Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI \ Ui 'KAPCí^ Ara 50 FILLER SomogulNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 75. SZÁM * PÉNIEí, 1962. MÁRCIUS 30. Mai számunk tartalmából: Meghívás utazásra (3 o.) OTTHONUNK (5. o.) Művésznő <6. o.) A megye homokos területein megkezdődön a tavaszi szántás Végre megemberelte magát az időjárás. Három nap óta enyhe, szeles, napsütéses idő szikkasztja a nedves földet. Csütörtökön több gépállomá­sán »nyeregbe szálltak« a trak­toristák, s kivonultak azokra a területekre, ahol a határjárás­kor a szakemberek szántásra alkalmasnak találták a talajt. A megye homokos vidékén, a nagyatádi, a csokonyavisontai, a darányi és az iharosberényi gépállomás körzetében meg­kezdődött a szántás. A Nagyatádi Gépállomás húsz erőgépe csütörtök reggel óta készíti a magágyat a tava­sziak alá. A tavaszi napsütés­ben gyorsan pirul a frissen forgatott föld, s ha két-három napig így tart az idő, meg le­het kezdeni a vetést is. A Ka­posvári Gépállomás körzeté­ben alig találni homokos te­rületet, de azért itt is felkutat­nak minden olyan részt, ahol a talaj elbírja már a gépet. To- ponár határában az SZ—100-as forgatja a földet, de pár nap múlva követi majd több erő­gép is, hogy meggyorsíthassák a kora tavasziak vetését. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol sok szántani- való maradt az őszről, most a lovas fogatokat is bevonják a munkába. Csütörtökön ötven traktor és száz lófogat szántott a megyében, ugyanennyi pedig a műtrágyaszórást végezte. Kubai—magyar barátsági est a Latinka Sándor Művelődési Házban A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottságának és a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának meghívá­sára szerdán délelőtt Kapos­várra látogatott Quintin Pino Machado, a Kubai Köztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ütjára a nagykövetség kultúr- attaséja is elkísérte. A vendé­gek látogatást tettek a megyei pártbizottságon, a megyei ta­nácson, fölkeresték a tanító­képző intézeteit, és hosszan el­beszélgettek a hallgatókkal. Délután a textilművekbe lá­togattak el, majd a szakszer­vezeti székházban a népfront és a szakszervezet vezetői­vel beszélgettek eL Este hét órakor pedig ünnepi nagygyű­lésen találkoztak a város dol­gozóival. A művelődési ház színház­termében megrendezett baráti esten csaknem ötszáz kapos­vári dolgozó vett részt. Az ülés elnökségében helyet fog­lalt Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Sasi Já­nos, a megyed tanács vb-el- nökhelyettese, Szőke Pál, az SZMT titkára és dr. Halász János, a népfront megyei bi­zottságának titkára. A vendégeket és a barátsági est részvevőit Szőke Pál üd­vözölte. Ezután dr. Halász Já­nos ismertette a kubai nép hősi harcának történetét. Majd Quintin Pino Machado tartott előadást. Üdvözölte a barátsági est részvevőit, töb­bek között ezeket mondotta: — Az amerikai imperialis­ták nem akarják megérteni, hogy Amerika földjén lehet olyan ország, amelyik lerázta magáról a gyarmati elnyo­mást. Akár elismerik, akár nem, ez így van. A mi né­pünk már a múlt században megkezdte a harcot a szabad­ságért, s 1959. január 1-e tör­ténelmi dátum lett. Batista megbukott, és győzött a for­radalom — mondotta a nagy­követ, majd így folytatta: — Az amerikai tőkések fej­vesztetten menekültek, és mi munkához láttunk. Megkez­dődött a földosztás és az álla­mosítás. De az imperialisták ezt mér nem nézték jó szem­mel. Mindent megtettek, hogy a fiatal köztársaságot meg­buktassák, S hogy ez nem sikerült, nem rajtuk múlott. — A kubai forradalom azért jött létre, hogy megmaradjon. Az imperialisták a mi hazán­kat a szocializmus amerikai előkertjének nevezik, és még mindig mesterkednek. De mi kitartunk, és a világ béke­szerető táborának erkölcsi tá­mogatása mellett megvédj ük vívmányainkat — mondotta befejezésül a nagykövet, és a két nép barátságát éltette. A barátsági est részvevőinek ezután a szakszervezeti népi együttes, a Munkás Stúdió és a szennai népi együttes adott műsort. Meghezdte tanácnh óságát a SZÖVOSZ V. kongresszusa Négyszázhatvankét küldött, mintegy háromszáz meghívott és 16 ország szövetkezeti veze­tőinek részvételével csütörtö­kön délelőtt megkezdődött az építők Rózsa Ferenc kultúr- otthonában a Szövetkezetek Országos Szövetsége V. kong­resszusa. A kongresszus elnök­ségében helyet foglalt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Tatár-Kiss Lajos, a SZÖ­VOSZ elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nagy József- né könnyűipari, Tausz János belkereskedelmi és Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, to­vábbá dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Ná- nási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Erdős Jó­zsef, az OKISZ elnöke, Nagy László, a KPVDSZ titkára, va­lamint a SZÖVOSZ elnökhe­lyettesei és a foldművesszövet- kezeti mozgalom több kiváló dolgozója. Meleg ünneplésben Vezetőségválasztó küldöttértekezletet tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Szerdán a megyei tanács nagytermében vezetőségválasz­tó megyei küldöttközgyűlést hívott össze a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága. Az értekez­leten megjelent Homyák Mi­hály, a megyei tanács vb-elnök- helyettese és Jovanovics Mi­hály, a Közalkalmazottak Szakszervezete országos elnök­ségének tagja is. 90 küldött képviselte a tanácsoknál, az igazságügyi szerveknél, egyéb hivataloknál dolgozó három és fél ezer szakszervezeti tagot. A beszámolót az elmúlt két év munkájáról Takács Béla, a Közalkalmazottak Szakszerve­zete megyei bizottságának tit­kára tartotta meg. Ebben ele­mezte, hogy a szakszervezet mit tett azért, hogy valóra vált­sa a legfőbb feladatokat: hogy gazdasági, politikai téren to­vább erősítse a munkáshatal­mat; hogy javítsa a dolgozók életkörülményeit; hogy emelje a vezetés színvonalát. — Az elmúlt két évben — állapította meg Takács Béla elvtárs — számos olyan lépést tett a szakszervezet, amely hoz­zájárult a dolgozók életkörül­ményeinek javításához, a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás megerősítéséhez, a szakmai színvonal emeléséhez, a veze­tés tökéletesítéséhez. Majd rá­mutatott a fogyatékosságokra. A felszólalók azt hangsú­lyozták, hogy a Közalkalma­zottak Szakszervezetének mun­kája az utóbbi hónapokban föl­felé ívelt. Elmondták javasla­taikat arra vonatkozóan, hogy miként küszöbölhetők ki a még meglevő hibák. Elsősor­ban azokat a feladatokat he­lyezték előtérbe, amelyeknek valóra váltásával segíthetik a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását. Többen fölhívták a figyelmet arra, hogy a szak- szervezetek mindenütt érdemi munkára törekedjenek, kerül­jék a látszateredményeket. A hozzászólások után a me­gyei bizottság lemondott tiszt­ségéről. Takács Béla elvtárs, aki április 1-től a balatomlelled SZOT-üdülö vezetője lesz, me­leg szavakkal köszönte meg a szakszervezeti tagság eddigi támogatását; kérte a küldötte­ket, hogy tolmácsolják ezt a tagoknak, hisz — mint mon­dotta — a megyei bizottság a tagság derekas munkájával ér­te el eredményeit. Ezután ke­rült sor a szavazásra. A kül­döttek megválasztották a me­gyei választmányt, majd az új megyei bizottságot, amelynek egyelőre Pusztai Ferenc a megbízott titkára. Az április 4-i ünnepségek előkészületei Felbontották a burgonyaprizmákat, gyorsan halad a Tetőgumó válogatása Megyénk burgonyatermelő állami gazdaságaiban és ter­melőszövetkezeteiben több ezer prizmában tárolták a burgo­nyát. A szeszélyes időjárás miatt korábban nem lehetett megkezdeni felbontásukat, az utóbbi napokban azonban meg­kezdődhetett ez a munka. Teg­nap óta mintegy kétezer álla­mi gazdasági dolgozó és tsz- tag válogatja a burgonyát. A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben — ahol 130 vagonnyit kell át­válogatni — 250 tag szorgosko­dik, hogy mire elérkezik az ül­tetés ideje, elegendő vetőgumó álljon rendelkezésre. A megye legnagyobb burgo­nyatermelő gazdaságában, a tebodiban 500 vagon burgonya vár szétválogatásra. A gazda­ság a környező termelőszövet­kezetek tagjainak segítségét is igénybe vette, hogy minél gyor­sabban befejezhessék a vetőgu­mók előkészítését. A három- fai Üj Barázda Termelőszövet­kezetből például 120 tag megy minden reggel autóbusszal a nagykorpádi kerület gézapusz- tai burgonyatároló helyére, és segít a válogatásban. Jól is járnak, mert a gazdaság 6 fo­rintot fizet mázsánként az el­válogatott burgonyáért. A Lá- bodi Állami Gazdaságban egy hét alatt teljesen befejezik ezt a munkát, és megkezdhetik a vetőgumó szállítását rendelte­tési helyére. A megye minden falvában és üzemében készülnek ápri­lis 4-ónek, hazánk felszabadu­lása 17. évfordulójának méltó megünneplésére. Az üzemek és falvak kultúrcsoportjainak próbái az április 4-i ünnepsé­gekre való készülődés jegyé­ben zajlanak. Április 3-án, az évforduló előestjén Kaposváron díszün­nepséget rendeznék a Csiky Gergely Színházban. A nagy­gyűlés előadója Németh Fe­renc elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára lesz. Ezen a napon emlékeznek meg a tör­ténelmi évfordulóról az üze­mek, vállalatok, hivatalok dolgozói is. Az iskolákban az osztályfőnöki órákon a fél­szabadulásról írt dolgozataikat olvassák fel a diákok. A Somogy földjén hősi ha Iáit halt szovjet katonák em­lékműveinek környékét és sír­jait úttörők és KISZ-fiatalok hozzák rendbe. Április 4-én szerte a me­gyében koszorúzási ünnepsé­geket rendeznek a szovjet hő­sök emlékműveinél és sírjai­nál. Balatonbogláron a fonyó- di járás úttörőinek kulturális szemléjét rendezik meg a Vi­kar Béla Művelődési Házban. Számos helyen ezen a napon veszi át a KlSZ-alapszerve- zet az általános iskola VIII. osztályos tanulóit. A gyerme­kek részére mesedélelőttöket tartanak, és a megye 52 báb­csoportja szórakoztatja a gyer­mekek ezreit. Véget ért az önsegélyező csoportok üdülési idénye Az Állami Biztosító két éve hozta létre a termelőszövetke­zeti parasztság körében egyre népszerűbb biztosítási formát, az úgynevezett önsegélyező csoportokat, amelyek ma már 260 000 tagot számlálnak. Ezek a csoportok jelentős összeggel segítik az arra rászoruló tag­jaikat. Egy év alatt például három és fél millió forintot fi­zettek ki halálesetre, betegség­re, házasulóknak, üdülőknek stb. Arra is tartogatnak pénzt, hogy a téli munkaszünetben a termelőszövetkezeti tagok megismerhessék az országot, a fővárost. Ősztől eddig például 6500 tsz-paraszt üdült a cso­port költségén Harkányfürdőn, Dobogókőn, Hévizén és Jósva- főn. Több mint tízezren rán- dultak fel a fővárosba, ahol meglátogatták a parlamentet, jártak múzeumokban, színház­ban. Ezenkívül 680 tsz-tag volt külföldön; Moszkvában, Prá­gában, Lipcsében, Erfurtban. (MTI) részesítették a kongresszus részvevői az elnökségbe vá­lasztott külföldi delegációk ve­zetőit és tagjait, közöttük A. P. Klimovot, a Szovjetunió Fo­gyasztási Szövetkezetei Köz­ponti Szövetsége — a Centro- szojuz — igazgatóságának el­nökét, az SZKP Központi Bi­zottsága póttagját. A tanácskozást Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. Megválasz­tották a kongresszus bizottsá­gait, majd dr. Tatár-Kiss La­jos, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja terjesztette a kongresszus elé az Országos Földművesszövetkezeti Tanács két kongresszus közötti mun­kájáról szóló jelentést. Bevezetőben utalt arra, hogy a kongresszust megelőzően a földművesszövetkezetek köz­gyűlésein több mint egymillió szövetkezeti tag vitatta meg a kongresszust előkészítő irány­elveket. E viták több mint 50 ezer felszólalója igen sok hasz­nos javaslattal, a hibák alapos bírálatával járult hozzá a kongresszus eredményes előké­szítéséhez és a földművesszö­vetkezetek további munkájá­nak javításához. A földművesszövetkezetek eredményeire és egész tevé­kenységére nagy hatást gyako­rolt az az átalakulás, amely az utóbbi években a magyar mezőgazdaságban végbement. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás általános térhódításából, a földművesszövetkezetek de­rekasan kivették részüket. Hasznosan működtek közre a termelőszövetkezetek szerveze­ti, gazdasági és politikai meg­szilárdításában. Az elmúlt há­rom év alatt a földművesszö­vetkezeti mozgalomból több mint 1600 mezőgazdasági & pénzügyi szakember ment át a termelőszövetkezetekbe dol­gozni. A földművesszövetkezeti fel­vásárló kereskedelem az el­múlt négy évben egyre több termék felvásárlásával járult hozzá a lakosság ellátásához, az export növeléséhez. 1961- ben például összesen 141 ezer vagon mezőgazdasági terméket vásároltak fel. Ez a mennyi­ség — az aszály ellenére — az eddigi legmagasabb teljesít­mény. A burgonya, zöldség és gyümölcs termeltetése és fel­vásárlása, az áruelosztás jó megszervezése, az ellátás szín­vonalának és tervszerűségének növelése a jövőben is egyik legfontosabb feladata lesz a földművesszövetkezeteknek. E eél érdekében tovább kell ja­vítaniuk kapcsolataikat mind a termelőkkel, mind pedig a fo­gyasztókkal. — A második ötéves terv nagy feladatokat állít a föld­művesszövetkezetek elé. 1965- ben csaknem- 190 ezer vagon mezőgazdasági terményt és terméket kell felvásárolniuk, mintegy 42 százalékkal többet az 1960. évinél. E tervek nem­csak reálisak, de az összeállí­tásuk óta eltelt idő változta­tásait mérlegelve ma már nyu­godtan kijelenthetjük, hogy a tervidőszak utolsó évére, 1965- re előírt szintet előbb, már 1964-ben elérjük. — A mezőgazdasági nagy­üzemekkel — beleértve a ház­táji termelést is — a jövőben mindinkább szerződéseken és megállapodásokon alapul majd a földművesszövetkezetek kap­csolata. A cél az, hogy a fel­vásárló kereskedelem kellő időben, mennyiségre és minő­ségre is egyértelműen adja meg az igényét a termelőszövetke­zeteknek. Ezeket rögzítsék éves, később pedig hosszabb időre szóló szerződésekkel. A felvásárló kereskedelemnek gondoskodnia kell a megren­delt áru maradéktalan átvéte­léről és értékesítéséről. A több évre szóló termelési szerződé­sek helyessége és szükségessé­ge mellett a tapasztalat szól. Ilyen módon nagyobb lesz a termelők biztonsága a termelés anyagi feltételeinek megterem­téséhez, más részről szilárdabb lesz az alapja mind a belső ellátásnak, mind pedig az ex­portnak. A szerződéses rend­szer, melynek keretében a jö­vőben a központi alapokhoz szükséges összes áruk döntő többségét akarjuk felvásárolni, alkalmas lesz arra is, hogy job­ban ösztönözzön a termelés he­lyes területi elosztására, a leg­gazdaságosabb termelést bizto­sító táj termelési körzetek ki­alakítására. — Az utóbbi években sok szó esik a háztáji és konyha­kerti árutermelés jelentőségé­ről. Ennek ellenére a szövet­kezeti vezetők között is elég sokan vannak még olyanok, akik nem törődnek kellőkép­pen a háztáji gazdaságok áru­feleslegednek felvásárlása vah Változtatni kell ezen a hely­zeten. Jelenleg a háztáji gaz, dóságokban csaknem egymil­lió hold szántóterület van az ország szántóterületének 10,5 százaléka. A háztáji gazdasá­gokban kezelik a gyümölcsfák mintegy 60, és a szőlők kö­rülbelül 30 százalékát. Itt vannak a jó talajerőben levő házikertek, és ami a földmű- vesszövetkezetek szempontjá­ból különösen jelentős: a ba­romfi és a tojás. Országosan a baromfinak jelenleg még több mint a fele, a tojásnak pedig több mint a kétharma­da háztáji gazdaságokból ke­rül felvásárlásra. — Emellett sok termékből családi szükségleteiket mész- sze meghaladó mennyiséget termelnek. A baromfin és a tojáson kívül a szárazbab, a méz és a gyógynövények szá­mottevő része is a háztáji gaz­daságokból kerül piacra.-— Az említett cikkek jelen­tős részét a lakosság szerve­zett ellátása érdekében a földművesszövetkezetek vásá­rolják fel, tehát nagyrészben rajtuk múlik, hogy a népgaz­daság megkapja ezeket a ter­mékeket. Hasznos a háztáji termelés segítése azért is, mert kiegészítő bevételt je­lent a tsz-tagoknak. Végül igen komolyan kell foglalkoz­nunk ezeknek a kistételű áruknak a felvásárlásával azért is, mert ezekből jól meg lehet oldani a helyi burgo­nya-, zöldség, és gyümölcsel­látást. — A falvakban egyre nö­vekszik a korszerű háztartá­si eszközök: rádiók, televí­ziók, motorkerékpárok száma és ezzel együtt ezek javítási és karbantartási igénye is. A falun nem alakult ki az ilyen szolgáltatást végző szakembe­rek köre, sőt helyenként a kisiparosok is bementek a városokba. A földművesszö­vetkezeteknek előtérbe keU helyezniük az ilyen helyi szolgáltatások megszervezését, de gondoskodniuk kell például a vegytisztítás, a szemfelsze­dés, a kozmetika, az üvege­zés, képheretezés megszervez zéséről is. — Állandóan növekvő ha­gyományos és új feladataink csak a szövetkezeti demokrá­cia kiszélesítése és a társadal­mi kapcsolataink továbbfej­lesztése útján valósíthatók meg. Az Országos Földművesszo- vetkezeti Tanács beszámolója után Nánási László, a SZÖ­VOSZ felügyelő bizottságának elnöke terjesztette a kong­resszus elé a felügyelő bizott­ság jelentését, majd megnyi­tották a vitát a beszámoló, il­letve az írásban már előzést*. sen szétküldött határozati ja­vaslat feletti

Next

/
Thumbnails
Contents