Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

Péntek, 1962. március 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP £>qtf öreg £rdé&z oailonuua Túl az élet delén kevés em­ber mondhatja el magáról, hogy úgy élt, amint ifjú évei­ben megálmodta. í itonyák Já­nos bácsi, a kaszói öreg erdész ezek közé a kevesek közé tar­tozik. Kevesen gondolnák, hogy 68 év súlya nyomja vállait. Szeme fiatalosan csillog. Moso­lyogva, a ritkán beszélő embe­rek módján, szinte ünnepélye­sen ejti ki a szavakat. — Erdész szerettem volna j lenni már gyermekkoromban is. Fölnéztem a zöld kalapos, puskás emberekre, és nagy­nak, óriásnak, az erdők urainak tartottam őket... Az erdőben nőttem fel. Megismertem és megszerettem a fákat, a vada­kat S aki egyszer igazán meg­szereti az erdőt, az úgy ragasz­kodik hozzá, mint a jó feleség­hez ... Elhallgat egy pillanatra, lát­szik az arcán, hogy régi emlé­kek között kutat. Egy kissé már nehéz helyre rakni a szá­mokat, hiszen annyi minden történt életében ... Amikor új­ra megszólal, az ablakon át a táncoló hópelyheket nézi. — Januárban múlt 48 éve annak, hogy ide kerültem Ka­szópusztára. Alighogy megme­legedtem, be kellett rukkol­nom katonának. Kitűnő lövő voltam mindig, de ott r^negett kezemben a puska... Emberre kellett lőni ... Három évet húz­tam le a fronton, kétszer sebe­sültem. Hónapokig feküdtem még itthon is. Az volt a szeren­csém, hogy hazakerültem, mert engem az erdő gyógyított meg. Ha kórházban tartanak, ki tudja, mi lejt volna velem?... A büki erdéázla-k négy kilo­méterre van a pusztától. Körü­lötte hatalmas tölgyfák. Festői környezet. Ez az ő birodalma, meg az a 15 ezer hold, ami ide tartozik. Régi vadászatokról, rabsicokról beszélgetünk. — A rabsicok? ... Fenegye­rekek voltak. Alig akadt olyan éjszaka, hogy ne dördült vol­na el valahol egy puska. Leg­többször már csak a vémyo- mokat találtuk meg. Persze mi ;-m voltunk restek. Néha he­tekig lesben álltunk egész éj­szakán át. De nagyon kellett vigyázni, mert a B?láta-to környékén sok a vipera. Úgy tudom, valamikor a herceg te­lepítette ide a mérges kígyót. A fát féltette a szegény embe­rektől. Egyszer éppen lesen voltunk, és már majdnem le­ragadt a szemem, amikor kü­lönös zaj ütötte meg fülemet. Társamat, aki mellettem te- küdt, elnyomta az álom Mos- dulni sem mertem... Egy Kí­gyó a nyakán mászott keresz­tül ... A kígyók ma is meg­vannak, de a rabsicok kifogy tak. Változott az élet itt is. Az er- | dő csöndjét a kisvasút zakato-; lása veri föl. Valamikor, húsz évvel ezelőtt még ő is haragu­dott volna, de amikor építették, nem szólt egy szót sem. A gaz­daság nemrég adott neki egy lovat. Segíteni akartak. A ló vígan ropogtatja az abrakot, de az öreg erdész gyalog jár, úgy, ahogy megszoikta. Ismeri az erdőt, a vadjárást, számon tart minden változást. Tudja, hogy januárban a Kis- mező környékén nyit a hóvi­rág. Április 10-e neki arról ne­vezetes. hogy ezen a napon le­veleznek ki a nyírfák. Tavasz­szal és nyáron a kakukkal éb­red, pedig ez a madár a haj­nali órákban kezdi énekét. Aztán megszólal a feketerigó, húzni kezdenek a szalonkák, és néhány perc múlva madár­daltól hangos az erdő. — Ez a szép meg a vadászat. A szarvasbőgés, az valami cso­dálatos. Olyankor nyugtalan vagyok, és járom az erdőt... A mai vadászatokról mesél, arról, ho-,y évről évre egyre több külföldi vadászvendége van a pusztának. A külföldiek csak János bácsinak szólítják. Ha többet nem is, de ezt a két szót megtanulják magyarul. Mit is lehet egy ilyen életről ’efml? Csak villanásokat. Meg­ragad egv mondata: »Még so­hasem voltam bete«, de ha nyugdíjba mennék, hamar el­ten-,ölnének. mert nekem az er­dő jelenti az é’etot...« Németh Sándor ínrifis i-én értélrfi,?!í ? miinVpversenyt a ruhaiizemben 1960-ban ötéves mimkaversenyt indítottak a Kaposvári Ruhaüzem dolgozói. Havonta értékelik az j eredményeket, s félévenként az összesített pontszámok alapján megjutalmazzák az élenjáró dolgo­zókat. A legközelebbi összesítő értéke­lésre április 4-én kerül sor. Ekkor mintegy 25-en »-Kiváló dolgozó-« oklevelet vagy jelvényt kapnak, 20-an pedig tárgyjutalomban ré­szesülnek. a munkaverseny célja a mennél jobb minőségű termékek előállítása, a balesetmentes ter­melés, a munkafegyelem javítása és az újitómozgalom szorgalmazá­sa. Tavaly szép eredményeket ért el a vállalat. A dolgozók jó mun­káját bizonyftja az is, hogy az idén 10 napi nyereségrészesedést oszthatnak. Még ugyan ha­vazik, de már készül a tava­szi kirakat. I £ A társadalmi bíróságokról Több mint öt év telt el az­óta, hogy az 1041/1956. számú minisztertanácsi határozat lét­rehozta a társadalmi bíróságo­kat, és szabályozta működésü­ket. Ügy vélem, nem fölösle­ges föleleveníteni: mi a társa­dalmi bíróságok feladata, és azt is, hogyan hajtottuk azt végre megyénkben. A minisztertanácsi határozat »■szükség snek tartja, hogy a munkafegyelem megsértése és a társadalmi tulajdon megká­rosítása elleni aktív védelvezés- ben a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt. A fegyelme­zetlenekkel, rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkáro­sítóival szemben a felelősségre vonás eddiginél hatékonyabb módszerei kialakí*ása érdeké­ben — a társadalmi bíróságok nevelő hatásaként — a becsü­letes dolgozók által olyan lég­kör kialakítását tart ák szük- séoesnek, amely hozzájárul a dolgozóknak a munkafegyelem­re, a szocialista együttélés kö­vetésére való neveléséhez.« Ez a bevezetés körvonalazza a társadalmi bíróságok felada­tait, hivatását. Kidomborodik belőle, hogy feladata elsősorban a dolgozók nevelése és olyan légkör kialakítása, amely megnehezíti, illetve le­hetetlenné teszi a fegyelmezet­lenséget, a rendbontást, a tár­sadalmi tulajdon megkárosítá­sát Ezért írja elő a határozat, hogy a társadalmi bíróságok tagjaiul olyan embereket kell megválasztani, akik a terme­lésben élen járnak, példamu­tatóan és már hosszabb ideje dolgoznak a vállalatnál, tehát akiknek tekintélyük van. A társadalmi bíróságok elé azokat az ügyeket lehet vinni, amelyek a munkafegyelem megsértésével, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a szocialista együttélés szabá­lyainak az üzemben való meg­sértésével. a személyi tulajdon ellen az üzemben elkövetett cselekményekkel kapcsolato­sak. Az ügyet a vállalat igazga­tója terjeszti a társadalmi bí­róság elé a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben, de bármelyik dolgozó is kezdemé­nyezheti fegyelmi ügynek a társadalmi bíróság elé vitelét A társadalmi bíróság tárgya­lásai nyilvánosak, azokon az üzem minden dolgozója részt vehet, felszólalhat, indítványt tehet. Az eljárás alá vont dol­gozót a tárgyalásra meg kell hívni, és módot kell neki adni. hogy védekezését előadhassa. A tárgyaláson a bizonyítékok feltárásával igyekezni kell meggyőzni a dolgozót cselek­ményének helyteler '' -öl. A trágyalás befejezés i tár­sadalmi bíróság 1 atáva' a dolgozót szóbeli ddcssel, írásbeli megrovással uüntethe ti, vagy súlyosabb intézkedés megtételét javasolha* :a a vál­lalat igazgatójának. Tenn/sze- tesen, ha a társadalmi bíróság úgy találja, hogy az eljárás alá vont dolgozó fegyelmi vétséget nem követett el, indítványoz­za az eljárás megszüntetését. A társadalmi bíróság felépí­téséből, szervezetéből nyilván­való. hogy célja a dolgozók nevelése a munkahely, a dol­gozótársak, a személyi és tár­sadalmi tulajdon megbecsüié- • sére. Ahol nem hajtották végre a határozatot Somogy megyében 19 olyan vállalat van, ahol a miniszter­tanácsi határozat szerint köte­lező a társadalmi bíróság meg­alakítása. Mégis csak 13 válla­latnál alakult meg a társadal­mi bíróság. (Viszont egy olyan vállalatnál is létrehozták, ahol nem volt kötelező, tbvábbá öt állami gazdaságnál, illetve er­dőgazdaságnál.) A vállalatoknál levő tá'rsa- dalmi bíróságok közül rendsze­resen egy sem, szórványosan is csak hét működik. Az ügyész­ségi vizsgálatok megállapítot­ták, hogy például a Kaposvári Textilműveknél 1956-ban meg­alakult társadalmi bíróság 1960 közepéig egyetlen tárgya­lást sem tartott. Ezzel szemben a vállalatvezetés a társadalmi bíróságot rendeltetésétől elté­rő munkára vette igénybe, föl­kérte annak ellenőrzésére, hogy a nyersanyag-raktározás, általában az anyagraktározás megfelel-e az előírásnak. Ál falában azonban az igazgatók helyesen választották meg a társadalmi bíróságok elé utalt fegyelmi ügyeket A Kaposvá­ri Cukorgyárban a gyártási idényben gyakoriak a cukor- lopások. A társadalmi bíróság hat kisebb lopási ügyet tár­gyalt. A 13. sz. AKÖV igazga­tója a társadalmi bíróság elé utalta az egyik feketefuvart, végző gépkocsivezető fegyelmi . iáisadalmi bíróság el- jui.ásái.ak hatására a vétkes dolgozó szégyenében felmon­dott, s kilépett a vállalattól. A Közép-somogyi Állami Erdő­gazdaság igazgatója azért utal­ta társadalmi bíróság elé az egyik erdész fegyelmi ügyét* mert az illető négy erdei mun­kásnak el nem végzett munkál igazolt. Hogy a dolgozók milyen számban és érdeklődéssel vesz­nek részt a társadalmi bírósá­gok munkájában, az attól függ, hogy az eljárás nyilvánosan, a dolgozók tudtával történik-e. A siófoki Kőolajvezeték Vál­lalatnál például az egyik tár­gyaláson csak az eljárás alá vont személy és a társadalmi bíróság tagjai vettek! részt. A kaposvári Tatarozó és Építő Vállalatnál, az erdőgazdaság­nál 80—120 dolgozó is megje­lent egy-egy tárgyaláson. Nyil­vánvaló, hogy ahol a társadal­mi bíróság tárgyalása a nyil­vánosság előtt zajlik le, ott sokkal jobban érvényesül a ne­velő hatás, mint ott, ahol a tárgyalást szinte a nyilvános­ság kizárásával folytatják le. A tárgyalások hallgatóságá­nak aktivitása megfelelő, és állandóan növekszik. Tárgyalá­sonként általában 5—6 hozzá­szóló akad, de volt olyan tár­gyalás is, ahol az üzem dolgo­zói közül tízen mondták el vé­leményüket. Mi az oka a társadalmi bí­róságok szervezésében és mű­ködésében való elmaradásunk­nak? Az, hogy egyes vállalat­vezetők, de a szakszervezetek sem ismerték fel a társadalmi bíróságokban rejlő hatalmas nevelő erőt. Elgondolkoztató az is, hogy egyik-másik vállalat- vezető, üzemi bizottság, társa­dalmi bírósági elnök szűknek találja a társadalmi bíróság hatáskörét és enyhének a ki­szabható büntetéseket. Állás­pontjuk szerint sokkal eredmé­nyesebb és hatékonyabb mun­kát végezhetnének a társadal­mi bíróságok, ha a cselekmé­nyek szélesebb skálája tartoz­na hatáskörükbe, s a szóbeli feddésen vagy az írásbeli meg­rováson kívül más joghátrány­nyal is sújthatnák a közerkölcs és a törvények ellen vétőket A fejlődés iránya az, hogy egyre több cselek- meny elbírálása fog a társa­dalmi bíróságok hatáskörébe kerülni, így mindjobban be- tölthetik a dolgozók nevelésé­ben rájuk háruló szerepet. QNODí GYÖRGY? (4)-Figyeljétek a szivárványt!' LATIN-AMERIK A a CIA fejvadászainak régi területe. A n> ugtalan, de szegény föld­részen az amerikai kémszerve­zet pénzelte államcsínyek és korraánypuccsok miatt állan­dóan dörögnek a fegyverek, diktátorok jönnek, diktátorok mennek, és a rossznyelvek sze­rint senki sem tudja — csak a Központi Hírszerző Hivatal —, hogy mire virrad másnap. De ahogy a múlt tavasszal történt események mutatják, Latin-Amerikában még a CIA sem lehet mindig biztos a dol­gában. A Kuba ellen elköve­tett agresszióra gondolunk, amelyről ma már köztudomá­sú, hogy amerikai pénzzel, ame­rikai irányítással — a CIA részvételével zailott le. MI IS TÖRTÉNT KUBÁ­BAN? 1961. április 17-én hajnalban az éter hullámain elhangzott az amerikai titkosszolgálat rejtjeles üzenete: »Figyeljétek a szivárványt!- És néhány órá­val később több ezer, modern fegyverekkel fölszerelt zsoldos szállt partra Kubában; az ame­rikai haderők szállították őket tengeri és légi úton a cukorszi­get kiszemelt pontjaira. Az amerikai monopóliumok inspirálta támadás végcélja Kuba népi kormányának meg­döntése, az 1959 óta élért tár» sadalmi vívmányok megsemmi­sítése volt. A CIA nem először intézett támadást Kuba ellen. Még 1952 márciusában segítségük­kel sikerült megdönteni Prio Soccaras elnök hatalmát. Ek­kor ült a bársonyszékbe Ful- gencio Batiste tábornok, s a CIA ügynökei rendszeresen tá­jékoztatták az ellene Floridá­ban és Venezuelában szervez­kedő erők lépéseiről. A CIA mesterkedései azonban nem tudták megakadályozni a for­radalom győzelmét, viszont a havannai amerikai nagykövet­ség CIA-ügynökei Castro for­radalmának győzelme után az ellenzéki erők tömörítésétől a havannai fegyverraktár felrob­bantásáig mindent elkövettek, hogy gyengítsék a forradalmi Kubát. Az Eisenhower-kormány tu­lajdonképpen már I960 köze­pe táján utasította a CIA-t a kubai ellenforradalom meg­szervezésére. És Allan Dulles, a hivatal igazgatója a »Kuba- operáció- kidolgozásával egyik helyetteséi, Richard Mérv. in Bissei volt massachusetts-i itöz­gazdasógi professzort bízta meg. A Kuba elleni agressziót az Egyesült Államok hadereje egyesített vezérkarának há- romfázisos terve alapján dol­gozták ki. Ennek értelmében az ország népét előbb lélektani eszközökkel meg kell »puhíta­ni«, majd a Kubába beférkö- zött ügynökök és az amerikai védőtűz alatt partra szállt emigránsok együttes puccsot szerveznek, s hatalomra segí­tik az emigráns kormányt, amelynek végül is az USA köz­vetlen katonai segítségével megadják az utolsó lökést a törvényes kormány megbukta­tásához. A TERVEZETT PUCCS KIROBBANTÄSA ELŐTT már hónapokkal lázas tevé­kenységbe kezdtek. A Miami­ban működő WMET adó hecc­kampányain kívül tömegesen juttatták el a szigetország te­rületére a CIA propagandafü- zeteit, amelyek a Castro-kor- mány ellen uszítottak. Napi­renden voltak a szabotázsok, bombamerényietek és Robban­tások. Elég csak arra utalni, hogy 1960 novemberében elő­készítették a főváros kulcsfon­tosságú üzemeinek felrobban­tását, s a szabót őröket csak a bűncselekmény elkövetése előtt sikerült leleplezni. Hoz­záláttak közben az emigránsok fegyveres fölkészítéséhez is. A Special Forces Group Fort Bragg-i főhadiszállásán mint­egy 6 ezer zsoldost képeztek ki szabotázsakciókra, di verzió« cselekedetekre és a gerilla-had­viselés módszereire. A CIA összesen 45 millió dollárt fektetett a »Kuba-ope- rációba«, amelyet Eisenhower után Kennedy is jóváhagyott és helyeselt. Ahogy később ki­derült, Kennedy már hivatal­ba lépésekor egy szigorúan bi­zalmas dossziét talált az asz­talán, amelyet^ Allan Dulles an­nak idején meg Eisenhower ré­szére küldött át. A bennfen­tesek ezt az iratcsomót a »Castrónak buknia kell« dos­sziénak nevezték. Az eredeti terv nyolcezer ellenforradal­már partra dobását javasolta, mégpedig az amerikai vezér­kar irányításával és légi fede­zetével. Amikor Kennedy hi­vatalba lépett, Allan Dulles a dossziét kiegészítette. Ügynö­keinek jelentése alapján közöl­te: a légi haderő bevetését mel­lőzni lehet, mert a helyzet Ku­bában annyira megérett, hogy patraszállás esetén »fölkelés­sel« lehet számolni. Az áprilisban történt invá­zió lefolyása, körülményei és következményei közismertek. A partra szálló ellenforradal­márokat 72 óra leforgása alatt sikerült megsemmisíteni, illet­ve foglyul ejteni. De mór az első nap után is nyilvánvalóvá vált, hogy a lázadóknak seuazm esélyük sincs a győzelemre. A kubai lakosság nemhogy csat­lakozott volna az ellenforra­dalmár bandákhoz, hanem fegyvert ragadott, és harcba szállt a forradalmi vívmányok megvédéséért. A KUBAI PARTRASZÁL­LÁS UTÁN elődjéhez hason­lóan, aki az U—2-es repülőgép leiövése után mosta Pilátus módjára a kezét — Kennedy is ügy tett, mint aki semmiről sem tudott. Kijelentette, hogy személyes szimpátiáján kívül semmi. sem köti az Egyesült Államok által pénzelt és irá­nyított bandákhoz. A világköz­vélemény és a megcáfolhatat­lan bizonyítékok hatására Ei­senhower elnök annak idején részleges beismerésre kénysze­rült, és pontosan egy esztendő^ vei később ugyanezt kellett tennie utódjának is. Kennedynek a kubai ellen­forradalommal kapcsolatos alapvető felfogásán nincs mit csodálkozni. A Morgan-tröszt, amely az elnöki székbe emel­te, a kubai gazdaság államosí­tása következtében 450 millió dollárt veszített — amellett ez a kudarc, akármilyen sokba is került, az elnök számára bel­politikai haszonnal járt, hiszen a világ előtt ismét nevetséges­sé vált Allan Dulles, a CIA igazgatója, akit Kennedy már régen szeretett volna lecserél­ni a maga emberével. De itt már elérkeztünk " CIA »legújabb kori« tört ne téhez, amelyről következő s egyben utolsó folytatás unkban számolunk iM, Mindaddig, amíg a társadalmi • bíróságok hatáskörét nem bő- [vítik, a vállalatok vezetői és [szakszervezeti bizottságai a ■ meglevő keretek között a tár- í sadalmi bíróságok rendeltetés­iszerű és fokozott működtetésé­ivel használják ki azt a nevelő i erőt, amely gz ő vezetői, érdek­i védelmi munkájukat hivatott | kiegészíteni és megkönnyíteni. Némely helyen a szervezés­itől való idegenkedés, az isme- [ rettentői való tartózkodás ga­* tolj a a társadalmi bíróság meg- E alakítását. Ez a nehézség könnyen ei- í hárítható, ha a vállalatok i igénylik a területileg illetékes [járási ügyészségek segítségét. Reméljük, hogy a most mu­tatkozó fellendülés tartós lesz, |s a társadalmi bíróságok So­♦ mogy megyében is mind nar \gyobb szerepet fognak betölte- Ini a dolgozók nevelésében, a ;szocialista embertípus kialakí- I fásában. Dr. Rimay László. a megyei főügyész helyettes« Kitüntetett ktsz-tagok A munkav erseny ben elért kivaló x teljesítményért Bátorti Sándor, ♦ Móré József, Kozma András és ♦Plecskó József, a Barcsi Építőipari jKtsz tagjai elnyerték »A kisipari £ szövetkezet kiváló dolgozója«, cí- £met. A kitüntetést az egy éti ke« üreseinek megfelelő pénzjutalom mai ♦ együtt az e héten megtartott mér» ♦ legzáró közgyűlésen adták ák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents