Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap. IMS. méret 15 ezer mázsa halat fogtak ki tavaly a Balatonból Egyhavi fizetést osztott nyereségrészesedésként a Balatoni Halászati Vállalat Az 1961-es év kedvezett a] jaiatoni halászoknak: 15 090 - rmzsa halat fogtak ki. Ter- nelcsl tervüket 104, értékesíts]' tervüket pedig 103,4 szállókra teljesítették. Elek, lAszló, a vállalat fiatal főag- romómusa elmondta, hogy íagy gondot okozott nekik a Balaton alacsony vízállása, s az október—novemberi nagy fogások elszállítása. Azonnal továbbítani kellett a kifogott halakat, s így a gépkocsik állandóan úton voltak. Októberben 20 vagon, novemberben pedig 44 vagon halat fogtak ki. Ilyen nagy mennyiségű zsákmány más években rendszerint két hónappal később akadt. Föltevések születtek, hogy mivel magyarázhatók a korai nagy fogások. Akadt, aki az alacsony vízállással, volt, aki az időjárással hozta ezt összefüggésbe. A főagronómus összehasonlította az eredményeket a megközelítően egyező vízállású évekkel, ám nem talált elfogadható hasonlóságot, s így a második föltevés bizonyult helyesnek. — A halak jó meteorológusok, megérezték a tél közeledtét, s a szokásosnál hamarabb verődtek rajokba — véli a főagronómus. Gondolt a vállalat a hal- u tán.pótlás biztosítására is. Tavaly *4123 süllőfészket szedtek föl, és vittek az alsóőrsi keltetőbe. Ez mintegy 60 millió süllőivadékot jelent. Az idén ismét több ezer süllő fészekhelyet tesznek ki és — hogy a takarmányhal-utánpót- lást biztosítsák — göndérfész- keket is. A múlt évi jó munka eredménye a héten kiosztott nyereségrészesedés összegében is megmutatkozott. 152 dolgozó között 190 ezer forintot osztottak szét. Ez az összeg a dolgozók egyhavi keresetének felei. meg. Idegenvezetői tanfolyam Siófokon (Tudósítónktól.) Két hónapig tartó idegen- vezetői tanfolyamot indított március 13-án Siófokon 40 hallgató részvételével a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. Bebrits Lajos, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára tartott bevezető előadást Kiemelte: Magyarországon is rövidesen önálló főfoglalkozássá válik az idegenvezetés, s ezt csakis megfelelő képzettségű és hivatalos képesítéssel rendelkező dolgozók láthatják ei. Ezután Rudics József, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának munkatársa tartott előadást az idegenforgalom politikai jelentőségéről. Az idegenvezető rendkívül fontos feladata, hogy a hazánkba érkező külföldieket helyesen tájékoztassa — mondotta a többi között . A tanfolyam hallgatói 12 alkalommal vesznek részt esténként 3—4 órás képzésben. Megismerik az általános idegenvezetői tudnivalókat; előadásokat hallanak az idegenforgalom alapismeretéiről, módszereiről, gyakorlati problémáiról. A tanfolyam befejezéseként kétnapos Balaton környéki autóbuszkirándulás keretében megismerkednek a hallgatóka Balaton-part nevezetességeivel, majd írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A sikeresen vizsgázók megkapják az idegenvezetői képesítést Verseny-e a kulturális szemle? Megnéztem néhány körzeti bemutatót, beszélgettem falusi és járási népművelőkkel. Azt tapasztaltam, hogy a falusi népművelők, pedagógusok egy része — következésképpen csoportjuk is — »ktil túrversenyt« emleget, ha szóba kerülnek a latinka Sándor kulturális szemle eseményei. A bemutatók idején a plakátokon »kul- túrversenyre« hívják a közönséget több községben. Ez persze lehetne nyelvbotlás is, vagy a régi, beddegződött kifejezés használata. Sajnos azonban, egészen másról van szó. Hányszor és hányszor találkozunk ma is ezzel a lemondó véí4ménnyel: »-Úgyis lepontoznak bennünket már a körzeti bemutatón; ott nálunk sokkal jobb csoportok is lesznek.« Vagy: »Nem megyünk el, mert nem akarunk „leégni” stb. A tabi járásban néhány község művészeti csoportjai hasonló megokolással nem a járási székhelyen — ahová beosztották őket —, hanem Sérsékszöl- lősön vettek részt a körzeti bemutatón. Kaposváron a megyei postahivatal egyik KISZ- vezetőségí tagja szintén az »erős« csoportoktól való tartózkodással indokolta meg távolmaradásukat. S azok, akik megjelennek a bemutatókon? Jó részük már eleve »úgyis lemaradunk« érzéssel indul útra. Egy misik, de nem kevésbé jellemző példa: Szőkedencsen a másfél órás késéssel kezdődő bemutatót a tanácselnök jó negyvenperces kül- és belpolitikai tájékoztatóval »nyitotta meg«. Beszédében a rakétatechnikától a Hruscsov-üzenetig sok mindenről szó esett, a kulturális szemle lényegéről azonban nem hallottunk semmit Miről tanúskodnak ezek a példák? Arról, hogy a népJáték a havas ligetben művelő munkások, tanácsvezetők egy része még nem érti, hogy voltaképpen mi is a kulturális szemle, s milyen céllal hirdették meg. Ügy vélik, hogy csak az elnevezés változott: alapjában véve kulturális verseny ez, ahol lehet továbbjutni vagy lemaradni. Ezért kizárólag a versenyszellem fűti az ilyen művészeti csoportokat Ezt tartják lényegesnek. S mi következik ebből? Kisebbrendűségi érzés. Ez viszont növeli a föllépés izgalmait, és visszarettent egyeseket a nevezéstől vagy a szerepléstől. Olvasgatom az 19Í51—62. évi Latinka Sándor kulturális szemle tájékoztatóját. Ebben világosan meghatározták a szemle irányelveit, eszmei célját. Sőt a felhívás egyik mellékmondata utal a gyakorlati célkitűzésre is. Arra a kérdésre azonban, hogy mennyiben versenyszerű és miért »szemle« ez a széles körű kulturális megmozdulás, hasztalan keressük a választ a tájékoztatóban. S itt a magyarázat a téves, helytelen nézetekre. KISZ- szervezeteink és a művészeti csoportok java részénél még nem tisztázódott a kulturális szemlék gyakorlati célja. Ami pedig a versenyjelleget illeti, tudomásunk szerint a bíráló bizottság megállapít bizonyos fokozatokat, hogy kiválóan, jól vagy gyengén szerepeltek a bemutatón. Nincs azonban helyezés, rangsorolás, tehát nem a versenyszerűség dominál, hanem a megjelenés, a részvétel. A nagyszakácsi körzeti bemutató után a bizottság — igen dicséretes módon — azonnal összeült, és egyenként értékelte a csoportokat, egyéni szereplőket. Kár, hogy a csoportvezetők legtöbbje nem jelent meg ezen. Pedig a körzeti bemutatóknak ez — az eddigi munka értékelése, a segítő bírálat — lenne az egyik legfontosabb célja! Függetlenül attól, hogy tovabbjutott-e a csoport avagy sem. A többi között ezért is »szemle« a Latinka Sándor kulturális szemle. Wallinger Endre 01 újabban az idő járás a parasztember ítélő, képességét igencsak próbára teszi. Régebben például — a mindent megszépítő emlékezet szerint legalábbis — Sándor, József és Benedek március derekán soha nem vilatlioz- tak egymással. Meghozták a •meleget, mint akilmek más dolguk sincsen, s aztán indulhatott a szőlőben a nyitás, metszés, a kertben az ásás, ültetés. Sándor. József és Benedek pedig egymással a továbbiakban is megegyezvén nyugodtan munkálkodhatta végig hz esztendőt, egyetértésben érkezve el a következő év márciusáig. , Nem ismertek a faluban náluk három jobb szomszédot, az biztos! Mert nehogy valaki a naptárbéli Sándorra, Józsefre és Benedekre gondoljon. Élő, valóságos személyek ők, egy falu lakosai, egij utcában laknak, sót: egy szövetkezetben dolgozna Irigy alakulhatott ki az a szokásuk, hogy amilcor ama naptárbéli, zsákban meleget hozó három névnap elér!\e- zik, Sándor bácsi, Lovas József meg Varga Benedek a névnapjukat mindig együtt ülik meg. Mégpedig nem is akárhogyan! /! három névnap vala- CyL. melyikén váratlanul .fölkerekednek. Hogy melyik napra esik a választásuk, az teljességgel kiszámíthatatlan. az asszonyok több éves gyakorlattal sem képe- sejc előre megsejteni. Valami titkos törvény működhet mindhármójukban. Már ahogy Sándor bácsi reggel nekikészülődik, azon észre leltet venni, hogy: ez lesz az a nap. Még a- tarisznyát se úgy akasztja le a szegről, mint máskor. De akkor már hallatja a hangját is. «<» Csomagolji, asszony! KeSánLőr, (Benedek nyeret, szalonnát, hagymát, l.toibászt. Krumplit, azt találok odakint... Az asszony ebből tudatára ébred, hogy emberét a mai napon nem fogja látni. Kereshetik a szövetkezettől, szükség lehet rá a ház körül, jöhetnek felköszöntem az unokák — az mind hiábavaló lesz. Sándor bácsit csak az este veti majd haza. Ezzel a tudattal eresztik útjára Lovas Józsefet is. Csodálatosképpen ugyanakkor lép ki a kapun, amikor Sándor bácsi. Még kezet se fognak, s már csatlakozik hozzájuk Varga Benedek. Akárha egy dróton rángatnák őket. — A bütykösről meg ne feledkezzenek! — visszhangzik utánuk az úton. A tarisznyákból egy-egy üres bütykös kandikál kifelé. Estére abban kerül haza a konty alá való, hogy az asz- szonyok is hadd ünnepeljenek. Ha már az ünneplés elől így megszökik ez a három ember. Mert Sándor, József és Benedek úgy ballag kifele a faluból, mintha azt énekelnék, hogy: Isten veled, világ... Ennyiben máig se változott a jó szokásuk. De még annyiban se, hogy ebédig bort alig-alig fogyasztanak. Ülnek a pinceszobában, száraz venyigével etetik a tüzet az otthonról kiselejtezett tűzhelyben, sütik a tetején a krumplit — és közben meghányiá^vetik a világ dolgát, melynek erre a napra ilyen egyetértőén hátat fordítottak, A bor esők a szalonnával, hagymával megtűzdelt, kolbásszal megbolondí- tatt sültkrumplira csúszik, de arra aztán nagyon. Olyan nagyon, hogy délutánra már a három ember jókedve is -kivirágzik. De mért ne virágozzon leint a szabadban, a napfény pásztázta szőlőhegyen?! Kisétálnak hát a szőlőhegyre, ott folytatva a világ dolgáról délelőtt megkezdett eszmecseréjüket. o, ennél az eszmecserénél történt újabban változás. Varga Benedek ugyanis megáll a szőlő végében, és végigmere- dezve a szőlősorokon, azt kérdi: — Mit gondoltok ... meg lehet kezdeni a nyitást? Mire Lovas József: — Lehet a fenét! Hiszen tegnap még tél volt... s úgy jöhet, holnap is még az lesz... — Ne bolondozz, hallod-e! — pirosodik Sándor bácsi mosolygós képe, mintha földre szállt volna a tavaszi nap. — Hát nem meghoztuk a meleget? De Lovas József maga a makacsul maródó fagyosság. — Meghoztuk ... meghoztuk... Vince is csöpögött februárban. Aztán utána mégis fagyott... — Az már semmi se volt! A föld most könnyen enged, mert nem fagyott át a télen annyira, és korán megenyhült az idő... Szerintem, ha holnap kezdtük a nyitást, már az is későn lesz. — Korán ln°z! Korán’ Hiszen a ki’aj . jkéket r megcsaphatja « visszatérő fagy ... Mert visszatérhet... — Az ellen már lehet vé dekezni... Legföljebb füstölünk ... — Füstölhetsz te, ha újra beáll a tél... — Tél?... Március végén? ... — Előfordult már!..Nem eszi meg a kutya a telet!... Az idén pedig még alig volt tél... — Nem ízlik a kapanyélhez nyúlni, azt mondd! — nevet Sándor bácsi, de akkorát, hogy annak lendülete van, s azzal majdnem kidönti az egyik szőiötcarót. Varga Benedek pedig csak állt kettőjük között tanácstalanul. — Hát most melyikőtöknek van igaza? — Nem kell még nyitni — — állítja konokul Lovas József. — Meg lehet kezdeni — tart ki a magáé mellett Sándor bácsi. 'yen még nem volt! 'C/_, Hogy a három szomszéd véleménye ne egyezzen. Elcsodálkozhat ezen még a kívülálló is — név szerint Kutas Balázs, aki úgy sündörgött ide a szomszédos földekről a nagy szóváltásra. Annak jut eszébe az egyedül lehetséges javaslat. — ítéletnapig elvitatkozhattok ezen. Másképp döntse- tek... — Hogyan? — Fussatok versenyt! Igen! Versenyt. Amelyilcőtök első leer, an^ak van igaza, arra r-a.’’gatni. as Balázs tréfának szán- ■a az egészeit ttom gondolt arra, hogy ezek reggel óta névnapot ültek, s a névnapi hangulatban könnyebben rávehető az ember akármire.— Abban is benne vagyok — jelenti ki hát merészen Sándor bácsi. Ha pedig az öreg hajlandó futni, akkor Lovas József se állhat félre, hiszen ő legalább négy évvel fiatalabb. Kutas Balázst mindjárt megkérik célbírónak. Varga Benedek meg oda állítja a két embert a szőlő végébe. Attól az erdőig vagy százötven méteren szép, éledező fűben futhatnak. Még nézőjük is akad az erre tévedő emberekben. — Indulj! — kiáltja Benedek. És József meg Sándor nagy csizmákban, öles léptekkel, egy kicsit bóklázva, de vígan kurjongatva megindul a réten. Nagy az igyekezete mind a két embernek, csak az lassítja őket, hogy közben mindketten hahotáznak is egetve- rően. Nemkülönben a többiek, akik pedig serényen biztat- gatják őket. — Sándor!... József!... Sándor!... József ... Kutas Balázs is kiabál az erdőszélen. — Éljen az öreg! Éljen az öreg! Mivelhogy közvetlenül előtte Sándor bácsi elhagyja Lovas Józsefet, és nagy lendülettel elsőnek ér be a fák közé. De akkor már zeng az egész hegyoldal a jelenlevők nevetésétől. Varga Benedek meg kiabálja a döntést. — Nyitunk!... Nyitunk!... 1 igyis hogy: Sándor, t CS József és Benedek — még ha újabban megzavarta is őket az időjárás — végül ts egyezségre jutnak abban, hogy ha már meghozták a meleget a zsákjukban, illő lesz hozzányúlni a kapa nyeléhez. Lässt« Roham a ruhatárnál A ruhatárháború minden este lezajlik. Fegyvere a hang és a könyök, tétje esetleg csak egy kalap. Részt vesznek benne kipirult nők és dühös férfiak, hetyke ifjak és mérges öregasszonyok. Egyszóval emberek, akik az imént még átszelle- mülten, a szépségtől eltelve csöndben ültek a nézőtéren. Amint lehull a függöny, színt vált az arc, és késhegyre menő harc következik kis cédulákkal a kézben a győzelemért. És minden este. És mindenütt. De miért? Miért fontos az a néhány percnyi győzelem, mikor nyugodtan tudtunk ülni három órán át? Az ökölvívás a svéd parlament napirendjén A svéd parlamenthez benyújtottak egy új törvény- tervezetet, amely betiltja a hivatásos ökölvívást. A törvénytervezet nem véletlenül látott napvilágot. Arról van szó, hogy az ország haladó sportközvéleménye már régen felhívta a ügyeimet a professzionista ökölvívásban kialakult helyzetre, ahol a pénz kedvéért nyomorékká teszik, sőt megölik az embereket. A bosszúság megbetegit Az izgalom és a bosszúság néha napokra elveszi az étvágyat, sőt, ha sűrűn fordul elő, hosszas étvágytalansághoz, görcsös állapotokhoz, nehéz légzéshez, szív- és vérkeringési zavarokhoz vezethet. Svájci mun kapszi chológu- sotk és orvosok hosszas megfigyelések nyomán a következőket állapították meg: Ha olyan embert, aki állandó bosszúság és izgalom következtében végül is gyomor- fekélyes lett, vagy felszökött a vérnyomása, hosszabb ideig kikapcsolnak a munkából, állapota igen hamar megjavul, és esetleg teljesen meg is gyógyul. Mihelyt azonban újból kiteszik az előbbi megterheléseknek, a régi panaszok ismét felmerülnek. Az orvosok szerint ilyen veszélynek leginkább azok a lelkileg labilis személyek vannak kitéve, akik kellemetlen kollégákkal vagy igazságtalan főnök vezetése alatt, esetleg egészségtelen munkakörülmények között dolgoznak. Kilenc kS?ul egy alkohol sta... Az alkoholizmus leküzdésére alakult nemzetközi bizottság jelentéséből kiderül, hogy minden kilenc alkoholt fogyasztó amerikai közül egy szenvedélyes alkoholistává válik. W. A. Scharffenberg, a bizottság igazgatója szerint az ivás »ugyanolyan veszedelmes szenvedély, akár a rulett««. Kifejtette, hogy világméretekben az alkoholizmus a közegészségügyi problémák sorában a negyedik helyen, az Egyesült Államok területén azonban a harmadik helyen áll. Legfrissebb becslések szerint Amerikában hatmillió alkoholistát tartanak számon, Sommiií Mép!m> Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L ■ Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Teieíon 15-15. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva'alokná) és postáskézbesítőknél. Előfizetési dáj egy hónapra 11 Ft»
