Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-27 / 97. szám
Péntek, 1962. április 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÖRTÉNELEMÓRA, aho1 nem osztály°znak Aki minden malacot fölnevel Oj, 23 lakásos házzal gazdagodott Kaposvár. A modem épületet május 1-én adják át rendeltetésének. A műszaki csoportoknak az eddiginél sokkal jobb munkát kell végezniük — állapították meg a műszaki szakemberek megyei tanácskozásán Hasznos és nagyon tanulságos értekezleten vettek részt szerdán a megyei tanácson a járási tanácsok elnökhelyettesei és a műszaki csoportok vezetői. A megyed tanács építési osztálya értékelte a járási tanácsok műszaki csoportjainak múlt évi munkáját. Tavaly két új, fontos feladatot kaptak az építésügyi hatóságok: segítséget kellett adniuk a községrendezési irányelvek elkészítéséhez, és rendezniük kellett az állami lakóházak műszaki leltárba- vételét. Az utóbbit azonban sajnos, még a meghosszabbított határidőre sem fejezték be. Állandó gond a kis lakóházak felújítása, illetve tatarozása. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai keveset törődnek ezzel. Marcaliban például a községi felújítási keretből új lakást építettek, viszont egy fillért sem fordítottak tatarozásra. A műszaki csoportok nem élnek a kényszertatarozás lehetőségével sem. Kaposváron, a járási székhelyeken és több községben telekhiány akadályozza a csa- ládiház-építkezést. Sok a bonyodalom a földreformos házhelyek visszavonása körül. Az idevágó rendeleteket már 1958-ban végre kellett volna hajtani. Balatonbogláron és még több községben maguk a tanácsok akadályozzák ezt a munkát. Az értekezleten szóba került, hogy az ellenőrzés hiánya miatt különösen, a két Balaton-partí járásban, elszaporodott az engedély nélkül:' építkezések száma. Ezért az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre, persze nemcsak eíbben a két járásban, hanem az egész megyében. Az értekezlet részvevői egyetértettek azzal, hogy ezután sokkal jobb munkát kell végezniük a műszaki csoportoknak, mint eddig. Több járási tanácson — helytelenül — a műszaki szakembereket élhalmozzák különböző feladatokkal az építési munka rovására. Ahhoz, hogy a műszaki csoportok jó munkát végezhessenek, a végrehajtó bizottságoktól több támogatást kell kapniuk. A FÖLDI ÉLETET a légkör védelmezi a szüntelenül záporozó kozmikus támadásoktól. Az atmoszféra kizárja a Nap kárt« sugarait, s elégeti a Földdel öszeütköző parányi meteorok miílliárdjait. »El hunyt meteortalálat következtében« — így szólna a megszokott gyászjelentés, ha a légkör nem oltalmazná az élet szféráját a Főid felszínén. A gombostűfejnél kisebb »lövedékek-« miiliárdjait oly eredményesen porlasztja és égeti el a légkör, hogy csupán hamujuk, poruk szállingózik lassan a Földre. A nagyobb vasmeteorok felszínén a súrlódás okozta magas hőmérséklet következtében olvadt íómcseppek keletkeznek, majd lehűlnek, s lassan a Földre hullanak. A szárazföldön e por elkeveredik a Föld anyagával, fölismerése lehetetlen, a tengerbe hulló szemcsék pedig lassan a fenékre libegnek, s az üledéket gazdagítják. Ez utóbbit körülbelül egy évszázad óta tudjuk, mióta a híres »Challenger-« tengerkutató expedíció 1876-ban visszatért föld körüli útjáról. Több ezer méteres mélységbe iebocsátott kotróberendezésekkel kb. egy liter vörös agyagot — csokoládészínü üledéket — emeltek ki a Csendesóceán fenekéről. Mágneses elÉvente öt millió tonnával növekszik a Föld tömege — Miről mesél a csendes-óceáni üledék? — Meteorok és az időjárás Júniusban rendezik meg a nevelődi (honok negyedik országos versenyét Júniusban negyedszer rendezi meg a Művelődésügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztálya a nevelő- otthonok hagyományos országos versenyét. Ezt az intézeti és körzeti versenyek előzik meg. Az utóbbiak színhelye Pécs, Kecskemét, Székesfehérvár, Debrecen és Budapest. A vetlékedők kulturális és sportjellegűek lesznek. íme takarok, zenekarok, népi tánccsoportok, színjátszók, bábjátszók lépnek majd színpadra. A kulturális versenyekkel egy időben és azok színhelyén szakköri és műhelymunkákból kiállítások nyílnak. Érdekesnek ígérkeznek az országos szellemi, ügyességi, sport-, akadály- és tájékozódási versenyek, illetve bemutatók. Az ünnepélyes megnyitót június 22-én délután Budapesten a margitszigeti Üttörő Sporttelepen tartják. A szellemi vetélkedő színhelye június 23- án a Magyar Optikai Művek művelődési háza lesz. A nevelőotthonok 1962. évi országos kulturális szemléjét június 24- én Szegeden tartják, amelyen a körzeti versenyeken legjobb eredményt elért művészeti együttesek és szólisták vesz nek majd részt (MTI) járással számos vas- és nikkelgolyócskát vontak ki a mintákból, s megállapították, hogy a Földre hulló idegen anyag mennyisége igen jelentős lehet. AZ 1940-ES ÉVEK VÉGÉN a Svéd Tudományos Akadémia tengerkutató expedíciókat szervezett, s ez alkalommal Pettersson svéd tudós új mintákat vett a Csendesóceánból. Kiderült hogy a derült esték kedvelt hullócsillagainak száma az elmúlt 10—15 millió esztendő folyamán jelentősen változott, ugyanis a több méter hosszú mintákban a parányi fémrészecskék eloszlása nem volt egyenletes. Hol több, hol kevesebb meteor hatolt be a Född légkörébe az elmúlt évmilliók során. Pettersson ezzel megdöntötte von Schwin- ner német tudósnak azt az elméletét, hogy a meteorok nem a naprendszer tagjaiként születtek, hanem később, mintegy 25 000 évvel ezelőt kerültek a Nap vanzókörébe. A Schwinner-jelmélet a tudomány lomtárába került, hiszen Pettersson a több méter hosszúságú minták aljában is több száz gömb alakú fémrészecskét talált; ezek pedig több mint tízmillió évesek. Pettersson ekkor már tisztán látta, hogy a csillagászoknak igazuk van, amikor a Földre hulló idegen anyag mennyiségét több millió tonnára becsülik, s fölismerte, hogy pontos mennyiségi becslés csak szárazföldi mérések alapján lehetséges. De hogyan? Hiszen a mikroszkopikus méretű por elkeveredik a Föld anyagával! Porgyűjtő állomásokat szervezett, s úgynevezett meteorcsapdákat állított fel magas hegyeken, s az ezekben leülepedő porból igyekezett mennyiségi következtetéseket levonni. A Hawaii-szigeteken felállított tartályokba azonban földi anyag is keveredett, mert a kialudt vulkánok lejtőiről jelentős mennyiségű port kavart fel a szél; így nem csoda, ha az első hősiesek évi 20 millió tonna meteorikus eredetű port eredményeztek. Fettersson ekkor ötletes eljárást dolgozott ki, hogy a földi származású anyagot elválassza a kozmikus eredetűtől. Osztrák tudósok rendkívül pontos laboratóriumi méréseiből már tudták, hogy a Földre hulló idegen anyag a nagy mennyiségű vason kívül átlagosan 2,5 százalék nikkelt is tartalmaz. Ha tehát meg lehetne mérni a gyűjtőberendezésekben fennakadt por nikkeltartalmát — minthogy földi eredetű nikkelpor aligha szállingózik a levegőben —, akkor megoldódhat a rejtély, mert a nikkel súlyát egyszerűen 40-nel kell megszorozni. (40x2,5 = 100 százalék.) Az új mintákat ismét Ausztriában vizsgálták meg. Az eredmény nem keltett meglepetést: a Föld egész területére egy évre átszámítva kereken 5 millió tonna kozmikus por hullott. Több mint egy hatalmas Cheops piramis súlya! Persze ez a mennyiség a Föld tömegéhez képest oly csekély, hogy egymilliárd év alatt sem okozhat jelentős változást. Ez azonban csak a Föld tömegére érvényes. Az időjárásban azonban váratlan fordulatokat hozhat a kozmikus por. MYRB * r*” OS7TP 4K KUTATÓ már ' l^edrkkel ezelőtt gyanította, hogy » Földre hulló nagy mennyiségű meteorpor befolyásolhatja az időjárást. Föltevését teljesen valószínűtlennek tartották, s mindössze a Kijevi Meteorológiai Intézet ismerte fel állításának realitását, Nyugat- Európaoan azonban nem adtak helyt a közleménynek. Évtizedekkel később Bencén ausztráliai fizikus dolgozta ki a meteorpor és a csapadék keletkezése közötti kapcsolatok elméletét. Régóta megfigyelt tény volt, hogy az év bizonyos napjain váratlan esőzés, havazás következik, s a csapadék mennyisége mesz- sze meghaladja a sokévi átlagot. S ezek az időpontok évről évre ismétlődnek. Myr- bach csak sejtette, Bowen és más kutatók már be is bizonyították a jelenség kozmikus okát. A Föld nemcsak szórványos meteorokkal találkozik, hanem egész meteorrajokkal, meteoráramokkal, s ilyenkor hirtelen nagy mennyiségű kozmikus por hullik a felszínre. Svestka cseh tudós kiszámította, hegy a por leülepedéséhez 28—32 napra van szükség. Ez annyit jelent, hogy pL az ún. Geminida hullócsillagrajjal minden évben december 12-én találkozik a Föld, s ettől számítva kb. 30 nappal később, január 10-én érkeznek a porrészecskék a felhőképződés szintjébe, s a nagy mennyiségű por erős csapadék képződési folyamatot indít meg. Ahol éppen tél van, ott váratlan havazás az eredmény, a Föld déli féltekéjén pedig hatalmas esőzések. Ganser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa. Vasasok lesznek. Az egyik legrégibb szakma hívja és várja őket. Néhány hét még, és oda állnak a gépek mellé vagy a formázószekrényekhez, hogy a szikrázó és fényes vasból gépeket alkossanak. Vasasok lesznek... Tizenhét, tizennyolc évesek. Hivatalosan történelemóra volna. Feleltetés. S noha valóban történelemóra van, a szigorú, osztályozó feleltetés elmarad. Csupán beszélgetünk. A tegnapról és a tegnapelőtt- ről. Gelléri Andor Endre és a köpködő Arra szeretnék választ kapni, hogy a szabadsággal egyidős korosztály mit tud a múltról. Jegyzeteimben régi kifejezések sorakoznak: gazdasági cseléd és nyilasok, népkonyha és hadikölcsönök, levente és vitézség. Vajon a ma tizenhétévesei tudják-e, mit takar, mit rejt e néhány szó? Idézek nekik egy 1931-es kaposvári újságból, az Űj So- mogyból. Április 21-én a következőket adta hírül a lap: »Bezárt a népkonyha. A városi népkonyhán tegnap, vasárnap délben volt az utolsó ingyenebéd-osztás. A népkonyha a múlt év novembere óta naponta átlag 300 embernek adott ingyenebédet.« Az arcokon értetlenség. Igen, valahol hallottak valamit az ínségkonyhákról. Talán éppen itt az iskolában. És ha boncolgatják a fogalmakat, nem is olyan nehéz válaszolni a kérdésre. Hátul Lukics László nyújtja a kezét. — Sok volt a munkanélküli... Ezért kényszerült rá a kormány, hogy az éhenhalástól megmentse őket, és felállítsa az ínségkonyhákat... Pedig munkát kellett volna adni... — És a köpködök? Hallgatás. — Hát a kocsmák... — hangzik valahol bizonytalanul. Nem. S újra Lukácsé a szó. — Gelléri Andor Endre Egy fillér című írásában olvastam a köpködőikről. Azokról a munkanélküliekről szólt, akik keserű faleveleket rágva megálltak egy sarkon ... Laci mondja az olvasott történetet. A többiek arcán csodálkozás. Hát ilyen is volt? Bizony volt. És milyen jó dolog, hogy a fiatalok már csak az irodalomból tudnak erről! Amikor a válasz: hallgatás AbschniczU... Mennyi ember mindennapi vacsorája volt a hentesüzletek maradéka néhány évtizede! — Ki tudja, fiúk, hogy mit jelent ez a szó? Csend. Nem tudják. Hiába erőltetik az agyukat. Mert amikor az iskolában becsülefcbüfé működik, amikor a takarítószemélyzet elmondja, hogy esténként vajas zsemléket meg szalámi- darabokat találnak a szemétkosárban, akkor fölösleges az abschniczlit emlegetni az osztály előtt. — Az ÁDOB-ról ki hallott? Weisz András tanár még a táblára is fölirja a négy betűt, de hiába. Mert ugyan, kérem. Hiszen orvoshiány van, pedagógushiány van, mérnök- hiány van. Nem kell az egyetemek végzős évfolyamának kollektív gépkocsivezetést tanulni, hogy ünnepélyesen taxisofőrökké »avassák« őket... Nem tudják a fiúk, és nem értik, mennyire örült egykor a tanító, ha havat lapátolhatott ... Hallgatás volt a válasz a két kérdésre. Érthető hallgatás ... „öregapám mesélte.. ,** Amikor az ismertebb fogalmakról esik szó, egyre több kéz lendül a magasba. A konvenció, a gazdasági cseléd, a zsellér a tananyagban is szerepel. Ámbár mindez aligha elegendő ahhoz, hogy mélyen az emlékezetbe vésődjék. Ehhez valami más is kell, valami többlet. Olyasmi, mint Hajcsár Jóska esetében. — öregapám cseléd volt. Ö szokott beszélni nekünk az egykori cselédházakról, az életéről. Ezért maradt meg ilyen jól bennem... Szántó Sándor olvasta valahol a luftol szót, Lieber Gyula pedig — jóllehet előtte hárman melléfognak — elmondja, hogy itt, az iskolában beszélgettek a hadikölqpönökről. Juhász József is itt hallott a levente intézményről. — A leventével akarták kijátszani a nemzetközi egyezményeket. Éppúgy a háborúra készítették elő a fiatalokat, mint a regurális hadsereget... Csöngetnek. Vége az órának, vége a beszélgetésnek. A fiúk kirajzanak a folyosóra. Működik már a becsületbüfé. Az órán elhangzottak talán elröppennek. talán megmaradnak. Hiszen a ma tizenhét—tizennyolcéveseinek már más a gondjuk. Mert más a jelenük is... Polesz György Vendégként látogat csak haza Dávid Pista bácsi, a kelevízi ellető kanász. Ott él a legelő szélén álló házikóban, melyet a sertésfiaztató mellé épített a szövetkezet. Felesége nap közben itt dolgozgat; unokája, a húszesztendős Szöllősi Sanyi meg éjjel-nappal mellette van: tanulja a szakmát, az elletés, a pásztorkodás, a sertésgondozás fortélyait. Nagy segítségére van öregapjának; hol egyikük, hol másikuk vigyázza éjszaka is a szoptatós kocákat. Pista bácsi ügyszeretetét, gondos munkáját, helytállását megyére szóló eredmények dicsérik. A szövetkezet kocái most ellenek negyedszer, s amelyik malac szopni kezd, azt egytől-egyig fölneveli. Az előhasú kocák alatt hat-hét malacot hagy meg, aztán a következő ellé- seknél nyolcra-tízre gyarapodhat egy-egy kutrica kis lakóinak száma. Két év óta a kelevízi sertésmajorban egyetlen malac sem pusztult el, egyetlen malac sem betegedett meg. Hatszáznegyven szopós malacból hatszáznegyven süldőt nevelt Pista bácsi — ez nagyszerű teljesítmény. A marcali járásban, sőt a megyében is aligha találnánk ehhez fogható sertéstenyésztési rekordot. Eddig Pista bácsi 15 prémiummalacot kapott; ha a mostani kétszázat is leválasztja 10 hetes korban, 27—28 kilós átlagsúlyban, akikor megint kap nyolcat — tiszteletdíjként.
