Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-10 / 83. szám
Kedd, 196%. április 10. 3 SOMOGYI NÉPÉ» IDEGENVEZETŐK A tanácsterem benépesült, n-Atal lányok, asszonyok, idősebb férfiak hajolnak jegyzetfüzeteik fölé. Közben grafikon jár kézről kézre, figyelmesen tanulmányozzák, s némelyikük jegyezni is elfelejt, annyira leköti az előadás. Tanfolyamon vagyunk. Az előadó dr. Zách Alfréd, a Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettese. A Balaton éghajlatáról, a viharokról beszél, a szél irányáról és hatásáról, a közvetlen és indirekt sugárzásról, a felhőképződésről, s mindez olyan érdekes, hogy akkor is szívesen hallgatná az ember, ha nem akarna csatlakozni nyáron az idegenvezetők táborához. Mondhatnánk úgy is, hogy »•nemzetközi-“ teremben vagyunk. A hallgatók negyven százaléka idegen nyelvet is beszél, de van olyan is közöttük, aki hármat. Ha szünetben egyszerre és nem anyanyelvű- kon kezdenének beszélni ^ a hallgatók, bizony a bábeli zűrzavarra emlékeztetnének, mert cseh, szlovák, orosz,' román, német, angol, francia és olasz nyelven mutatkozhatnának be az érdeklődőnek. Schulecze Károlyné például az angol, a francia és a német nyelvet, Mészáros György né a lengyelt és a németet beszéli, Pataki Judit 16 éves koráig Romániában élt, úgy beszéli szomszéd népünk nyelvét, mint a magyart. A Somogy megyei Tanács Idegen forgalmi Hivatala 45 jelentkezőt vett föl a tanfolyamra, köztük tanárok, háztartásbeliek, mérnökök, SZOT-kultú- rosok, gyarsíróiskolások, adminisztrátorok tanulnak. A fő követelmény az érettségi volt, biztos előnyt jelentett a nyelvtudás, s ha ezekhez a Balaton és a változatos, igazán szépnek Ígérkező pálya szeretete is párosul, valóban eredményes lesz a tanfolyam. Kedden és csütörtökön este Pataki Judit, a tanfolyam legf**- talabb hallgatója. találkoznak a jövő idegenvezetői. Kiváló szakemberektől hallanak előadásokat a Balaton növény- és állatvilágáról, a tó hidrológiájáról; megismerkednek a Balaton környékének műemlékeivel, művészetével; történeti és tájismeretei előadásokat hallanak. A programban jelentős helyet kaptak az általános politikai ismeretek, mint például a haSzünetben még mindig körbejár a jég vastagságát mutató grafikon (Gaál Erzsébet, Csongrády Koméi és Pálfy Magdolna.) Dr. Zách Alfréd tart előadást a Balaton éghajlatáról. zafiság és nemzetköziség, a nemzetközi békemozgalom; megismerkedhetnek a természetvédelmi feladatokakl, az idegenvezetés módszereivel, gyakorlati problémáival; két- pos kiránduláson vesznek majd részt Siófok—Keszthely—Tapolca—Nagyvázsony—Balaton- füred útvonalon. A hallgatók május elején írásbeli és szóbeli vizsga után idegenvezetői igazolványt kapnak, a felkészülten várhatják kül- és belföldi vendégeinket. Az előadásnak közben vége, dr. Zách Alfréd válaszolna a kérdésekre, de mielőtt megindulna az áradat, jó érzékkel és öniróniával megjegyzi: — Azt ne tessék megkérdezni, hogy milyen idő lesz, erre nem tudok válaszolni. De egy kis tavaszt hoztam magammal, különben nem is mertem volna lejönni Siófokra... r A villám a mezőgazdaság szolgálatában Hosszabb idő óta próbálkoznak a tudósok, hogy »igába fogják« a levegőtengerben valahol állandóan zajló zivatarok felszabaduló óriási energiáját, elsősorban a romboló, gyújtogató villámok erejét. Számottevő eredményt eddig sehol sem tudtak felmutatni. Mindamellett megállapították, hogy a zivatarok külön haszna nem csupán a tisztább levegő és a nagyobb ózontartalom — igen jelentős például a villámok »műtrágyaképző« tevékenysége. Amikor ugyanis az óriás teret befutó villámok pályájukon izzóra hevítik a levegőt, a 50 030 —200 000 amper erősségű villamos áram oxidálja a vele érintkező és közvetlen környezetében levő nitrogént. Ez a folyamat rendkívül hasonlít — persze óriási méretekben — ahhoz az eljáráshoz, amellyel a gyárak szintetikus úton nitrogén- műtrágyát állítanak elő. Az oxidált nitrogén, ez a természetes műtrágya a legrövidebb úton, az eső segítségével jut a talajfelszínre, és szivárog be a talajba. Egyáltalán nem lebecsülendő az így »készített« műtrágyatömeg. A zivatarok és villámlások átlagos mennyiségét figyelembe véve évente körülbelül százmilliárd métermázsa műtrágyát »gyárt« a légköri zivatar-elektromossággal működő, nemzetközi »műtiráA. ADZSUBEJ: Jlteqltí oiís idazáí’i'a LATIN-AMERIKAI RIPORT (8) Százötvenezer utas egtf repülőgépben indjárt megmondom, miről is van szó, hogy az olvasó ne nézze tévesnek a címet, vagy ne gondolja, hogy ez valami ostoba fantázia. Brazília új fővárosát, Brasiliát repülőgép formájúra építik. A lakónegyedek repülőgépszár- nyakra emlékeztetnek, az állami intézmények, közigazgatási épületek és más társadalmi rendeltetésű épületek negyede pedig a repülőgép törzséhez hasonlít. Nem tudom, miért jutottak a tervezők arra a gondolatra, hogy Brazília új fővárosa repülőgép formájú legyen, de az elgondolás önmagában is eléggé szimbolikus, és ami a legfőbb, kényelmes megoldást jelent. Ilyen módon egyszerre több problémát megoldottak, és amint a város polgármestere mondotta, Brasilia életének első évei igazolták e megoldás helyességét. Ez az építkezési mód lehetővé tette, lágy — amint a város tervezői mondják — feloldják a közlekedési útvonalakat, kihelyez, aák a lakónegyedeket a zajos főútvonal és a terek határain túl, s végezetül arra kényszerítette az építészeket, hogy szigorúan ragaszkodjanak az előre tervbe vett megoldáshoz. Ez meglehetősen bonyolult dolog olyan esetben, amikor magáncégek végzik a munkálatokat. Ezzel kapcsolatban eszembe jut Kennedy elnök egyik sajtókonferenciája. Arról volt szó, hogy az Egyesült Államok kormánya bizonyos fokig szabályozni akarja a városépítke- zést, és némi korlátozásokat akar bevezetni. Ezt az elemi és — véleményünk szerint — ésszerű elhatározást több amerikai újságíró támadta a sajtókonferencián. ráadásul az elnök nehezen tudott vitatkozni azokkal, akik kérdéseket tettek föl neki. A tisztán építészeti jellegű problémát nyilvánvalóan demagóg célokból a szabad vállalkozás problémájára, arra a »szabadságra« szűkítették le, ameiy némelyeknek minden nehézség nélkül lehetővé teszi, hogy fényűző palotákat építsenek, másokat pedig arra kényszerít, hogy megeléged jenek a korhadó deszkákból és rozsdás lemezekből összetákol* városszéli viskókkal. No de most nem az Egyesült Államokról van szó. Ha az ember a magasból nézi Brazília fővárosát, akkor valóban úgy látszik, hogy a hatalmas, vöröses színű startpályán repülésre készen áll egy gigászi repülőgép, amelyben — mint már mondottam — száz- ötvenezer utas foglal helyet. JLf i az oka, hogy Brazíliá- ban új főváros építését határozták el, amikor pedig oly sok nehézség áll az ország előtt? Mi az oka, hogy az új fővárost a lakott vidékektől távol építik, ahol az építőanyagok. a különféle építőszerkezetek és -berendezések szállításához nincs sem vasút, sem országút, vagyis gyakorlatilag hegyes fennsíkra, 800 méterrel a tengerszirí Bűé kell fefczáHílam a «ásóért Határozottan, de ne gorombán Brigádgyülést tartottak az ősszel Ságváron. A prémiumkukorica kiosztásáról tanácskoztak. Az emberek követelték, hogy kezdje meg a magtáros a mérést. Az elnök magyarázta: nem megy az olyan hirtelen, előbb pontos listát kell készíteni. Minduntalan közbekiáltások szakították félbe. Egy ideig még sikerült megfékeznie indulatait. Tudta, hogy nem engedheti szabadjára a dolgot, nem lehet, hogy kiutalás nélkül vigye a terményt, aki akarja. Határozottan állta a vitát az elnök, védte a törvényes előírásokat. De csak nem csillappdott a hangulat Egy menyecske így szólt közbe: »Már a nyáron megdolgoztam én azért a kukoricáért, mérjétek ki azonnal, nem várok tovább.“ Érre az elnök is kifogyott a béketűrésből: »Ne jártasd a szád, hallgass, amíg én beszélek, hadd értessem meg veletek, hogy miről van szó.« A gyűlés befejeztével megkérdeztem az elnöktől, hogy ki az a hangoskodó menyecske. »Neki még jobban is megmondogathatok, mert rokonságban vagyunk. Hát hogyne dühödtem volna föl, amikor ő is olyan érteden.« Harag persze nem lett a heves szócsatából, s mint a ságváriak elmondták, nekik föl sem tűnt, hogy a vita csaknem veszekedéssé fajult. Sőt az elnök azon lepődött meg, hogy az idézett párbeszédnek miért tulajdonít jelentőséget az újságíró. Valóban: miért is érdemes erre csaknem fél év múltán is emlékeztetni? Válaszadás előtt vegyünk néhány más példát. Egyik járásunk néhány termelőszövetkezetében sok állat elhullott. A járás egyik állami vezetője ezért kizárólag az állatorvosakat okolta. Be is idézte őket Nem. hagyta, hogy szóhoz jussanak, átszeli hangon szidalmazta valamennyinket. Kóválygó fejjel — és elnézést a kifejezésért — letaglózva távoztak. Másik eset. Néhány községből olyan értesülést szereztek a kaposvári járás vezetői, hogy rendellenességek tapasztalhatók. Ahelyett, hogy a helyszínen ellenőrizték volna e jelÓriásbánya a Szovjetunióban Krijov Rog közelében ünnepélyesen megnyitották a Szovjetunió »Gigant-Glubokaja« nevű legnagyobb ércbányáját, amelyből 2 óránként egy vasúti szerelvényre való vasérc kerül felszínre. A bányában olyan egyedülálló felvonókat szereltek föl, amelyek egyszerre 50 tonna ércet emelnek a magasba. autókon, repülőgépeken és traktorokkal? Ezt a döntést — amit még Kubitschek elnök idejében fogadtak el — számos elképzelés diktálta, közöttük nem utolsó helyen a gazdasági szempont. Brazília első alkotmányában ugyanis már megfogalmaztak azt a szándékot, hogy az állam új fővárosát az ország földrajzi központjához közelebb építik föl. Sok évtized telt el azóta, amióta ezt az elgondolást az alkotmányban megfogalmazták, és az állam új fővárosa most végre — igaz, még távolról sem befejezve — már a térképeken is szerepel. 1960-ban a kormány hivatalosan bejelentette, hogy Rio de Janeiro átadja az állam kulcsait Brasilia városnak. Csakugyan sok előnnyel jár, ha az ország központjában van a főváros. Brazília legfőbb gazdasági bázisa ma még Sao Paolo, Recife és Rio de Janeiro. Ezek a városok mind az Átlanti-óceán partvidékén épültek. Itt összpontosul csak-| nem az egész ipar, itt vannak i a legfontosabb tudományos, | műszaki és tanintézetek, itt | »csinálják« a politikát. Viszont | az ország földrajzi és geoló-1 giai szempontból kevésbé ta-i nulmányozott, hatalmas terű-1 lete ritkán lakott, s gazdasági-; lag nem fejlett. iftoiytatjt&S zések valódiságát, a könnyebbik megoldást választották: behívatták Kaposvárra az érdekelt községek, termelőszövetkezetek vezetőit. A párttit- károk, a tanácselnökök, tsz- elnökök rögtönzött felelősségre vonása így zajlott le: először a járási pártbizottság két képviselője óvatosan, általánosságban célzott a behívattak vétségére, majd Suri Sándor, a járási tanács vb-elnöke vette át a szót. Értelemszerűen ilyeneket mondott. »Az elvtársak nehezítik a járási vezető szervek munkáját, úgy értelmezik határozatainkat, ahogy maguknak éppen tetszik. Nem más ez, mint kalandorság, szélhámosság.« Kodó Kálmán, a to- ponári Petőfi Tsz elnöke nem állhatta meg szó nélkül, közbevágott: »Nem értem, hogy valójában miért is ülünk itt« Suri elvtárs ráfelelte: »-Majd megtudod te is, csak várj sorodra.