Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. március 2% Hz amerikai sajtó Hruscsov választási beszédérttlj Mozgalmas nap Genf ben New York (MTI). A jelentősebb amerikai folyóiratok és hetilapok részletesen foglalkoznak Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a moszkvai Kalinyin terület választói előtt mondott beszédével. A New York Herald Tribune azokat a dollármilliókat siratja, amelyeket az amerikai hadigépezet a radarrendszer kiépítésére fordított. A lap elismeri, hogy a Kanada, Grönland és Anglia területén keresztülhúzódó jelzőrendszer használhatatlan, ha dél felől közeledik rakéta. Az U. S. News and World Report elismeri, hogy a szovjet kormányfő nyilatkozata alapos gondot okozott a Pentagon urainak. Hruscsov bejelentése láthatóan kijózanító hatással van azokra, akik a szocialista országok »megsemmisítését« tervezgetik. A kommentárok idézik azokat az adatokat és tényeket, amelyeket a szovjet kormányfő a békés gazdasági versenyben elért szovjet sikerekről idézett. Ezek a tények nem kevésbé hatnak ijesztően az amerikai közgazdászokra, mint a szuperhatósugarú rakéta a tábornokokra. A New York Times Magazin elismeri, hogy a Szovjetunió fejlődési üteme messze meghaladja az Egyesült Államokét. A Szovjetunió a közeljövőben túlszárnyalja az Egyesült Államokat az ipari és mezőgazda- sági termelés összmennyiségét tekintve. A cikkírót elsősorban az amerikai munkanélküliség növekedése nyugtalanítja. »A családtagokkal együtt több mint 12 millió munkanélküli van az Egyesült Államokban vagyis több ember, mint Űj Anglia (az Egyesült Államok északkeleti államai) egész lakossága.« A cikk szerzője a következő sötét jóslattal fejezi be mondanivalóját: »Gazdaságunk természetes halállal fog kimúlni, ha tovább növekszik a tömeges munkanélküliség.« (TASZSZ) Megsemmisítették az argentin választások eredményét Lemondott a kormány , Buenos Aires (MTI). Az argentin kormány és a hadsereg vezetői szerdára virradó éjszakáin folytatták tanácskozásaikat. Frondizi ezután hivatalosan bejelentette, hogy a kormány polgári tagjai benyújtották lemondásukat. Az új kabinet négy miniszterét a hadsereg nevezi ki* négyet pedig Frondizi választhat. Az elnök végeredményben teljesítette a hadsereg valamennyi lényeges követelését. Közölte, hogy törvényen kívül helyezte a peronista mozgalmat, amely a vasárnapi választásokon a kommunisták támogatásával elsöprő győzelmet aratott Frondizi pártja fölött. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy teljesen megsemmisítik a választások eredményeit. Frondizi a hadsereg nyomására ahhoz is hozzájárult, hogy új működési szabályzatot dolgozzanak ki a szakszervezetek számára. Ezzel a lépéssel a katonai vezetők lehetetlenné akarják tenni, hogy a szakszervezetek általános sztrájkkal tiltakozzanak a katonai diktatúra dien. Buenos Airest kedden este katonai körzetté nyilvánították. Ez az intézkedés felhatalmazást ad a hadseregnek, hogy a fővárosban átvegye a rendőrség hatáskörét, és így csírájában elfojthassa a választási eredmények megsemmisítése ellen tiltakozó megmozdulásokat. Kennedy amerikai elnök kedden első ízben foglalkozott az argentin választásokkal. Humphrey szenátor szerint az elnök kijelentette: Frondizi veresége azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kell kettőznie a latin-amerikai segélyprogram érdekében tett erőfeszítéseit. Kennedy hangoztatta, véleménye szerint a peronisták győzelmének és a mostani argentin válságnak az az oka, hogy az Egyesült Államok »elhanyagolja Latin-Amerikát«. Genf (MTI). Több mint egy hete nyílt meg Genfben a 18 hatalmi leszerelési bizottság ülésszaka, s az első hét azt mutatja, hogy a tárgyalások fokozatosan kimozdulnak a leíró műfajból, vitaszellem kezdi betölteni a leszerelési bizottság üléseit. A hétfői és keddi Gromiko— Rusk találkozó ismét fölélénkítette az érdeklődést a német kérdés iránt. Genfben olyan hírek terjedtek el, hogy a szovjet külügyminiszter új utasításokat kapott kormányétól, s az ezeken alapuló megfontolásokat a keddi »munkavacsorán« már az amerikai vendég elé tárta. Másrészt úgy tudják, hogy a Cade Nabbiába utazó Adenauer utasításokat adott Schröder nyugatnémet külügyminiszternek arra az esetre, ha szükségessé válnék Genfben egy újabb Schröder—Rusk találkozó még az amerikai külügyminiszter hazautazása előtt. Lehetségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői valamilyen formában meghívják Franciaország képviselőjét az atomfegyver-kísérletekkel foglalkozó albizottságba, azonban igen kétségesnek látszik, hogy Franciaország elfogadja a meghívást. A bonni ultrák hajszája Seigewasäir, az NDK Egyházügyi Államtitkárságának vezetője ellen Berlin (MTI). Seigewasser, az NDK Egyházügyi Államtitkárságának vezetője nemrég a demokratikus Németország más antifasisztáinak élén a nyugat-németországi Majna-Frankfurtba utazott, és ott részt vett a Nácizmus Üldözöttéi Szövetsége megalakulásának 15. évfordulóján rendezett ünnepségen. Seigewasserrol közismert, hogy 12 évig szenvedett a hitleri koncentrációs táborokban, és ifünt a sachsenhausend tábor antifasiszta bizottságának tagja, részt vett az ellenállási harcban. Az államtitkár Maj- na-Frankfurt-i beszédében emlékeztetett Heinrich Mann német írónak 1937-ben elhangzott figyelmeztető szavaira: »Mentsétek meg a békét!« Újabb incidens a szíriai—izraeli határon Jeruzsálem (MTI). Újabb incidens volt kedden este a szíriai—izraeli határon. A két szemben álló fél hírek szerint tűzharcot vívott, de az összecsapásról nem érkeztek részletesebb jelentések. Az incidens után összeült az izraeli minisztertanács a legutóbbi fejlemények tanulmányozására. Az izraeli kormány azt próbálja elhitetni, hogy a kedd esti összecsapást szíriai erők kezdeményezték. Az eseményekről most Izrael kíván jelentést tenni az ENSZ-be és a nagyhatalmaknak »súlyos következményekkel« fenyegetőzve. Az államtitkár nyugat-németországi látogatása dühödt rikoltozásra késztette a nyugatnémet sajtót Harmadik napja vezércikkeznek a lapok, és a Kroll-, majd az úgynevezett Dehler-ügy után megteremtették a Seigewasser-ügyet is. Egyes lapok nem is titkolják, mire megy ki a játék: egyenesen a Nácizmus Üldözöttéi Szövetségének betiltását követelik. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja szerdai számában így ír: Seigewasser nyugat-németországi látogatása miatt dühösen ordítoznak a bonni ultrák. Ez a dühös or- dítozás nem ismer határokat, mert úgy érzik, hogy leleplezték őket, s mert ismét világosan megmutatkozik a két német állam jellege: az NDK-ban az antifasiszták kezében van a hatalom, Nyugat-Németország- ban pedig az uralkodó körök Hitler útját járva üldözik az antifasisztákat.« Világűr és stratégia A Krasznaja Zvezda cikke Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda közzétette Larionov cikkét azokról a változásokról, amelyek a világűr meghódítása következtében jelentkeztek a stratégiában. Az Amerikai Egyesült Államokban — írja a szerző — tevékenyen munkálkodnak a világűrben folytatott harc eszközeinek, a kozmikus hadműveletek módszereinek és azoknak a stratégiai feladatoknak a kidolgozásán, amelyeket kozmikus támadó és védelmi eszközökkel lehet végrehajtani. Kutatják a katonai kozmikus berendezések és az egyéb fegyverek kölcsönhatásának módozatait, a kozmikus hadműveletek irányításának módszereit stb. A Szovjetunió keményen sík- raszáll a világűr katonai célokra való felhasználása ellen. Nem hagyhatja azonban figyelmen kívül az amerikai imperialisták készülődéseit, és kénytelen megtenni a megfelelő intézkedéseket, hogy megőrizze biztonságát egyebek között a világűr térségéből érkező támadás esetén is. Senki előtt sem titok — folytatja Larionov —, hogy a világűrbe való behatolás technikai alapja, a műholdak és az űrhajók felbocsátásának eszköze a ballisztikus rakéta és az irányító rendszer. Ez a bonyolult, tökéletes és az amerikait többszörösen felülmúló technika teljes egészében a Szovjetunió birtokában van. Az amerikaiak gyakran tisztán katonai szempontból értékelik a világűr meghódításában elért szovjet sikereket, amelyek tudományos céllal végzett kísérletek eredményei — írja Larionov. — A szovjet katonai stratégia objektiven értékelve a reális tényeket, nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a katonai lehetőségeket, amelyek az agresszor előtt nyílnak, ha kozmikus támadóeszközök kerülnek birtokába. A szovjet kormány 1959. szeptember 18-án az ENSZ elé terjesztett deklarációjában rámutat: »A világűrt, amely néhány évvel ezelőtt még elérhetetlen volt az ember számára, most, mint korábban a tengereket és a■ légiteret, felhasználhatják arra, hogy rajta keresztül nukleáris csapást mérjenek a földgolyó bármely pontjára.« Az amerikai kormány lázas erőfeszítése a világűr katonai célokra való felhasználása érdekében, arról tanúskodik, hogy bár Kennedy elnök elismerte a kozmikus fegyverkezési hajsza veszélyességét, ez a hajsza az Egyesült Államokban mégis teljes erővel folyik — állapítja meg a szerző. — Ebből kiindulva a szovjet katonai stratégia kénytelen szükségesnek tekinteni a kozmikus eszközök felhasználásával végzett hadműveletek tanulmányozását. Katonai stratégáink sokoldalúan értékelve a haditechnika fejlettségét, úgy vélik, hogy a 60-as években e feladatok megoldásának lehetőségei jelentősen kibővültek. A katonai stratégia ugyanakkor elismeri, hogy a kozmikus fegyverek elsősorban stratégiai feladatok megoldásának eszközei, minthogy tevékenységüket lehetetlen összekapcsolni bármiféle konkrét szárazföldi, tengeri vagy légi hadművelettel, (MTI) Nixon most megjelent könyvében élesen támadja Kennedyt és Johnsont Sietiov akadémikus válasza Pearson vádjaira Moszkva (MTI). A Washington Post and Times Herald nemrég a következő címmel közölte Drew Pearson ismert amerikai újságíró cikkét: »A Szovjetuniónak voltak kudarcai a világűrben.« Pearson szerint az amerikai hírszerző szervek tudomására jutott, hogy legalább öt szovjet űrrepülő járt szerencsétlenül. Ezek közül néhányat meg is nevezett: a Le- dovszkij, Siborin és Mitkov neveket említette. Az APN szovjet hírügynökség tudósítója megkérte Leo- nyid Szedov akadémikust, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnökét, válaszoljon az amerikai lap cikkéjre. Szedov a következőket mondotta: — Hazánkban sem Gagarin és Tyitov űrrepülése előtt, sem azután egyetlen kísérlet sem történt, hogy rakétával embert bocsássanak fel. Tudósaink és űrhajósaink ezt már hivatalos sajtóértekezleteken is megmondták. Szedov ezután válaszolt Pearson következő gyanúsítására: »Gagarin közléseiben olyan sok «llentmondás volt, hogy kétségek merültek feü űrrepülése iránt. Hasonló ellentmondásokat találtak a Tyitov 17 körös űrhajózásáról szóló anyagokban is.