Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

Szombat. 1962. március 31. 3 SOMOGYI NfiPfcÄP AZ EGYKORI PARTIZÁN Ott élt közöttünk, mind­nyájan ismertük. Iskolában nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is egykettőre meg­tudnak mindent a másikról, életéről, munkájáról, sőt hu­zamosabb együttlét során megismerik tulajdonságait is. Filebics Géza bátyám csön­des, egy kissé zárkózott ter­mészetű volt Ugyan- nem kü­lönült el soha a többitől; ha szórakozni mentünk, velünk tartott, de sokat akkor sem beszélt. Annak ellenére, hogy nem láttuk soha hangos-jó­kedvűnek, ^ és nem tudott szellemes, sziporkázó történe­tekkel szórakoztatni, mégis szerettük. Boldogságot tükrö­ző mosoly játszott arcán, ami­kor együtt voltunk, öregedő vonásai valamitől mindig ra­gyogtak. Minderre csak ké­sőbb találtam meg a felele­tet... Mondom, ott élt kö­zöttünk csöndesen, szinte ész­revétlenül, de mégis úgy, hogy ha egy-egy napra el­ment, nagyon hiányzott. A maga ötven évével úgy ta­nult, és a vizsgák előtt úgy izgult, hogy szinte féltettük már, hogy tönkremennek az ideged. Nemegyszer próbál­tuk elterelni a figyelmét a vizsga gondjairól, hogy egy kicsit kikapcsolódjon. — Mi újság otthon, Géza bátyám? Mit csinálnak a So­mogy simányiak maga nélkül? •— kérdeztem egyszer. — Otthon voltam vasárnap. Sokan eljöttek hozzám, sokat meg én látogattam meg. Olyan jóleső érzés volt halla­ni, amint újságolták, hogy huszanikilenc forintot kaptak zárszámadáskor, pedig csak huszonkettőt terveztünk. Azt mondja az egyik; Látja, elnök elvtárs, így van ez jóL Nem markónunk egyszerre sokat, lassacskán haladunk, de min­dig előbbre. Most már csak ma­ga hiányzik közülünk, haza­jöhetne már az iskoláról!... — így van ez, Géza bátyám. Várnak már bennünket oda­haza . .a — Te, most jutott eszembe, ennél a nyolcas számviteli té­telnél nem értem, hogy..: És már szedte is elő jegyze­teit. Az »elterelő manőver« tehát kudarcba fulladt, újra a tanulás, a vizsga gondolata jött elő. Hiába, rég volt már az, hogy utoljára iskolapad­ban ült. Szinte emberfölötti akarattal küzdött, hogy min­dent megértsen. Megesett, liogy amikor leültünk ebédel­ni, az első kanál leves után fedugrott, besietett a szobájá­ba. Valami eszébe juthatott, amit még nem nézett át, sete tói nem tudott tovább ebédel­ni... Mit mondjak róla? Sikerült a vizsgája, jó rendűén vég­zett. Utólag egy kicsit restel­lem a dolgot, de mindannyian úgy örültünk a magunk (bizo­nyítványának, hogy Géza bá­tyám elkerülte a figyelmemet. Örömében is csöndes volt. Csak járkált köztünk, ra­gyogott az arca. Este a va­csoránál nem tudott hozzá­nyúlni az eléje tett rántott húshoz, nem ment le a falat a torkán. Ekkor látszott iga­zán, hogy szótlansága mögött sok minden rejtőzhet. De ez az este még mást is tartoga­tott számomra... A szobában ültünk, hosz- szú idő után először borozgat- tunk, koeintgattunk. A né­hány pohár bor beszédessé tett bennünket, és egyszer csak Géza bátyám is megszólalt. Elhallgattunk. Volt a hang­jában valami ünnepélyes, olyan, mint amikor azt szokta mondani az ember, hogy most valaminek történnie kell... —• Tudjátok, olyan boldog vagyok — kezdte, és elcsuk­lott a hangja. — Nemcsak azért, mert olyan emberek közt vagyok, akik velem érez­nek, hanem másért is. Ez az utolsó este, hogy így együtt vagyunk, és valamit ei kell mesélnem nektek. Hosszú szünetet tartott. A távolba nézett, nem mertem rápillantani, féltem, hogy esetleg ez megzavarja, s ti­tok marad, amit mondani akar. — Szükségét érzem, hogy elmondjam — folytatta —, mert én ötvenéves fejjel bi­zony igen nehezen fogtam hozzá a tanuláshoz. Féltem. Egyszerű ember vagyok, de így is 1944 óta csak azt néz­tem, hogyan szolgálhatnék mindig jobban embertársaim­nak. A szövetkezetben, otthon mint elnök igyekeztem min­dent megtenni, de éreztem, hogy ehhez még tanulnom kell. Hát ez a része sikerült. S ha visszapillantok életemre, különös örömet érzek. Hogy miért? Mert azért a célért, amiért a szövetkezetben dol­gozom, és dolgozunk mind­nyájan, nemcsak Simonyibam, hanem az egész országban, azért én más körülmények kö­zött 1944-ben partizánként harcoltam. Nem, nem mond­tam még ezt senkinek, mert csúnya dolog a dicsekvés... Én partizán voltam — és ér­demes volt.; . Meglepődtünk, és egy kissé meg is hatódtunk. Itt éltünk együtt Balatonbogláron, a tsz-vezetőképző szakiskolán, és Géza bátyám sosem be­szélt erről, pedig lelke mélyén ott lapult az egykorú partizán mai öröme, törekvése. Most már mindent értet­tem, azt iSj hogy amikor ösz- szekoccant a poharunk, miért volt könnyes a szeme, és miért mosolygott mégis... Így mondta el a történetet a bú cső esten az iskola egyik hallgatója. , . Vörös Márta Kis községek könyvtárai Könyvtári hálózatunk ör­vendetes fejlődése eddig ke­vésbé ismert művelődési le­hetőségeket tár föl falun. Az önálló, szépen berendezett, több száz kötettél rendelkező községi könyvtárak jelentősé­ge napról napóra nő, egyre több művelődni, szórakozni vágyó parasztember keresi fel őket. Ezek az aránylag fia­tal intézmények azáltal, hogy mindig szavatolt szellemi táplálékot adnak, és maradan­dó élményhez juttatnak, te­kintélyt szereztek maguknak. Különösen azokban a kisköz­ségekben, ahol még nincs mű­velődési ház és mozi, vagy ha az utóbbi van is, nem állandó jeltogű.' A nagyatádi járás falvai­nak fele — Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Kisbajom, Kuntelep, Rinyabesenyő, Ri- nyaszentkirály. Szabás — kis község. Lakosságuk lélekszá- ma nem éri el az ezret, vagy épp>en csak meghaladja. Na­gyobb művelődési háza csu­pán Betegnek és Szabásnak van. Színpaddal ellátott elő­adóteremmel ugyancsak kettő rendelkezik (Görgeteg, Kisba­jom). öt községnek még nincs művelődési háza Ennek elle­nére minden télen és tavasszal bemutatnak egy-két színdara­bot. A színház ezekbe a köz­ségekbe ritkán vagy egyálta­lán nem jut eiL Filmvetítés csaknem mindenütt van, a leg­több helyre vándorrpozi jár. A legolcsóbb és mindenkor hoz­záférhető eszköze azonban a szórakozásnak és a művelő­désnek ezekben a falvakban a könyv, ugyanis könyvtár mindegyikben van. A kilenc könyvtár közül hatnak van önálló helyisége, három (Bolhás, Kisbajom, Kuntelep) egyéb célra is hasz­nált szobában működik. Be­leg, Görgeteg és Szabás állo­mánya meghaladja a 600 kö­tetet, a többiben 4—500 könyv között válogathatnak az díva­„FIGYELEM, RAJTA!“ Tévedés né essék, a- címben foglalt vezényszó ezúttal nem valami sporteseményen hang­zik el, hanem a Kaposvári Közgazdasági Technikum gyors- és gépíró-tanfolyamán. — Kettes sortávolságra ál­lítjuk be a gépek Osztály, fi­gyelem, rajta! A tanár lenyomja a stop­pert, s egyszerre 26 írógép kezd kattogni a teremben. I/d osztály óráján vagyunk. A feladat 400 szótagos szöveget lemásolni. Ehhez mindössze öt perc áll rendelkezésre. A kattogás hirtelen elhal­kul, a lányok összeszedik a papírlapokat, majd kiosztják az új feladatot. Jeles osztály­zat kerül Pits Mária, Farkas Rózsa és Dávid Mária dolgo­400 szó­tagos szövegben mindössze egy — egészen jelentéktelen — hibát vétett. A gyors- és gépírás az egyik legnépszerűbb tantárgy; ezt bizonyítja az osztály átla­ga, amely 4,3 fölött van ebből a tárgyból. sókj Könyvvásárlásra. Í9G*» ben a kun telep« 1000 forint« tói a bolhási 4418 forintig kü­lönböző, de nagyjából egyforu ma összegeket fordítottak egyrészt költségvetésből, más­részt községfejlesztésbőL Az olvasók száma Beteg. Kuntelep és Szabás kivételéi­vel magasan a járási átlag (13,78 százalék) fölött van, meghaladja a lakosság 20 szá­zalékát. Az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek száma a járási átlag szintjén mozog. A kölcsönzések száma az olva­sók számának emelkedésével és új könyvek beszerzésével arányosan emelkedni fog. Nagy jelentőségük van ezek­nek a könyvtáraknak. Erre az évre valamivel több pénz áll rendelkezésükre a tavalyinál, de nem elég ahhoz, hogy 1965- re elérhessék az ötéves terv irányszámait. Pedig különle­ges szerepük miatt gyorsab­ban kellene fejlődniük az or­szágosan tervezettnél, hiszen pL Bakházán, ahol 500 könyv elég volna ahhoz, hogy egy lakosra 1,2 könyv jusson (ez az ötéves terv irányszáma), a rendszeresen olvasó könyvtári tagok igényét éppen úgy ki kell elégíteni, mint a nagyobb könyvtárakban, tehát 500-nál sokkal több, jól összeválogatott könyvre van szükség. Most a legfontosabb, hogy az önálló helyiséggel nem ren­delkező könyvtárak megfelelő helyet kapjanak, a többinek a fölszerelését fokozatosan ki­egészítsék. Egy könyvtárszo­ba fölszerelése, berendezése gyorsan megvalósítható, és jó­val kevesebbe kerül, mintegy művelődési ház. B. L. Mindent a maga idejében A panasz, amelyet Vuroyecz Béla, a kiskorpád! Latinka Tsz volt főkönyvelője tett, a címként feltüntetett mondat köré csoportosul, Vuxovecz Béla ugyanis ezt vallja: »Min­dent a maga helyén, mindent a maga idejében — ezt az el­vet követtem...« Nos, mi in­dította a volt főkönyvelőt ar­ra, hogy panaszkodjon? Vurovecz Béla számviteli főiskolát végzett. Elég bátor­ságot éi*ü ( a hhoz, hogy el­lássa egy *czös gazdaság ve- zetőkönyvelőjének munkáját. Tavaly június 1-én iogl ni la el helyét a kiskorpád! Latinka Tsz-ben. Előde sok tennivalót i hagyott rá. A munkával las- Ezt különösen érezni itt, La- los Julio Arosemena most füg-tsan haladt. Ám ennek nem­űn-Amerika partjain. Latin- getlenebb állami irányvonalat | csak az volt az oka, hoö'PK’" Amerika nagyon határozott új igyekszik kidolgozni. 1961 má- í tolnia kellett a mulasztotta­életre lépett, és az éles társa- jusában megölték a Dominikai f kát. Rájött arra, hogy nincs dalmi konfliktusok vulkánid- Köztársaság diktátorát, Rafael t gyakorlata törésekhez hasonlóan f orron- Trujillót, akinek könyörtelen f zeti ügyvitelben A jarasa ganak az országokban. Csak diktatúrája 30 évig tartott. Aziyi^rok egyre tóbb in a néhány tényt, példát nézzünk, észak-amerikai partokon akad- ! "Ttav ■3 kony^l j rá"?, , Az Amerikai Egyesült Álla- nak emberek, akik siratják a Ütni fo0 a zsarnokok Órája Újságíró vagyok!» Ez utóbbi repülőgépeken a New York-i és mok 1954. június 27-én zsoldos Trujillót. A nép azonban to- ♦ , ,. . ,----------——------------------—mondatot halkan, szinte csak washingtoni bankokba. bandák segítségével megdön- vább küzd azért, hogy gydke­w t- két nan mólira -h>- mellékesen mondta, de mégis Több mint 300 000 ember! Az tötte Guatemala demokratikus restül kiirtsa e rendszer marad­j tett!mi- f»i KnHa’oa a szíven ütött bennünket, s a Egyesült Államoknak az egész kormányát, amelynek élen Ar- ványait, azért, hogy a donrum­napfényben fürdő Havannába, repülőgépen gyakran eszünkbe második világháború alatt fele- elnök állt. Havannaten kai népne kerülhessen adik­(tdpraivuen lurao ndvamidaa. tr----: ah— ai-a_-„ ____.• __i______,— í ____olöu hoss-nasan beszélgettem tátor züllött, gyűlölt fiának A . ADZSUBEJ: JIleqliuHu LATIN-AMERIKAI RIPORT (2) ...o mérleget. A kaposvári járás illetéke­sei azt javasolták a tsz veze­tőinek, hogy mondjanak tel Vurovecz Bélának. Február 19-én kapta meg a főkönyvelő a felmondólevelet. És ez rob­Innen kezdődött naav reoiilő- intett Henri Alleg és Algéria, ennyi embervesztesége ----- - , , ,, . , . u tunk Mexikóba és Brazíliába Üjra és újra eszünkbe jutott az volt. Ezért senki sem tesz vele orezagaewrsarol, aguate- uralma alá, aki bz-ra tl^er • ----------------------- —----­N em túlzás imikor 'i/i mon- algériai nép 8 éve folyó küz- szemrehányást az Egyesült Ál- malai nép eleteroL Legfokép- dollárt költ hollywoodi felig | ki belőle a panaszt, dóm hoev naw út volt «ok delme. Erről nem feledkezhet- lamoknak és népének. De az P® 32 tett rám nagy hatast, prostituáltakra, félig színész- ♦ a méltatlankodást. Vezdényi órát töltöttünk- a louniöhon tünk el itt, Latin-Ameri kában, Egyesült Államokban minden hogy Arbenz non a maga eleg nőkre. t József járási tsz-fokönyvelo ° ’ azon a földrészen, amelyet az embernek meg kell értenie, nehéz sorsa fölött sajnálkozott, ^ 1961. januar^25-en Salvador- figyekezett őt meggyőzni, jobo Sikh"i <renüÍtimkni m ir salát dulatlannak szeretne látni, és hang vagy cselekmény nem ve- akik ott maradtak Guatemala- le siaoa repununa. lu mar sajat____,..,„*1 „a ----_________________ u----u., „ ham Arbenz minden Dutosz 1957— Í Hiálba mondta, hogy akármi­amié a modern sueárhaitású 32011 a ioioreszen, amelyet az emoernek meg ken enenie, ™ —- •>——- Z.L ; ígyeKezen o- un«,»*», — gépétem egrik váriból a itó- Egyesült Államok elnöke moz- hogy semmilyen kívülről jövő hanem^ az emt^kre gondolt, ban katonai államcsíny zajlott |belátásra bírni, de hasztalan. képes erre sem az amerikai tő- filozófiáját mozdulatlanná szeretne, kény- zetheti harcba a tömegeket, ha ban. Arbenz minden pátosz 1957 1958-ban és különösen -]yeii tökéletesen sajátította is vöHHini.- mo« hocrv RnoVíi;Á~to- saeriteni. De ezt nem képes a harc szikrái nem a szívekben nélkül, nagy belső meggyőző- 1959 novembereben a panamai Jel az elméletet a főiskolán, ület£,ektódntee megtenni, mint ahogyan nem égnek; ha a forradalmi akciók déssel mondta: »Guatemala diakok es dolgozok harcot in-1csak úgy válhat úpzan jo f t képes erre sem az amerikai tő- filozófiáját nem az élet mene- majd meg uj eleire kel » Igen, ditottak a Panama-csatorna fszakemberre ha gyakorlatin ötödik helyen all a világon, s képesek az imperia- te dolgozta ki- ha a társadalmi Guatemala uj eletre kel, mert statusának megvaltoztatasaert. fis kamatoztatja a tanultakat. Zt £ta SÄTa kö^özö törvényeit nem a tör- ilyen életért, új életért harcol A csatorna földjükön húzódik j Jó megoldást kínált a j^asi Rl.°.d!f- J.angiraly1 a?exll50’ doktrínák szerzői, közöttük azé ténelem objektív törvényei mind a 192 millió latin-ameri- végig, es megsem a panamai j főkönyvelő: _ menjen el vala­kai. jblyamato— Venezuelában 1958. nepe. Néhány evvel ezelőtt jar- I melyik tsz-be beosztot . ianiiár *, i „ t velőnek. Egy ev alatt elegen­Januar tunk Panama Cityben. Egv ma- ♦ ,.___a'r­x ikó fővárosa. Az olvasó a tér- dcJf rj^k .?****>, „ kőn alanián « könnven 3 doktrínáé, amely hol hara- szabtak meg. győz^hrt arról hogy nem ho1 kfel'ű i^iát kelt La- ^ történelem olyan egyszerű dolog ilyen tin-Amerfrahan. a »Szoieteea A hosszú utat megtenni. Mexikó­tól Columbiába kell repülni, irr/vr» t-*vnoio/to i»m rvou.'or'/M innMi. i_ i i. n i ? i n.i lí —i_ rnaun/vnTnmt>ir n / í'inv M'i'f/71 tili hi-imh-th i«i ivei 11 «-»K >* /iHrsrr.iiii\«ii. »* ----------­e zt a tanácsot, megsértődött, & pana­rnajd az Atlanti-Óceán partján "«w-- szmvaKOK eiort, ruoanansag- -u™ több diákot, mert először vo-fsz0s levelet írt. Méltatlannalr i-a vezet az út — keresztül bla:l uls:tgiro — az utóbbi 14 ban és sötétségben tehet tarta- hgyelmeztetese zsarnokaihoz, utcára, és köve- i tartja, hogy 3 -hónappal a . , _. évben Columbiában, eoben a nj egész népeket. De a történe- s me§ utm íog az uj zsarnokok a’ Iszerződés lejárta előtt fel­egesz Latin-Amerikán — Rio ^ elnevezésé, természeti lem már kimondta ítéletét az órája, akik most Columbia teltek; »A Panama-csatorna f nel^.;; de Janeiróba. szépségekkel és tehetséges nép- Uyen manőverekre. Amint földjét marcangoljáik! tegyen a népé.« 1959. novem-1 ped csak ]teilenf, Emlékszem, amikor elindul- pel megáldott országban több Adolfo Lopez Mateos mexikói 1961 novemberében Ecuador- bér 3-án a rendőrség 80 pana-1 gondolnia amit egyébként ő tunk Kubából, a búcsúzásnál nnnt 300 000 embert öltek meg ej^ök mondotta nekünk be- ban a nép meghiúsította a re- mait gebesített meg A. rend-1is előszeretettel hangoztat; Henri Alleg mosolyogva meg- az utcaikon es a borfonceuak- szélgetésünk során, a modem akció összeesküvését. Velasco kö_í»Mmdent a maga idejében. ­jegyezte: »Szeretnék önökkel ban. Azért öltek meg okét, tudomány és technika nemcsak Ibarra elmenekült az ország- olok azert iottaK a xo eg f Jobban megállta volna helyét utazni, és szeretném mindazt mert nem akartak többé ra- a népeket hozta egymáshoz kö- bői, amelyet akkor sztrájkok, te, mert ki akarták tűzni a Pa" f rrünt termelőszövetkezeti fő­látni, amit önök látni fognak, bök lenni, nem akarták, hogj zelebb, hanem egész kontinen- utcai harcokba átcsapó tűnte- namai zászlót a csatomaöve- f könyvelő akkor, ha előbb ele­Móst ez nem lehetséges, de gon- azok az értékek, amelyek jog seket is. Szerintem ezenkívül tések rázkódtattak meg. Ecua- zetben jgendő gyakorlati tapasztalatot dolatban vigj-enek magukkal, szerint őket illetik, elvándorol- a mai kor még meg is gyorsí- dórban tovább folytatódik a Mert tudjak, én még mindig janak a bajokon, vonatokon és sotta az események menetét, harc, és a jelenlegi elnök, Ca*. (folytatjukJ a r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents