Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

Csütörtök, 1962. március 15. 3 SOMOGYI NÉPILAP Igazolatlanul. • • Egy különös „betegségről* A NAPOKBAN kerestem valakit égyik vállalatunknál. Munkatársai egymásra néz­tek, jelentőségteljesen össze­mosolyogtak, s így válaszol­tak: — Tegnap fizetés volt...' Ma beteg — De nem veszé­lyes a dolog... Egy nap alatt kiheveri. Holnap már benn találhatja! Miután másutt is tudomást szereztem hasonló esetekről, elhatároztam, hogy utánané­zek: milyen betegség szedi ál­dozatait igen sok vállalatnál, főleg az építőiparban. Idősebb munkásoknál fizetés után, fiataloknál pedig hétfőn gya­kori az ilyen — mindig utó­lagos — bejegyzés: »Betegség miatt távol.« — Az orvosnak nem volt ideje igazolást ad­ni, majd kérek tőle pótlólag — mondják ezek a »betegek«, ez azonban soha nem történik meg. Nem is, hiszen az ilyen »betegséget« nem orvosaink, hanem valamelyik szórakozó­hely felszolgálói, fizetői iga- ■Hzolhatnák csak. Néhány munkahelyen szin­te ‘ mór hagyományszómba megy fizetéskor az »apák napja«. Ez abból áll, hogy né­hány an elvonulnak valame­lyik közeli vendéglőbe; fröcs- csök, féldecik követik egy mást, s a találkozó bellenyú­lik az éjszakába. Másnap az­tán kora reggél fölkelni, ál­mosan, mámorosán az áll­ványra állni vagy oda ülni a gépkocsi kormánykerekóhez, dolgozni az esztergagéppel természetesen nem akaród zik. — Egy nap nem a világ 1— mondják az alkoholtól kapa­tosán és igen könnyedén. — Beteget jelentek, s majd »rá­verek«, hogy ez az egy nap ae hiányozzon a keresetből í . „ S emiatt nem egy helyen fennakadás keletkezik a ter­melésben. Az ilyen emberek aláássák vállalatuk munkafe­gyelmét, az idősebbek igen rossz példát mutatnak a fia­taloknak. Nem arról van szó, hogy ne igyanak meg egy po­hár bort munka után, s hogy a fiatalok ne szórakozzanak vasárnap esténként. De csak olyan mértékben, hogy az ne menjen a munka rovására. VESZÉLYES ez az igazolat­lan »betegség«. Több száz ér­tékes óra esik ki miatta a ter­melésből, A legtöbb helyen mégsem küzdenek ellene eré­lyesen, kellő határozottsággal Kovák Gyulát. Általában azonban megelégszenek azzal, hogy az igazolatlan napot le­vonják a szabadságból, vagy elvonják az ebédhozzájárulást stb. Az Építőipari Vállalatnál januárban és februárban 44- en 83 napot hiányoztak igazo­latlanul. Legtöbbjük hétfőn, illetve fizetés utáni napokon jelentett »beteget.« Csicsek József és Kozma Ferenc már 9-—9 napot hiányzott igazo­latlanul ebben az évben. A fi­zetési előleget fölvették, de nem dolgozták le. TAVALY még kirívóbb ese­tek történtek. Bodrogi János parkettásnak 19. Fábián Sán­dor kőművesnek 17, Vajda János kőművesnek és Hdhal- ka László festőnek 7—7 iga­zolatlan napot jegyeztek be. A TRANSZ VILL-nál 1961- ben 35 ember 717 órát mu­lasztott. A Finommechanikai Vállalatnál ez év januárjá­ban 16 nap esett ki a terme­lésből igazolatlan hiányzás miatt. Partszervezeteinknek, szak- szervezeti bizottságainknak, a KISZ-szervezeteknek föl kell ügyelniük erre a veszélyes »betegségre«. Beszélgessenek ezekkel az emberekkel, sok­nak bizonyára használ majd a szép szó. Azokkal szemben pedig, akiknél a figyelmezte­tés nem elegendő, keményen, határozottan kell eljárni. Az Építőipari Vállalatnál 1960- bam több igazolatlanul hiány­zót elbocsátottak. 1961-ben ezt a helyes intézkedést megszün­tették. Miért? Azokat is íe~, lelősségre kell vonni, akik csupán egyetlen napot hiá­nyoznak igazolatlanul. AZ ILYEN »BETEG« EM­BEREK megnevelésében se­gítsen az üzemek kollektívája is. A »visszaesők« ügyét vi­gyék társadalmi1 bíróság elé, s ott társaik mondják el, meny­nyire elítélik azokat, akik italozás, szórakozás közben elfeledkeznek arról, hogy másnap az üzem, a munka várja őket Szálát László Március 15 üzenete \ Népünk történelmének kiemelkedő, forradalmi ese­ményére emlékezünk ma. 1848. március 15-én, 114 évvel ez­előtt a pesti ifjúság azt tette, amit tőle a forradalom, a sza­badság ügye megkövetelt: harcba hívta a magyar népet az osztrák elnyomás és a feu­dalizmus fojtó béklyói ellen. Egész Európában rengett a föld a zsarnokok talpa alatt. Egymás után keltek föl az el­nyomott népek és nemzetek. A Párizsból elindult forradalom szele hetek alatt elsöpörte a »Szent szövetséget«, amely gá­tat próbált emelni a népek sza­badságmozgalmának, forradal­mi harcának. Hazánkban a függetlenség kivívására fellángolt szabad­ságharc összefonódott a társa­dalmi haladásért vívott küzde­lemmel. Ezért támogatták a középnemesek, értelmiségiek, jobbágyok, városi- munkások. A forradalom napján, március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt összegyűlt tízezres tömeg a városházához vonult, hogy álé­it gén ritkán szóbeli feddésben részesítik az illetőt, mint pél­dául • TRANSZVILL-nál Vitorlázőrepfilö csoport működik s siófoki Peresei Mór Gimnáziumban. 40 tagja közül már 8 rendelkezik AB vizsgával. A fiatalok a közelmúltban kaptak egy Vö­csök típusú gyakorlógépet. Képünkön Papp László tanár-oktató a gép alkatrészeit ismerteti. Ónodvári Miklós: dl sárga dai&zic Végre megérkeztek. Külön cellába zárták őket. Horváth félájultan roskadt a priccsre, amikor rázártáb az ajtót. Mér­hetetlen keserűség nehezedett rá. A félelem és a düh tombolt benne. És az elhatározás: — Tagadni! Tagadni! Alig pihent meg, nyikordult cellája ajtaja. ~ Kihallgatásra vitték. A folyosón is, amíg az őrnagy irodájáig értót, folyton ezt ismételgette: — Tagadni! Tagadni! Késő ... Rájött, hogy ezzel még jobban elárulja magát, minden szavával az őrnagy inaiméra hajtja a vizet. Félt ettől a nagydarab embertől. — Tiltott női műtétekért elmondani Elzának egyszer... Az őrnagy a kezébe vette a hogy mennyire szerette. pisztolyt. Forgatta, nézegette. Az őrnagyon kívül most egy A feeweréből két töltény hadnagy is részt vett a A iegyvereoor aei roiteny kihnliaatásriT1 hiányzik! Április végén a vas­fai erdőben agyonlőtték a re­sftett táviratot megmutatta a megzavarodott diverzánsnak. — Solti Rózsa a hadnagy elvtárs kíséretében el is jött ide, s most a másik szobában várja, hogy Schmidt Rose né­ven bemutatkozhassék önnek. Horváth mindjobban össze­roppant. Egymást váltották | osztály, és írassák a polgármesterrel a 12 pontot. Itt kelt híre, hogy ka­tonaságot küldenek a zendülők leverésére. A tömeg azonban együtt maradt, s fegyvert kö­vetelt. »Nyittassuk meg Tán­csics börtönét« — zúgták, s Budára már húszezres tömeg hömpölygőit. Az események gyorsan követték« egymást. Ki- nyomatták a 12 pontot, a győz­tes forradalom programját. Tartalmazta ez a 12 pont a pol­gári átalakulás legfontosabb követelményeit, de a nemzeti függetlenség megteremtésének föltételeit is. 1848. március 15-e volt a kezdete annak a másfél évig tartó hősies küzdelemnek, amelyre ma is tisztelettel em­lékezünk. Petőfi írta erről a napról: »... Eredményei olya nők, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.« A 48-as ifjúság nem rekedt meg egy nap forradalmi fel- lángolásánáL A haza szólítot­ta, s a honvédsereg várta őket. Kossuth toborzó körútja nyo­mán tízezrek és tízezrek indul­tak táborokba, s fogtak fegy­vert a függetlenség védelmé­re, a jobbágyfelszabadításért. A dunántúli parasztok kaszá­val, kapával irtották a rájuk támadó Jellasics seregét. Sok hősi csata után azonban az országra törő külső erők és a belső bitangok árulása vérbe fojtotta a dicsőséges szabad­ságharcot A kegyetlen megtorlás és az elnyomatás hosszú évei követ­keztek ezután. Március 15 ra­gyogó fénye azonban életben tartotta a szívekben a re­ményt: lesz még új márciusa népünk szabadságharcának! S Valóban. 1919. március 21-én — hazánk történetében először — a dolgozó nép kezé- a Tanácsköztársaságot A ftiár- be vette a hatalmat: kikiáltotta ciusi ifjúság forradalmi köve­tői a kommunista fiatalok voltak. Kezükben ott lobogott a háromszínű magyar zászló mellett a munkásnemzetközi­ség, a proletárforradalom vö­rös lobogója. A proletárdiktatúra 133 nagyszerű napja után ismét a külső és a belső reakció győ­zedelmeskedett. Március 15 emléke azonban elevenen élt ezután is a magyar nép szí­vében. 1942. március 15-én — amikor hazánk gazdasági éle­tét teljesein a Szovjetunió el­leni háború szolgálatába állí­totta a német fasizmussal szö­vetkezett magyar uralkodó magyar katonák metét Két tölténnyel... bel­ga pisztollyal.. o Azóta sem biztosította be! Pedig a fegy­ver... veszélyes lehet a tulaj­donosára nézve is... Horváth lehorgasztotta a te­jét. Szabatosan, tömören felelt minden kérdésre, amely ma­gyarországi szerepléséi« vo­kihallgatáson. Egyike azokiiak, akik a szállodában ártalmat­lanná tették. A hadnagy kissé ingerült volt — Hogyan szervezték be önt a nyugatiak? Elbeszélte elrablásának kö­rülményeit. — Bizonyos abban, hogy meghalt az a lány? —• Nem állt módomban el­lenőrizni, és... és... előfon dúlhatott... Az őrnagy váratlanul megt benne a föltételezések és a ta­lálgatások. Eszerint Rose bu­kott le? Rose árulta el! Lám „.. ő meg akarta menteni!... Az őrnagy kitalálta a gondo­latát — Még egy meglepetést tar­í százezreit hurcolták a frontra [— háborúellenes tüntetés zaj- ílott le Budapesten, a Petőfi téren. A Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezte tün- ítetésen 8—10 ezer ember köve­telte ä háborúból való kilépést, fogatok önnek. Azt hiszem,!a szabad, független Magyaror- ez is érdekelni fogja. A lány J szágot. nem halt meg. Önt odakint csúnyán rászedték. Simon Zsu­zsa él, és itthon van. A testvé­re pedig azonos • azzal a sze­rencsétlen fiúval, akit erre a gaztettre felbujtott. A TITOK KIPATTAN isatkozott. Nem tagadta azt ^ _ ____ sem, hogy milyen üTverzáns kérdezte­A ttól félt, hogy megverik. De ^etósményt szándékozott vég- — Milyen kapcsolata nem nyúltak hozzá egy ujjal rehajtam, hiszen István valló- Schmidt Rogeval? Hazánk, rabigában görnyedő inépünk végleges felszafcadulá- |sát a harmadik, talán a leg­szebb tavasz, 1945. április 4-e : hozta meg. Éhes, rongyos és ‘kifosztott volt az ország, de • szabadok voltunk. Az építés és : társadalmi átalakulás nagy székkel és !e- magáti sem. Üveges őrnagy kínálta: — Foglaljon helyet, gyen őszinte. Saját könnyít vele. Az őrnagy asztalán ott he­vert a Gyarmathytól kapott belga pisztoly, Rose méregfio­lája, pénze, iratai és minde­mása alapján Üveges őrnagy már tudta ezt. •— Tehát a nagykohót szán­dékozott felrobbantani? — Igen. — S kivel tartott még itt kapcsolatot? — Senki mással. Elhatározta, hogy ezen a Horváth megszédült. nekelőtt a pokolgép, amely be- pontot körömszakadtáig tú­széit helyette is. gad. Várjon rá akármilyen Üveges őrnagy tiszta papírt büntetés, de Roset kimenti a és ceruzát rakott maga elé. — Mi volt az ön neve Ma­gyarországon? hitte, nem jól hallja ezt a ne­vet — Lehetetlen! — lihegte. — Nem ismerem Schmidt Ro­set... Üveges őrnagy az íróaszta­lon heverő mappa alól kivette és átnyújtotta Horváíhnak a távirati blankettát — Ön írta ezt? Űjabb meglepetés. Hogyan Birósáeí tárgyalás Budaoes-!szerű következtek ezután, ^sirosa© tárgyalás Budapesr|Terj€dt a fény a ^zeHem Szombat délelőtt. A meleg:napvilága<< hazánkban- Let5‘ májusi napfény beözönlik azt Az* ablakon. Kint orgona illatozik | röltük a gyalázatot, amellyel 1848 szellemét bemocskolták. azok, akiket megrémített a nép forradalmának, eszméje, vá­gya. A magyár ifjúság joggal vallja magát a 48-as örökség folytatójának. Ma, amikor a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével építjük: szocialista hazánkat, fennen hirdetjük: 1848 zászlaját ma gasba emelni ma annyit jelenj mint becsülettel dolgozni ov szágunk további fölemelkedés séért. Egy hét választ el bennünket a második nagy ta­vasz, március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság megalaku­lása 43. évfordulójának meg­ünneplésétől. Ez az időpont juttatja eszünkbe azt is, hogy öt évvel ezelőtt, 1957. március 21-én bontott zászlót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, hogy a párt hívó szavára Hirdesse az igazságot az ellen­forradalmi demagógiával szemben, s tömörítse, szervez­ze a fiatalokat becsületes mun­kára, jó tanulásra. Az eltelt öt év a párt szavának igazát és « KISZ célkitűzéseinek népsze­rűségét, vonzó hatását igazol­ta. A magyar ifjúság a KISZ kezdeményezésére jelentős szerepet vállalt és vállal az or­szágépítés nagy feladataiból, ötéves tervünk megvalósításá­ból. Több mint 16 ezer fiatal tagia van megyénkben a KISZ-nek. Bátran állíthatjuk, hogy ifjainknál, leányainknál nincs hiány tenniakarásban, áldozatvállalásban. Csak az elismerés hangján lehet beszél­ni az iparban, a mezőgázda- sagban alakult ifjúsági brigá­dok teljesítményéről. Nyaran­ta középiskolásaink jelentős része KXSZ-éoítőtáborban vé­gez önkéntes fizikai munkát, a fiúk vízlevezetésen, útépítésen dolgodnak, a lányok a mező- gazdaságban segítenek. Az Ifjúság a szocializmusért- mozgalom céljait vállalva ok ezer fiatal végez társadalmilag hasznos kétkezi munkát, tanai, művelődik, sportol. A haza szeretető, népünk szeretető mindinkább tettekben nyilvá­nul meg. A 48-as, 19-es örök­ség kötelez! Ez az örökség emlékeztető is számunkra. 1848. március 15- ének virága, Kossuth Magyar- országa elbukott. Győzött a reakció túlereje. Am nagyot változott azóta a világ képe. A döntő erőt ma a haladás, a szocializmus erői jelentik. Erősödik s egyre legyőzhetetle- nebbé válik ez az erő! Nép­hadseregünkben, mely a 48— 49-es honvédsereg utóda, a ha­zaszeretet ereje legyőzhetetlen harci erővé vált, A magyar nép ma nincs egyedül sem ha­zája építésében, sem hazája védelmében. Kegyelettel és büszkén emlékezünk 1848 márciusának ifjaira, akiknek álmait mi, a kései unokák valósítjuk meg Számunkra éppúgy, mint an­nak idején az ő számukra nem lehet szebb, megtisztelőbb fel­adat, mint ifjúi lelkesedéssel szolgálni a haza, a dolgozó nép fölemelkedésének ügyét. Szabó György, a KISZ megyei bizottságának agit.-prop. titkára az udvaron. Autók futkároz-1 mák, villamosok csilingelnek a J széles úttesten, a főváros lük-» tető, zajos életét éli. A szem-! közti ház falát állványok bo-| rííják, kőművesek kopácsolnak, J lent gép kavarja_a maltert, es- f. Szombaton nyitja meg kapott a korszerűsített nagyatádi műveüdésí báz (Tudósítónktól.) Több mint egy éve annak, téré itt is eltüntetik a lövedék-|h<^,a. becsapódások nyomait |velodesi Haz főbejárattá ki­. , , , , i akasztották a »Tatarozás miatt A teremben csend volt elzárva« feliratú táblát A So­Horváth Károly. — Foglalkozása? — Orvos. — Ült már börtönben? —• Igen. — Mennyit? — Tizennyolc hónapot. — Miért? bajból. Á második kihallgatást tettek erre rá? Tehát itt bu- fülledt levegő. Hallani lehetett fmogy megyei Tatarozó Válla­megelőző éjszakán reggelig kcrtt le> ezen a Ponton? A táv- a jegyző tollának sercegését. Slat szakemberei március ele- nem feküdt le. Idegesen ro- , feladása óta figyelték? Az elnök gondolkodott A val-fíón fejezték be a munkát A hangáit a szűk cellában. Min- Kinek tűnt fel? lomások alaDián fenv derült |mőszaki átadás " den eshetőségre gondolt, re- “ ^en; F.z, kérem, egy ma- az amerjkai pénzzel fenntar-^s?°mbat01? 1 ménnyel azonban egyik sem gan jellegű távirat nőismerő- kémközpont úiabb mes-*^ak me® isme^ a kecsegtette. Örökre elvesztette somnek, Solti Rózsának küld- terkedéseire- kibontakozott a; otthont a játszmát Ebből a csapdából, tem ®adap^5e• maga meztelenségében mutat-! A Művelődésügyi Miniszté­a |rium hozzájárulásával a csak­jnem egymillió forintos költség­ágéi korszerűsített művelődési amelybe most esett, nincs töb- ~ Solti Rózsa megkapta bé kiút. De Roset megmenti! táviratot. íme! Rosenak vissza kell mennie és Se szabályszerűen kikézbe kozott meg a »Patkány-akció- — Folytatjuk. — után 17-én, órakor nyit- müvelődési házat megyénk szülöttjeiéi, Gábor Andorról nevezik el. A megnyitó tehát egyúttal név­adó ünnepség is lesz. Az ün­nepi beszédet Kovács Ferenc elvtárs, a járási tanács vb-el- nökhelyettese mondja. Az iro­dalmi színpad a névadó mű­veiből összeállított műsorral szerepel. Az est keretében ren­dezik meg a somogyi költők és a nőtanács ankétját is. Ez­után táncmulatság kezdődik. A művelődési ház minden­nap nyitva tart majd, és szám­talan tanulási, szórakozási le­hetőséggel várja látogatóit.

Next

/
Thumbnails
Contents