« — Ha Pearson úr még egyszer figyelmesen végigolvasná a két szovjet űrhajósról szóló hivatalos közleményeket, átlapozná tudományos folyóiratainkat, s végül az amerikai hírszerző szolgálatnál dolgozó »ismerőseihez« is fordulna, akik oly »bizalmas« adatokat szolgáltattak neki az öt »elpusztult űrhajósról«, nyilván semmilyen ellentmondást sem találna — mondotta Szedov. — Egyébként úgy látszik, ő maga sem túlságosan bizonyos saját föltételezéseiben, hiszen a továbbiakban megírja, hogy »a két űrrepülést feszült figyelemmel kísérő amerikai hivatalos személyek meggyőződése szerint a rakétákon valóban voltak űrhajósok«. A szovjet akadémikus elítélően nyilatkozik arról, hogy amíg a szovjet kormány és közvélemény egyöntetűen üdvözölte Glenn űrrepülését, Pearson két nappal Hruscsov- nak Kennedy hez intézett gratulációja után alig leplezett rosszindulattal és haraggal teli cikkben kísérelte meg a szovjet űrkutatók befeketítését — A kozmikus térség meghódítása sem szenzációhajhászást, sem üres fecsegést nem tűr meg — folytatódik Szedov nyilatkozata. — Ez a feladat annyira komoly dolog, hogy tudósaink nem kívánnak idő előtti hírverést csapni. Ami pedig az öt »elpusztult orosz űrhajóst« illeti, csupán ennyit mondhatok: ha ezt egy újságíró találta ki, ugyanezért a pénzért még akár egy tucat szovjet űrrepülőt is darabokra téphet... A szovjet hírügynökség hozzáfűzi Szedov nyilatkozatához: Pearson urat a Szovjetunióban olyan újságíróként tartják számon, mint aki sok tárgyilagos cikkével szolgálta az amerikai és a szovjet nép békéjét, barátságát. Szeretnénk, ha ez alkalommal ismét fölismerné, kinek használnak azok a »szenzációs« koholmányok, amelyek cikkében helyet kapta* Megkezdődtek a holland— indonéz bizalmas megbeszélések Washington (Reuter). Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden sajtóértekezleten közölte, hogy megkezdődtek a holland—indonéz bizalmas megbeszélések a nyugat-iriáni kérdés megoldásáról: A tárgyaláson — tájékozott források szerint — Van Rijen Roi- jen, Hollandia washingtoni nagykövete képviseli Hollandiát, Adam Malik, Indonézia moszkvai nagykövete pedig Indonéziát. A két ország között közvetítő amerikai kormány nevében Ellsworth Bunker, az Egyesült Államok volt indiai nagykövete vesz részt a találkozón. Hírek szerint a bizalmas tárgyalások körülbelül egy hétig tartanak »valahol Washington közelében«. (MTI) Washington (MTI). Richard Nixon volt amerikai alelnök »Hat válság« című most megjelent könyvében azzal vádolja Kennedyt, hogy elnökjelölt korában veszélyeztette az amerikai nemzet biztonságát. Nixon azt írja, hogy Kennedy mint elnökjelölt tájékozódott áriról, hogy a központi hírszerző ügynökség kubai ellenforradalmárokat képez ki invázióra. Ezt a tényt Kennedy a választási hadjárat során nyilvánosságra hozta. Ez volt az egyetlen eset — hangoztatja Nixon —, amikor mérhetetlen harag töltött el Kennedyvel szemben. A választási kampány során nem tehettem mást, mint ezt a titkos akciót továbbra is igyekeztem titokban tartani. Ezért támadtam Kenmedynek azt a javaslatát, hogy nyújtsunk segítséget a kubai menekülteknek. Nixon könyvében Johnson alelnök ellen azt a vádat emeli, hogy »politikai pragmatista«, akinek sohasem, esik nehezére, hogy elveit a napi politikához alakítsa^ Nixon élesen bírálja Nelson. Rockefellert, New York állam kormányzóját is. Hetven százalékban megújult a szovjet parlament Moszkva (MTI). Előreláthatólag április elején lesz az újonnan megválasztott Legfelső Tanács első ülésszaka, amelyen megalakítják a szovjet kormányt, megválasztják a Legfelső Tanács elnökségét, az állandó bizottságokat és a szovjet parlament egyéb szerveit. Akkor teszik majd közzé a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, amely pontos képet ad a parlament új összetételéről. Hivatalos jelentés ma még Nehru sajtóértekezletén a leszerelési értekezletről beszélt Üj-Delhi (MTI). Nehru indiai miniszterelnök szerdán délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelynek során a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi értekezletének kilátásaival is foglalkozott. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az általános és teljes leszerelés haladéktalan megvalósítása fizikailag elképzelhetetlen, de ezt a célt lépésről lépésre haladva el lehet érni. Bár a genfi értekezlet eddig nem ért el figyelemre méltó eredményt, az indiai miniszterelnök úgy látta, vannak olyan jelek, hogy az érintett országok őszinte vágya az eredmény elérése. Megerősítette korábbi ajánlatát, hogy április végén hajlandó személyesen is részt venni a leszerelési bizottság értekezletén, de — mint mondotta — csak akkor, ha ennek hasznosságáról meggyőződik. Nehru megemlékezett arról a javaslatról, amelyet Krisna Menőn indiai hadügyminiszter a leszereléssel foglalkozó tizennyolchatalmi genfi értekezleten előterjesztett, s azt mondotta, hogy az el nem kötelezett országokban elhelyezni szándékolt megfigyelőállomá- sok »még bizonyosabbá« tennék a nukleáris kísérletek földerítését. Ezzel arra célzott — bár az ellenőrzési rendszert szükségesnek állította be —, hogy a légköri és föld alatti atomfegyver-kísérleteket minden körülmények között észlelni lehet nincs, ha azonban akár futólag összehasonlítjuk az ötödik és a hatodik Legfelső Tanács összetételét, igen sok tanulságos eredményire jutunk. A Legfelső Tanács 1958. március 16-i választásián 1378 képviselőt választottak meg, ezek (közül 738-an a Szövetségi Tanácsban, 640«en pedig a másik házban, a Nemzetiségi Tanácsban képviselték választóikat. A mostam szavazáskor 1443-an, tehát 65-tel többen lettek a parlament tagjai, az új képviselők közül 53-am a Szövetségi, 12-em a Nemzetiségi Tanácsba jutottak be. A Szövetségi Tanács bővülésének oka a lakosság rendes szaporodása és egyes új választókörzetek alakulása. A kalmük és a tuvai autonom terület a fejlődés során ugyanis autonom köztársasággá alakult át; a szovjet alkotmány szerint pedig az autonom köztársaságok (népességükre való tekintet nélkül) egységesen 11—11 képviselőt küldenek a Legfelső Tanács nemzetiségi tanácsába, az autonom területek viszont 5—5 küldöttel képviseltetik magukat. A XXII. kongresszuson jóváhagyott úi párt- és államépítési elvnek, a vezető szervek rendszeres felfrissítésének megfelelően a képviselők 70 százaléka először került be a szovjet parlamentbe. A képviselők 73 százaléka férfi. 27 százaléka nő. a párton kívüliek aránya 24,3 százalék.
