Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-08 / 56. szám
’V — . . Mpo s^ FTLíÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA: 50 FILLÉR SomogyiMéalaa AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA c XIX. ÉVFOLYAM 56. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁRCIUS 8. Mai számunk tartalmából: Istvándi tapasztalatok és tanulságok (3. o.) Változik az élet a cigánytelepen (5. o.) Legyőzhetjük-e az időt? (6. o.) ♦ j cÁ mlniy aA'Vzőn tpal ♦ | minden év március 8-án nagy nemzetközi seregszemlén ♦ í tesznek hitet a nők egyenjogúsága, békeszeretete és a ♦ ♦ fegyver nélküli miág megteremtése mellett. Bármi a vallá♦ • > . • ’ i , ...... ' ’. J—- " i v' ♦ suk, bármilyen a világnézetük, bármilyen színű is a bő- I rük. és bárhol van is hazájuk, a legnemesebb nemzetközi♦ ség fogja őket egybe közös nagy céljaik érdekében. Első I képünk azt ábrázolja, hogy a batusoföldi Mpho Mpele fia- i tál lányt mily szeretettel oktatja rádiószakmunkára a braí tislaoai Tesla gyár egyik munkásnője. Második képünkön ♦ ♦ az egyenjogú szovjet nők egy jellegzetes képviselője szereppel: Nuszka Narzulieva, aki tagja a tadzsik legfelső ta- j nácsnah és egyben a Kommunizmus állami gazdaság ki- í váló gyapotkombájn-vezetője. A szovjet nők előtt ki-vétel i nélkül minden pálya, hivatás, tisztség szabad, s ez példa- : mutató az egész világnak, Felszólalások az SZKP KB Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága plénumának szerdai ülésén az első felszólaló Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. A mezőgazdaságnak épp olyan lehetőségei vannak a fejlődésre, mint az iparnak. A kolhozok nagy közös gazdaságok, amelyek kiterjedt földterületekkel, jó gépi felszereléssel, szakképzett dolgozókkal rendelkeznek, és így megvan minden lehetőségük arra, hogy ipari alapon szervezzék meg a mezőgazdaságot — hangsúlyozza a szónok. » Pjotr Abraszimov, az SZKP szmolenszki területi bizottságának első titkára megállapította, hogy a plenum a tavaszi vetést megelőző napokban ült össze. A tavaszi vetés most a füves vetésforgóról való lemondás, a kapásnövények termelésére áttérés jegyében folyik majd le. Ez gyökeres fordulat lesz a földművelésiben, Ivan Kebin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a köztársaság szövetkezeti és állami gazdaságai már 1965-ben több húst termelnék majd a második szakaszban elérendő színvonalnál, amely száz mázsa hús minden száz hektár szántóföldre. A köztársaságban már most is vannak olyan gazdaságok, amelyek elérték a harmadik legmagasabb szakaszt. Így például a Leninről elnevezett állami gazdaságban száz hektár szántóföldre 150 mázsa hústermelés jut. A szónok ezután támogatta Hruscsovnak azt a javaslatát, hogy létesítsenek kolhoz-szov- hoz igazgatóságokat és termelési bizottságokat a mezőgazdaság irányítására. Emellett rámutatott arra, hogy Észtország viszonyainak megfelelően nem körzetközi, hanem körzeti igazgatóságokat kell létesíteni. A plénum részvevői nagy tetszéssel hallgatták meg Konsztantyin Szkrjabinnak, a legidősebb szovjet helmintoló- gus tudósnak a felszólalását. A 83 éves akadémikus arról beszélt, hogy a tehetséges fiatalokat be kell vonni a tudományos munkába, majd elmondta, a szovjet tudósok olyan hatásos gyógyászati és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, hogy általános alkalmazásuk esetén 1965-re a Szovjetunió területén teljesen meg lehet szüntetni a négy leginkább káros giliszta-fájta okozta ártalmakat, Hatékony módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével 3—4 év leforgása alatt minden juhot meg lehet szabadítani a kergekórtól. Pavel Kucsumov, a »Szojuz- szelhoztechnika« országos mezőgazdasági gépkereskedelmi egyesülés elnöke közölte, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után nagyarányú munkát végeztek a mezőgazdaság gépi felszerelésének felújítására. A szovjet ipar jelenleg több mint ötszáz féle gépet és készüléket gyárt a mezőgazdaság részére. A »Szojuzszelhoztechniká«-t egy évvel ezelőtt létesítették, feladata a mezőgazdaság műszaki vonatkozásainak ápolása, a mezőgazdaság technikai ellátottságának biztosítása, a legjobb gépkezelők tapasztalatainak általánosítása és elterjesztése. A gépkereskedelmi egyesülésnek a Szovjetunióban jelenleg 2800 részlege és mintegy 3800 javítóműhelye működik. A szervezet azonkívül helyi szerves-ásványi műtrágya készítésével is foglalkozik és segítséget nyújt a gazdaságoknak a munkaigényes folyamatok gépesítésében és a villamosításban. Kucsumov ugyanakkor rámutatott arra is, hogy előfordulnak még hiányosságok a mezőgazdasági gépek javításának szervezésében, például túl sokba kerülnek az ilyen javítások. Fokozni kell az olyan pót- alkatrészek gyártását, amelyekből egyelőre még nincs elegendő. A plenum bizottságot alakított, amely Nyikita Hruscsov elnöklete alatt kidolgozza a plenum e kérdésre vonatkozó határozattervezetét. Georgij Vorobjov, a krasz- nodári határterület pártbizottságának első titkára felszólalásában kijelentette, hogy a kuÜnnepi nőgyűlés a Csiky Gergely Színházban A megyei és városi nőtanács a nemzetközi nőnap alkalmából tegnap este ünnepi nőgyűlést rendezett a Csiky Gergely Színházban. A nézőtér széksoraiban a megye üzemeinek, hivatalainak és termelőszövetkezeteinek kiváló nődolgozói, a nőtanácsok és -bizottságok aktívái foglaltak helyet Az elnökségben ültek Szirmai Jenő, a megyei pártbizott-. ság első titkára, dr. László István, a megyei tanács elnöke, Horváth Sándomé, a nőtanács megyei elnökségének titkára, dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára, a városi pártbizottság, a városi tanács és a nőtanácsok képviselői. A gyűlést dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Bodo- rtyi Pálné elvtársnőnek, a nagy-budapesti nőtanács titkárának, a gyűlés szónokának. — ötvenkét éve szerte a világon minden országban ünnepelnek a nők ezen a napon — kezdte beszédét a szónok, majd így folytatta: — A nők az első kongresszus óta kitartó harcot folytatnak az egyenjogúságért. A mi hazánkban a szabadság meghozta az egyenjogúságot is. Mi aaért jövünk ezen a napon évről évre ösz- sze, hogy mindig meghatározzuk legfontosabb feladatainkat. Az egész ország számol a mi erőnkkel, hiszen az édesanyák és a nők nagy erőt képviselnek. Ezután arról beszélt, hogy még mindig sok olyan ország van, ahol a nők csak titokban ünnepelhetnek ezen a napom. Algériában és még több helyen hosszú idő óta folyik már a harc a szabadságért, és a nők ott harcolnak a férfiak melfett. Megemlítette Kuba példáját is, ahol a nők az első hívó szóra jelentkeztek hazájuk megvédésére. — A második ötéves terv nálunk is hatalmas távlatait nyitja meg a fejlődésnek. Ennek sikeres végrehajtásában a nőkre is nagy feladat hárul. Valamennyi nődolgozónak kötelessége e magasztos cél érdekében legjobb tudása szerint munkálkodni — fejezte be beszédét Bodonyi Pálné. Ezt követően a nagygyűlés részvevői állást foglaltak az emberiséget legjobban érdeklő probléma, a leszerelés megoldása érdekében. Az ünnepi nagygyűlés után a színház művészei részletekét mutattak be Puccini Pillangó- kisassaony című operájából. plénumának szerdai ülésén bányvidéki szövetkezetek és állami gazdaságok már a közeljövőben évi egymilliárd púdra tudják emelni a kukoricatermelést, s ebből 400 millió pudot az államnak adnak majd el. Ez a vidék az Oroszországi Föderáció leghatalmasabb szemes termény termesztő területe. Grigori Abramov, a párt moszkvai területi bizottságának első titkára kijelentette, hogy teljesen beváltak a Moszkva környéki szakosított gazdaságok, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának 1958 novemberi határozata után alakítottak meg. Ezek eredményes tevékenysége megoldotta a Szovjetunió fővárosának zöldségfélékkel, tejjel és egyéb termékekkel való ellátását. Alekszej Skolnyikov, a vol- gográdi területi pártbizottság első titkára beszélt arról a sikeres harcról, amelyet a Volga- vidéken kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett vívnak az állandó jó terméseredményekért Elmondotta, hogy ebben az évben 240—250 millió púd szemes kukoricát akarnak betakarítani, ami teljes mértékben fedezi a terület lakosságának szükségleteit, és sok millió púd szemes terményt adnak majd el az államnak. Georgij Nalivajko. az altáji mezőgazdasági tudományos kutatóintézet igazgatója kijelentette: meg kell szüntetni a mezőgazdasággal foglalkozó tudományos kutatóintézetek és kísérleti állomások munkájának elszigeteltségét. A mezőgazdasági minisztériumnak és az országos mezőgazdasági akadémiának össze kell hangolnia a mezőgazdasági tudomány erőfeszítéseit. Alekszandr Muriszev, a kuj- bisevi területi pártbizottság első titkára azt javasolta, hogy vegyék elő azt a grandiózus tervet, amely a Volga-vidék 4 300 000 hektárnyi aszályos területének öntözését tűzte ki célul. Pjotr Seleszt, a kijevi területi pártbizottság első titkára kijelentette: mihelyt határozatot hoznak a termelési igazgatóság új szerveinek megalakításáról, a legrövidebb idő alatt végre tudják hajtani az átszervezést a területen, hogy az új szervek biztosítani tudják a tavaszi vetés idejekorán történő elvégzését. A szerdai ülésen felszólalt még Zijo Nurijev, a baskír területi pártbizottság első titkára, Zahar Gluhov, a marjinsz- ki kerületi pártbizottság titkára, Fihrat Tabejev, a tatár területi pártbizottság első titkára, Fjodor Gorjacsev, a novo- szibirezki területi pártbizottság első titkára, Alekszej Siba- jev, a szaratovi területi párt- bizottság első titkára. A plenum szerkesztőbizottságot választott az ülésszak okmányainak kidolgozására. A szerkesztőbizottság elnöke N. Sz. Hruscsov lett. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma csütörtökön — magyar idő szerint reggel nyolc órakor — folytatja munkáját. Károlyi Mihály hamvait Károlyi Mihály hamvaival a különrepülőgép szerdán este Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Szakosíts Árpád, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Darvas József országgyűlési képviselő, a Magyar Írók Szövetségiének elnö* * ke és a Minisztertanács által a temetés megrendezésére kiküldött bizottság több más tagja. A kü lönrepü 1 őgépen Budapestre hozták Károlyi Ádám- nak, Károlyi Mihály fiának hamvait is. A koporsókat rendőrmotoros díszkísérettel a Ke- rep>esi-temető halottasházába szállították. i Károlyi Mihály temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Károlyi Mihály életrajza Károlyi Mihály 1875. március 4-én született Budapesten. Középiskolai és egyetemi tanulmányait is a fővárosban végezte. 1906-ban a 48-as függetlenségi párt országgyűlési képviselőjévé választották, 1910- ben ismét képviselő lett. Már ebben az időben szem- befordult az osztrák-magyar monarchia hivatalos politikájával, s harcolt a demokratikus reformokért, így az általános választójog bevezetéséért is. A világháború ideje alatt — az úgynevezett Károlyi-párt vezetőjeként — harcolt a militarista Németországgal való szövetség ellen, síkraszállt a békéért, Magyarország függetlenségéért és demokratikus átalakításáért. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom idején a nemzeti tanács elnöke, majd miniszterelnöke lett. Az ő miniszterelnöksége idején, 1918. november 16-án kiáltották ki a köztársaságot. 1919. január 11-én köztársasági elnök lett. 1919 februárjában kápolnai hitbizományi birtokán megkezdte a földosztást. 1919. március 21-én — látva, hogy a polgári köztársaság a társadalom előtt álló feladatok megoldására nem képes — lemondott. A Magyar Tanács- köztársaság tevékenységét növekvő rokonszenwel kísérte. 1919-től 1946-ig emigrációban élt. Az ellenforradalmat mélységesen elítélte és éles harcot folytatott a Horthy-rendszer ellen. Az ellenforradalmi rendszer hazaárulónak bélyegezte, s birtokait elkobozta. Emigrációs évei ^Jutt a legszorosabban együttműködött a kommunista mozgalommal, s kiemelkedő szerepe volt a nemzetközi imperialistaellenes megmozdulásokban. 1943-ban Angliában az ott megalakult antifasiszta demokratikus Ma- gyarországért-mozgalom elnökévé választották. Károlyi programja: radikális földreform, szakítás a németbarát külpolitikával, szoros barátság a Szovjetunióval, a fasizmusellenes koalícióval, megbékélés és baráti együttműködés a szomszéd államokkal. A felszabadulás után hazatért, Az országgyűlés 1946-ban törvénybe iktatta Károlyi Mihály érdemeit. 1947-től 1949-ben történt lemondásáig Magyarország párizsi követe volt Élete utolsó éveit Franciaországban töltötte, s a szocializmust építő Magyar Népköztársaságnak mindvégig hű harcosa volt. 1955-ben halt meg, hamvai eddig Angliában nyugodtak. (MTI)
