Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

t Szombat, 1962. április 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP Paragrafusok, amelyek fölött eljárt a% idő • • • Szinte alig van olyan hiva­tal, ahol a panasznapokon ne fordulna meg néhány kétség- beesetten könyörgő ember. — Segítsenek rajtam, poked az életünk, a házigazda meg­keseríti minden percünket. Mások a lakóra panaszkod­nak. S az ilyen ügyekben ez a leghasznosabb tanács: — Forduljanak a bíróság­hoz, az majd igazságosan el­dönti, hogy ki a hibás. A Kaposvári Járásbíróság lakásügyekkel foglalkozó ta­nácsán évente csaknem két­száz ítéletet hoznak. Vajon megnyugtatódé ez az igazság­szolgáltatás? Nem mindig. Igaz, hogy igazságot osztot­tak, de a bírói ítéletnek vég­rehajtásra vonatkozó része sokszor csak papír marad. Hallottam Szárszói Józsejné Kaposvár, Ady Endre utca 3. szám alatti lakos esetéről. Lakásának egyik bútorzott szobáját 1960 őszén havi két­száz forintért kiadta albérlet­be Illés Rózsának. Az albérlő tűrhetetlenül viselkedett, és önkényesen 75 forintra csök­kentette a szoba díját. Szár­szóiné felmondott neki. Az ügy azonban bíróság elé ke­rült, Illés Rózsa ugyanis nem fogadta él a felmondást. A bíróság megállapította, hogy az albérlő magatartása ellen­tétes a szocialista együttélés követelményeivel, viselkedése botrányos és tűrhetetlen. A felmondást jóváhagyták, és elrendelték Illés Rózsa kila­koltatását. Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel minden elintéző­dött, téved. Mert Szárszóiné a bírósági ítélettel, a kezében azóta is kilincsei újabb segít­ségért. Az albérlőt ugyanis nem íakoltatták ki. Hogyan lehetséges ez? Igaz­ságérzetem nem elegendő e visszásság okainak kutatásá­hoz. Mit mondhat a szakem­ber? Ezért fordultam hát dr. Ihászt Lajoshoz, a Kaposvári Járásbíróság tanácsvezető bí­rójához. — Az érvényben levő jog­szabály kimondja, hogy csak önkényes beköltözőt lehet cse­relakás biztosítása nélkül ki­lakoltatni. Ugyanez a jogsza­bály előírja azt is, hogy egyéb lakás kiürítése esetén a lakás­ügyi hatóság köteles gondos­kodni másik lakásról. A bíró­ság tehát sokszor hiába szol­gáltat igazságot, mert a cse­relakás biztosítása körülmé­nyes és nehéz. Tehát minden marad a régiben, ahogy a per előtt volt. Mit lehetne tenni? A bér­leti szerződés megszűnése ese­tében érthető a törvény vé­delme. Ez a védelem azonban nem illeti meg a botrányos ma­gaviseletű személyeket Új jogszabályra lenne szükség, amely különbséget tesz, és le­hetőséget ad arra, hogy a bí­róság a helyi adottságoknak megfelelően mérlegelje a hely­zetet, s ezek után biztosítani tudják az ítélet végrehajtását is. A fenti példa nem egyedül­álló. Mintegy ötven hasonló ügyben hozott döntést a bíró­ság — eredménytelenül. A megyében több száz hasonló eset van. Érdemes lenne te­hát módosítani a lakásügyi jogszabályt. A módosítást egyébként más körülmények is indokolnák. A közelmúltban több állami tu­lajdonban levő házat kéllett lebontani a városban. Érthe­tő, hegy a főbérleti lakástu­lajdonosoknak: cserelakást kell biztosítani. A mai lakás- viszonyok mellett azonban luxusnak látszik, amit ez a jogszabály előír, ti. azt, hogy ebben az esetben a bútorozott szobában lakó albérlőnek is cserelakást kell adni. Így kapott a városban — sok rászoruló család bosszúsá­gára — néhány egyedülálló személy a volt albérleti szoba helyett egyszobás, összkomfor­tos főibérleti lakást. Az 1956. november 1-én életbe lépett lakásjogszabály néhány paragrafusa fölött bi­zony eljárt az idő, és ezt ész­re kell venni! Németh Sándor Üvegszálas műanyag fólia, a korai zöldségtermesztés szolgálatában A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán évek óta kísérletez­nek a műanyag fólia alkal­mazásával a zöldségtermesz­tésben. A műanyagot a palán­tanevelésnél és a korai, haj- tatásos zöldségek termelésé­nél használják üveg helyett, mégpedig — a számítások sze­rint — igen gazdaságosan. A műanyagfóliás melegágyak lé­tesítése nem igényéi olyan nagy beruházási költséget, mint a hollandágyaké, s a fó­liát sokkal könnyebb kezelni, tárolni, mint az üvegablako­kat. A főiskola kísérleti telepén az idén háromezer négyzetmé­ter PVC-fólia alatt nevelnek különböző palántákat és haj­tatott paprikát, paradicsomot, karfiolt, salátát és más zöld­ségféléket. Az első termés, a korai karalábé szedését a hét végén kezdték meg. A műanyag fóliás zöldség- termesztés az idén egyébként kilépett a kísérleti keretek­ből: megkezdődött üzemi al­kalmazása összesen több, mint hetvenezer négyzetméteren. (MTI) ógjj, úídmít ér cl óvodások vetélkedője a Latinka Sándor Művelődési Házban Tegnap délelőtt vidám apró emberkék, óvodások vették birtokukba egy órára a La­tinka Sándor Művelődési Ház színháztermét. Ők ültek a né­zőtéren, és a közülük kijelölt kispajtások foglaltak helyet a színpadon. Eddig még soha nem látott játékot játszottak: az óvodások vetélkedőjét. A színpad egyik oldalán a Dimitrov utcai, a másik ol­dalán pedig a Petőfi utcai óvoda hat-hat versenyzője fi­gyelte Neszta óvó néni (Gáts Tiborné) bevezető szavait. — Kedves gyerekek! Most egy új játékot mutatunk be, és ha tetszik nektek, akkor legközelebb más óvodák is eljönnek ide, és azok a kis­pajtások is összemérik tudá­Pista bácsi birodalma Túri Pista bácsi megsér­tődött. Nem őt javasolták járási MHS-elnöknek. Vala­ki bogarat dugott a fülé­be, hogy ő az esélyes, ami­kor aztán másra esett a választás, nagy lett a csa­lódás. Le akart mondaná minden funkciójáról. Hozta az ira­tokat: — Nem csinálom tovább... A járási pártbizottságon jó három órát beszélgettek vele. — Pista bácsi, nem vagy már fiatal ember, ötvenhét év nem kis idő. Mi bizo­nyosak vagyunk benne, hogy elvégeznéd, amit rád bízunk. De nem akarunk egy év múlva temetni... — Igaz is. Hát itt tud­nám hagyni a gyerekeimet? Dehogy! Amíg egészséges leszek, addig csinálom. És mosolyogva jött ki a pártbizottságról. -Gyere­kei«, a marcali MHS-alap- szervezet fiataljai pedig mint kotlóst a csibék kö­vették. Százhúsz tagú a marcali MHS-alapszervezet, és hogy ilyen szép a létszám, az jó­részt Túri Pista bácsinak köszönhető. Fista bácsinak, aki a családi fényképek mellett a lövészkörről ké­szült képeket is mindig zse­bében hordja, aki birodal­mát, a járási elnökség iro­dáiét otthonról hozott füg­gönyökkel, asztalterítőkkel, vázákkal díszíti. — A feleségem már él akar válni, mert mindig ké­ső éjjel járok haza. Mondta is, hogy hozzak magammal ide egy ágyat, aztán alud­jak az irodában — közli a kedves kis öregember. Szeretnék a leikébe látni, hogy mi teszi képessé ilyen hallatlan energia kifejtésére. Mert olyan sok szép terve, elképzelése van, hogy följe­gyezni is alig győzöm. — Van egy dolog... De nem, nem mondom él, csak ha meglesz... — Az a faügy? Rám néz. — Az... Honnan tudja? Pista bácsi ugyanis faki­termelési engedélyt kapott az alapszervezet részére, és néhány napon belül meg­kezdődik egy hatállásos lő­tér építése. Az ő terve volt ez, s addig hadakozott, kért és követelt, amíg a taná­csiak beadták a derekukat. Emellett a járási elnökség udvarában házi céllövöldét csinálnak meg egy tekepá­lyát is. A kezdeményező, a szervező, a lebonyolító: Túri István. — Aztán egy szép parkot is szeretnénk. Már beszél­tem az erdészettel, hogy ad­janak díszcserjét... — mondja. Túri Istvánból nem lett járási MHS-elnök. Most már ő sem bánja. Mert ugye. a -gyerekeket« nem lehet otthagyni ... P. Gy. . Hazánkban a szocializmus építéséhez jelentős mértékben járul hozzá államosított kül­kereskedelmünk. 1949-hez — az államosítás évéihez — vi­szonyítva külkereskedelmi forgalmunk volumene, iránya és áruösszetétele nagymérték­ben megváltozott. 13 év alatt az 1949. évi 3,38 milliárd de- vizaforintos behozatali volu­men 12,02 milliárd devizafo­rintra, azaz csaknem négysze­resére emelkedett. A kivitel volumene ugyancsak majd megkétszereződött, és az 1949- es évi 3,29 milliárd devizafo- rintróü 1961-ben 12,07 milliárd devizafordntra nőtt meg. A külkereskedelmi forgalom irá­nyát tekintve az alábbi válto­zások következtek be: 1949-ben a szocialista or­szágok részesedési atánya 49.0 százalék, a kapitalista or­szágoké pedig 51 százalék volt. 1961 -re ez az arány a szocialista országok javára tolódott eL A múlt évben ha­zánk külkereskedelmi forgal­mából a szocialista országok 71.1 százalékkal, a kapitalista országok pedig 28,9 százalék­kal részesedtek. Az áruforgalom összetételé­ben bekövetkezett szerkezeti változások a hazánk társadal­mi viszonyaiban bekövetkezett változásokat tükrözik. Az alábbi táblázat 1949-re, illet­ve az 1961-es évre mutatja a forgalom áruösszetételét ex­port—import bontásban, szá­zalékos aranyban. Export Import 1949 1961 1949 1961 sukat, ügyességüket — mond­ta az óvó néni, és megkezdő­dött a játék. Színpadi rivaldafény, feldí­szített asztalok, sok-sok játék és a színpad közepén zsűri- asztal. A bíráló bizottság tag­jai pártatlan óvó nénik és pe­dagógusok. Lent a nézőtéren izgatott óvodások, szurkoló óvónők. Amikor az első ver­senyző kihúzta a borítékból a kérdést, még a légy zümmögé­sét is meg lehetett volna hal­lani. Mi lehet a kérdés? —ta­lálgatták itt is, ott is, és mi­vel a kisfiú még nem tud ol­vasni, Neszta óvó néni segí­tett neki. A tavaszról kellett verset mondani, és a kisfiú a szép versért nemcsak tapsot, hanem öt pontot is kapott. Nehezebb kérdést húzott Bálint Rózsika. Törte is a fe­jecskéjét! Végül is olyan szép mesét mondott a táblára raj zolt két kisikakasróL hogyha a zsűri nem szakítja félbe, a mesének talán még most sem volna vége. öt px>nt és a né­zők hatalmas tapsa jutalmaz­ta. És jöttek sorba a többiek. Kinek énekelnie, kinek sza­valnia kellett. Az egyéni ver. seny után került sor a csapat versenyre. Az első feladat várépítés volt A két csaptat tagjai szinte egyszerre rakták ki a szép kockavárat. Azután még tálalási, ének-, céldobó-, diószedő-, bukfencező- és ci- pőfűző verseny volt Nehéz dolga volt a zsűrinek. Végül is az egyéni versenyben a Pe­tőfi utcai, a csapatversenyben a Dimitrov utcai óvodának ítélték a jutalmat, egy-egy szép mackót. A bátor ver­senyzők pedig egy-egy nagy tábla csokoládét kaptak. Felnőtt nézők is akadtak szép számmal. Kritikus szem­mel nézték a játékot Följe­gyeztem egyikük megjegyzé­sét: »Nagyszerű ötlet volt, és legközelebb a szülőket is meg kell hívni.« X. S. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1961-ben EXPORT 19 61 . ________' ejetmismparialapanyag. A lbania ft"Belgian YjHollandia ti.*tiechtensfein Iduxmbuig K.D.K r Hémel Dem. Közt. NilX r Német Szövetségi Közt. S* Svájc Gépek és gépi berendezések Ipari fogyasz­tási cikkek Nyersanyagok és félkész termékek Élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok 17,7 37,2 18,2 25,5 17,9 20,6 1,6 4,8 21,4 22,4 76,8 59,1 43,0 19,8 3,4 10,6 Ebből a táblázatból megál­lapítható, hogy 1949-hez vi­szonyítva 1961-ben a gépekés gépi berendezések exp>ortja körülbelül 20 százalékkal, az ip>ari fogyasztási cikkek 3 százalékkal, a nyersanyagok és félkésztermékek kiviteli _____________aránya pedig 1 százalékkal ö sszesen: íoo.o íoo.o íoo.o im,ónövekedett, míg az éleimisze­I IVIPORTÍ961 rek és élelmiszeripari alapi- anyagok exportarányában 1949-hez viszonyítva 20 szá­zalékos csökkenés állt be. Ugyanakkor jelentősen meg­növekedett a gépek, gépi be­rendezések és élelmiszerek importaránya, valamint az ipari fogyasztási cikkek beho­zatali aránya is, viszont csök­kent a nyersanyagok és fél­kész termékek százalékos im­portaránya. A következő táblázat Ma­gyarország 1961. évi legfonto­sabb kereskedelmi partnereit sorolja feL Százalékos részesedés Magyarország e a re » s o a x-Lux. Ausztria Belgium- Bulgária Csehszlovákia Nagy-Britamnia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Jugoszlávia Lengyelország NDK NSZK Olaszország Románia Svájc— Liechtenstein Svédország Szovjetunió Törökország India Kína I Egyesült Arab Köz­társaság (EAK) 0,9 Amerikai Egyesült Államok Argentína Kuba 2.5 0,4 1,3 13,4 1.6 0,4 1.7 0,6 1,0 3,2 5.8 10,7 5,1 1.8 2,8 1,9 0,6 32,3 0,4 1,4 2,8 0,3 0,7 1,1 s 3,1 0,8 1.3 10,1 39, 0,5 2,6 0,7 1,8 1.9 5.6 10,1 5.4 2.6 2.4 1,8 0,8 34,9 0.4 0,8 1,7 1.9 0,5 0,6 0,8 forgal­Külikereskedelmi műnk egyenlege 1961-ben 52 rrillió devizafarint nyereség­gel zárult 1963 nyarára fejezik be az új megyei könyvtár építését Jó ütemben halad az új megyei könyvtár építése. Elő­reláthatólag még az év végé­re tető alá kerül az épület. Ä belső munkák a jövő év nya­rára fejeződnek be. A modern vonalú új léte­sítmény egyik legszebb szín­foltja lesz városunknak. Alag­sorában helyezkedik el a mintegy 80 000 kötet tárolásá­ra alkalmas központi raktár. A földszinten lesznek a könyvtári. munkahelyek: a feldolgozó, a kötészet és az adminisztráció. Ugyancsak itt kap helyet egy 200 személy befogadására alkalmas előadó­terem is. Az emeleten lesz az olvasó­szolgálat. A több, mint 500 négyzetméteres, szabad polcos kölcsönzőhelyiségben 50 000 kötet közül válogathanak az olvasók. A kölcsönző előteré­ben otthonos újságböngészde nyílik, ahol hazai és külföldi napilapokat helyeznek el. Itt működik majd a tájékoztató szolgálat, és innen nyílik a korszerű folyóiratolvasó gaz­dag kézikönyvtárral. Érdekessége lesz a megyei könyvtárnak a kutatószoba. A szakemberek többek között mikrofilmolvasót is találhat­nak itt. Ugyancsak az emele­ten lesz a diafilmkölcsönző, a kotta- és hanglemeztár, vala­mint a teljesen önálló gyer­mekkönyvtár. Az új megyei könyvtárépü­lete rendkívül fénygazdag. Amellett, hogy az épület falai­nak túlnyomó többsége üveg, még négyzetméterenként 300 lux fényerős világítás is lesz. A könyvtár udvarában oi- vasókertet alakítanak ki mo­dem szoborral és szökőkúttaL

Next

/
Thumbnails
Contents