Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-10 / 58. szám
1968. március M, 3 SOMOGYI Htni» 1 3eneiné nem mond le... A2 UDVARON egy fámák tósnasztva mosótaknő áll, szikkadni tették oda. A konyhában tiszta ruhák szárad, nak. Az asszony, Jenei Imrévé csöndben tasz-vesz, va- csorafőztehez készülődik. Férje búcsúzik valakitől; megnyugtató szavakat mond, mivel panaszkodni, ■wolt itt ez az öreg néni., —• Elkéstem a munkámmal — mondja az asszony, és iát dob a tűzre. — Ma megint sokan jártaik itt, és beszélgetés közben nem halad úgy az ember..« Ellátáséi a jószágot? — El, tekintetes assau- s*yom — mondja tréfásan az «mber. — Hát ak&fflr fogd a kannát, és vidd a tejet a csarnokiba. Visszafelé jövet vegyél egy kenyeret? A férfi nem válaszol, csak hunyorít hamiskásan, mintha ezt mondaná: »-Hiába, ez a sorsunk: nekünk, hatalom alá leüoesztett férfiaknak.. .« És megy. Azért nem állja meg. hogy az ajtóból vissza ne szóljon: — Te Rcm, mire megjövök, (teaser legyen ám a vacsora! t— Jól van, jól, estik menj. — S amikor halkan becsukódik mögötte a kertkapu, az asszony nevetve hozzáfűzi: — Bolondos emiber ez, tájikor Rozinak: szólít, pedig Irén a nevem«.« Az asszony teStt. Etíjáradha- tófct, hiszen sokat görnyedt ma a mosóteknő felett. És beszél. Ügy, mintha régi ismerőse volnék, akii, hosszú ideig nem látótt, s most végre jól ki beszélgetheti magát. Pedig csak 'most ismertem meg, és csak annyit tudok róla, hogy a Bőtanács elnöke, meg hogy nemrég Pesten járt a 1sk- asszonyok első országos tanácskozásán . i. — Nagyon örültem, hogy dknahettesn. Jó dolog az ilyen. Sokat hall, sokat tanul az ember abból is, hogy egyik helyen így csinálják, a msásák helyen úgy. ELHALLGAT egy piüanafc- m. Gondolatban talán újra ott ül az ország mind®! részéről összegyűlt asszonyok között, és úgy idézi: az egyik asszony azt tette szóvá, hogy több nő kellene az állattenyésztésben meg a vezetésben, mert ez mindenképpen csak hasznos tenne; a másik saját példájuk alapján azt tanácsolta, hogy ahol gyenge a tsz, sok. a lopás« ott elsősorban az asszonyok. mag a menyecskékkel, hogy ez helytelen; a harmadik a baromfinevelést szorgalmazta.«. — Itt Somogytörban most egy kicsit nehéz a baromfitenyésztés — tér át minden átmenet nélkül a falu helyzetére. — Félnék az asszonyok csibét hozatni.- Én elhatároztam már, hogy ha lesz egy kofc- lósom, veszek hozzá még csibét, és beszélek énről azasz- saonyokkáL Meg aztán szeretném rávenni az elnököt a köztes bab termelésére. A férjemmel már beszélgettem erről — ő brfgadvezető, elnökhelyettes —; lenne is hely, mert minden területet nem simazinoznak. Benne volnának az asszonyok ás, ha a fele termést megkapnák.«. Mindem szaván érződik, hogy sokat töprengett ezeken a dolgokon. S a köztes bab a legközelebbi, amiről, hamarosan határozni kell. Mindeai- kiaiek jó lenne ez, még' a nő- tanácsnak is, mert megegyeznének, hogy a bab árából egy keveset a pptanácsoak adnak — igen szegények, nagyon kellene nekik egy kis pénz. Nem szívesen beszel róla, de azért elmondja, hogy tulajdonképpen az ősz óba csinálnak valamit. amióta ő az elnök. — FOKOZATOSAN lehet csak belelendülni a munkába. Először, mikor össze-összejöttünk. mindenki idegen volt a másikbe.— Be azért meginduütunk. Vagyunk már olyan huszonötén, akikre mindig lé- hét számítani. Igaz, néni? — fordult a közben belépő szomszédasszonyéhoz, Az bólint, helyesek — Persze mindez aokimim- kával jár. Mondta is a fenjem: »Ne csináld., mondj le« Ezt feleltem neki: »Ide hallgass. Most, amikor összeszedtem végre valahogy az asszonyokat, most mondjak le?!« JENEINÉ SZlVVEL-LE- LEKKEL látott munkához. Nem mondott mást társainak, csaik ezt: »Én megteszek értetek mindent, de elvárom, hogy 14 is támogassatok.« És ezt már be ás bizonyította. A vezetőségben eddig nem volt asszony, s most úgy fest, hogy lesz. Jól sikerült szabó-varró tanfolyamot szerveztek. Szeretné elintézni, hogy azok az asszonyok, akik rá vannak szorulva, legalább téten 'bedolgozhassanak a háziipari szövetkezetbe. És a munkában is mindig az első. — Mi van azzal a vacsorával, tekintetes asszony? — lép be a férje. — Ügy látom, hogy nem csináltál semmit. —- Jól van, nagyságos úr, beszélgettünk, azonnal készen lesz —- és nevetnék mindketten; Te® a tűzre, közben kedvesen éLcélődnek egymással. Egy hajtincs mindig a homlokába hull, nem győzi hátrasimítani«.. Törte Mártó Vadgazdálkodási és vadkárbecslési tudnivalók A vadgazdálkodásra vonatkozó legutóbbi jogszabályok értelmében a vadászterületen akkora és olyan vadállomány tartható, amely nem. okoz különösebb kárt a mező- és erdőgazdálkodásban, Ez ingatlanok kezelőjének (használójának) kötelessége, hogy a hasznos vadállományt kímélje, és ügyeljen az erre vonatkozó rendelkezések megtartására. Fontos feladatuk a termelőknek, hogy az olyan vadakat, mint a fogoly és fácán, megvédjék. Ezeknek a madaraknak nagy szerepük van a rovarok ritkításában és a gyomnövények megvárnák pusztításában. A nagyvadak kártétele utam a mezőgazdasági ingatlan használója csak akkor részesülhet kártérítésben, ha vadelhárítási kötelezettségét teljesítette, és a kárt öt napon belül jelentette a vadkárbecslő bizottság elnökének. A bizottság elnöke a tanács végrehajtó bizottságának tagja. A vadkárbecslési eljárás mellőzhető, ha a termelő március 15-ig írásbeli megállapodást, köt a vadászterületet kezelő és vadászatra jogosult személlyel. Ilyen esetben a vadászatra jogosult egy bizonyos összeget űzet a mezőgazdasági ingatlan kezelőjének (használójának), így a vadkár- elhárítás gondja a termelőre hárul. Élő, eredményes munkaversenyt akar a Baromfifeldolgozó Vállalat Megyéik élelmiszeripari üzemed közül kiválik jó eredményeivel a Kaposvári Ba- romfi feldolgozó Vállalat. Tavaly augusztus 20-án az »Élüzem« címet is elnyerték, öt dolgozójuk kiváló jelvényt, 12 pedig oklevelet kapott. Éves tervüket 123,5 százalékra teljesítették. 122 millió forint helyett 151 millió forint értékű baromfit, tojást vásároltak fel, adtak a népgazdaságnak, illetve szállítottak külföldre Vállalások papíron Még nagyobb eredményeket érhetett volna él a vállalat, ha jobban hasznosítják a szocialista munkavereenybea rejlő lehetőségeket. — A munkaverseny csak papíron volt, a vállalások többsége megalapozatlannak, értékelhetetlennek: bizonyult — vélekedik Ostoros István igazgató és Máiké István, a pártszervezet titkára. Néhány üzemrészben voltaképpen a kötelességeket rögzítették papírra. A gépkocsivezetők például a menetlevelek pontos kitöltését »vállalták«. Az ügyviteli dolgozók a posta és egyéb költségek 10 százalékos csökkentését tűzték ki célul. (A postai költségek 1961- ben az előző évihez viszonyítva több mint 10 százalékkal emelkedtek.) De még ennek a »tnunkaversenynek« sem volt gazdája, irányítója. Új módon Idei tervük 144 millió forint értékű baromfi, tojás felvásárlását, feldolgozását, a belföldi kereskedelemnek és exportra való továbbítását írja elő. Hogy túlteljesíthessék a tervet, s hogy kifogástalan minőségű árut, szállíthassanak belföldre külföldre, a vállalat vezetői, a párt- és a szakszervezet elhatározták, hogy segítik a mun- Icaverseny kibontakoztatásait, s bevonnak abba minden dolgozót. Megbeszélték velük a feladatokat, s javasolták, hogy ahol lehet, alakí tsanak szocialista címért küzdő brigádokat. Ezt helyesléssel fogadta mindenki. A januári üzemi tanácsülés óta 18 ilyen brigád alakult csaknem 150 taggal. Elsőnek a megyében az irodai dolgozók is alakítottak szocialista címért küzdő brigádot Irányítója Dávid Lajos tervosztály- vezető. •— Jó a brigád szelleme — mondja Dávid elvtárs. — Ezt mutatja, hogy míg korábban a tervkészítés csupán egy emberre hárult, most mindenki részt vállalt belőle. Segítjük egymást a jövőben is. A jelentéseket az esedékes terveket a bérszámfejtést ezután a határidő előtt ltot nappal előbb készítjük el. Gépenként jobb lenne Nincs már olyan üzemrész, ahol ne versenyeznének a szocialista cím elnyeréséért. A tojásüzemben harmincnál többen vannak egy brigádban, köztük sok KISZ-fiatal. Akad olyan gép, amelynél a lámpé- zók és a leszedők is KISZ-esek. Tóth Rózsának és a többi fiatalnak az a kérése, hogy ne egy brigádot képezzenek, hanem gépenként alakítsák meg azókat így a négy gépnél dolgozók munkájának minőségét, teljesítményét könnyebben ellenőrizhetnék, hatásosabban segíthetnének is nekik. Emellett a négy brigád egymással is versenyezhetne. Elterjeszteni a jó módszereket A vállalat vezetői — helyesen — magúkra a dolgozókra bízták, hogy milyen vállalásokat tegyenek. De mert itt is új forma a brigádok szocialista munkaversenye, a vállalásokat, a szocialista cím elnyerésének föltételeit nem sikerült mindenütt megfelelően összeállítani. A tojásüzemben 14 pontból áll a felajánlás. Kevesebb, de alaposabb többet érne. A kocsi-lerakók viszont csak három. pontból álló vállalást tettek, ezek sem jók. Ilyen is van köztük például: »Lényegesen csökkentjük a lerakodási időt. A gépkocsivezetők az új KRESZ megtanulását vállalták, jóllehet ez kötelességük. A ládaszegező, -javító brigád felajánlása pedig csak februárra szólt. A brigádok általában tartózkodnak a társadalmi munkától. A hűtő-csomagpló ifjúsági brigádjai Pápai István művezető, pértyezetőségi tag segítségével igen alapos, könnyen értékelhető és ellenőrizhető vállalást tettek. A párt- és szakszervezet hasson oda, hogy ezt a példát valamennyi brigád kövesse. Segítsenek abban, hogy ez a jó kezdeményezés valóban élő munkaversenyt, a szocialista címért küzdő brigádok erősödését és a vállalat éves tervének túlteljesítését eredményezze. Szaiai László Üveg helyett műanyag fólia Megyénk termelőszovetKezenel tavaly 3700 holdon kertészkedtek. A szép jövedelmet adó zöldségfélék, a paprika és a paradicsom termesztése iránt megmövekedeífe érdeklődésre jellemző, hogy eddig soha nem tapasztalt mennyiségben igényeltek melegágyi ablakkerete- két. A buzsáki Munka Harcosa és a balatonszentgyörgyi Dél-Balatcm Tsz például ezer-ezer áj melegágyi ablakkeretet rendelt. Az üvegek helyett több közös gazdaság kertészetében műanyag fóliát használnak, ebből ötezer négyzetméternyit rendeltek. A megye tsz-ei ebben az évben a tavalyinál S—400 holddal nagyobb terű* létén termelnek zöldségféléket. Kézikönyv a vallásról ÓNODVÁRI MIKLÓS: C7# sái'qa dosszié De az úton ismét gyötrő idegességgel szállták meg a gondolatok.. ... Vajon megnyugszik-e ettől? Az orvos mégis... nem fog-e visszaélni kiszolgáltatottságával? ... Elmegy-e, vagy már késő, és ezzel a cinkosságvállagal futkároztak. megviselt idegeit fáradság öntötte el. Valaki udvariasan félretolta. — Szabad lesz, kisasszony! Riadtan ugrott oldalra, mint akit tiltott cselekedeten értek. Újra végigszaladt a hosszú előcsarnokon; az emeleti mozi első előadásáról most jöttek le lássál még nagyobb bajba so- az emberek; átverekedte magát dórja mindkettőjüket? ... Becsületes út lesz-e? János elveszi. Le tudja majd élni az életét egy olyan férfi mellett, aki előtt kettős titkot is kell őriznie? Nyugalmat ad ez? Melyik hát a jó út: a hazugság vagy az igazság; mire hallgasson; a hála vagy a gyűlölet érzésére? Kit védjen: Istvánt, az orvost vagy saját magát? Hogyan válassza el egyiket a másiktól? De jó volna, ha valaki tanácsot adna. Szédelegve ment az utcán, mint aki sokat ivott. Kétszer is elhaladt a szálloda anélkül, hbgy észrevette volna. Esteledett, gyújtogatták a lámpákat. Ismét a szálloda előtt járt, hirtelen elhatározással keresztülhaladt a hosszú előcsarnokon, és óvatosan megnyitva az ajtót, bekukucskált a Jázmin-barba. István és az orvos a zongora előtti kis asztalkánál ültek. Az öccse abban a pillanatban hajtott fel egy pohár italt. Az orvos előtt is a tömegen, csak odakint, a járdán állt meg. Itt is ide-oda lökdösték, iesodródott a járdáról az úttestre, mellette az újságárus kiabált: — Megérkezett az Esti Hírlap! A mai lottóhúzás számai! Kémszervezkedés tárgyalása Budapesten... Esti Hírlap. Esti Hírlap! Taxi állt a szálló elé. Zsuzsa föltépte az ajtót, és beesett a hátsó ülésre. — Hová parancsolja? —kérdezte ásítva a sofőr. Zsuzsa gépiesen felelt: — Vigyen kérem... a rendelőit őrségre! A taxi elindult vele. nem érzett félelmet. Magabiztos nyugalom szállta meg. Tudta, mit kell tennie! Az érzések párharcából becsületességérzete került ki győztesen. Üveges őrnagy szobájának ajtaja előtt egy pillanatra mégis megtorpant, de aztán elszántan a kilincsre tette a kezét éíj benyitott. Elmondott mindent. Első s az utolsó két nap izgalmait. Megkönnyebbült tőle; nyílt, tiszta szemekkel nézett as őrnagy arcába, — Tehát így volt? Üveges őrnagy elgondolkodva dobolt a ceruzával az asztalon. Zsuzsa a könnyeivel küszködött. Hangtalanul zokogott. — És most... most mi less, őrnagy elvtárs? Az őrnagy ráemelte a tekintetét Mosolygó, biztató volt ez a tekintet — Az lesz, hogy... beül mellém a kocsiba, te hazaviszem. Hiszen maga összeesik, lányom! Mikor a Virág utcai kis lakásról a rendőrségre visszaért, irodája ajtaja előtt a folyosón Kerékgyártó János várta. A fiatal hadnagy feldúlt és ideges volt Rágta a cigarettát egyiket szívta a másik után. Ez a nap sok idegességgel Már telt el. Betörés a gyárban... Üveges őrnagy következtetése... majd találkozása Zsuzsával .. S délután ismét, amikor hazudtad a szerelmet becsaptad legszebb, legszentebb érzésemet Pedig mennyire szeretlek... Már az ötödik cigarettát szívta. A féltékenység felkorbácsolta. Nem szívesen nyugodott bele. Nagyon szerette Zsuzsát saját magát te az életet. Gondolatai újra meg újra megrohamozták. A legszívesebben ordított volna. Fél s alá futkosott a folyosón, hogy meg ne fulladjon a rémes melegben. Alig várta, hogy találkozhasson Üveges őrnaggyal. — Beszélnem kell önnel! — lépett parancsnoka elé. — Én is beszélni akarok magával! ... A hadnagy előadásából kibontakozott az utolsó másfél óra története. Akadozva, felfelszakadó sóhajokkal beszélt: — Délután a posta közelében volt dolgom. Zsuzsa is... ott dolgozik. Telefon nem volt a közelben, nem tudtam értesíteni. Gondoltam, eléje megyek te megvárom a kapuban. Ekkor pillantottam meg: a posta előtti téren haladt keresztüL Nagyon sietett, sem vallásos ideológiával szembeal Másfél évtizeddel a népi hatalom megteremtése után nyugodt biztonsággal elmondhatjuk: a vallást hívő emberek túlnyomó többsége már »nincs ellenünk — tehát velünk van«. ;Az a türelmes te következetes [politika, amelyet az utóbbi :években a józanul gondolkozó papság te a békét, jólétet akaró vallásos tömegek megnyeréséért folytatunk, nem marad hatástalan. Mindennapi munkánk során együtt haladunk azokkal is, akik munkájuk végeztével vagy a hót végén betérnek a legközelebbi templomba, imádkoznak, istenükhöz fohászkodnak, gyónnak, áldoznak stb. Ám éppen ez a türelmes politika teszi lehetővé, hogy mi, marxisták a vallások híveivel kicseréljük gondolatainkat, vi- ; tatkozzunk anélkül, hogy ez : bárkire is hátrányos következ- | menyeket jelentene. Nem titkoljuk: e vitákban bennünket az a cél vezet, hogy partnereinket az emberek alkotó, teremtő erejébe vetett szocialista belátásra neveljük. Ma már nagyon sokan vannak, akik e »missziós tevékenységünk« eredményes voltát tanúsíthatják. E munka sikere, eredményessége elsősorban attól függ, hogy mennyire megalapozott és meggyőző érveket tudunk jobbra, sem balra nem nézett. Engem sem vett észre. Tisztes távolból követtem, egészen a Bükk Szállóig. Ott egy pillanatra elvesztettem szem elől, de később láttam, hogy a Jázmin-bárba igyekszik ... Örtitokban megleste... Elborult nagy elvtárs, hadd magyaráz- tekintettel követte. Fellobbant zam meg önnek!... A minap ital gyöngyözött. Becsukta az szerelmét, disszidálását, önajtót, de pillanatokig nem tu- gyilkossága történetét, auszt- dott onnan elmozdulni. Gon- riai hány ód tatását. Kerékgyárbenne a féltékenység ‘ lángja. »Ű... úgy? Sietsz haza? Kerülő úton, zegzugos sikátorokon? Nem érsz rá, mert... vár valaki, talán a szeretőd!... De nem volt ott a Jázmin-bárban. Taxiba ülsz hát. s elrobogsz, hogy ... belefeküdj az ágyába! Ez vagy te, Simon Zsuzsa!.. áoiatai ismét őrjítő gyorsaság- tó Jánoshoz fűződő viszonyát Álnokul hazudtál nekem: csak valamin összézördültünk. Kértem, hogy találkozhassunk, ’ de azt mondta, hogy nem ér rá ... Különös volt a hangja. nem adott magyarázatot. Nem gondoltam semmi rosszra. Hittem, hogy valóban be- í teg, vagy otthon van dolga ... 5 (Folytatjuk^ lítani. Ezért fontos az, hogy könyvkiadóink megfelelő ateista irodalommal lássák el az ateizmus propagátorait, de mindenki mást is, aki a val- láskritika iránt érdeklődik. Az elmúlt években örvendetesen megszaporodott ilyen jellegű könyvek között előkelő és fontos helyet foglal el a »Kézikönyv a vallásról«, amely nemrégiben került a könyvesboltok polcaira. Kézikönyv, »tehát tömör összeíőglalásbcn ötszáz oldalon — közli mind- fazt, amit manapság a vallásokéról, eredetükről, lényegükről, társadalmi szerepükről tudunk. A »Kézikönyv« — amely két ívnyi mélynyomásos műmellékletet is tartalmaz — a vallás eredetének magyarázatából indul ki; ismerteti a világ legfőbb vallásait; külön is foglalkozik a két legismertebb vallási könyvvel: a Bibliával te a Koránnal; áttekinti a főbb vallási szertartásokat, ünnepeket; taglalja a tudomány te a vallás, az egyház te az állam kapcsolatát; végül a kommunista erkölcs te a valláserkölcs viszonyát fejtegeti. De nemcsak azért fontos a »Kézikönyv«, mert egymás mellé állítja a legkülönbözőbb vallásokat. Hanem azért is, mert így együtt könnyebben te érzékletesebben vehetjük észre közös lényegüket: a valóság idealista módon eltorzított tükrözését. A »Kézikönyv« mértéktartó hangon, világosan te félreérthetetlenül tárgyalja a mai vallások összefüggését a társadalmi fejlődéssel te gyakori összefonódását — különösen a vezető kapitalista országokban — a vezető politikai hatalommal. Éppen a könyv fent említett sokoldalúsága miatt válik láthatóvá, hogy nemcsak a katolikus, hanem a többi vallásnak is lényeges jellemzője a társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás, a politika tengerén végbemenő állandó laví- rozás. Teljességgel lehetetlen egy rövid cikkben még csak felületesen is érinteni mindazt ások ismeretet te gazdag valláskritikai anyagot, amelyet az Sz. Kovaljov professzor szerkesztette »Kézikönyv«-loen a több mint harminctagú szerzői kollektíva felhalmozott. Csak azí tanácsolhatjuk: akit érdekelnek — te kit ne érdekelnének! — a világ vallásának kérdései, ha nem olvassa is elejétől végéig, feltétlenül lapozgassa, böngéssze ezt a valóban érdekes te enciklopédikus ismereteket nyújtó könyvet. Könyvkiadó.) (Kossuth
