Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

VtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI

ARA: 60 RLUtl

SomogyfNéplap

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Itt. EVFQIYXH 88. SZÁM

★

VISltMP,

1962. Április r.

Lecke

(3. o.)

Egy rakétaegység hétköznapja

(5. O.)

Szónoki tűzkeresztség

(6. o.)

Mai számunk tartalmőbáh

Ülést tartott

az MSZMP Somogy megyei Bizottsága

...Aszocialista brigádmozgalom fontos feladatának tartom: erősítse egész népünkben a munka becsületét...

Kádár János beszéde a szocialista

brigádvezetők országos tanácskozásán

Szombaton délelőtt ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Marosán György elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára.

A Politikai Bizottság és a megyei párt-végrehajtó bizottság együttes javaslatára a megyei pártbizottság fölmentette megyei első titkári tisztségéből Szirmai Jenő elvtársat; a megyei pártbizottság első titkárának Németh. Ferenc elvtársat —■ a Kaposvári Városi Pártbizottság titkárát — pedig megválasztotta.

A megyei part-vb szombaton pártaktívaülést hívott egybe az SZMT Latinka Sándor

A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a kereskedelem felkészült a húsvéti áruellátásra. Hús- és töltelékáruból a tavalyi azonos időszakihoz képesít 10—15 százalékkal jobb az ellátás. A kettős ünnep előtti héten az egész országban 410 vagon hús kerül forgalomba. Ez a mennyiség előreláthatólag kieilégíti a várható igényeket.

Vidéken 30 vagon füstölt áruit, sonkát, kötözött tarját vásárolhatnak a fogyasztók. A füstölt árukból kisebb, fél-, egy- és kétikilós darabek is kaphatók. Baromfiból körülbelül tíz, haliból pedig mintegy 20 százalékkal kerül több árusításra a húsvéti ünnepek előtt, mint 1961-ben. Megfelelő ellátásra számíthatunk vajból, tojásból, margarinból és a süteményekhez szükséges kellékeikből, alapanyagokból. Ha a szállítmányok tervszerűen érkeznek, nem lesz hiány citromból és narancsból sem. Ecuadorból és Guineából 27 tonna banán érkezésével is számol a kereskedelem.

Az italfélék közül sörből, üdítő italból, gyümölcsléből és

Művelődési Házának színháztermébe. Az aktívaülésen részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácselnökök, továbbá pártmunkások, tsz-elnökök és más gazdasági vezetők.

Marosán György elvtárs az időszerű bei- és külpolitikai helyzetről, Szirmai Jenő elv- társ pedig a Központi Bizottság legutóbbi, a magyar mezőgazdaság helyzetéről szőlő határozatának végrehajtáséról, illetve a további feladatokról tartott előadást.

A pártaktívaülést Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára zárta be.

i likőrökből mind a mennyiségi, mind a választéki igényeiket ki tudja elégíteni a kereskedelem. A szokásosnál jobb lesz az ellátás palackozott borokból is.

Édességek köziül a tavalyihoz képest 60 százalékkal több — 13 vagon — úgynevezett üreges csokoládéfigura készült az ünnepekre. Az utóbbi időben rendkívül közkedveltté vált táblás csokoládékból a tavalyinak tízszerese, 113 vagon, kerül forgalomba. Egyéb hagyományos húsvéti édességekből, például színes tojásokból is bőséges az ellátás.

Belföldi gyártmányú kozmetikai cikkekből, kölniből, parfümből és rúzsból kellő meny- nyiség és választék áll a vásárlók rendelkezésére. Amíg a múlt év azonos időszakában a 10—250 Damnos kölnikből, parfümökből 560 000 üveggel volt a kereskedelem raktáraiban, az idén 800 000 üveggel vásárolható. Francia és angol kölniből, parfümből két és fél millió forint értékű, francia rúzsból 10 000 darab kerül forgalomba. (MTI)

A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásén pénteken délután felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke is. Beszédét az alábbiakban közöljük.

Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Mindenekelőtt átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak szívből jövő, forró testvéri üdvözletét — kezdte beszédét Kádár János.

Elvtársak! Brutyó elvtárs beszámolójával egyetértek, s helyeslem azt a felhívástervezetet is, amelyet az előkészítő bizottság beterjesztett az országos értekezlet elé.

Ügy adódott, hogy a beszámolón kívül 19 felszólalást volt alkalmam meghallgatni. E felszólalások tartalmukban gazdagok, hűen kifejezik a szocialista brigádmozgalom problémáit. Minden egyes megállapítással nem értek egyot, egyik- másikkal kicsit vitatkozni szeretnék, de valamennyi felszólaló beszédének általános irányzatát, azt a nemes szocialista törekvést, amely ezekben a felszólalásokban kifejezésre jutott, forrón és szívből üdvözlöm.

Mindenekelőtt egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik e tanácskozást nagy jelentőségűnek értékelték.

Itt, ezen a tanácskozáson — nagyon kevés híján — ezer ember képviseli a szocialista brigádokat. Ez a csaknem ezer küldött egy hatalmas, eleven, élő mozgalmat képvisel, melynek megvannak a maga törekvései, megvannak a maga belső kérdései és olyan problémái, amelyekben további eligazítást vagy legalábbis biztatást várnak.

Hasznos visszaemlékezni a mozgalom születésének körülményeire és eredetére, mert ezek döntően meghatározták az egész mozgalom jellegét.

Most, majdnem három éve a mi napilapjaink, újságjaink, folyóirataink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban különböző dolgozók csoportjai elhatározták, hogy kommunista brigádokat alakítanak. Tanúsíthatom, de azt hiszem, ebben

a teremben mindenki tanúsíthatja: azonkívül, hogy ez az újsághír megjelent, semmiféle szervezeti intézkedés központi szerv részéről nem történt. Ellenben az történt, hogy két vagy három nap múltán elkezdtek érkezni az értesítések a párt központi bizottsága, a kormány, a minisztériumok címére, hogy ezen és ezen a munkahelyen a dolgozók beszélgettek erről a hírről, és elhatározták, hogy szocialista brigádokat alakítanak.

Ennek a mozgalomnak a gyökere tehát — és ezt tudni kell — az öntudatos szovjet dolgozók példája nyomán született elhatározás, amelyet maguk a magyar dolgozó tömegek hoztak és valósítottak meg az életben.

Ha most ennek a mozgalomnak a történetét nagyon röviden jellemezni akarjuk, azt mondhatjuk, hogy fejlődése viharos gyorsaságú volt. Miért lehetséges ez? Akik társadalmi kérdésekkel rövidebb vagy hosszabb ideje foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogy indulhat egy kezdeményezés a központban, születhet egy kezde- rrtSttyezés helyileg, az a kezde- m<afyfezés a tömegekben napok alatt, ilyen széles méretekben és ilyen viharos gyorsasággal csak akkor talál megfelelő fogadtatásra és követésre, ha a kérdés történglmileg és társadalmilag érett.

Gondoljunk csak area az időre, amikor három évvel ezelőtt e mozgalom megindult. Vegyük csak számba azokat a híreszteléseket, szóbeszédeket, újságcikkeket, amelyek annak idején részben idehaza, de sokkal inkább a nyugati közvéleményt formáló, velünk szemben nem nagyon barátságos szervek terjesztettek.

Annak idején minket, a Magyar Népköztársaságot, a magyar munkásosztályt s általában a magyar népet úgy emlegették, mint akik a szocializmustól megcsömörlöttünk, azzal szembe fordultunk, ahol nincs már ember, akit valamire rá lehetne venni azzal a jelszóval, hogy a szocializmus érdeke ezt kívánja, ahol kishitűség, kétség lett úrrá az embereken.

Ilyenféle hangok voltak még három évvel ezelőtt is. Most az egyik karzatot szívesen üresen tartottam volna, és a néme-t, az amerikai vagy a francia nagytőkés monopóliumok és hírverő embereik rendelkezésére bocsátottam volna, hogy legyenek szívesek egy pillantást vetni erre a teremre, meghallgatni, hogy az emberek miről és hogyan beszélnek, és akkor megtudják, hogy na az igazság a magyar néppel. (Taps.)

Emlékezzenek csak rá: az ellenforradalom idején az egész országban a demagóg fehérterrorista banda — mert én nem tudom másképp nevezni őket — üzemenként is, országosan is föllépett a teljesítménybér ellen, a mun ka verseny ellen, általában a szocializmus, a népi hatalom ellen.

Elvtársak, mérjük le az időt és a megtett utat. Nemcsak arról van szó, hogy a kormány és az illetékes miniszteri ypiok rendeleti úton — mert hiszen ilyen is van, és szükség is van néha erre —, a termelőmunka érdekében helyreállították a teljesítménybért, mert enélkül Dolgozni nem lehetett. De ezt i a mozgalmat, amelynek kép- • viselői ma itt tanácskoznak,

nem kormány rendelet hozta létre. És itt

már nem arról van szó, hogy teljesítménybérben dolgozunk vagy nem teljesítménybérben, hanem arról, hogy szocialista módon dolgozzunk, éljünk és tanuljunk.

Est o mozgalmat az a magyar munkásosztály hozta világra, teremtette és valósította meg, amely a szocialista eszme, a szocialista társadalmi rend törhetetlen híve. (Lelkes taps.)

A szocialista brigádmozgalom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez. azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, hanem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét helyesen képviseljük. Nézzük például a mi 17 éves gyakorlatunkat. Nálunk a társadalom vezető ereje, a párt, mindig, mindenkor a szocializmust kívánta szolgálni rendelkezéseivel. De voltak évek, amikor inkább mintha fordítva sikerült volna minden. Ezért fontos nekünk közelebbről megnézni ennek a szocialista brigádmozga- lomriak a sajátosságait

A legfontosabb, hogy a mozgalomban a tartalom és a forma egysége ölt testet. Ez a mozgalom hároméves. De szocialista munkaverseny Magyar- országon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a versenyeket is lelkesedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem sok maradt belőlük, ez a mozgalom pedig éled, működik, fejlődik, halad, erősödik.

Ismertettek itt statisztikai adatokat. Szakszervezeti funkcionáriusok megállapították, hogy 28 000 ember vesz most részt a szocialista brigádmozgalomban. Biztos vagyok benne, hogy ez a szám már túlhaladott, mert itt egy élő és fej-, lődő mozgalomról van szó.

Mert ez a mozgalom nem papírverseny, nem formális verseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny.

A szocialista brigádmozga- lomnak nagyon fontos vonósa — ami nem kis szerepet játszik életerejében — az, hogy a tömegek szocialista versenymozgalma, és nem egyes, különlegesen kiemelt és mesterséges körülmények között foglalkoztatott embereik, két-, nyolc-, vagy kilencszáz százalékos eredménye hozta létre. - A munkásemberek tudják, hogy a munkában mi lehetséges, és tudják azt is, ha egy átlagos ügyességű embernek különleges munkakörülményeket teremtek, tehát minden félkész gyártmányt, nyersanyagot rendelkezésére bocsátók, azután kiválogatom az ossz® munkafajták közül a legtetszetősebben teljesíthetcikeív'és hónapszámra csak ugyanazt csináltatom vele, odaállítok mellé 5—6 embert, akik kisegítik, keze alá dolgoznak, akkor mindig lehet 900 százalékot termelni. De ez nem volt reális.

Az élet valódi körülményei között folyó szocialista munkaverseny az igazi.

Őrizzük meg tehát enn^/lc a mozgalomnak azokat az egészséges vonásait, amelyek erre a hároméves fejlődésre jellemzők voltak.

A harmadik, ugyancsak új vonása e mozgalomnak: nemcsak termelési verseny, hanem több annál.

A szocialista brigádok mozgalma szélesebb területre tar« jed ki.

Nagyon sok példát tudna mindenki mondani arról, hogy hogyan szoktatják le a rest embereket a restségről, az iszákosokat az iszákosságról.

Sokat tesznek a brigádok tagjai kulturális színvonalának emeléséért is. Ennek formái a színházlátogatás, a könyvolvasás, a mozilátogatás, a hazai és a külföldi utazások.

Sok példát hallottunk itt, hogyan érvényesül a brigádban a kölcsönös segítség. Azokra az esetekre gondolok, amikor egy- egy brigádon belül, a brigád valamelyik tagjának olyan feladata vagy kérdése adódik, amit egyedül, csak a saját erejűből, legföljebb hosszú idő alatt vagy keservesen tudna megoldaná, a közösség egyesített erejével azonban gyorsain megoldható.

Hasonló kérdés a szocdáBs

gondoskodás. Ha az újság, a rádió hírt ad valamilyen balesetről, szerencsétlenségről, egy bajba jutott béna emberről, vagy arról, hogy valaitó- nek a szeme világát veszély fenyegeti, valaki nehéz helyzetbe került, egy gyerek apátlan- anyátlan maradt, szinte szabállyá vált, hogy azonnal jelentkezik egy, és. azután még több* szocialista brigád, és azt mondja, hogy kérem, én megyek és segítek.

Sokáig lehetne még sorolni a szocialista brigádmozgalom játos, új jellemvonásait.

Ennek a mozgalomnak abban vau az ereje, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocializmust úgy testesíti meg, ami —> ahogy művészileg mondják — azt jelenti, hogy itt a forma megfelel a tartalomnak,

Többször elhangzott itt, azí várjuk mindnyájan ettől a tanácskozástól, hogy választ adjon area, hogyan tovább. Biztos vagyok benne, hogy ez aa értekezlet határozott irányt fog szabni, de azt hiszem, ha valaki azt gondolja, hogy valami merőben új irányt jelölünk ká, az csalódik, fia tőlem valak* azt kérdésié, hogy hogyan tovább a szocialista brigádmoa- galambon, akkor azt mondanám, hogy úgy, mint eddig, csak egy kicsit jobbén. fSénta derültség és taps.)

A feladatok pontos megjelöléséhez persze van nálunk egy hagyományos kiindulási pont. A régi marxista iskola szerint, ha egy kérdést felvetünk, vagy azt vizsgáljuk, hogy egy rmon galmat hogyan fejlesszünk tovább, akkor mindig mérlegeli# kell az adott helyzetet te, amelyben vagyunk.

Mi a jellemző a mi defy**-- tünkre? Nemrégiben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját. Az évforduló mindig jó alkalom a mérleg megvonására. Ez történt most is, s ennek összegezése az, hogy a magyar nép a szabadsággal jól gazdálkodott, a szociabz mus építésének útján járt.

A mi vívmányaink között, a legdöntőbb a munkáshatak»«. Mindjárt meg akarom mondani, hogy a hatalomnak sok feltétele van, s ahhoz a jelen viszonyok között hozzátartozik az állam fegyveres ereje is. De a mi munkáshatahmmk fő ere(Folytatás a Z. <dsMo*t.)

Válogatják a somogyi sárga vetchurgonyíH a k?r á tsz asszonyai. A tsz

2M holdon termel burgonyát az idén.

A kereskedelem felkészült a húsvéti ünnepekre