Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

SOMOGYI NÉPLAP SzombA 1962. március Mi Tovább folynak az eviani tárgyalások Párizs (MTI). »Sokat dolgozunk és előre­haladunk« — mindössze ennyit mondottak a francia és az al­gériai miniszterek az Evianban harmadik napja folyó tanács­kozásról, amelynek tartalmát mindkét részről továbbra is titokbán tartják. A megfigyelők véleménye szerint a tárgyalások a napi öt-hat órai ülésezés ellenére valószínűleg a hét végéig sem érnek véget. Mindkét részről arra törekszenek, hogy a Vitás kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül tisztázzák, és alá­írhassák a fegyverszüneti egyezményt. 4z FLN nyilvánosságra horta az eddigi megállapodásokat Az El Muzsáhid, az FLN hi­vatalos lapja pénteki számá­ban részletesen ismerteti a feb­ruári titkos tárgyalásokon lét­rejött megállapodásokat. Han­goztatja, hogy az új algériai állam tel­jesen független és szuve­rén lesz, hadseregének magvát az algériai felsza­badító hadsereg egységei fogják alkotni. Külpolitikai irányát, amely a semlegesség lesz, maga szabja meg. A tárgyalásokon a lap sze­rint nemcsak abban egyeztek meg, hogy a francia katonaság a népszavazás után fokozato­san kiüríti Algériát, hanem a kiürítés ütemtervében is megegyeztek. A francia katonai erők öt éven át használhatnak bizonyos ka­tonai létesítményeket, és 15 évig bérlik a Mens el-Kebir-i támaszpontot. A megállapodás szerint azonban Algéria területe nem szol­gálhat bázisul semmilyen afrikai vagy ■ baráti ország elleni támadáshoz. A fegyverszünet és a függet­len algériai állam létrejötte közötti időszakra vonatkozóan a megállapodás meghatározza az ideiglenes kormány szerepét betöltő végrehajtó hatalom és a francia főkormányzó hatás­körét. Az átmeneti időszak hat hónapig tart. A helyi karhatal­mi erők hatásköre, létszáma még tisztázatlan. »A rend fenntartása az átmeneti idő­szakban — hangoztatja az El Muzsáhid — számunkra döntő fontosságú kérdés. Az algériai nép, az FLN és a felszabadító hadsereg nem tűrheti, hogy azok a franciák, akik kisikla- nak kormányuk ellenőrzése alól, támadást intézzenek az együttműködésre törekvő fegy­vertelen békés algériai lakos­ság ellen.« Tűzharc az algériai felszabadító hadsereg és a francia csapatok között Az elmúlt órák másik figye­lemre méltó eseménye a tuni­szi határ mentén állomásozó francia csapatok és az algériai felszabadító hadsereg egységei közötti összecsapás. Az FLN Pénteken is két ülésen tárgyaltak Evianban EVTAN a szélsőjobboldal! terroristák katonai intézmény ellen követ­_ Az eviani Hotel du Parc-ban ,. ... . , , pénteken folytatódtak a fran- merényletet, cia—algériai tárgyalások. A, • délelőtti ülés után az algériai küldöttek — akárcsak az elő­ző napokon — a szállodában fogyasztották el ebédjüket. A délutáni ülés magyar idő ' szerint 15.00 órakor kezdődött. , Bár a tárgyalások továbbra fe zárt ajtók mögött folynak, nyugati hírügynökségek az ér­tekezlet köreiből szerzett érte- sülőseikre hivatkozva azt jó­solják, hogy a tárgyalások a jövő hét elején eredményesen befejeződnek, és azután napo- . kon belül sor kerülhet a fegy­verszünet megvalósítására. Az UPI tudósítója viszont meg­jegyzi, hogy a legnehezebb kérdi-éket a tárgyalások végső . szakaszára hagyják és ezért az sajtószolgálata, az Algeria Press Service csütörtök esti Je­lentése szerint az algériai fel­szabadító hadsereg csapatai az utóbbi 48 órában támadást in téztek a tunéziai határ hosszá­ban algériai területen levő francia katonai berendezések és egységek ellen. Az algériai francia főparancsnokság ugyancsak jelentést adott ki, amely szerint az algériai csa­patok támadása a határt elzá­ró villamos szogesdrót-akadá- lyok és aknamezők ellen irá­nyult. A tűzharcba francia részről a légierő egységei is beavatkoztak. A harcoknak ha­lálos és sebesült áldozatai van­nak. A Reuter jelentése szerint a határszakaszon, amelyre a támadás összpontosult, francia ejtőernyős és idegenlégiós csa­patok állomásoznak. Algériai részről — mint is­meretes — áz a törekvés, hogy a felszabadító hadsereg tagjai a fegyverszünet megkötése után a Marokkóban és Tuné­ziában tartózkodó algériai me­nekültekkel együtt a legrövi­debb időn belül visszatérjenek Algériába. A francia hadügy­miniszter ezzel szemben a feb­ruári titkos megbeszélések után kijelentette, hogy az al­gériai hadsereg tagjainak visz- szatéréséről nincsen szó, és hogy a határt elzáró berende­zéseket és katonai erőket to­vábbra is fenntartják. Az algériai háború mérlege A francia hadügyminiszté­rium hivatalos jelentést adott ki az algériai háború eddigi mérlegéről. Eszerint 1954 no: vemberétől 1961 végéig 17 250 francia katona esett el Algériá­ban, 51 800 pedig megsebesült. Az algériai felszabadító hadse­reg halottainak számát 141 000 re becsüli a francia jelentés. A statisztika nem szól a pol­gári lakosságot ért veszteségek­ről. Az FLN 1958-ban már egy­millióra becsülte az arab la­kosság halálos áldozatainak számát. """ *1 Ráma (MTI). Pénteken ülést tartott, az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága. Meg­vizsgálta a tagtoborzó kam­pány állását és határozatokat hozott a kommunista sajtóról. Döntés született arról, hogy egyesítik a párt két havi fo­lyóiratát, a Rinascita-t és a Politico ed Economia-t. Az új folyóirat neve Rinascita lesz. Főszerkesztője továbbra is Palmiro Togliatti. Az Unita utolsó pillanatban is támadhat-1 római és milánói nak komoly akadályok. Az AP tudósítója megfigyelőkre hi-* vatkozva hangsúlyozza, hogy; • az algériai—tunéziai határon* ' fellángolt harcök nem befolyá-í solják az eviani tárgyalásokat. | ALGÍR | Párizsban halálra ítélték — t de akkor már Spanyolország- Hírügynökségi jelentése)-f ban volt. A háború utáni Fran- szerint az algériai—tunéziait ciaország legveszélyesebb föld­határon pénteken is folytatód-; alatti szervezetének főnöke, Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése kiadásának főszerkesztőjévé Mario Alica- ta-t, a párt vezetőségének tag­ját nevezték ki. Ezenkívül határozatot hoztak egy kétha- vonként megjelenő ideológiai folyóirat létrehozásájról. A Központi Bizottság végül határozatilag a párt támoga­tásáról biztosította Amisei Michelin-gyár dolgozóit, akik 56 napja harcolnak követelé­seik teljesítéséért. A Közpon­ti Bizottság elhatározta, hogy a párt nevében félmillió lirát ajánl fel a sztrájkoló munká­sok megsegítésére. A Szovjetunió nem tűri az IDK szuverén jogainak megcsorbítását A Pravda cikke a nyugat-berlini kérdésről Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki száma Podkljucsnyiksw cikkét közli a Nyugaton folyó kampány­ról, amely a német békeszer­ződés megkötése és a nyugat- berlini helyzet e szerződés alapján való rendezése ellem irányul. — Egész sor amerikai köz­életi személyiség megn vitat­kozásai azt mutatják —• fejté­geti a cikkíró —, hogy a nyu­gati hatalmak nem a megol­dást sürgető kérdések rende­zésére és mindenekelőtt a má­sodik világháború maradvá­nyainak felszámolására igye­keznek kihasználni az időt. A7. egyetlen probléma, ame­lyen a fejüket törik, az, ho­gyan tehetnék véglegessé Nyugat-Berlin megszállásét. — Azokból a kijelentések­ből, amelyeket Robert Kenne­dy amerikai igazságügy-mi­niszter tett Nyugat-Beriinben, ama következtethetünk, hogy az Egyesült Államot» to­vábbra is fenn akarja tartani az »ellenőrzés nél­küli kapcsolatokat? Nyu- gat-Berlinnel". Mi nem tűrünk el semmiféle korlátozást ebben a vonatko­zásban! — kiáltott fel Ro­bert Kennedy. Ugyanilyen értelemben nyi­latkozott Rusk amerikai • kül- ügyministzer is. Nyugatnémet újságírókkal beszélgetve ■ kije­lentette: »Nincs szándékunk de jure elismerni a kelet-né­metországi rendszert, sőt arra sem látok módot, hogy vala­milyen formában de faeto el­ismerjük e rendszert. Az ame­rikai külügyminiszter szavai­ban újból kifejezésre jutott, hogy a washingtoni kormány­körök nem akarnak szembe­nézni a tényekkel, és ennek megfelelően kialakítani kül­politikájukat. — Figyelmet kelt — foly­tatja a cikkíró —, hogy':j! ki­jelentéseik nyomán az Egyesült Államok új- . bői megkezdte katonai alakulatainak tüntetés- szerű felvonultatását a Berlin—Helmstadt közötti országúton, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén vezet. ‘ —- Nyugaton időnként kü­lönböző tervek születnek a Német Demokratikus Köztár­saság szuverenitásának meg­sértésére. Ha e terveket ma­gánszemélyek készítenék, ak­kor csak nevethetnénk raj­tuk, Csakhogy e terveket fe­lelős állami intézmények dol­gozzák ki, sőt mi több, meg­vizsgálás végett a Szovjetunió elé terjesztik azokat. — E tervek ostobasága szembetűnő. Például napvilá­got látott egy olyan javaslat,' hogy Nyugat-Berlint korridor kösse össze Nyugat-Németor- szággal, és e kondorra nem terjedne ki a Német Demok­ratikus Köztársaság szuvereni­tása. Máskai’ olyan tervvel áll­nak elő, hogy létesítsenek »nemzetközi igazgatást« az NDK szóban forgó köziekedé-. Si útvonalain. Bármit ajánla­nak is az ilyen tervek készí­tői, mindig csak azt dombo­rítják ki, hogy nem akarnak szembenéz­ni az igazsággal, nem akarják elismerni, hogy az NDK ugyanolyan ' teljes jogú szuverén állam, mint minden más állam. — Teljesen világos azoknak Célja, akik nagy garral azt hangoztatják, hogy a nyugati hatalmaknak »joguk van« el­lenőrzés nélkül eljutni Nyu- gat-Beriinbe. Az, aki elis­merné e »jogot«, ezzel azt is elismerné, hogy a. nyugati hatalmaknak »joguk van« láb­bal tiporni a Német Demok­ratikus Köztársaság szuvere­nitását. — Veszedelmes ábrándok világában él az, aki arra szá­mít, hogy az NDK, valamint barátai és szövetségesei ebbe beleegyeznének. A Szovjetunió sohasem lesz hajlandó olyan meg­oldásra, amely a legki­sebb mértékben is csor­bítja a Német Demokra­tikus Köztársaság szuve­rén jogait. A békeszerződés megkötése után a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását fogja gyakorolni a terű létén — szárazon, vízen, levegőben egyaránt — vezető útvonalait fölött. A nyugati hatalmak számára hasznos lenne, ha megértenék és elismernék ezt a tényt. — A szovjet kormány min­den lehetőt megtpsz, hogy’ végre megoldódjék a német békeszerződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet e szerződés alapján váló ren­dezésének kérdése. A Szov­jetunió olyan megegyezésen alapuló megoldást kíván, amely a békeszerződés minden aláírójának javára válik. Ám­de senki se tekintse a Szov­jetunió tárgyalókészségét le­hetőségnek arra, hogy a vég­telenségig halogassák a né­met békeszerződés kérdésének aláírását. A német békesaer. ződés aláírása meg Jog tör. tenni. (MTI) Megalakult a Kubai Egyesült Forradalmi Szervezetek országé s vezetősége Havanna (Prehsa Latina). Havannában hivatalosan be­jelentették, hogy megalakult a Kubai Egyesült Forradalmi Szervezetek (ŐRI) országos ve­zetősége. A vezetőségnek a többi között tagjai: Fidel Castro, Raul Castro, Ernesto Guevara, Osvaldo Dorticos, Bias Roca, Emiliy ^j^gones é$ másÓJc. .................. . A z ŐRI országos Vezetősé­gének létrejötte — hangsú­lyozza a Prensa Latina. — je­lentős lépés afelé, hogy Ku­bában megalakuljon az Egy­séges Szocialista Párt, amely az ország legkiválóbb dolgo­zóit tömöríti. Az ŐRI vezetőinek ülésért elfogadott határdzat egyebek között hangoztatja: "Az ŐRI forradalmi marxista-leninista szervezet. A hubai munkás- osztály és az egész dolgozó nép forradalmi hatalmának megtestesülése. Az ŐRI Irá­nyításában fejeződik ki a for­radalmi erők és a vezetők szoros szövetsége, amely le­hetődé' félte bíStíSgunkban a nagy szöcialista forradalom megvalósítását. Rendkívül fontos’ lépés ez a kubai szo­cialista forradalom egyesült pártjának létrehozása felé, amelynek sorait Kuba legjobb fiai és lányai alkotják majd.« (MTI) Az OAS rinberfület mellékelt egy fenyegető levélhez Párizs Alfred (MTI). Rey, egy asnieres-i (Nanterre) gyermekotthon sza­kácsa, a Francia Kommunista Párt tagja, aki a háború alatt az ellenállók soraiban har­colt, fenyegető levelet kapott Sálán, a „titokzatos főnök" | máját. Franciaországban ♦ az első ilyen eset. A 4<*r.vt tak a harcok. Az algériai fel-1 szabadító hadsereg ütegei is­mét ágyúzták a francia erődö-j két, hajnalban pedig francia) vadászrepülőgépek rakéta­ágyúkkal támadták a tunéziai j határ közelében levő algériai: állásokat. Algéria nagyobb városaiban) újabb gyilkos merényleteket) forma szerint élet-halálra ke­resik — de egy amerikai tele­víziós riporter akadálytalanul interjút készít vele »valahol Algériában«. Mellén nyolc sor­ban ülnek a kitüntetések, de emberei plasztikbombákkal százakat gyilkolnak meg. Ki ez a Raoul Sálán? Hogyan lett az indokínai és az algériai fran­cia csapatok egykori főparancs­nokából földalatti fasiszta követtek el az OAS terroristái.; puCC^vezér?" A déli órákig hat halálos ésj Algírban vagyunk. A ragyo­! gó, fehér parancsnoksági épü- • let egyik ablakán valaki belő > — a szomszéd ház tetejéről, : tankelhárító kézi* fegyverrel. több sebesült áldozatot jelen tettek Algírból, Oranból és Blidából. A kora délutáni órákban plasztikbomba rob­bant Algír központi laktanya-j R(xUer őrnagy szárnysegéd jának egyik mosdójában. Egyjmeghaj gálán tábornok, aki­gyalogos katona eletet vesztet-j nek a ]övést szánták néhány te, két másik súlyosan megse-J másodperccel később lé aszo_ besult. Ez a második eset, hogy; b^ba ♦ Mindez öt évvel ezelőtt tör- I tént. A lövést az ultrák, az ; OAS emberei küldték. Az a | szervezet és politikai csoport. | amely Algériát gyarmati sor­it ban akarja tartani. Salant »túl ; demokratának«, »túl puhának« Hetet és fémcsiszolást filial a VASIPARI KTSZ Kaposvár, ItorZB-tiyi n. 31. ez. alatti Gyermekkocsi ké­szítő és -javító részlege. _____________________________________(8>) i tartották sut arabok «Ueot há­borúban. Sőt árulónak. Tragi­komikus fordulata a sorsnak, hogy Philippe Castille, aki a lövést irányította, 1961-ben Párizsban Sálán megbízott iá­ként a plasztikrobban táscA** szervezte. Tehát: újabb kérdő­jelbe ütközünk. Hogyan ka­nyarodott idáig az extábornok, akit a nyugati újságok »a ti­tokzatos« jelzővel illetnek? Pedig nem is olyan titokza­tos. Múltjában nem egy ha­sonló kanyart találhatunk. A második világháború előtt a hadsereg titkosszolgálatának ‘magas rangú tisztje, s mint ilyen az olaszok abesszíniái hadjáratánál találkozhattunk vele, ahol a Temps című lap tudósítójának álcázva figyeli az eseményeket. Kitör a háború, ás Sálán a Hitler-párti francia bábkormány oldalán áll: lövet az angol és a De Gaulle-ista francia csapatokra. De változ­nak az idők; 1943-ban már lát­ja, hogy rossz oldalhoz csatla­kozott, gyorsan irányt váltéz- tat, s a Szövetséges egységek­kel vonul be Dél-Németország- ba. Filmszerű gyorsasággal per­getjük a továbbiakat. Parancs­nok iesz az indokínai dzsungel­győzelme után Algériába ke­rül. 1957-ben az ultrák célpont­ja, egy évvel később, amikor De Gaulle éppen az algériai fasiszták fölkelésének segítsé­gével kerül hatalomra, Sálán ezt kiáltja: »Vive DeGáUlle« — Éljen De Gaulle! Ekkor még kettős játékot játszik. Nem telik el azonban hosszú idő, összeütközik a két hatalmi elképzelés: az ultráké, akik a régi gyarmatosító rend­szert szeretnék megtartani' és De Gaulle-é, aki látja, hogy fordul a világ, s új módszerek­kel kellene megőrizni az afri­kai befolyás maradványait. Sá­lán az algíri Fórumon áll és szónokol. Válaszul a tömeg — a gyarmatokon élő fehér tele­pesekből rekrutálódott néhány ezer ember — ezt üvölti: »Akasztófára De Gaulle-lal!« Franciaországban nincs e szó­noklatnak visszhangja. Fran­ciaországban a tömegek szem­ben állnak a fasizmussal. Itt­hon csak földalatti plasztikő­rökre futja. Uralomra kerülése után De Gaulle még így ír Sátoriról: »Meghitt barátom.« Nem sok­kal később azonban hazaren­deli Algériából, s alacsonyabb hátafuban, majd a vietoanúa*4*eae<tiasba teas. Két dudás egy az OAS-tól. A levélborítékban egy levágott emberi fül volt. »Ez már nem hall többé! Ütött a leszámolás órája« — írták a fasiszták fenyegető le­velükben. Az OAS banditái Algériá­ban régóta alkalmazzák a fe- . nyegetésnek ezt a barbár foir- — ’ — ez fenyege­tő levél nagy felháborodást keltett Asniares-beri. A lakos- ; ság heves tüntetést rendezett csárdában nem fér meg; azt az OAS ellen. előkelő St. Cyr-i katonaiskola ♦ ----------------------—--------------­k ét egykori növendéke — De; ,. Gaulle és Sálán — szakítanak.; HOQYOH IHUlOulH GriSIII SZIVE Kirobban a második algériai; 1 ' fasiszta puccs. Sálán és több; más magas rangú katonatiszt; ellen per kezdődik Párizsban, | de a vádlott tábornok háború-1 tatlanul Spanyolországba szök-1 hét. Nevet a világ: a francia; versenyzés közben? Szenzációs kísérlet a Szovjetunióban Szverdlovszk (TASZSZ). . , ................., , , , t A Szovjetunió népei len h adseregügyi miniszter írásban; rtakiddj4™ik gyotskorcso- hazarendeli Salant! A meghívó* versJnyét töbtizezer fő­természetesen papírkosárba | yyi közönség nézte végig, de hogy kerül, de megindul a plasztik-) bomba-robbantások szinte vég-; senki sem vette éstffe, telén sorozata. Aki még nem j Jevgeíiyij Grisin, a kiváló rá­ismerte volna, megismerheti 1 vidlávú versenyző miniatűr falakra mázolva s vérrel írva \rádiúadóval futotta, az 500 mé- e három betűt: OAS. »Organ!-. amelyet 41,4 mp­sation de 1 Armee Seerete«, |1 res la y vagyis: a Titkos Hadsereg; col nyert meg. Szervezete. ; A kis rádióadó az éterbe su­Az algériai béke kialakulását^QároztQ. a sportolj futás köt­sz OAS nem tudja megakadá- . beni szívműködését. A rádiá- lyozni, de bajokat, bonyodal-1 kardiográf jeleket Speciális ké­meket emberhalált még okoz-\szülékkel vették fei a szparta­hat. Sálán nem jelentős poli-t.............. , , t ikus, s nem komoly ellenfél. lklad ügyeletes’ főorvosán ■ c ami ereje mégis van,^ az á ha»;szobájában. A kísérletet tóságok elnéző gyengeségében; amely az első ilyen próbálko- rejlik. ­tzás volt a világon — szverd- Egy mindenesetre biztos: Sa- \ lnvszki sportorvosi rendelőin- lan — ugyanúgy, mint 1 !MC !. r t tezet rádió elektponikai labm — most ú> rossz lóra tett jratóriuma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents