuk. Szerzünk be zúzalékot, s az udvaron keresztülhúzódó út­testet is megjavíttatjuk. Ezek a munkálatok nagyobb beru­házást igényelnek, felettes szervünk azonban nem bizto­sít hitelt, mivel a ház állami tulajdonban van.« Elszállíttattuk a szemetet Németh Balázs olvasónk la­punk március 21-i számában szóvá tette, hogy nem szállít­ják el a szemetet. Szomorú Ist­ván, a Fonyódi Községi Ta­nács vb-titkára válaszában megállapítja, hogy csak az üdülési szezonban hordják el a szemetet. »A levél írója az udvaron levő ládába szórja a salakot és a szemetet. Ennek elszállítása a vasút dolga. A salakot mégis elszállíttattuk a vasúti bérházból. Mivel a MÁV még nem fizetett szemét­díjat a községnek, a számlát a pályafenntartási félügyelő- séghez nyújtottuk be.« Egyelőre nem nyithatunk állandó mozit Somogysámsonban Lapunk március 21-i számá­ban Vida Ferenc vb-elnök a somogysámsoniak kérését tol- málcsolta. A Moziüzemi Válla­lat a következőket válaszolta az 1360 lakosú község »Állan­dó mozit szeretnénk« című le­velére: »A vállalat hetenként egy­szer rendszeresen vetít So­mogysámsonban. Most még nem nyithatunk állandó mo­zit a községben. Ehhez a vetí­tőgépet be kellene szerelni a helyiségbe. így azonban há­rom helyen megszűnne a film­vetítés. Ha növekszik a Mozi- üzemi Vállalat gépparkja, fo­kozatosan minden községben nyitunk majd állandó film­színházat«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents