Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
▼asámap, 1962. március 4, 3 SOMOGYI Szenvedélye a méhészkedés' Párton kívüli a marcali Nyolc éve méhészkedik Oel- ler Mátyás csökölyi asztalos Egy családdal kezdte, ma 29 méhcsaládja van. Napi munkája mellett szinte szenvedélyévé vált a méhészkedés. Négy éve tagja a kaposvári méhészcsoportnak. A télen szorgalmasan végighallgatta a szakcsoport előadásait, nem restellt beutazni Kaposvárra.. — Ha eljön az akácvirágzés ideje, a május, a méhésznek percnyi nyugta sincs. Mindig ilyenkor, szoktam kivenni a szabadságomat is — mondja. / r utasítónktól.) taposván iárás termelőszövetkezetei igen nagy gondot fordítanak a rét- és legelőgazdálkodásra. Az egyéb ápolási munkák mellett az elmúlt években kisebb területeken kísérletképpen műtrágyát is szórtak ki, s ennek eredmör képpen 20—30 százé!ókkal több fű termett. Ezért az idén nagy— Hogyan fizetett a méhészet a múlt évben? — Tavaly rossz volt a termés, a 18 család alig három és fél mázsa mézet adott. Az esős, tavaszi időjárás nem kedvezett a nektárképződésnek. Talán az idén jobban sikerül. Még nincs itt a tavasz, de a méhész ilyenkor sem unatkozik, felkészül a közelgő évszak fogadására: kaptárakat, kereteket készít, a lépet osztja egyenlő darabokra, hogy zavartalanul kezdhessen majd munkához. a Győzelem több mint 800, a kadarkúti Szabadság Termelő- szövetkezet majdnem 600 hold legelőjén végzi ed a műtrágyázást. így az évről évre növekvő közös állatállományt korábban és hosszabb ideig tarthatják legelőn. A falusi pártszervezetek mellett működő párton kívüli aktívacsoportok kiépítése óta éviről évre rendszeresen megtartjuk a párton kívüli aktívák járási értekezletét Legutóbb január 29-én karült sor erre. A tanácskozáson 140-en vettek részt, a párton kívüli aktíváknak csaknem 20 százaléka. Az értekezlet idejének meghatározásakor, a meghívók szétküldésekor még nem gondoltunk arra, hogy a szokatlan anyhe napokat a hónap végén hirtelen zord, hideg napok vállják föl. A tanácskozás reggelén tanakodtunk is erről. Ugyanis attól tartottunk, hogy a kedvezőtlen időjárás meg a túlzsúfoltsággal küzdő autóbuszközlekedés miatt sokan távol maradnak. Meglepetésünkre azonban csak néhány ember hiányzott a meghívottak közül, olyanok, akik nem fértek fel az autóbuszra. A járási pártbizottság egyik munkatársa meg is jegyezte: »Erre nem gondoltam!« Véleményét többen osztottuk. Hála pártunk céltudatos marxista— leninista politikájának, hasonló meglepetések más esetekben is énnek bennünket, amikor a tömegek aktivizálásáról, a közügyek intézésébe való fokozottabb bevonásáról van szó. Igen elgondolkoztató tanulságokat kell levonnunk ebből: még merészebben kell kezdeményeznünk, bátrabban keU támaszkodnunk a pdr- tonkíviUiek különböző rétegeire. Bízzunk a tömegek alkotó erejében és abban, hogy rajtunk, kommunistákon kívül nagyon sokan vannak és napról napra többen lesznek olyanok, akik helyesen értelmezik az eseményeket, és a párt hívó szavára — a párttagokkal együtt — közös céljaink megvalósításáért, ha kell, áldozatokat is tudnak hozni. Következtetésként: ha megértjük és lehetőleg ferdítéstől mentesen alkalmazzuk pártunk politikáját a szocialista falu építésében, akkor képletesen szólva nincs az a téli zord idő vagy nyári hőség, amely kikezdhetné a párt és a tömegek kapcsolatát. Az értekezleten népgazdaságunk második ötéves tervéről, ezen belül részletesebben a járás mezőgazdaságának ötéves fejlesztési tervéről és egyéb időszerű kérdésekről tájékoztattuk a részvevőket Tanácskozásunk minden felszólalója egyetértett ötéves tervünk merész, de megvalósítható célkitűzéseivel, melyeket a növénytermelésben, az állattenyésztésben és az áruértékesítésben kívánunk megvalósítani. Szinte minden hozzászólásból az eredményesebb termelésre váló törekvés, a közösség ügye iránti felelősségérzet csendült ki. Ennek adott hangot Miklai Ferdinánd, a so- mogyszentpáli termelőszövetkezet állattenyésztési brigád- vezetője, amikor szenvedélyes szavakkal ismertette állattenyésztésük helyzetét és azokat a gátló körülményeket, amelyek fékezik a jövedelmező állattenyésztés kialakítását. Mintha csak neki szánta volna hozzászólását Fóró László, a kéthélyi termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője, aki az állattenyésztés fejlesztésében elért eredményeikről beszélt Elmondotta, hogyan sikerült szarvasmarha-állományukat, különösen tehenészetüket a járás legjobb tehenészetévé fejleszteni. Szabó Lajosáé növénytermesztési munkacsapat-vezető a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztéséről, az ösztönző munkadíjazási formák bevezetéséről, a szó és a tett egységének jelentőségéről szólott Ez a tanácskozás is tükrözte azt a fejlődést amely a párton kívüli aktívacsoportok kiépítése óta végbement Több mint 3 ezer hold legelőt műtrágyáznak a kaposvári járásban arányú műtrágyázást végeznek a legelőkön. Több mint 30 v; gon nitrogénműtrágyát tart iékoltak erre a célra, sezes ben a napokban szórják ki a legelőkre. Egy-egy holdra átlagosan 100 kilogrammot használnak fel, s így több mint 3 *aer hold legelő fűhozamát (évelhetik 20—30 százalékkal. A nagybajomi Zöldmező AZ ATOMENERGIA ÉS A TALAJJAVÍTÁS belorusz tudósok a radioaktív Kisugárzás felhasználásával új árufajtát termesztettek ki, amely hektáronként több mint 50 mázsát fizet, nem dől meg a csapadékban rendkívül gazdag földeken, nem ártanak neki a kártevők és a betegségek« Ugyanezen a módon új , búza-, kukorica- és más olyaar nö- eSvényfajtókat termesztenek ki, melyek a lecsapolt mocsaras területeken jó termést ígérnek« — Kutatásainkban széleskörűen felhasználjuk az atomot — jelentette ki Vaszilij Zubec, a beloruszai talajjavítási és vízgazdálkodási intézet igazgatója. — Radioaktív izotópok segítségével tanulmányozzuk a talajvizek áramlásának útjait és a talaj kapilláris nedvességáteresztő képességét; radioaktív izotópok segítségével állapítjuk meg a műtrágya legeredményesebb adagolását. A talajjavítási kutatások nagy jelentőségűek Beloruszia szempontjából, ahol a legközelebbi 20 esztendőben 4,5—5 millió hektárnyi mocsaras földet kell lecsapolni. ÓNOD VÁRI MIKLÓS: (53) cA $áifqa dosszié j» Akkor én juttatlak bör- «dnbe! * István felpattant a székről, de Horváth megragadta a vállát és visszaültette. — Segítened kell, megértetted?! Az életünk múlik ezen. Az én életem, meg a tiéd is. És segíteni is fogsz! Kényszerí- telek. — Hogyan? — így! Indulatosan, hirtelen az asztalra tette és bekapcsolta a kis magnetofont. István reszketve Ifmerte fel saját hangját. — Te magad vagy az oka, fogy így bánok veled! Mit gondolsz, ezért... ezért... nem csuknak börtönbe?!... A fiú arcán és homlokán itezadságcseppek gyöngyöztek. Fölismerte, hogy kelepcébe esett. Rémülten, bugyborékolta törtek elő belőle a szavak. Hát ezért... erre kellet— Igen! Arra, hogy segíts nekem. Mit gondolsz, te szamár, miért pénzeltelek, miért fizettelek? A pénzem kellett? Már ezer forinttal tartozol, napokon át rád költöttem másik ezret. Azt hitted, hogy szenvedélyből vagy szórakozásból tettem? Akkor jó voltam neked? Most, amikor én kérek tőled, Megtagadod? Ez a becsület?... István elpirult. Torkát szorongatta a félelem és a szégyenkezés. Rájött, hogy kiszolgáltatta magát, meg kell aláz- kodnia, ha szabadulni akar, és ez majdnem könnyeke* csalt szemébe. — Megpróbálom ... esetleg... Meddig maradsz még Erdőslakon? — Nem sokáig. Hamarosan el kell utaznom. — De hát ez... veszedelmes. — Veszedelmes! Mitől félsz? Amikor a toronyba fölmentéi, és leggéppisztoly óztál egy orosz katonát, az nem volt veszedelmes? — Nem mondtam komolyan. Horváth a vállát vonta. Nem bírta türtőztetni magát. — Mit érdekel az engem! Mondtad, érted? S ez most itt van a magnetofonszalagon. Itt van a többi is, amit máskor mondtál. Minden szavadat leforgatom, ha akarod. S... leforgathatják, mint ahogy le is forgatják a rendőrségen is. De én a javadat akarom. Nem azért vettem magnetofonszalagra a szavaidat, hogy elgáncsoljalak, hanem hogy magamhoz láncoljalak. Megszerzed az adatokat, végrehajtjuk a kísérletet, és elfelejtjük ezt a kellemetlen epizódot. Gondolkozz, te szamár! Látod: a kezemben vagy, akármikor ösz- szeroppanthatlak. Mondhatnám hát, hogy a hallgatás fejéiben szerezd meg a tervrajzot, és nem kapsz semmit, csak esetleg... ezt a magnetofonszalagot, de én pénz* is adok. Tízezrét kapsz előlegbe. Akár holnap ... Amikor a tervrajzot hozod. A többit, ha befejeztük a kísérletet Gazdag ember lehetsz, megalapozhatod a jö- vődet, pénz, nő, ital, autó, külföldi utazások, minden a tied lehet: egy kis izgalom, egy kis ügyesség, és máris zsebedben a pénz. István elszántan tiltakozott: — Nézd, Zoltán ... én akkor sem... nem akarom ezt a dolgot Az orvos hangja keményen, ellenségesen csengett — Mit nem akarsz? — Nem akarom ezt a vállalkozást Veszélyes. A műanyagot szívesen befalazom. Holnap, ma ... amikor kívánod, de a tervrajzot nem tudom megszerezni. A gyáregység irodájába nekem nincs bejárásom. Meg... ellopni ... István bármennyire reszketett is elhatározta, hogy a végsőkig fog egyezkedni. Hátha ... hátha találnak valami megoldást. — Néad — mondta és a hangja elszánt volt —, tudom, hogy megfogtál, a kezedben vagyok. Nagy szamár voltam. Azt is tudom, hogy tartozom neked, haszontalan ivó vagyok, de lopni nem tudok, becsületesség még van bennem... Horváthot meglepték e szavak. Indulatosan válaszolt. — Becsületesség! Ugyan, hagyd már ezeket az üres frázisokat. Becsületesség! Mit emlegeted, mint a szűz lány, aki drágábban akarja eladni magát. Különben is... megígérted, hogy segítesz, és ha tudni akarod, azt is magnetofonszalagra rögzítettem. Akaratlanul is szavadat adtad, hogy végigcsinálod ezt a munkát. Te beszélsz hát becsületességről, akinek egyik percről a másikra nem ér egy rozsdás garast a szava. Ha tudom, hogy ilyen gyámoltalan vagy, hozzá sem kezdek. A pénz jó volt, s jó lenne a többi is. De munka nélkül. Gyáva! — Visszaadom a. pénzed. — Vissza? Mikor? És ha azt mondom, hogy add vissza azonnal? Ügy bizony, Simon úr! Add meg az ezer forintomat, mert sürgős dolgom van. Be kell mennem a rendőrségre ezzel a magnetofonszalaggal. Rendőr elvtársak! Nem szép dolog az árulkodás, de én leleplezek maguk előtt egy ellenforradalmárt ... — Ezt nem teheted! — Tehát? — Jó. Elhozom, ha beleszakadok is, megszerzőm. , u ííőiy tatjuké aktívahálásat járásban Alig több mint két esztendeje kezdtünk hozzá a falusi pártszervezetek melletti párton kívüli aktívahálózat kialakításához Akkor még nem gondoltunk aura, hogy szövetkezeti útra lépett falvainkíban a pártszervezetek tömegkapcsolatának ez az új formája állandósul, s hogy a falusi pártélet nélkülözhetetlen elemévé válik. 1959 végén falusi pártszervezeteinkre nehéz feladat várt. A járás 17 községében az első zárszámadásra készültek. A zárszámadások politikai előkészítése — többségében kis létszámú — falusi, termelőszövetkezeti pártszervezetetekre hárult. A feladat nagysága meghaladta a párt- szervezetek zömének erejét, és maga az élet, a megváltozott körülmények kényszerítették őket arra, hogy e munkába bevonják a legaktívabb pártonkívülieket is. A zárszámadások előkészítése nyomán fölismertük, hogy ezzel a módszerrel más jellegű feladatokat is könnyebben megoldhatunk. Ezért keltett élénk visszhangot a vidéki pártmunkások, párttagok között a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata, amely körvonalazta a párton kívüli aktíva jellegét, szerepét, és felhívta az alsóbb pártszervek és párt- szervezetek figyelmét a párton kívüli aktívahálózat kiépítésére és a velük való rendszeres foglalkozásra. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink 1960 első felében mindenütt megalakították a pártonkívüliek aktívacsoportját. Ebben az időben egy község kivételével már az egész járás termelőszövetkezeti járás volt. 35 termelőszövetkezeti pártszervezetünk mellett 650 párton kívüli aktíva dolgozott. Ez a szám csaknem duplája volt a tsz-pártszerve- zetek taglétszámának. Az igazság kedvéért azonban megemlítem azt is, hogy akadtak olyan elvtársak — nem (is --kis számmal —, akik kezdetben vonakodtak a párton kívüli aktivahálózat kiépítésétől, akik nem találtak e megbízatásra »alkalmas« embereket. Nagyszakácsi elvtársatek például csak háromtagú párton kívüli aktívát alakítottak. A somogyszentpáli pártszervezet tagjai párttaggyűlésen, a párton kívüli aktívák jelem létében utasították vissza azok segítőkészségét. Bár ittI ott még mindig akad hiba, értetlenség, azonban a párton kívüli aktívával szembeni ellenállásnak előbb említett | durva formáival ma már nem ♦ találkozunk. Az említett köz- I sógekíben is elvtársatek azóta | már rájöttek korábbi állás- | pontjuk helytelenségére. I De nemcsak a falusi párt- j munkások, párttagok ismer- I ték fel a párton kívüli aktíva I fontosságát — mindjobban el- ♦ ismerik e mozgalom jelentő- I ségét a párton kívüli tömegek |is. Az utóbbi hetekben meg- I tartott zárszámadási közgyű- X lések előtt minden termelő- I szövetkezetben párton kívüli I aktívával kibővített párttag- I gyűlésen vitatták meg a köz- I gyűlés elé kerülő, a múlt esz- | tendő gazdálkodását értékelő I beszámolókat és fő mutatói- ♦ ban az 1962-es év tervét. A | nemesdédi pártszervezet ki- j bővített taggyűlésén olyan termelőszövetkezeti tagok is részt vettek, akik nem tartoznak a pártonkívüli aktívák :: táborához. Tapasztalataink alapján ítélve a legfontosabbnak a jövőre nézve is azt tartjuk, hogy : a párton kívüli aktívahálózat :: legyen mentes minden merev :: szervezeti sémától. Szigorúan meg kell őrizni mozgalmi jellegét. | Összetételében is legyen élő, törekedni, hogy mindig újabb és újabb emberek kerüljenek soraiba. Már említettem, hogy a párton kívüli aktívahálózat kiépítésének idején kb. 650 párton kívüli aktívájuk vau*. Az azóta eltelt idő alatt a párton kívüli aktíva összetételében jelentős változás következett be. Közülük mintegy 150-en beléptek a pártba. A falusi pártszervezeteinkben ’tét év alatt fölvett tagjelölteknek mintegy 80 százaléka hoszabb-rövidebb ideig párton kívüli aktívaként dolgozott. Vagy kétszázan egyéb okok miatt — máshova költöztek, vagy minden előzetes bejelentés és »kizárás« nélkül — elmaradtak a párton kívüli aktívák összejöveteleiről. Mintegy háromszázan a »regiek« közül ma is párton kívüli aktívák. Jelenleg mégis 750 pár- ion kívüli aktívánk van. De még több is lehetne, ha minden pártszervezet rendszeresen és körültekintően foglalkozna ezzel a kérdéssel. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a párton kívüli aktívák tiszteletre méltó táborának olyan forrása van, amiből minél többször merítenek, annál gazdagabban buzog. A párton kívüli aktívák irányítósónak nálunk kialakult módja szerint — egyes esetektől eltekintve — negyedévenként kétszer hívják őket össze értekezletre. Egyik alkalommal a párttagokkal, közösen, kibővített párttaggyűlés formájában, másik alkalommal külön. Az értekezletek tájékoztató és tanácskozó jellegűek. Beszámoltatás nincs, mint ahogy nincs személyre szóló megbízatás sem. Különösen a kezdeti időszakban itt is követtünk él hibákat. Egyes pártszervezetek szinte minden taggyűlésüket kibővítve tartották. Ez egyrészt azzal járt, hogy ezekben a pártszervezetekben huzamosabb ideig nem foglalkoztak kellőképpen a pártélet belső problémáival, másrész* a gyakori, értekezleteken való részvételt egyik, másik párton kívüli aktíva terhesnek tartotta. A pártvezetéssel szembe» támasztott fontos követelmény a párton kívüli aktívák rendszeres tájékoztatása, politikai, szakmai továbbképzésük biztosítása. Járásunkban a párton kívüli aktívák nagyobbik fele — mintegy 400 ember — vesz részt szervezett pártoktatásban. Sokan tanulnak közülük az általános iskola VII—VIII. osztályában, ezüst- kalászos és más szakmai tanfolyamokon. Tapasztalataink szerint azonban anélkül, hegy a párton kívüli aktívák 'fai* vóbbképzését egy percre ~ szem elől tévesztenénk, kerülni kell m'ndei* erőltetést, semmiképpen sem szabad velük szemben túlzott igényeket támasztani. Ilyen hibák, sajnos, akadtak nálunk. Meg kell érteni különösen az idősebb embereket, akik életük nagyobbik felében elszoktak a tanulástól. Ebben a kérdésben is emberi, elvtársi megértésre és türelemre van szükség. Mint ahogy türelmet kell tanúsítaniuk a helyi vezetőknek párttagoknak olyan esetekben is, amikor egyik-másik kérdéssel a párton kívüli aktívák közül valaki nem ért egyet. Sajnos, esetenként hiányzik ez a türelem, a meggyőző szó Arra van szükség, hogy kommunista felelősségérzettel ápoljuk a falusi pártszervezetek és a párton kívüli tömegek kapcsolatának ezt az új, fiatal hajtását, és óvjuk meg a fejlődését károsan befolyó, solható vonásoktól. Szigeti István. ä Marcali Járási Párt. bizottság titkán