« Miféle vezetési stílus ez? Behívunk embereket anélkül, hogy meggyőződtünk volna arról, hogy mindannyian vétettek-e a törvényes redelkezések ellen? S ha már az alapos, előzetes tájékozódást elmulasztottuk, nem az volna-e a kötelességünk, hogy a megbeszélésen nekik adjunk először szót? Elmondták volna a községi, termelőszövetkezeti vezetők mindjárt a kezdet kezdetén, hogy nem mindenütt áll úgy a helyzet, ahogy a megbízhatatlan jelentés feltüntette. Kettős hibát követtek el a járás vezetői ebben az esetben. Az egyik: pontatlan értesülés alapján előre ítélkeztek, a másik: ledorongoltak olyan helyi vezetőket is, akik elvtársi bírálatra sem adtak okot. A határozottság minden szintű vezetésnek fontos jellemzője és követelménye. A gorombaságnak, a durvaságnak viszont semmiféle meggondolásból nem lehet létjogosultsága népi demokráciánkban. A bűnüldöző szerveknek betörőkkel, tolvajokkal vagy gyanúsítottakkal van dolguk. Ám a bíróságok is körültekintő vizsgálat, bizonyítás alapján ítélkezik, s az előzetes őrizetbe vett emberrvk is megadja a szólás jogát a kihallgatás, a nyomozás idején is, az elítélt bűnösnek az ítélet kihirdetése után is. Mennyivel inkább kötelességük a szövetkezeti, a párt- és tanácsi szerveknek, hogy elvtársi, emberi módon, az igazság kiderítésének szenvedélyétől áthatva intézzék emberek ügyeit, hiszen ezek a szervek nem bűnözőkkel foglalkoznak. A gorombáskodásra, a durvaságra nincs mentség, ki kell azt gyökerestül írtam közéletünk minden területéről. Ha tévedtek;, hibáztak is a beosztottak, vezetőik nem ráolvasással, leckéztetéssel, nem fejbekólintással téríthetik a helyes útra őket, hanem türelmes meggyőzéssel, a törvények, rendelkezések megmagyarázásával és megtartásuk határozott megkövetelésével. Az emberségesség nem azonos a hibák, a vétségek vagy a bűnök iránti engedékenységgel. A vezetéstől kellő erélyt és határozottságot követel az élet most, amikor népünk erejét a szocializmus alapjainak lerakására kell összpontosítanunk. A vezetés határozottsága azt is jelenti, hogy a vétkeseket felelősségre kell vonni. Ám a kalandorság, a szélhámosság bélyegzőjét nem szabad rásütni azoknak a községi, termelőszövetkezeti vezetőknek, állatorvosoknak a homlokára, akik nehéz munkájuk közben ki- sebb-nagyobb hibát követtek el ugyan, de jó szándékukhoz semmi kétség sem fér. S ha netán rosszindulatból rontottak el dolgokat? Akkor még határozottabban föl kell vetni felelősségüket, de nem gorombán, hanem a demokratikus közéletünk embert tisztelő szabályainak kötelező megtartásával. A kukoricaprémiumot jogosan követelő menyecske megértheti: nem az a rend, hogy feleselget a gyűlésen az elnökkel, hanem az, hogy szót kér, és komoly felnőtthöz méltóan elmondja mondanivalóját. A szövetkezet elnöke jól tudhatja, hogy még rokonának sem válaszolhat ingerült hangon. A községi, termelőszövetkezeti vezetők beláthatják: kötelességük végrehajtani a felsőbb szerv határozatait. A Kaposvári Járási Pártbizottságon levonták a következtetést az említett esetből. Igyekeztek megértetni Suri elvtárssal, a járási tanács elnökével, hogy a határozottság örve alatt nem gorombáskodhat ő sem. Suri elvtárs beismerte hibáját. Jólesett neki, hogy felelősségre vonás helyett figyelmeztették. Ne feledje, hogy a községi és termelőszövetkezeti vezetőknek ugyanígy jólesik, ha botlásaikért nem goromba, hanem figyelmeztető, emberséges szót kapnak. Kutas József m. Műanyag tejeskanna 1,7 literes ... 34,— Ft Műanyag vajtartó 9,50—17,— „ Műanyag cukorszóró 6,20 „ Műanyag citromprés Műanyag szappantartó .................... Műanyag tálcák . Műanyag virágcseréprács . 4,7,- » 7,- 10,- „ ia- „ (2648)
