Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

Kedd, 1962. március 27. 5 SOMOGYI NÉPLAP Megszolgált bizalom Jog is, felelősség is »Fránya elvtársnő, volna egy kérésem...« »Mária, szeretnék veled fontos ügyben beszél­ni...« Kérések, kérdések, ta­nácsok hangzanak. Délelőttön­ként, a tízórai szünetben olyan a Kaposvári Ruhaüzem szak- szervezeti bizottságának irodá­ja, mintha, a vállalat minden hivatalos vagy panaszos ügyét itt intéznék. Asszonyok, leá­nyok, bizalmiak mondják el a maguk vagy tolmácsolják má­sok kívánságait Frányó Mária szb-titkámak. Őszintébben, bizalmasabban Nem mindig volt ez így. Nem mintha az előző titkár nem tö­rődött volna az üzem dolgo­zóival. Más volt a baj: a titkár férfi volt. Az üzemben pedig többségében nők dolgoznak. Az asszonyok, leányok nem mond­hatták el olyan nyíltan gond­jaikat, bajaikat, mint ahogy azokat most Frányó Máriának feltárják. 1959-ben került e tisztségébe Frányó elvtársnő. Azóta az üzem nő dolgozói őszintébben, bizalmasabban és nyíltabban elmondják, mi bánt­ja őket. Nemegyszer családi ügyekben kémek tőle tanácsot, segítséget. Egy házaspárnál már csaknem válásra került sor, sokat veszekedtek, egy ideig külön is éltek. Mindket­tőjükkel többször beszélt az szb-tltkár, s ma m-'« lentét a házastársak között. Ugyancsak a szaksze. vezet: bizottság segítette normális mederbe terelni egy vasalónő családi életét; K. B.-né fiának pedig kollégiumi, leányának gimnáziumba való fölvételéhez nyújtott támogatást. A „második műszak“ megkönnyítéséért A szakszervezeti bizottság az elmúlt években több mint 100 olyan aktívát nevelt, akiknek munkájára állandóan számít­hat. A 48 bizalmi közül 44 a nő. s majd.valamennyi olyan lelkesen dolgozik, mint Klein Béláné, Palkó Ferencné és Lu­gosi Belőné. Igen fontos feladatnak tart­ják az asszonyok otthoni, »má­sodik műszak«-jának megköny- nyítését. Porszívó és parkett­kefélő gépet, mosógépet vásá­roltak, ezeket havonta száznál többen veszik igénybe. Az üze­mi büfé pedig a vasárnapi sü­tés gondján enyhít. Igen so­kan rendelnek itt tortát, kré­mest, egyéb süteményeket. A szakszervezeti bizottság tagjait a március elején meg­tartott küldöttválasztó gyűlé­sen újból megerősítették tiszt­ségükben. Csupán két új tagot választottak be az szb-be. Len­gyel Jenő pl. mór a tizedik. Szabó József a kilencedik éve, Gyurákovics Lajosné és Stam- fel Józsefné pedig 1959 óta vé­gez munkát a szakszervezeti bizottságban. Munkaverseny Legfontosabb feladatának a munkaverseny föllendítését, a minőség javítását, a balesetek megszüntetését tartja a szak- szervezeti bizottság. Most bon­takozik ki a szocialista brigád­mozgalom. Elsőnek Bakos Gyu­la tíztagú vasalóbrigádja indul küzdelembe a szocialista cím elnyeréséért. Őket követte a nemrégen alakult négy ifjúsági brigád. A szakszervezeti bizott­ság segíti a brigádokat, hogy megerősödjenek, s elnyerjék a szocialista címet. Tavaly és 1960-ban hat-hat baleset történt az üzemben. Nem voltak súlyosak, de miat­tuk nem kaphatták meg az élüzemcímet. Most célul tűzték a balesetek elleni fokozottabb küzdelmet. Jó néhány olyan fiatal dolgo­zik az üzemben, akiknek szülei távol élnek. Ezeknek a fiata­loknak a többsége albérletben lakik. Keresetüket nem tudják rendesen beosztani, ők is se­gítséget várnak az szb-től. Nagyon sok panasz hangzik él az üzemben, mert nincs megfelelő öltöző, a dolgozók egy részének nincs hova tenni ruháit. Ezt a panaszt még az idén orvosolják. Egy régi munkateremből öltözőt építe­nek. A szakszervezeti bizottság­nak megfelelő irodára volna szüksége. Ugyanabban a pi­ciny szobában szoroskodik az szb-, a párt- és a KlSZ-szer- vezet. Itt veszik föl a műsza­kiak a jegyzőkönyveket, itt folytatják le a fegyelmi tárgya­lásokat, a balesetekkel kapcso­latos kihallgatásokat is. Ez az együttlét néha hasznos, de a legtöbb esetben nehezíti, aka­dályozza valamennyi szervezet munkáját. Szálai László Egy termelőszövetkezeti lo­gatos mondta párttaggyűlésen a járási kiküldött felszólalása után: »Most hallom először, hogy az irodai személyzet mi­lyen sok munkaegységet kap. Egész hónapban dolgozom,, még sincs annyi egységem, mint a tanítónak, pedig csak napi egy-ké.t órát segít a köny­velőnek.« Noha több vonatko­zásban is figyelemre méltó ez a jelzés, a legjobban mégis azon érdemes elgondolkodni, hogy történtek Répáspusztán olyan dolgok, amelyekről a szö­vetkezet kommunistái is csak a járásiak vizsgálata után sze­reztek tudomást. Másik példa. Az egyik szö­vetkezeti elnök nagy szakértő­je a sertéshizlalásnak. Ezt az üzemágat fejlesztik a legerő­teljesebben. A hizlalón idő rö­vidítése és abrakmegtakarítás céljából önete'őket vásároltak. Csakhamar bebizonyosodott, hogy gyorsan visszatérülő be­ruházás ez. Hiba viszont, hogy a vásárlást nem testület hatá­rozta el. Mindkét esetben a szövetke­zeti vezetés alapelvének, a tsz- demokráciának megsértéséről van szó. Hasonló jelenségek másutt is előfordulnak. Fakad­hat a tsz-demokrácia megsérté­se félreértésből is, helytelen értelmezésből is, jó szándékú, egészséges türelmetlenségből is. de mindenképpen hiba. Nem egv elnök eondolkodik íev: »A tagság választott m»n köz- nyülésen. demokratikusan, mindenki rám szavazott, s ez­zel rám ruházták a hatalmat; mőst az a kötelességük, hogy haHsák végre utasításaimat, ne szóljanak bele az én dolgom­ba, tudom én, mit kell csinál­nom.^ Hamis ez az érvelés. A demokratizmusnak nem szakad vége az elnökválasztó közgyű­lés befejeztével. A tsz-demok­rácia nem csunán a rendezvé- r--V — közgvűlés, küldötteyű- i • ''^mösérf ülés — vitáiban, döntéseiben érvényesítendő, en­nek az alanelvnek meg kell va­lósulnia a mindennapi mun­kában, a szövetkezet gazdálko­dásában, a vezetők és vezetet­tek kapcsolatában. Az elnök a termelőszövetke­zet felelős vezetője és törvé­nyes képviselője, aki a terme­lőszövetkezet gazdálkodását és ügyvitelét a vezetőség nevében irányítja — ezt írja elő az alap­szabály. De meghatározza azt is. hogy a közgyűlések közötti időszakban a vezetőség intézi a termelőszövetkezet ügyeit. A vezetőségi tagoknak is érez­niük kell: nem mindenért az elnök a felelős, tisztségük el­vállalásával magukat is elkö­telezték arra, hogy osztoznak a szövetkezet vezetésének gond­jain. Milyen tennivalók hárul­nak rájuk? Kötelesek gondos­kodni a termelőszövetkezet ter­melési tevékenységének és számvitelének szakszerű ellá­tásáról, a kötelezettségek tel­jesítéséről, a jogok érvényesí­téséről; felelősek a termelő- szövetkezet gazdálkodásának irányításáért, a jogszabályok és az alapszabály megtartásáért, a közgyűlés határozatainak vég­rehajtásáért. A szövetkezeti demokrácia fogalmába beletartozik a vá­lasztott vezető szervek beszá­molása. Az elnök a vezetőség­nek, a vezetőség a közgyűlés­nek köteles számot adni vég­zett munkájáról. Erre a rend­szeres szervezeti élet teremt lehetőséget. Szükséges, hogy minden vezetőségi ülésen ér­tékeljék az előző alkalommal hozott határozatok végrehajtá­sát. Tartsanak havonta küldött- gyűlést a nagyobb taglétszámú tsz-ekben, közgyűlést pedig legalább negyedévenként. A demokrácia elvének el­lentmond a tabi járás néhány szövetkezetének tavalyi gya­korlata: ezek a közös gazdasá­gok 1961-ben mindössze két közgyűlést tartottak. A csurgói Zrínyi Tsz-ben még a zárszám­adást is csak küldöttgyűlésen ismertették. A tagságot időről időre tájékoztatni kell; tör­vény van erre, mert a tagság a gazda, a gazdának joga van tudni mindenről, ami a szövet­kezetben történik. Egyebek kö­zött abból sem lehet titkot csi­nálni, hogy a munkaegység ér­téke miért maradt 10 forint alatt. A szövetkezés lényegét nem értette meg az, aki a tagság megkérdezése, meghallgatása nélkül, vélemények mellőzésé­vel vagy akaratának ellenére próbál irányítani. A szövet­kezet nem az elnök vagy a vezetőség birtoka; a szövetke­zet tagjai nem alkalmazottak vagy bérmunkások, hanem övék a gazdaság, társas tulaj­donuk a közös vagyon, ame­lyet anyagi javaikkal is, mun­kájukkal is gyarapították. gya- rapítanak. Véssék emlékeze­tükbe ezt azok a szakemberek — mezőgazdászok, állattenyész­tők, könyvelők — is, akik nem tagként dolgoznak a termelő- szövetkezetben. Szakmai ja­vaslataiknak nem hatalmi szó­val vagy tekintélyük latbaveté- sével, hanem demokratikus módon szerezhetnek érvényt. Mind többen megértik a be­számolás szükségességét. Ellen­vetést leginkább akkor tesz­nek a szövetkezeti vezetők, amikor a döntések előtti véle­ménykérésről van szó. Például: »Traktort kellene vennünk, de ezt nem szavazná meg a tag­ság, mert a kocsisok ragasz­kodnak a lovakhoz, így köz­gyűlési határozat nélkül adunk el néhány pár lovat, s árukon szerzünk egy kiselejtezett gé­pet az állami gazdaságtól.« A tagság zöme vagy egy része szerint ló kell, nem traktor; az elnök, a vezetőség ennek ellen­kezőjét állítja. Ki képviseli eb­ben a haladást? Az elnök, a vezetőség, tehát a kisebbség. Mi történne, ha megvennék a traktort? Megsértenék a szö­vetkezeti demokráciát. Le kel­lene hát mondani a hasznos­nak vélt elképzelésről, bele kellene nyugodni abba, hogy a döntő többség ellenzi a gép­vásárlást? Visszájára fordíta­nánk ezzel a szövetkezeti de­mokráciát. Egyedüli megoldás kínálkozik: érveljünk a tagság körében, győzzük meg a több­séget a gépesítés előnyéről. Ta­nuljuk meg végre mindany- nyian, hogy a szövetkezeti de­mokrácia azt is jelenti, hogy minden terv végrehajtását po­litikai munkával etö kell ké­szíteni. A politikai meggyőzés olyan értékes tőke, amely bőségesen kamatozik. Amelyik elnök hoz­zászokott a katonás parancsol­gatáshoz, az állandósítja saját munkájának nehézségeit. Mert gondoljuk csak végig a dolgot. A szövetkezeti gazdák nem szeretik, ha bárki is csorbítja jogukat, ha némelyek akaratá­nak végrehajtóivá degradálják őket. Védekezésként először az ellenkezést választják, majd azt keresik, hogyan lehetne az elnöknek még olyan helyes in­tézkedéseit is lejáratni. Nem, a legrátermettebb vezető sem le­het meg a tsz-tagság többségé­nek támogatása nélkül. Ha ve­zetési módszere legfőbbjének a tagság meggyőzését tartja, akkor nyert ügye van. Az ér­veket elfogadva a tagság zö­me megszavazta a traktorvé­telt? Akkor küzdenek is azért, flPßO'H IftDETE'VEtf Apróhirdetések ara: hétköznap szavanként l,- Ft, vasár- és ünnepnap 2.— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják Hirdetéseiket. 2 db 250 n-öl házhely — egyik termo gyümölcsössel — azonnal eladó. Ugyanott nagyméretű író­asztal is eladó. Kaposvár, Géza u. 2. (12469) Központi helyen termő gyümöl­csösben csinos villa eladó. Bala- tonfenyves, P,ernecz József, Mun-! kácsy Mihály u. 6. (12566) Ültessen rózsát. Különleges új­donságok, gyönyörű színek. Szál­lítás postán. Kérjen díjmentes faj­tajegyzéket. Szálkái rózsakertészet, Budapest, Dalszínház utca 10. (258C) Zöld Pannónia kifogástalan ál* la pótban eladó. Kaposvár, Ker­tész u. 11. sz. (345) Eladó kétszobás családi ház 700 n-öl telekkel, istállóval, pajtával, .egyéb ' melléképületekkel. Beleg, Petőfi u. 35. sz., özv. Orbánné. (343) Eladó tíz család méh, fészek­méz kamrás új kaptárak. Nagybo- conádi négy keretes pengető. Bara­csi Károly, Zimány. (347) Budapesten (Budafokon) 392 n- öles telek 9x8-as alapterületű, épü­lőfélben levő házzal (alagsor meg­építve) elköltözés miatt áron alul eladó. Cím: Demjén, Ireg- szemcee. (21755) Bokorrózsa — első osztályú szép tövek — 12 fajtában eladók. Ke­lemen Ernőné. Üjszoreg, Zenta u. 60. (4214) Világos keményfa fényezett há­ló és egy konyhabútor eladó. Ka­posvár, Gyár utca 8/a. (12580) Fekete Pannónia kifogástalan állapotban eladó. Kelemen László, Juta, Rákóczi út 48. (12593) Eladó 600 n-öl terület szőlőolt­vánnyal beültetve, présházzal, be­rendezéssel, megegyezés szerint. Kis Mátyásné, Gálosfa. (12445) V EGY ES Pobjeda márkás kar- és zseb­órához alkatrészt tudok pótolni. Pete Károly órásmester, Kapos­vár, Béke (Dűlő) utca 9. (12554) Kert részes művelésre Béke ut­cában kiadó. Bővebbet: Kaposvár, Kossuth Lajos utca 71. (12587) köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind- j azoknak, akik édesanyánk, |nagyanyánk, VIDA JÓZSEFNÉ temetésén részt vettek, és | fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló család. (12588) __________________ G YÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szív- | vei tudatjuk, hogy felejthe­tetlen férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk, testvé- ] rünk, Rónai Imre ‘162. március 24-én 86 éves I órában rövid szenvedés után lhunyt. Temetése március 7-én, kedden du. 4 órakor I asz a Keleti temetőben. Gyászoló család. 2357) Zöldségraktár a víz alatt A volgográdi áruházakban min­dennap kapható nagyszerű ubor­ka, paradicsom, káposzta. S az elárusítóknak gyakran fölteszik a kérdést, honnan hozták ezt a zöldséget. S mekkora a vevők csodálkozása, amikor megtudják, hogy mindezt a Volga—Don ha­józható csatorna fenekén levő »-raktárakból« szállították. Miféle raktárak ezek? Tavaly ősszel a csatorna *nen- tén fekvő szovhozok különös munkával foglalatoskodtak. A zöldségtermelő brigádok sózott uborkával, paradicsommal és ká­posztával teli hordókat gurítottak a vízbe. Azt a