Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. április t. SZERENCSÉS FIATALOK Risár Ottilia fonyódi OTP-pénztáros átadja a nyere­ményt Sárii Istvánnak. A közelmúltban -ét fiatalember ölébe hullott a szerencse. Sárii István balatoniéi- lei postás éppen az utolsó szel­vényt vásárolta meg — saját ma­gától. Azt az egyet már nem akarta visszaadni. Kifi­zette a 3,30-at, át­húzott öt számot, és a napokban ezért a művele­tért 87 ezer forin­tot kapott. Amikor átvette a pénzt, egy sző­ke fiú az OTP vezetőjéhez lé­pett, s ezt mond­ta: — A jövő hé­ten az én négye­semet is itt fizes­sék ki. — Tudni­illik Somogyi Jó­zsef 18 éves kő­műves a 11. já­tékhéten négyes találatot ért ei, » 196 ezer forintot kap e négy szá­mért cserébe. Kadarkút egészségügyi helyzete A terv nem minden ... 1959-ben súlyos visszaélést lepleztek le a Marcali Építő­ipari Kisz-tnéiL Hornyák Ró­zsa, az akkori főkönyvelő 130 000 forintot sikkasztott. Ez nemcsak anyagilag, hanem er­kölcsileg is megrendítette a szövetkezetét. Keserű tanul­ság volt ez a ktsz vezetői, dol­gozói számára. Ráébredtek ar­ra, hogy bár fontos az egy­más iránti kölcsönös bizalom, de közben nem szabad meg­feledkezni a ktsz vagyonának szigorú Védelméről sem. Azóta Wéber Hermina személyében új főkönyvelő dolgozik náluk. Munkájának eredményekép­pen megszilárdult a bizonyla­ti fegyeleni, s a tagság ismét bízik a vezetőségben. A szolgáltotás a fő feladat A szövetkezet vezetői soká­ig nem gondoltak arra, hogy voltaképpen miért is hívták életre a ktsz-eket. »Elfeled­keztek« aírról, hogy legfőbb feladatuk a szolgáltatás, a la­kosság igényednek kielégítése. Szívesebben vállaltak inkább hogy átlag több mint egyh<>- mapi keresetnek megfelelő ré­szesedést oszthattak. De rajta kívül még 106 tag­ja van a szövetkezetnek! Sen­ki sem akad köztük olyan, aki megérdemelné a kiváló jel­vényt, az oklevelet? Tavaly 14 ezer forinttal nőtt az egy fő­re jutó termelési érték. Nem­csak munkatársai, hanem a község és a járás lakói is el­ismeréssel nyilatkoznak Fran­kó Ferenc lakatos, Szentes István, Szettler Lajos és Szettler Elemér kőművesmun­kájáról. — Nem lehet nálunk ínun- kaversenyt indítani, mert a sok apró szolgáltatás ne­hezíti a vállalások teljesíté­sét, értékelését — mondja az elnök. Helytelen ez a bele­nyugvás, hiszen minden mun­kának van valami értékmérő­je. Ha nincs mód a termelés mennyiségének a megállapítá­sára, értékeljék a minőséget, a fegyelmezett munkát, a dol­gozó iparkodását. annyira nem sikerült, hogy még a munkadíjat sem fizet­ték ki érte. Egyik lakásnál 500-as cement helyett 300-as- sal fcetcnOztak, s a munkát újból el kellett végezniük. Persze nem a hibák jellem­zik a ktsz munkáját. De ha csak ery panasz is akad, ha csak egyetlen munkát is rosz- szul végeznek, csorba esik hírnevükön. Az idén előbbre akar lépni a szolgáltatás vállalásában, a munkaverseny szervezésében, dolgozóinak nevelésében a szö­vetkezet. Idei tervük 2,2 mil­lió forint értékű szolgáltatás és 3 millió forintnyi közületi munka elvégzését írja elő. El akarják érni, hogy jövőre a. szolgáltatás egyenlő arányban álljon a közületi munkával. Mindent megtesznek, hogy a tatarozást, a kislakásépítést rájuk bízza a lakosság. Ma­guk készítik el az új lakások, az átalakításra váró épületek terveit. Az idén már 26 ilyen jellegű megrendelést kaptak. Kadarkút csaknem három­ezer lakosú falu épülő művelő­dési otthonnal, iskolákkal. Van gyógyszertára, óvodája, bölcső­déje, mozija, orvosa és fogá­sza. Érzékelni lehet, hogy sok minden átalakult itt a közel­múltban. De azért egy-két do­logban még nagy úr a megszo­kás. A „tiszta szoba“ A Fő utcán benyitunk az egyik házba A házigazda — Horváth István tsz-tag — ba­rátságosan betessékel bennün­ket a konyhába. Három ágy áll benne Az ágyak között egymás fölé rakott ládákban burgo­nya van. — A háztáji földbe kerül majd, mint korai. Kifizetődő lesz, megéri a fáradságot — mondja mosolyogva Amikor a szobákról érdeklődünk, készsé­gesen kinyitja az előszobaajtót, és máris készségesen válaszol a kérdésre: — Megférünk mi a konyhában is. A takarítás miatt... meg aztán a fűtés sokba kerülne. Így volt ez min­dig, a tiszta szobára szükség van, az maradjon tiszta. Egy másik háznál csaknem ugyanért a választ kapjuk. Fia­tal házaspár néhány hónapos csöppséggel. A férj erdész, most betegállományban van. A »tiszta szobáról« beszélgetünk először. Az erdész megmutat­ja a szobákat, és pirulva mond­ja: — Ezt nem használjuk. — A szobák modem bútorokkal vannak berendezve. A házas­pár mégis a konyhai benyíló­ban alszik. Miért? A fiatalasz- szony ad választ: — Jó helyünk van ott is. — De hát akkor miért gyűjtöttek az új bútor­ra? — Hogy szép legyen a szo­ba. — Es kié ez a szoba? — Ér­tetlenül néz egy pillanatig: — Természetesen a mienk, de vi­gyázni kell rá ... Tizennyolc házhoz kopog­tunk be, és kivétel nélkül min­denütt hasonló választ kap­tunk. Egészségesebb a falu Dr. Bagossl László orvos hat éve gyógyít a faluban. Ismer mindenkit. A kicsik az ő sze­me előtt nőnek, az öregek pe­dig még az apja után becsülik. Ö is ebben a faluban lakott. A doktor tehát jól ismeri közsé­gét, Vajon hogyan vélekedik róla? Találkozik-e még babo­nás szokásokkal? Elmosolyo­dik: — Nemigen. A mai fia­talasszonyok megértik, elfo­gadják a védőnők tanácsait. Ott azonban nehezebb, ahol nagymama is van. Ha nem tet­szik nekik, amit tanácsolunk, azzal érvelnek, hogy ők tíz gyereket szülték, ők csak job­ban tudják. A lényég' s azonban az, hogy járványos megbetegedés nincs, és a csecsemőhalálozás is is­meretlen fogalom. Az állandó terhesanya-gondozásnak és fel­világosításnak köszönhető ez. Annyi az orvos munkája, hogy ha a nap harminchat órá­ból állna, az sem volna elég. Különösen azóta, amióta az egész falu biztosított. Jönnek az emberek húsz-,harmincéves panaszokkal. Aztán a beteglá­togatás. És ez így megy két éve. Azelőtt átlag húsz beteg for­dult meg naponta a vizsgáló­ban, mó6t pedig ennek négy­szerese. Amióta a termelőszövetkezet határozatot hozott arról, hogy fél munkaegységet ad "a táp­pénzes betegeknek, a-’óta so­kan görbe szemmel néznek az orvosra. Pedig nincs igazuk, mert csalni nem szabad. Majd megtanulják, hogy az orvos az ő érdekeiket védi. Hiányzik a gazda Hiányosságok is akadnak a falu közegészségügyében. A kényszrevágóhely járványve­szélyes. A földművesszövetke­zeti boltnak három raktára is van, mégis a legnagyobb ren­detlenség található. Az iskolai vécék állapota tűrhetetlen. A tantermekben 25-ös égőket használnak. A bölcsőde bejá­rati kapuja már régóta javí­tásra vár. Helyre kellene hoz­ni a redőnyöket, s jó lenne, ha • 7. épület környékét parkosíta­nák. Az ó"oda m-’gánházban mű­ködik. Udvara elkerítetten, a kicsik állandóan sarat dagasz­tanak. Több embert megkér­deztem, mi a véleményük er­ről. A válaszok csaknem meg­egyeztek: »Nálunk a tanács csak ígérni szokott.« Bóna lm­Beépítik a foghíjas telkeket Kaposváron Hová nem adnak építési engedélyt? Még mindig sok a beépítet­len telek Kaposváron. Ez aka­dályozza a megfelelő városkép kialakítását. A legtöbb gond a juttatott telkekkel van. A tu­lajdonosok egy része ugyanis nem akar építkezni. A városi tanács a jövőben élni fog az Építésügyi Minisztérium ren­deleté adta tehetőséggel, meg­vonja a tulajdonosoktól a be­építetten juttatott telkeket, és olyanoknak adja, akik építenek rájuk. A húszéves általános város­fejlesztési terv kijelölte azo­kat a telkeket, ahová állami házakat építenek. A Bajcsy- Zsilinszkv utcában, a Lenin utcában és a Beloiannisz utcai kollégium melletti telken naég ebben az évben megkezdődik az építkezés. A Marx Károly utcában folyamatosan építik a szövetkezeti lakóházakat. A Szántó Imre utcai telkeken ál­lami lakásokat építenek majd. A Honvéd utca és a Füredi utca lakói gyakran fordulnak a tanácshoz építési engedélyért. Mivel azonban ezekben az ut­cákban a legtöbb lakóház tö­mésből készült, a régi, rossz épületek helyén újat építeni nem szabad. Az építkezni aka­ró háztulajdonosoknak a váro­si tanács cseretelket biztosít, ha vállalják, hogy két év alatt fölépítik rajta az űj lakóházat. A régi ház használható anya­gát ingyen szállítják át az új telekre. re vb-titkár így mentegetőzött: »Mindenki a tanácsot okolja, pedig ha valamennyi vezető be­csülettel látná ei feladatát, nem volna baj.« Végh János, a Szabadság Tsz elnöke és a földművesszövet­kezet főkönyvelője egyetértett azzal, hogy ezeket a szinte máról holnapra meg le­hetne szüntetni. A m..,. . megígérte, hogy rövid idő alatt minden hiányosságot megszün­tetnek. Kellene egy melegvizes községi zuhanyfürdő is. Helyi­ség akadna, csak nincs, aki kézbe venné a dolgot. Pedig érdemes tenne sürgősen hozzá­látni elkészítéséhez. Néhány évvel ezelőtt nagy népszerűség övezte az egész­ségügyi tanfolyamokat. Az el­ért eredmény — az áldozatos munkán kívül — jórészt ezek­nek a tanfolyamoknak köszön­hető. Kár volt abbahagyni őket. Az orvos szívesen vállal­ná az előadások megtartását, de a Szervezésre nem ér rá. Ez érthető. Bizonyára akad Olyan ember a faluban, aki megszer­vezné ismét a tanfolyamot. Hi­szen ez közösségi érdek. nagyobb közületi munkákat: üdülő- és tsz-épitkezéseíket, előnyben részesítették az ál­lami házak tatarozását stb. A legtöbb munkát a Balaton mellett végezték. Változtatni kellett ezen, megpróbáltak te­hát új utat keresni. Elhatá­rozták, hogy növelik a szolgál­tatás mértékét a közületi mun­kák rovására. 1960-ban 800 000 forint, 1961-ben pedig már kétmillió forint értékű szol­gáltató jellegű munka: tata­rozás, kislakásépítés szerepelt tervükben. Tavaly például 15 új családi házat építettek, 18- at pedig tataroztak. Tíz év alatt egy kiváló? A több mint tíz éve fennál­ló szövetkezetnek mindössze egyetlen kiváló jelvénves dol­gozója van, Vass Béla elnök. Szó se róla, megérdemli. Az ö jó szervező, irányító mun­kájának eredménye is, hogy 1961-ben az előző évi 612 000 forintról 766 000 forintra emel­kedett a ktsz nyeresége, s Ha csak egy panasz is... A munikaverseny céljául, a kiváló cím elnyerésének fel­tételéül a kifogástalan minő­ségű munkát kell megszabni. Gyors, alapos, jó munka — ez az, amivel a szövetkezet megnyerheti a lakosság bizal­mát. Általában dicsérik munká­jukat Marcaliban, a Bacsó Béla utcában lakó Einhoffer Ferencék tavaly építtették a ktsz-szei egy háromszobás, összkomfortos lakást. Olyan elégedettek a szövetkezettel, hogy a külső tatarozást, a fes- ‘tést is vele fogják végeztetni. Hallani azonban panaszokat is. Kisborsó Béláék, akik a ktsz-szel tataroztattak, meg­mutatták házuk hátsó részét. Azon teljes hosszában, fél mé­ter magasságban már lehullott a nem régi vakolás, festés. A Sütőipari Vállalat 2. számú üzemében a fal olajfestése Van munkájuk a járás majd minden községében. A terv azonban nem minden! Art következetesen végre is kell hajtani. 1960-ban az elő­írt 800 000 forint értékű szol­gáltatásból csak 300 000 fo­rintnyit végeztek el. Tavaly 100 000 forinttal maradtak el a szolgáltatás tervétől, viszont a közületi munkák tervét fél­millió forinttal túlteljesítet­ték. Nagyobb körültekintéssel meg kell találniuk a módját, hogy a közületi munkák meny- nyiségét mielőbb meghaladja a szolgáltatásé. Szalai Líszlő Földrengés után tovább rezeg a föld Megállapították, hogy egy föld­rengés után a föld még h>sszű ideig apró rezgéseket végez. így például 1960-ban, a nagy ihile! földrengés után még hónapoLon át húszpercenként háromezred lenti« méternyi rezgéseket észleltek Németh Sándor TIZENÖT ÉVE AVATTAK FEL A BUDAPESTI SZABAPSAQEMLEKMŰVET KISFALUDI STROBL ZSIG- MOND szobrászművészt min­dig munkában találja az em­ber. A 78 éves mesternek a munka jelenti az életet. Még most is napi 5—6 órát dolgo­zik. Csak a beavatott tudja fölmérni, hogy milyen fárasztó a szobrászmesterség fizikailag, szellemileg egyaránt. Munka és küzdelem — ez volt egész éle­te. És mindez azért, hogy mű­vészetével, a szépség megérte­tésével szeretetre nevelje em­bertársait, alkotásaival nemes érzéseket keltsen föl, örömöt gyújtson a szíveikben. Műtermében a napokban be­fejezett szoborcsoportját mu­tatja. Különböző nemzetiségű emberek állnak körül, és fi­gyelnek egy olvasót, aki Lenin portréjával díszített könyvet tart a kezében. Így mondja el a művész, hogy a földkerek­ség bármelyik részén járunk is, az emberek mindenütt ta­nulnak Lenintől. — A moszkvai kiállításon szerepel majd ez a művem — mondja, miközben továbbka- lauzol bennünket Még meg sem száradt az elő­ző szobor gipsze, máris új munkába kezd: Csajkovszkij­nak, az orosz klasszikus zene­szerzőnek ■ mellszobrát mintáz­za. Műtermében Rákóczi, Pe­tőfi, Kossuth szobrai mellett a munkáséletet ábrázoló művei állanak: a hengerész, a sarjú- kaszáló, a kukoricát morzsoló asszony, híres magyar és kül­földi művészek portréi. Mun­kásoktól és parasztoktól kezd­ve államférfiakig, neves em­berekig a társadalom minden rétege, sok egyénisége szerepel a mester életművében. Szinte a világ minden táján megtalálhatók alkotásai: Le- í ningrád, Moszkva, London, Pá­rizs, Brüsszel, KaliEornia, Stockholm, Indonézia és más országok, világvárosok park­jait, köztereit, múzeumait dí­szítik a nagy magyar művész szobrai. VANNAK MÜVEK, amelyek egymagukban is mindent el­mondanak alkotójukról. Ilyen szobra az 1918—19-es években készült íjász. Ez a szobra ke­rült először külföldre, Kalifor­niába. A külföldi nagy siker után állították fél 1929-ben a budapesti műjégpálya előtt. Erre a szobrára figyeltek föl 1945-ben a Budapesten járó szovjet művészek, s érdeklődni kezdtek a művész után. Mind­járt segítő kezet nyújtottak. Műtermének tört ablakait helyreállították, tüzelőt, élel­met kapott a művész, hogy dol­gozhasson. És a mester hozzá­fogott élete legnagyobb alko­tásának, a gellérthegyi szabad­ságemlékműnek a megterve­zéséhez. — Mikor a magyar kormány megbízott a feladattal, attól kezdve állandóan az foglalkoz­tatott, miként tudnám legmél­tóbban megörökíteni a szovjet felszabadító hősök emlékét. Sok álmatlan éjszaka, gondol­kozás és több terv után került sor a kivitelezésre. Igen nagy munka volt. Még most is, 15 év után sok külföldi művész nem érti, hogyan tudtam a hatalmas munkát 19 hónap alatt elvé­gezni. De elvégeztem, az idén április 4-én lesz 15 éve, hogy a monumentális művet felavat­ták. Vajon milyen gondolatok ve­zették a mestert, amikor e nagy művét megalkotta? — A 36 méter magas emlék­mű középpontjában a zászló­tartó szovjet katona áll. Meg­elégedett mosollyal, büszke­séggel az arcán azt mondja: győztünk. Az oszlop tetején ál­ló 10 méteres szoborban a szovjet anyát ábrázoltam, aki hős fiai fölött magasba emeli a dicsőség pálmaágát. Az osz­lop két oldalán a szovjet—ma­gyar kibékülés és a közös épí­tőmunka megindulását ábrázo­ló domborművek vannak elhe­lyezve. A hátsó falon az őrt álló szovjet katona dornbor- művét és a Budapest ostromá­nál elesett hősök nevét vésték fel. Két szobor áll az emlékmű előterében. A sárkány ölőben szimbolikusan a fasizmus le­győzőjét testesitettem meg. »A SZOVJET EMBEREK jól ismerik — írja J. Vucsetics a Lityeratumaja Gazetában — azt a fenséges emléknivet, amelyet Budapesten, a Gdért- hegyen emelt a magyar ép a felszabadításáért vívott hősi harcokban elesett szovje. ka­tonák sírja fölé. Magas ilap- zaton nőalak áll. A művsz a szabadság géniuszának övez­te el. És ez a nőalak mában tündöklő, jó géniusz. Urna- ágat tartó, ég felé emeltkezé­nek mozdulata, lenge 'uhás alakjának arányai, száiyak- nak látszó ruhaujjai csoUato- san plasztikussá, kifejezné te­szik a szobrot, amely a tabad ember fennkölt hevület, bé­ke- és boldogságszeretét, a szovjet emberek hősidének nagysága előtti Kódolást tes­tesíti meg. Már ebben z em­lékműben is, kompozíciódban, domborműveiben, mindx rész­letében megérezzük aiotójá- nak nemes művészetét azt a törekvést, hogy alakjaim ko­ra, népe haladó eszmét fejez­ze ki mélyen realista,világos és hatásos művészi fóliában.« A felszabadulás ütni te- nagyszerűbb képzőrrívészeti alkotás 15 éve hirdetia szov­jet hősök dicsőségét ; mának és a jövő századoknak Kőműv; Gyula HIRDESSEN A O M © O V i ÉPLAPBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents