Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-13 / 60. szám
SOMOGYI NCFIAP 6 Kedd, 1M2, március K. Elhunyt Kunffy Lajos érdemes művész Életének 92. esztendejében hosszú betegség után, március 12-én délelőtt 10 órakor elhunyt Kunffy Lajos festőművész, a magyar képzőművészet nesztora. Emlékezetünkben elevenen él még az ősz mestei mosolygós-komoly vallomása. Szűk körben ünnepelte 88. születésnapját, amikor az őt szeretettel és érdeklődéssel körülvevő ünneplőknek így nyilatkozott: — Ha festek, fiatalnak érzem magamat! Meghatott hallgatás fogadta ezt a vallomást, amit a pillanatok ün- nepisége mondatott ki Kunffy Lajos érdemes művésszel, a magyar festészet nesztoró- ' val. Hallgatást parancsolt a tisztelet, amit annyiszor és annyi szépre, nemesre snom- jas szívben ébresztett föl az idős mester. Bámultuk hihetetlen munkabírását, azt, hogy hajlott korát feledni és feledtetni tudja alkotó erejével. Nem múlhatott el kiállítás, megyénk képzőművészeti életének olyan kimagasló eseménye, ahol ott ne köszönthettük volna őt is. Halálának hírére mély gyász költözött az őt tisztelők szívébe. S amikor búcsúznunk kell Kunffy Lajostól, fa kell idéznünk életútjának azokat a szakaszait, amelyeknek egymásutánjából, küzdelmeiből, kereséséből megszületett az az életmű, amelyre mindannyian úgy tekintünk, hogy az mindannyiunké. Kunffy Lajos 1869-ben született Orcában. Tanulmányai során jogi doktorátust szerzett. Csakhamar Münchenben, majd Párizsban tanul — festeni. Itt ismerte meg Munkácsy Mihályt. Pályatársaival, Glatz Oszkárral és Lyka Károllyal együtt indult el meghódítani a sikert. Hiába adta azonban az első művészi sikereket Kunffy Lajosnak Párizs, a művészet Mekkája, magyar maradt ott is. Mondanivalóját a hazai tájról, a szűkebb hazáról, So- mogyról európai szintűre emelte, akárcsak barátja és kortársa, a somogyi táj másik nagy szülötte, Rippl-Rónai József. Kunffy mesterei Jean Paul, Laurens és Benjámin Constans voltak. Bár hosszú időre jegyezte el magát a francia fővárossal, itt aratta első sikereit, a világháború küszöbén vegleg hazajött, és Budapesten telepedett le. Becsülete és hírneve egyre nőtt. 1925-ben elnyerte az állami Pasztell-díjat, egy évre rá az Aratók című képéért Genre-díjat kapott. A Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban rendezett kiállítások után évről évre jelentkezik a tárlatokon. A harmincas évek elején külföldön is rendezett kiállításokat. Budapesti műtermét 1938-ig tartotta fenn. Ekkor telepedett le véglegesen Somogytúron... Visszavonulása a nagyváros életétől hatalmas termékenységet szabadított fel. Ahogy ezt maga is megállapította, az évek múlásával egyre derűsebbek, színeikben gazdagabbak lették a vásznai. Akik szemtanúi lehettünk Kunffy Lajos művészetének, s akik ezután már hiába tekintünk várakozóan a somogytúri műterem felé, hogy innen mi újat kapunk az élet, a^, ember, a hazai táj dicséreteként, búcsúzásul csak azt ígérhetjük, hogy nagy halottunk örökségét, a gazdag életművet híven megőrizzük, mind a jelen, mind pedig a jövő számára ... L. I. T églások... A GÉPEK behatoltak ugyan a téglaiparba, de az emberi erőre is még szükség van. A vágóautomata mellett ott állnak az elszedők; csilléken tolják el a nyerstéglát; az agyagot kézzel fejtik; talicskán vagy csilién tolják él a kemencébe a megszáradt árut, és égetés ,után emberek hordják ki osnHen. Megannyi izmot feszítő munka. Az itt dolgozókat a múltban nem is nézték embernek. »Téglások« voltak. Fembach Sándor bácsi ezt mondta az akkori rangsorolásról: »A cigány után mi következtünk. De akadt, aki egybe vette őket. Téglás-cigány.« És ahogyan a cigányokat nem fogadta be az a társadalom, a téglásak is kívül rekedtek. Kőröshegy... Ha nagyobb volna a határ, több szőlő teremne, méltán versengene e név Somlóval, Badacsonnyal, Tokajjal. Kiváló bort teremnek az itteni lankák, a falu szélén pedig kiváló tégla »terem«. Két híressége Kőröshegynek. Mindkettő a fold munkását dicséri. Jól számolt az első kőröshegyi téglaégető. Hogy mikar volt, ötven, száz vagy ötszáz éve, azt nem tudni Azok a névtelen emberek, akiket csak »tégjlás«-nak mondtak — hozzáértve a ki nem mondott megvetést —, megteremtették a föld feldolgozásának receptjét Nem tudóso.c, hanem egyszerű emberek kéz- és észjárása kellett ahhoz, hogy a föld különböző rétegeinek összegyúrása és égetése után szilárd építőanyag, az ország egyik legjobb téglája készüljön. A MÚLTBAN egymillió, másfél millió téglát gyártottak itt évente. A kemencét négyszcr-ötször is begyújtották egy-egy esztendőben, de nem az áldomás kedvéért, hanem mert a kézivetés nem adott több téglát. És ha adott volna? Ki vitte volna el? Ma pedig még a javítási időre is alig állhat le a kemencemiumrTánc-, báb- és színjátszó próba bemutató Szombaton délután a Népművelési Tanácsadó módszertani bemutató próbát rendezett a kaposvári járási tánc-, báb- és színjátszó csoportvezetők részére. A próbán meghívottként részt vettek a községi párttitkárok és tanácsi Vezetők is. A Népművelési Tanácsadó munkatársai bemutatták, hogyan kell helyesen, szakszerűen levezetni a művészeti csoportok próbált Az újszerű bemutató a mintegy száz részvevő szerint igen tanulságos volt A jövőben a Latinka Művelődési Ház szakköreinek segítségével járási székhelyeken is rendeznek ilyen bemutatókat. ka. Egy hét alatt körbefut a tűz a kemencében, s évente hat-hat és fél millió tégla kerül ki. Jól megdolgozott föld jól kiégetett, csengő hangú téglája. — A jó tégla titka? — kérdezi vissza a kérdést Dinnyés József. — A munka. így mondta röviden: »A munka.« — Ez a föld — mutatja Földi János gyárvezető —, ez homok, ez agyag, amott fönn a tetőn az fekete föld, ez meg mészkő. Ha nem kellő gondossággal bányásszák, ha nem keverik össze rendesen a rétegek földjét, a prés nem ad szilárd árut. Az elszedőknek vigyázva kell a kocsira rakniuk, nehogy összenyamódjon, és vigyázniuk kell a kamatozóknak, a behordottnak és mindenkinek. A rengeteg kéz, amelyen végigmegy a tégla, mind felelős az áruért És felelősek az égetők is. Földi Lajosné szakmunkásvizsgára készül. Negyedóránként körüljárja x a kemencét, és szenet szór az izzó téglákra. — Látja, itt egészen fehéres a tűz, ide nem szabad sóikat önteni, mert összeolvadnának a téglák. S egy lapát szén három nyílásba is elegendő. Amikor befejezi körútját, leül az ablakhoz, és jegyzetfüzeteket lapoz. — Eddig csak azt tudtam, hogy mikor mit kell tenni. Most azt tanulom, hogy mit miért csinálok. A gyárban családiasán élnek a dolgozók. Szinte vala- mennyiüik itt nőtt föl a téglásházakban. Fernbach Sándor bácsi 1920-ban került ide. Gyerek volt még, de már segítenie kellett szüleinek. 1929-től állandó munkás lett. Nem is dolgozott másutt, csak Kőröshegyen. Ott laktak a téglagyárt házakban. Az ötvenes évek táján házat vettek. Dinnyés József meg húsvétikor ünnepli saját háza elkészültének első évfordulóját. Sebtében fölsorolnak egy sereg nevet, hogy kik építkeztek, kik építenek: Németh László, Szántó László és a többiek. A KEMENCE KÖRNYÉKE, a szárítók a gyártás kezdetét várják. Már érlelődik a kitermelt föld. »Ebből jó tégla lesz« mondják a munkásak, s szétmarzsolnak egy-egy marék földet... Roland Ferenc Egy rendelet margójára Hogy megszűnjön „a szocialista összeköt teles...“ A 15/1956. fXH. 29.) számú kormányrendelet, amely szabályosa a munkaerő-közvetítést, gyakran megszegik a vállalatok. Egy-egy könnyebb állást nem a közvetítő útján, hanem »szocialista öszekötte- tés« révén töltenek be. A közvetítőktől általában csak nehéz fizikai munkára kérnék dolgozókat. Ezt lehetett tapasztalni a többi között a Csurgói Faipart Vállalatnál, a Kaposvárt Épületszerelő Vállalatnál, a Vendéglátó Vállalatnál, az erdőgazdaságnál Az üdülők többségében a nyárt idénydolgozókat szintén baráti kapcsolatok révén állították munkába; Jogosan bántotta ez a munkát kereső emberek igazság- érzetét. Mert így nem a rászorultak, a régóta állásra várók, a nehéz fizikai munkáira alkalmatlanok kaptak elsősorban könnyebb munkát, hanem azok, akik jó összeköttetéssel rendelkeztek. S ez megnehezítette a munkaerő-nyilvántartást is. Képtelenség volt megállapítani, hogy valójában hányán vannak állás nélkül, s Qlijeni i tudni kdL Faliszek etámult. Hogy ez micsoda egyszerű! Hogy ez eddig neki nem jutott eszébe! Hazarohant, vásárolt tíz /f mikor Kékai Ferkónak egy hónap alatt harmadízben volt már háromtalálatosa a lottón, suttogni kezdtek a faluban. Hogy ségi hídmérleget. Szóval zseni, le is nyúlt, de hiába, Faliszek- szelvényt, és ötvenszer bökött, a Kókai Ferkó így, hogy a Kó- csak éppen a lottón nem tu- re fütyült a lottó az összes nye- Aztán várt. Egyre türelmetle- kai Ferkó úgy... Hogy aligha- dott még nyerni egy megvesze- röszámokkal együtt. nebbül. nem van valakije a szerencse- kedett fillért sem, pedig való- f) kkor támadt az az dt- pénteken délelőtt tír ómkor vT'L^nnokTnTJ^k ^ ‘ <-> «?• ^ JfÍT bírtl t^lbboz ve akadt annak, a nézetnék is, resi vágynak. kaival. eavedüllétet fonott emi zsákot amely tudni vélte, hogy Kókai Annál is inkább, mert a kör- Na, beszélt is, csakhogy Kó- beiedug(>tt ’eg^t az öt válasz- térkő magaval az ördöggel nyéken mindenkinek volt már kai a szemebe nevetett mond- ^si malac közül és me a sem cimborái.. Hogy ez a cimbo- legalább egy kéttalálatosa, csak van, hogy nincs őneki semmi- -7,. K házain raság miként termi meg hétről neki, Faliszeknek nem, s ö ma- lyen titka, módszere, kitölti a hétre a szerencse számokat ga sem tudja, mit nem adott szelvényt, ahogy az éppen esze- 77 . . a 11}alct,c mondta, s vagy legalábbis azok közül hár- volna érte, ha egyszer, csak be jut. Kokat kezebe nyomta a sivalmat, azt biztosan senki sem, egyetlenegyszer is megtiszteli — Az lehetetlen — csóválta jószágot. Úgyis megtudta, de hogy megtermi, az legalább egy tízes erejéig a sze- fejét Faliszek, és a töméntelen terul ■ ■ ■ igaz ' tény, és emiatt ménkű nagy rencse. szelvényre gondolt, amelyeken volt az irigység. De nem tisztelte meg. Egy ti- mindmáig hiába kísértette a Kiváltképp Faliszek, ez a zes erejéig sem. szerencsét, negyven év körüli agglegény Pedig - meg kell hagyni - hét múlva megint csak szamokat bemondja a rádió! . ,.yy.9 nyomába szegődött Kokainok, °> he mondta, s az sapadozoct miatta, akiről mind- az úgy erdekeben Faliszek mm- mert hogy egyre biztosabbra VC Is kiviláglott tüstént, máig tartotta magát az a hie- dent megpróbált. Megjátszotta vette: a hétről hétre ismétlődő hogy hiába a tíz szeldelem, hogy minden létező do- életének fontosabb dátumait, háromtalálatok mögött titok vény meg az ötyen bökés! Mert loghoz ért a világon. Tud főz- végigpróbálta a házszámokat, laVPang. Faliszekhez ezúttal is mostoha ni, mosni, hajat vágni; ért a kettévágta Zrínyi kirohanását ~ Idefigyelj, Ferkó — men- volt a szerencse, cipészeihez, szabósághoz, kői- as _ mohácsi vész ideiét evett fotta ezúttal neki. — Van ne- — És te? — nézett kérdőn, tészethez; beszél oroszul, né- . ot választási malacom... idguvadt szemmel Faliszek metül. angolul és arabusul; ko- nyavalyagyokeret es szagolt Ha megmondod, miként csíné- ^ . “Zf 7 nyit valamicskét fűhöz és fá- firnájszt, lefekvés utóm. számolt lód a dolgot, az öt malac kő- ^ra ** most ** nyertei, hoz, valamint az összes szput- százig, majd egészen ezerig, de zül egy a tied! ugye. nyikokhoz; csinál fából vaska- számok helyett szamárral ál- Kókai megint csak nevetett. — Hogyne — vigyorgott rá rikát és lyukas lábasból ben- modott (s ez ráadásul még fa- De aztán feltámadt benne az Kókai —, egy választási mala- zinmotort; épít házat, fest táj- ron is rúgta!), megköpdöste a ördög, és ezt mondta: coí képet; ugrani, futni nála a szelvényt, ráfújt a tolira, visz- — Behunyt szemmel rábökök . . . . . környéken senki jobban nem szatartotta a lélegzetét, és esi- a szelvényre ötször, és az így nem is oanva, nagy tud, s ha kedve támad, hát fél ná't huzatot, sőt a szelvények kiválasztott számokkal ját- a héten elfelejtett lottózni, készei kiemeli helyéből a köz- kitöltése előtt egybe-másba be- sso«,— aöpteí János — Hát... — hangzott a diplomatikus válasz — majd kiderül! Tizenegykor a nyertes i hogy -az üzemeknél, vállalatoknál felszabaduló vagy új munkahelyekre mennyit helyeztek el közülük. A napokban lépett életbe a kormány 3/1962. (II. 22.) számú rendeleté. Eszerint szabálysértést követ el az, aki közvetítés nélkül alkalmaz bárkit olyan munkakörbe, amelyet csak közvetített dolgozóival lehet betölteni. Szabálysértés az is, ha valaiki úgy vesz föl dolgozót, hogy munkaerőigényét előzőleg az illetékes munkaerő-közvetítő irodához nem jelentette be. A szabálysértőket 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatják. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy megszűnjön a protekció, hogy elsősorban a rászoruló emberek kerüljenek adottságuknak megfelelő munkakörbe. Éppen ezért szigorúan meg kell követelni a rendelet megtartását, s erélyesen eljárni a ázabálysértokkel szemben. Véget kell vetni annak az áldatlan állapotnak, hogy egyes vállalatok nem igényeiket, hanem a munkába állítandó személyt (segédmunkást, gépírót vagy adminisztrátort) küldik el a munkaközvetítő irodához. S teszik ezt azzal a nevetséges »indok«-kal, hogy »népgazdasági érdek« fűződik az illető kiközvetítéséhez. E rendelet nyomán Kaposváron is minden bizonnyal megnövekszik majd a munkaerő-közvetítő forgalma. Az irodába viszont alig két-há- rom ember fér be. Nagy szükség lenne arra, hogy a munkaközvetítő megfelelő helyet kapjon. Volna erre mód, csupán a sporttanács és a munkaközvetítő helyiségét kellene föJcserélmi. Sz. L. Megkezdődtek az útépítések 100 millió forint értékű munkát végez az idén a Közúti Üzemi Vállalat. E hónapban megkezdődött a Csokonyavi- sonta—Barcs és a Csurgó—Iha- rosberény közötti út építése. A múlt évről hátramaradt munkáknak is nekifogtak az építők a kaposvár—dombóvári úton. Rövidesen megkezdődik a zamárdi és a polányi út építése is. CSÚCSFORGALOM az élelmiszerboltban. Tömött sorok a pultok előtt. Már az előttem állóra kerülne a sor, amikor a hátam mögött egy bariton gazdája rendelni kezd. Összenézünk, a sorsukra türelmesen várók mind ösz- szenéznek, majd a szatyrokkal vitézül fölszerelt férfiúra. Valaki meg is kockáztatja: — Kérem, ön később jött, nem ön következik! — Az következik, aki nem ér rá! — mondja ő. Na persze... szombatiévén az itt álló nők ötven százaléka munkából jön, attól függetlenül ők »ráérnek«, mert hiszen alig vár rájuk még otthon is valamicske munka.. Öt lábú őz bak A Bukarest melletti Sna- gov erdőben nemrég ötlábú őzbakot terítettek le. Ez a tudományos nyelven »poli- mélion«-nak nevezett jelenség mostanáig még nem fordult elő Romániában. A szépen fejlett 30 kilós őzbak a capreolus-caprea fajtához tartozik. Az őzbak ötödik lábát a két hátulsó lába között meghajlítva hordja. A szakembereknek az a véleményük, hogy a torzsziilött őzbak ötödik végtagja tulajdonképpen az állat ki nem fejlődött ikertestvérének a lába, ami rendkívül ritka jelenség az ehhez a fajtához tartozó állatoknál. Föltételezik, hogy ez az őzbak normális életkort érhetett volna meg, és ötödik végtagja sohasem akadályozta volna m futásban. Ki tehet róla? Fidel Castro Rámában letartóztatták a már nem egészen fiatal, de roppant elegáns Müller- Vannutelli grófnőt, akiről kiderült, hogy nagyarányú kábítószer-csempészést folytat. Amikor tettének okai felől érdeklődtek, a grófnő kijelentette, hogy »mindennek Fidel Castro az oka«. A grófnőnek ugyanis nagy birtokai voltak Kubában, ezeket a forradalmi kormány kisajátította, és ezzel a hölgyet a »tőnk széliére« juttatta. A grófnő úgy segített magán, hogy három ügynökkel kábítószercsem- pész-hálózatot tartott fenn. Egy élelmes szobafestő hagyományos „trükkje" A svédországi Haparanda városkába beköszöntött a tavasz — megérkezett Johan Repo, a Finnországból átszökött szobafestő! Repo 12 esztendő óta minden tavasz- szal úgy oldja meg a hideg évszak okozta munka- nélküliség problémáját, hogy illegálisan átszökik Finnországból Svédországba. Mihelyt megérkezik Haparanda .hatórvároskába, tiltott fiatóratlépésért azonnal följelenti magát a rendőrségen/ háromhavi < börtönbüntetést kap. és kényelmes ellátottságban vészeli át a szakma »nehéz időszakát«. Hálából évről . évre ragyogóan kifesti a > haparamdai börtön falait | Somogyi Néolim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISBIKÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megj^ei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pl» %