helyet, ahol a hordókat a vízbe engedték, meg­jelölték. Télen a jégbe jókora lékeket vágtak, s csörlők segítsé­gével kiemelték a hordókat. A bennük levő paradicsom, uborka és káposzta kitűnő állapotban volt. Ez azzal magyarázható, hógy a víztároló fenekén a hőmérsék­let a zöldségfélék huzamos táro­lására igen kedvező. Ma már csak­nem minden zölséget a víz alatt tárolnak, s innen kiemelve köz­vetlenül az üzletekbe szállítják. A volgográdiak példáját más váro­sokban is követték. Kis cukrászda vezetésére cukrászt, saját motorkerékpárral rendelkező fagylaltárust fölvesz a nagyberki föld­művesszövetkezet. Jelentkezés az igazgatóság elnökénél (2628) I--------------------------------------­A férgek védekeznek Sok tízezer féregfajta él a földön — egyáltalán nem az ember örömére és hasznára. Veszélyeztetik táplálékát, át­fúrják a bőrét, betegségekkel fertőzik meg. S az embernek még egyetlen fajtát sem sike­rült kiirtania, bár 1938-ban re­mény nyüt arra, hogy végle­gesen megszűnnek a férgek okozta gyötrelmek és betegsé­gek. Ekkor kapott ugyanis No- bel-díjat Paul Müller svájci ve­gyész a DDT nevű rovarirtó szer fölfedezéséért. Megérde­melte: ez a kontaktméreg éve­ken át kitűnőnek bizonyult. (A »kontaktméreg« szó arra utal, hogy a rovarnak nem kell meg­ennie a vegyszert, hanem pusz­ta érintésétől elpusztul.) Alig húsz év múlva azonban a föld 32 országából vészes je­lentések érkeztek az Egészség- ügyi Világszervezethez: nem használnak többé a nagy meny- nyiségben gyártott és alkalma­zott DDT-vegyületek! Egyes trópusi országokban a bolhák ennek ellenére terjesztették a pestist, a moszkitók a maláriát és a kiütéses tífuszt... Mi tör­tént? A vizsgálatok kimutatták, hogy a férgek rezisztensekké (ellenállókká) váltak a koráb­ban hatásos méreggel szemben. Ugyanaz a jelenség, amely miatt az orvosok óva intik az embereket az antibiotikumok (penicillin stb.) önkényes, in­dokolatlan alkalmazásától: a kórokozó vírusok rezisztensek­ké válnak. A kutatás új útja: talán a ro­varok saját hormonjaiból si­kerül abszolút biztos irtószert előállítani. A veszély: a hasz­nos rovarok is (pl. a méhek) el­pusztulnak ilyen radikális szertől. A perspektíva: az em­ber eldönti, hogy milyen fér­geket, rovarokat kíván — mint­egy háziállatként — megtarta­ni. Ha ez megvalósul, az ál­latkertek rovarházában muto­gatják majd unokáinknak az utolsó, ártalmatlan, korábban betegségeket terjesztő szúnyo- gokat és bolhákat... A Kaposvárt Közúti Vállalat azonnali belépésre keres mélyépítésben jártas mérnököt technológiai csoportvezetői beosztásra. Fizetés megegyezés sze­rint, lakást biztosítunk. Útiköltséget fölvétel esetén térítünk. Pályázatok a személyzeti csoport címére — Kaposvár, Szántó Im­re u. 19. sz. — küldendők. (12577) hogy túladjanak a fölösleges lovakon, és vegyék meg a gé- ppt. Sőt támogatnak a jövőben más helyes intézkedést is, mert tapasztalták, hogy a vezetőség a javukat akarja, ad a szavuk­ra, s csak akkor dönt, ha velük megegyezett. Nem fejbólintó beletörődésről, hanem meggyő­ződésen alapuló, határozott akarásról, helyes célkitűzés harcos igenléséről van szó. Lám, harcban érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia. Nagy erő rejlik ebben, hiszen a meggyő­zött többség meggyőződéssel küzd az elmaradott kisebbség visszahúzó törekvései ellen. így érik meg annak a fáradságos politikai munkának a gyü­mölcse, amelyet az emberek megnyeréséért végzett a veze­tőség, a oártszervezet. Jog nincs kötelesség és fe­lelősség nélkül. A szövetkezet­ben, a közös gazdaságban min­den tagnak megvan a maga kötelessége. A tehéngondozó­nak egyáltalán nem magán­ügye, hogy reggel rendesen megetette, -itatta-e a jószágot — ez közügy. Amikor beosztá­sát elvállalta, akkor arra köte­lezte magát, hogy a gondjaira bízott közös teheneket legjobb tudása szerint ellátja. S mi okozza, hogy szép kukorica- táblában gazos parcellák ék­telenkednek? Gondatlanság, felelőtlenség! Nem szabad ilyent eltűrni. Egyetlen tsz-tag se feledje: a szövetkezetben kapott munkájának elvégzését az egész tagság számon kéri tő­le. Ha kötelességét elmulaszt­va kárt okozott, ez a kár nem csupán őt éri, hanem az egész szövetkezetét. Adjon ez a tu­dat erkölcsi bátorságot a be­csületes, szorgalmas tsz-tagok- nak ahhoz, hogy határozottan föllépjenek a hanyagokkal szemben, és kötelességük tel­jesítésére neveljék, vagy h3 úgy tetszik, arra szorítsák rá őket. A felelőtlenség, a kötelesség- mulasztás sok szövetkezetben idézett elő tetemes anyagi vesz­teséget. Egy példa: az őrtilosi Szorgalom Tsz-ben nem föl­delték le télire a takarmányré­pát és a burgonyát. Joga van persze a szövetkezet bármelyik tágjának ahhoz, hogy most fel- álljon a közgyűlésen, és ke­ményen megbírálja azokat a vezetőket, akiknek kötelessé­gük lett volna a priziíiákat be- temettetni, és azokat a tagokat, akiknek ásót, lapátot kellett volna kezükbe venni. Ez a bí­rálat jogos, de a történteken " már mit sem változtat. Az ősz­szel kellett volna bírálni, sőt cselekedni. Igen, a közösség ügyéért érzett felelősség azt is megparacsolja, hogy ne hagy­jam — mert nem hagyhatom — veszendőbe menni a közös jószág eleségét; s ha nincs, aki ásót fogjon, akkor én is me­gyek, és másokat is hívok ré­pát földelni, hiszen a termény a mienk, tehát az enyém is. Fe­lelősség kérdése, öntudat kér­dése ez. De amíg egy tsz-tag ezt az összefüggést föl nem ismerte addig — elnézést a ki­fejezésért — nem érett arra, hogy jogaival gazdához mél­tóan éljen. Félreértés ne es­sék! Nem azt mondjuk, hogy üssenek el bárkit is jogainak gyakorlásától — ellenkezőleg: arra figyelmeztetünk, hogy minden tsz-tag teljesítse köte-1 lességét, érezzen felelősséget a köz dolgai iránt, mert ez érdé* ke neki is és ez az alapja art* nak. hogy jogainak érvényt sze­relhessen. Összefoglalva: a tsz-demok­rácia, a szövetkezet vezetésé­nek alapelve a közös gazdálko­dás lényegéből fakad. Azt fe­jezi ki, hogy a szövetkezetben a tagság a gazda. Joga van hát beleszólni szövetkezetének ügyeibe, illetve csakis a tag­ság dönthet — a törvényes rendelkezésekkel összhangban — a közös gazdaságának ter­melési, szervezeti, értékesítési, beruházási és más kérdéseiről. Vezetőit demokratikusan vá­lasztja meg, s a vezetőség kö­teles rendszeresen számot adni tevékenvségéről. A vezetés de­mokratizmusa nemcsak föltéte­lezi. hanem maoában is fontol­ja. m»g is követeli a volitikai meoann-ő munkát. Renne a iop, n trntelesséo. a felelődéért szer­ves enusévet nV-ot — rsn.ki.s így tePes a szövetkezeti demokrá­cia. Kutas József

Next

/
Thumbnails
Contents