Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
MMOGYI NÉPLAP 8 ▼atrfmsp, me. KÉSZÜL A PIROSTOJÁS A> öreglaki Általános Iskola tanaiéi politechnikai óráik keretében Ismerkednek a festés, mázolás »tudományával» is. Ignáczy György pedagógus felügyelete mellett es a kispajtás a húsvéti pirostojásokat mázolja. Riadó a tűzoltóságon — Talán csöndes nap lesz — mondja Vöiffyi György parancsnok, óm 8 óra 3 perckor megszólal a tűzjelző-telefon, és rögtön utána minden helyiségben csörög a riasztócsengő. Riadó... Az ebédlőben reggelliző tűzoltók és a pihenőben levők pillanatok alatt felkészülnek. A csúszdák egymás után nyelik él az embereket, és 8 óra 4 perckor szirénázva kiindul a két hatalmas tűzoltókocsi. A cél a Kállai Éva Leánykollégium épülete a Zalka Máté utcában. Néhány perc múlva helyszínen vagyunk. 8 óra 7 perc. A kocsik megállnak az épület előtt, és a felderítők munkához látnak. Vezényszavak hangzanak, a két perccel később futólépésben megindulnak a rajok. A második emelet utcára néző ablakából áramlik a füst. A parancsnok gyorsan és határozottan intézkedik. Előkerülnek a vágószerszámök és megkezdik a rejtett tűz megfékezését Ez már a harmadik tűz — amióta itt vagyok — mondja az egyik tisztviselő. A kéményekben van a hiba. Ezen a részen a gerendák be vannak építve a kéménybe, emiatt gyulladt ki most is. De hát ki a hibás; a tervező, a kivitelező vagy a Kéményseprő Vállalat? A bontáskor kiderül, hogy valóban a beépített gerenda gyulladt meg. Legalább két napja izzott már. Még elgondolni is rcesz, hogy mi lett volna, ha nem veszik észre, vagy mondjuk éjszaka történik az eset. — Az a kislány, aki ezen a részen aludt, már az este észrevette, hogy hullik a vakolat, és bámul a mennyezet. Odébb tették az ágyát, és nyugodtan aludtak.,. Csaknem két órát töltöttek a tűzoltók a padláson, amíg eloltották a lappangó tüzet. A feladatot teljesítették, a kocsik visszamentek a laktanyába. Múlnak az órák. A csengő hallgat — Mi volt a közelmúltban a legérdekesebb eset? — érdeklődöm. A parancsnok elmosolyodik, mert hát a statisztikában nincs »Érdekes-rovat, de azért tud ilyet is mondani — Egy néniké jött hozzánk, és kétségbeesetten kömyörgött, sírt, hogy macskáját, amely beleesett a kútba, mentsük ki. — És kimentek? — Sajnáltuk szegénjtt, de nem teljesíthettük a kérését. Csak oda megyünk, ahol veszély van. Eldönteni, hogy hol és mikor van igazi veszély, az a legnehezebb. Mert ha nem vonulunk ki, abból esetleg nagy baj származhat. — Hányféle feladata van a tűzoltóságnak? — Nagyon sok. Tűzoltás, életmentés járművek alól, vízből, kútbóL Legfontosabb feladatunk a megelőzés. Sokan haragszanak a tűzoltókra, zaklatásnak veszik a figyelmeztetést, pedig ha megtartják a szabályokat, nem kell sími a lángban álló lakás mellett. — És amikor nem történik semmi? — Akkor a harcosok gyakorolnak. Minél több gyakorlat legyen és minél kevesebb igazi kivonulás. De hát jön a jó idő, és ilyenkor mind sűrűbben csörög a riasztó. Tavasz- saal és nyáron sok az erdőtűz. Egy eldobott cigarettavég százezres károkat okozhat Nem ártana, ha a gyerekekre is jobban vigyáznának. Az udvaron javában folyik a gyakorlat. Amikor véget ér, megszólítjuk Valvert Tibor gyakorlatvezetőt. Melyik tűzeset maradt meg legjobban az emlékezetében? Nem gondolkodik egy pillanatig sem, máris mondja: az 1953. november 19-i cukor gyári tűz. Olyat még életemben nem láttam. Az volt a tűzkeresztségem, első éves tűzoltó voltam akkor. Vekker József őrmester az 1960-as árvízre, Buzsáki János őrmester a babócsai gázkitörésre emlékezik vissza. — És ez a mai nap milyen volt? — Csöndes — mondják egyszerre, aztán hozzáteszik: — Ez a jó. Németh Sándor ÖSSZEFOGÁSSAL »Április 4-én ülték körül először televíziójukat Tard- puszta lakói. Ez alkalommal adták át rendeltetésének az új klubhelyiséget is.» Egy hír. Az ember elolvassa, tudomásul veszi, hogy egy