Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
Péntek, 1982, martins 2. 3 SOMOGYI NÉPL» A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése meghatározta a mozgalom további tennivalóit Újjáválasztották a megyei vezető szerveket A földmű vessző vetkezetek megyei küldöttgyűlése február 28-án és március 1-én tartotta meg tanácskozását Lapunk tegnapi számában ismertettük a választmány beszámolóját, amely a megye földművese, szövetkezeti mozgalmának r.égy év alatt végzett munkáját értékelte, és a további feladatokat jelölte meg. A beszámolót a küldöttek megvitatták, s a vita tanulságait Horváth János, a MÉSZÖV elnöke összegezte. A felszólalók többsége a íöldművesszö- vetkezetek tömegkapvsolatának alakulásáról beszélt. Kozma Imrévé, a nagyatádi járás küldötte elmondta, hogy a tagság járásukban, így Lábadon is támogatta pénzzel, társadalmi munkával a beruházási program megvalósítását. Gigében — Farkas József küldött elmondása szerint — hasonló módon hozták rendibe a romos kocsmaépületet. A lakosság a szolgáltató üzemágak működését nagy megelégedéssel fogadja, és sürgeti e tevékenység fejlesztését — mondotta Horváth Jánosáé, a csurgóiak küldötte. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának szervező titkára azt szorgalmazta, hogy a szövetkezetek és a KlSZ-szerveze- tek a kulturális munkában jobban működjenek együtt; ne azon vitatkozzanak, hogy kié a kultúrcsoport, hanem szolgálják együttesen a falu művelődését. Bátrabban és nagyobb arányban vonjanak íbe a szövetkezetek vezetésébe új, friss erőket — hangsúlyozta Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. A vezető szervekbe az apparátus néhány dolgozója helyett eddig is tisztséget nem viselt tagokat válasszanak be nagyobb számban. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy minden fórumon csak azok a légi ismerősök szerepelnek, akik dicsörgetik egymást is, a vezetést is. Hadd jussanak szóhoz, hadd bíráljanak azok, akiknek eddig nem volt alkalmuk testületek rendezvényein véleményt nyilvánítani. Legyen a vezetés minden szinten igényesebb, hozzáértőbb. A függetlenített dolgozók menjenek ki az irodából a parasztemberek közé, ismerjék meg mindennapos gondjaikat, teremtsenek szorosabb munka- és emberi kapcsolatot a termelőszövetkezetek vezetőivel, tagjaival. A beszámoló is, a vita Is részletesen foglalkozott az áruellátás fogyatékosságaival. Bálványoson — Burucz Ferenc küldött szerint — hol ez, hol az hiányzik a boltból. Segesden nem árusíthatnak motorkerékpár-láncot — mondta Án- gyám Imre, a helyi szövetkezet igazgatóságának elnöke. A babócsad olajbányászok kérését tolmácsolta Guth József küldött: a részletakcióba vont cikkek árusítására kapjanak engedélyt a helyi ímsz szaküzletei. Juhász Károly né tabi küldött az áruellátás numdé- sát tette szóvá. A felszólalóknak is,» a Somogyi Néplap közelmúltban megjelent, hasonló tárgyú bíráló cikkére is válaszolt Hornyuk Mihály küldött, a megyei tanács vb-elnökhélyette- se. Utalt arra, hogy az áruellátás elégtelensége származhat a földművesszövetkeaetek és felsőbb szerveik, valamint a nagykereskedelmi vállalatok és a megyei tanács kereskedelmi osztályának hibájából is. — A nekünk szóló, megalapozott bíráló megjegyzésekkel egyetértünk. Felül leéli vizsgálnunk elosztási politikánkat egyes árukat illetően. Az elosztás elveiben országos szervek képviselődnek jelenlétében a múlt héten a MÉSZÖV illetékeseivel megegyeztünk. Ezt a megállapodásunkat a jövőben megtartjuk, és a MESZÖV-vel is megtartatjuk — mondotta, majd hozzátette: — A hibákat jobb együttműködéssel ki tudjuk javítani. A falu és város közötti árucsereforgalom fontos követelménye a termeltetés és a felvásárlás jó megszervezése és lebonyolítása. A tanácskozáson több küldött — köztük Hanga Ferenc, a toponári fensz tagja — a babtermelésiről beszélt. Béres Lajos öreglaki küldött a Balaton menti zöldövezet kialakítását sürgette. Sziget, vári Ferenc nagybajom! küldött a háztáji gyümölcsösök permetezésének megszervezését javasolta. Lőrmcz András zákányi küldött azt indítványozta, hogy az fensz-ek vállalják el a háztáji gazdaságokban telepítendő gyümölcs- facsemeték beszerzését. Neubauer József, a mezőcsDkonyai fensz igazgatóságának elnöke azokat a felvásárlókat bírálta, akik a jutalék kedvéért meg nem valósítható termelési szerződést kötnek. CsenJd Lajos barcsi küldött a helyi zöldség- és gyümölcsellátásról beszélt. Dr. SeJényi József, a SZŐ VOSZ főosztályvezetője a MÉK és a földmű vessző vetkezeti felvásárlók figyelmét arra hívta fel, hogy a termelési folyamat egészében — a vetéstől, palántázástól a betakarításig — adjanak a helyszínen szakmai tanácsot a tez- veZetőknek, tsz-tagofcnak. A többi felszólaló a gazdálkodás, az ellenőrzés, a vagyonvédelem javítására, a vezetés színvonalának emelésére tett javaslatot. A küldöttgyűlés a beszámolót, az összefoglalót és a határozati javaslatokat határozattá emelte. A szövetkezeti vezető testületeknek a jövőben ezeknek az útmutatásoknak. és majd a kongresszus határozatainak alapján kell a munkát megszervezniük. Az összefoglaló után 10 dolgozónak az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, a választmánya 3 tagjának pedig a MÉSZÖV elismerő oklevelét adták át. A választmány, a felügyelő bizottság tagjainál: és a SZÖVOSZ kongresszusára a küldötteknek megválasztása után a küldöttgyűlés befejeztével megtartották első ülésüket az új választott szervek, A MÉSZÖV igazgatóságának elnökévé ismét Horváth Jánost, elnökhelyettesekké ismét Temesi Józsefet és Küher Jánost, a választmány új elnökévé Illés Dezsőt, a felügyelő bizottság új elnökévé pedig’ Béres Lajost választották; K. J. az ifjúsági brigád Helytáll A hó egyre sűrűbb pelyhek- ben hull, s a szél csípős hideget hoz Andocs felől. Fehér lepel borítja a földet, és mintha az épületek is hóból volnának: fehéren sorakoznak a fák között. Azonban a télre annyira jellemző végtelen csöndességet hiába keressük Nagytoldipusz- tán; a forgalom, a munka alig szünetel: gépek .dübörögnek egymás után a fagyos úton. kák, amelyeket késlekedés nélkül kell elvégezni. Ilyen a mű- trágyaszállítás is: ha nem rakják tó idejében, vagonállást kell fizetni. A vontatók a műtrágyán kívül rönköt is szállítanak, a fogatok takarmányt hordanak. Árpa is érkezett, azt meg be kell zsákolni a magtárba ... És mesélik az élményeket kifogyhatatlanul. Egy-egy érdekesebb emlék hatására önfeledten felkacagnak. Szóba kerül az is, hogy szüleik kezdetben ellenezték az üdülést, mert attól tartottak, hogy valami, bajuk esik távol az otthontól. Néhány fiatal a névsor össze— A táncosom jóval magasabb volt, mint én, s csak annyit tudok róla, hogy Pistának hívják — meséli élményeit * brigád tagjainak derültsége közepette Kovács Júlia. Nagytoldí pusztám dacolnák) A szerelőműhelyben, a magaz idővel. Vannak olyan mun- | tárban és a zsákolok között szép számmal akadnak fiatalok. Mindenhol ott találhatók, ahol szükség van rájuk, ahol segíthetnek. Az ifjúsági brigád tagjai becsülettel helytállnak, legjobb tudásuk szerint végzik el a rájuk bízott feladatokat. A brigád még csak tavaly alakult, de már sokszor bizonyították, hogy mindenkor szs‘ mi thatnak rájuk. Szorgalmukért nemcsak elismerő szavakat, nemcsak dicséretet kaptak az üzemegység vezetőjétől, hanem jutalmat is. Nemrég jöttek haza Visegrádról. Két hetet töltöttek ott. Hogyan A fiatalok jó munkájukért érdemelték ki a jutalmat. Mohai Lajos és Csordás László ipari tanulók traktort javítanak. állításakor ezzel állított be a2 üzemegység vezetőjéhez: — Tessék biztosra venni, hogy elmegyek a többiekkel. Édesanyám most még ugyan nem egyezik bele, de ha már meglesz a beutaló, bizonyosan elenged.., Tavaly Budapesten töltöttek két hetet a fiatalok. Kirándultak a Balatonra is. Néhány szombat délutánt és vasárnapot munkáiban töltöttek, és ennek ellenértékéből fedezték a tórándulás költségeit — Elégedettek vagyunk a fiatalok munkájával. A műit évben 50 hold kukorica művelését vállalták, 34 mázsás hoí- dankénti átlagtermést értekek Értékeltük szorgalmukat, s az idén is hozzájárultunk üdültetésükhöz. A költségeket a gazdaság és a szakszervezet viselte. Még 2000 forint zsebpénzt ÓNODVÁRI MIKLÓS: cA sArqn cl ússz Lé Fázósan megrázkódott. Visz- szarettent egy gondolattól. De minél jobban ki akarta verni a fejéből, annál jobban visszatolakodott; mennél inkább el akarta felejteni, mind többször eszébe jutott Jánostól és másoktól is sokat hallott arról, hogy a külföldre szökött és hazatért magyarok között kémek is vannak. Egyszer-kétszer hazatérése után ő is észrevette, hogy gyanúsan méregetik, mintha ... mintha ... Eh, de hogy került kapcsolatba ezzel az emberrel István? -Az öesését keresi...« Hol? Ezernyi kérdés. Egyikre sem kapott választ. Szívből, őszintén kívánta, bárcsak megtalálná az orvos, akit keres, és menne el minél előbb Erdőslakról. Odaát, a másik szobában István betegen felnyögött. Idegesen dobálta magát az ágyon. Zsuzsa fölkelt, lábujjhegyen az ajtóhoz lopózkodott, és a kulcslyukra tapasztotta a fülét. Zsuzsának sejtelme sem volt arról a jelenetről, amely István öccse taxival való hazaszállítását megelőzte. Szabó és István a Jázmin-bárban iszogattak A harmadik konyak után a fiúból ismét kitört a fecsegő természet. Sőt: szeretett ilyenkor olyan dolgokat is. állítani, amelyek sohasem történtek meg vele... A képügynöfe ügyesen az ellenforradalom erdőslaki eseményeire terelte a beszélgetést. — Ha jaj, volt itt is nagy cé- có!... Lövöldözések, és emberek is haltak meg... — Féltél, ugye? — É... én? — István önérzetesen csapott a mellére. — Mások féltek éntőlem! — Ne mondd! Miért? A fiú közelebb húzódott a kémhez. Ügy hazudott, mintha könyvből olvasná: — Benne voltam egy jó kis buliban. Heten voltunk: de később széthullt a galeri: kettőt letartóztattak, én megúsztam... — Mit csináltatok? — Mikor az oroszok a városba bejöttek... hallottál erről? — Hogyne, hallottam! — mondta Horváth, és észrevétlenül elindította a zsebmágne- tofont. — Folytasd... — No hát... benne voltam a nemzetőrségben, egy klassz géppisztolyt kaptam. De azon a napon, november negyedikén reggel szólt a parancsnok, hogy oszoljunk szét a városban, mert baj van. Mi, heten mindig együtt voltunk, most sem akartunk elválni egymástól. Fölmentünk a minoriták templomának tornyába. Innen jól beláttuk a környéket. Vittünk magunkkal egy golyószórót is. Felkészültünk az ellenállásra. A templom mellett van a posta, most ott dolgozik a nővérem... de akkor cSsa- szádált. Ausztriában volt, a ndckelsdorű lágerban. — Mikor? — kérdezte Horváth önkéntelenül is felkiáltva. Alig tudta a fiú előtt leplezni meglepetését. — Emil még nem beszéltél. — Visszajött a szamár. Már január elején... Ha én kimegyek, ott is maradtam volna... — S miért nem mentél ki? Pista öcsém, a magadfajta fiatalemberek odakint nagyobb biztonságban vannak... Hiszen itt, tudod... a nemzetőr múltad nem jó ajánlólevél... — Tudom — folytatta István, és még jobban tűzbe jött, felhajtotta a pohárból a maradék konyakot —, tó akartam menni, amikor még Zsuzsa is ott volt, de már nem lehetett. Lezárták a határt. Pedig . .. egy orosz katonát én is kinyírtam ... onnan a toronyból. — Nem jöttek rá? — Nem tudják azt meg soha. A fiúk megléptek. Nekik sikerült. Az a kettő meg nem köpött __ H orváth izgalomba jött. Elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan megmondja, mit akar Istvántól. Kifizette az italt. — Gyere fel a szobámba, van egy üveg tokaji aszúm. István kezesbárányként követte. Még nem volt részeg, de az elfogyasztott ital már erősen dolgozott benne. Ilyenkor kívánta a következő poharat. Egy székre ült, várta, hogy a képügynök elővegye az ígért aszút. — Mondd csak — kezdte Horváth, és idegesen járkált a fiú előtt fel s alá a szobában —, megtermel nekem egy szívességet? — örömmel! — Nem nagy dologról van szó, neked semmiség, és nem is jár veszéllyel.., István meglepődött Furcsa érzést keltettek benne ezek a szavak. Érdeklődő kíváncsisággal követte tekintetével az előtte járkáló embert. — Mellékesen kísérletezéssel is foglalkozom — hazudta Horváth, és erősen, mintha szuggerálná, a fiú szeme közé nézett. — Régen ... vegyész mérnöknek készültem, de ab bahagytam az egyetemet. Nerr volt pénzem, munka után kel lett néznem. Egy nagy tervemről azonban később sem mondtam le. Titokban, húsz éve kísérletezem olyan hőélló műanyag előállításával, amely az 1200 Celsius fokot is kibír ja olvadás nélkül. Ennek éppen a vaskohászatban volna nagy jelentősége. Rengeteg pénzt keresnék vele, de addig, amíg nem vagyok bizonyos a sikerben, titokban kell tarta nőm a találmányt. Ugye, megérted: húszéves munkám fekszik benne. Mennyi álmatlan éjszaka, tervezés, töprengés kudarcok és kezdeti sikerek- az egész életemet erre a találmányra tettem föl, amely egy csapásra világhírnévre emelhet, de földönfutóvá is tehet ha elhamarkodom, vagy megszerzi valaki, és előttem oldja meg a titkot. (Folytatjukil »éreztek magukat, mivel töltetitek az időt? Erről beszélgetnek, “ha összejön a brigád. — A jutalomüdülés alatt so- [kat pihentünk. Esténként tán- ! coliunk. Napközben ismerked- ítünk a várral és Visegrád más • nevezetességeivel... — Olyan szép tólátás nyílt a : hegyről! — vág bele Mohai La- •jos beszámolójába egy szőke : hajú kislány, Kovács Júlia. — : Nyolc falut láttunk egyszerre. •Gyakran rendeztünk társasjátékokat, egyszóval nagyon kellemesen töltöttük el az időt. : Bántuk is nagyon, hogy haza kellett jönni. is adtunk a brigádnak — mondja Szekér Kálmán üzent? A lányoknak Is akad munkájuk télen. : Gácsér Anna és Kovács Júlia árpával Í tölti meg a zsákokat a magtárban. Az idén röplabda- és tekepályát építenek, hogy sportolhassanak is. A szakszervezet támogatásával rövidesen autóbusszal színháá előadásokra utazhatnak Kaposvárra — s ez nem kerül semmibe a fiataloknak. — Segítjük az ifjúsági brigádot, mindent megadunk a fiataloknak, hogy jól érezzék magukat, örömmel tapasztaljuk, hogy a fölük telhető legnagyobb igyekezettel viszonozzák segítő- készségünket. Évekkel ezelőtt még előfordult, hogy egy-két legény, miután megkapta fizetését, egyenesen a kocsmába ment, és fenekére nézett a pohárnak. Ma már nem találkozunk ilyen fiatallal. A 16— 17 éves fiúkból és lányokból álló brigád becsületére válik üzemegységünknek —• mondja Szekér elvtárs. Hernesz Ferenc