közösség megyénkben újabb szórakozási lehetőséggel gazdagodott, aztán napirendre tér fölötte. Pedig ez az esemény többet érdeméi e két mondatnák Március eftején történt, hogy a somogytúri tanács a falutól távol eső pusztán tartott ülést. A vita mindinkább arra terelődött, hogy a pusztán élő 42 család egy kicsit mostohagyereke a községnek. Éppúgy dolgoznak a szövetkezetben, mint a falubeliek, éppúgy fizetik a községfejlesztést, mint azok, mégis kevesebbet kapnak viszonzásul Hetente egy mozielőadás — aztán semmi több. Pedig szeretnének ők is a munka után többet szórakozni, művelődni. Éjfélbe nyúlt a tanácskozás. A község vezetői megértették, méltányolták a pusztaiak kérését, de a költségvetés most nem enged semmiféle beruházást. Míg beszélgettek, Eszter Károly, a szövetkezet elnöke szótlanul számolt, töprengett. Minden idegszálával figyelte a javaslato-{ kát, de benne már megszüle-j tett egy elgondolás. Talán! megérezték ezt a többiek is,! mert a meddőnek látszó be-j szélgetés abban a pillanatban) megszakadt, mikor ő szólásra! emelkedett. ? A tanácsülést követő né-1 hány nap alatt összegyűlt a< pénz. A pusztán lakó szövet-j kezeti tagok fejenként két! munkaegységet ajánlottak föl a! televízió megvételéhez, s aj hiányzó összeget a termelő-) szövetkezet fedezte a kulturá-* Us alapból. Az újonnan alakult nőtanácst tagjai a kastély egy eddigi nem használt termét kitakart-♦ tották, ide helyezik majd a| készüléket, itt lesz a klubhe-* lyiség és a község fiókkönyv-1 tára — határozták el. í örültek? De még mennyire!; Körbeállták az épületet, ami-j kor a magasba nyúló antennát szerelték, szinte áhítattal; nézték a nagy dobozt, amely-j ben a Munkácsy-készülék volt.; Április 4-én, az ünnepség j után körülülték a televíziót.; Tekintetük gyakran csillant; össze boldogan ..» Csak egy hír a megyéből,; de jó érzés róla beszélni.. s 4 ▼, M.Í VIDÉKÉN ELÁSVA Konok András mikor állatorvosi diplomája mellé Biharce- cére szóló állatorvosi kinevezését is megkapta, a kinevezést visszaadta az egyetem rektorának és kijelentette: . — Nagyon szépen köszönöm, de vidékre nem megyek. — Miért? — kérdezte kíváncsian a rektor. — Azért, mert nem akarom magamat vidéken elásni. — Mégis, hol szeretne állatorvos lenni? — faggatta öt UP- vább a rektor. — Csak Budapesten — válaszolt Konok. — Az ötödik, vagy hatodik kerületben. Miután a Váci utcában ebben az időben nem kerestek állatorvost, belépett a Petőfi Sándor utcában egy kátéeszbe, de vidékre nem ment. Szüleinek, kik Bihar- cecén gazdálkodtak, megírta, hogy jelenleg bérelszámoló, és addig vár, amíg egy neki való állást kap. Nem is kellett sokáig várnia. Kilenc év múlva kinevezték őt Debrecenbe főállatorvosnak. Kinevezését udvariasan megköszönte, de visz- szaadta azzal, hogy ö vidékre nem megy. Ekkor már nem a Petőfi Sándor utcában dolgozott, hanem Ferencvárosban volt anyagmozgató egy kiszerelő vállalatnál. Tizennyolc év múlva kinevezték őt Szegedre megyei állatorvosnak, de ezt az állását se foglalta el, és inkább volt a kerepest temetőben sírásó, de nem hagyta magát vidéken elásni. A sírásók közt nagyon jól érezte magát, ,Volt köztük három állatorvos, négy agronó- mus és öt mérnök. Valamennyien vidéki gyerekek voltak, de nagyon jól érezték magukat a fővárosban és remélték, hogy előbb-utóbb sikerül Budapesten is elhelyezkedni a szakmájukban. Konokkal együtt erre vártak. Végre huszonöt év múlva kinevezték Konok Andrást Vácra, a Pest megyei Állatorvosi Főikola igazgatójának, de ezt az állást se foglalta el. Ebben az időben portás volt egy kispesti tex- 'tilgyárban, és büszke örömmel töltötte el az a tudat, hogy Kispest Nagybuda- pesthez tartozik, Vác pedig csak Pest megyéhez. És ő inkább volt Kispesten portás, mintsem hogy vidéken elássa magát. Várt még. Nem hiába. Harminchárom év múlva kinevezték öt az Állatorvosi Kísérleti Intézet főigazgatójának Az intézet Budapesten volt a Váci utcában. Konok András életének legboldogabb napja volt, mikor átvette főigazgatói kinevezését. — Köszönöm elvtársak, köszönöm. Tudtam, hogy nem hiába várok — mondta, majd összeesett és örömében meghalt. Bár nem akart vidékre menni, holttestét idős szülei hazaszállították, és bár nem akarta magát vidéken elásni, a sírásók Biharcecén ásták el a köztemetőben. Béke poraira. Miklósi Ottó — Tisztelt kartársak! Az itt elhangzottak azt a szilárd elhatározást érlelték meg bennem, hogy újra önkritikát gyakoroljak. Amint már az ezelőtti vagy talán még a tavaszi önkritikámban mondottam, az az ember vagyok, aki nincs elragadtatva saját ténykedésétől, aki beismeri, hogy egyikmásik lépése nem eléggé megfontolt lépés volt. — Beismerem, én is egyszer jobbra, máskor balra csúsztam. Ezt persze nem politikai vonatkozásban értem, s remélem, hogy az elvtársak sem úgy értelmezik. Meg vagyok arról győződve, hogy politikai feddhetetlenségemről az elvtársak i* — unisono — meg vannak győződve. (Valaki hátul, aki legjobban meg van győződve, meggyőződésének éles torokköszörüléssel ad kifejezést.) — Vegyük tehát sorba a vádakat, a célzásokat. Itt van először' ez a téglaügy. Tízezer darab téglát rendeltem. Én rendeltem. Ez igaz. Bevallom, hogy házi építkezéseinkhez elég lett volna nyolcezer is. Tévedtem. Nem jártam el kellő óvatossággal. Nem számítottam ki tégláról téglára, a takarékosság szempontjait figyelembe véve azt a mennyiséget, ami épperf szükséges lett volna. De elvtársak! Azért, hogy a tízezerből valahol kétezer lemaradt, vagy idegen helyre futott volna be, vagy be se futott sehova, nem vagyok felelős ... Én a kis házacskámat még a nyáron fölépítettem, így minden célozgatást, hogv mintha én ... a legnagyobb felháborodással visszautasítok ... Mert ugyan hogy képzelhető el józan ésszel, hogy ... de nem is maradt le, mert bejött Ide a gyárba az a tégla ... Bejött vaev nem jött be, raktáros elvtárs? — Bejött, bejött.., Egy részét felhasználtuk, de a fölös többnyire törmelékben fekszik szétszórva az udvaron ... Feltöltjük vele az udvart... (Utálatos, kötekedő hang: »Na, az drága töltés lesz!») — Ezek után rátérek azokra a személyem körül keringő suttogásokra, melyek magánéletemet -veszik célba. Hogy az én magánéletem nem egészen a szocialista erkölcsök színeiben mozog. Állítólag nekem, a nős embernek menyasszonyom van... És hogy állítólag valamelyik este túlórázás közben kergettem a folyosón X. kartársnőt Én?... Kergettem? ... Miért kergettem vol vi? • • • Micsoda bomlott agy eszel ki ilyesmit? ... Mért nem áll fel most az illető, aki eyt a »kergetőzést« látta? ... Mert nem akarja vállalni a bomlottagyú- ságot?... Én most megmondom helyette. Én nem kergettem X. kartársnőt, csak futottam a folyosón utána. De nem is futottam, csak gyorsabban lépkedtem, hogy utolérjem. Ugyanis másnap a fecsegeíal- vi fiókunkhoz készültem ellenőrző útra. X. kartársnő az egyik fontos aktát és a termoszomat itt felejtette. Kérdem én: el lehet utazni ilyen hosz- szú útra termosz nélkül? (Mindenki tudja, hogy nem lehet. Éppen ezért a megdöbbentő igazság súlya alatt szégyenkezve hallgatnak.) — Arról is suttognak, hogy miért mindig X. kartársnőt viszem magammal. (Széjjelcsapja kezeit.) Ugyan kit vigyek?... X. kartársnő a legjobb gyorsíró a vállalatnál. És kérdem én: gyorsíró nélkül el lehet utazni vidékre? ... — És hogy X. kartársnő a legcsinosabb is... Reprezentálni kell, de éppen a gépkocsivezető elvtárs a tanú rá, hogy én mindig mellette ülök, a kartársnő hátul ül egyedül. És ha visszajövet néha én is hátrafanyalodom, ha olykor zöldbabot vagy görögdinnyét hozunk, akkor sem ült a kartársnő még soha az ölemben. Helyesbítek: egyetlenegyszer, mikor tele volt a kocsi lekvárnak való ribizlivel, alig volt hely a kocsiban, igazán nem kívánhattam, hogy kiüljön a sárhányóra... (Hangok: »Ez igaz, ez igaz!«) — Nyitott könyv vagyok, kartársak, semmit el nem tagadok ... Azt sem tagadtam soha, hogy úgynevezett jóképű ember vagyok. És mint ilyennek, bőven akadnak konfliktusaim az életben. Külletem- nél fogva én is bőven szolgáltathatok okot ostoba gyanúsít- gatásokra... (Ostoba hang: »És „becsületénél« fogva?«) (Belenéz jegyzetfüzetébe.) — Itt van ez a kátrányügy. Elfolyt két hordó kátrány. (Valaki: »Bagateü. A múlt hónapban négy hordó folyt el.«) — A kartársnak igaza van. Nem is foglalkozom tovább ba- gatell dolgokkal... Tehát újra fellapoztam önök előtt lelkiismeretemet. Itt állok önportrémmal. És most megmondom, hogy ha az én ténykedésem, lelki alkatom ilyen gyakori és őszinte feltárásával más vállalatnál működnek, régen osztályvezető volnék... Éppen ezért kérem a kartársakat, hogy osztályvezetői előléptetésem iránt benyújtott kérésemet testületileg »unisono« támogassák ... Leül. Ugyanakkor valaki feláll: — A kartárs önkritikáját megnyugtatónak találom, és teljes mértékben elfogadom Mert aki ilyen érvesen és elhitető módon gyakorol önkritikát, méltó minden megbecsülésre. Mi nem is érdemeljük meg a kartársat. A vállalat sem honorálta méltóan az ő nagyságát. Javaslom tehát, hogy a kartárs szavaival éljek: »unisono« (áriunk közbe hogy nevezzék ki osztályvezetőnek ahhoz a »más« vállalathoz, melyet önkritikáiéban megemlíteni volt szíves, a legrövidebb úton. hogy a iövő hó- naoban már ott mondhassa el önkritikáját. Csurka Péter Meddig élhet az ember? Az Egyesült Államokban elektronikus számítógéppel kiszámították, hogy ha az ember a telet végigaludná ... 1400 évet élhetne! Köztudomású, hogy a csúszómászók a téli alvás következtében jóval tovább élnek, mint a velük azonos súlyú, téli álmot nem alvó emlősök. * # * Állami kiküldetés - feltételekkel Barardo Santareno, Portugália leghíresebb drámaírója meghatározott összeget /cápáit az államtól, amely lehetővé teszi számára, hogy Párizsba utazzék, és ott megtekintse az évad valamennyi színdarabját. Berardo Santarenonak azonban köteleznie kellett magát, hogy mulatóhelyeket, például a »Moulin Rouge«-t, a »-Folies Bergére«-t stb. semmi körülmények között nem látogat. Amennyiben portugál hivatalos személyek megtudják, hogy a drámaíró valamelyik ' mulatóhelyen járt, akkor azonnal haza kell utaznia. A halál oka ismeretlen Jacsom amerikai városban (Mississippi) a történelmi múzeum igazgatója kiselejtezett egy széthullófélben levő egyiptomi múmiát. Ügy döntöttek, hogy egy közeli temetőben hántolják el. A helybeli hatóságok azonban megtiltották. Az állam területén ugyanis a törvények értelmében csupán olyan személyek temethetők el, akiknél a halál okát teljes bizonyossággal megállapították. Nagy sietve összehívták a város legkiválóbb szakembereit, de. még ök sem tudták megállapítani, miben halt meg néhány ezer évvel ezelőtt az egyiptomi polgár. A múmia ennélfogva a múzeumban maradt * * * Hol isszák a legtöbb sört? A közhittel ellentétben a legtöbb sört nem Németországban, hanem Ausztráliában isszák. A rekordot Darwin város lakossága tartja, ahol a gyermekeket is beleszámítva évi 250 liter sört fogyasztanak fejenként. ... Modern koldus Giovanni Morganti, Torino ismeri koldusa minden egyes adományról aláírással ellátott nyugtát ad, melynek másolatát gondosan megőrzi. A rendőrség előtt kijelentette, hogy pontos könyvelésével igyekszik elke- ! rülni a konfliktusokat az adóhivatallal. A nála levő 37 000 líráról pontosan számot tudott J adni a nyugták másolatával, s ! így a rendőrségnek nem lehe- < tett kétsége afelől, hogy az j összeget koldulással kereste. J Sommi If mim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyeá Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Ka posvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Teiefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Lalinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pfc
