Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-16 / 39. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. február IC Zorin vádol—Stevenson mellébeszél A politikai bizottság kubai vitája New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának szerdai ülésén nagy beszédet mondott Zorin, a Szovjetunió képviselője. Világos és egyértelmű választ követelt az Egyesült Államok képviselőjétől arra a kérdésre, ■hogy a guantanamói amerikai tengerészeti támaszponton tartózkodó amerikai repülőgép- anyahajón kívül miért érkezett oda az utóbbi időben még két másik is — az Enterprise és a Constellation. Zorin felhívta a politikai bizottság figyelmét azokra az amerikai sajtójelentésekre, amelyek szerint Washingtonban titkos üléseket tart az Amerikai Államok Szervezetének katonai csoportja. Ezenkívül, mint rámutatott, «•javasolják valamiféle emigráns kubai kormány elismerését és nyílt támogatását«. A Szovjetunió képviselője utalt arra, hogy a Kuba bel- ügyeibe való beavatkozás és az »összeférhetetlenségi« okokra hivatkozó szankciók ellentétben állnak nemcsak az ENSZ alapokmányával, hanem az Amerikai Államok Szervezetének alapokmányával is, amelynek tizenötödik cikkelye kimondja: egyetlen államnak vagy államcsoportnak sincs joga beavatkozni sem közvetlenül, sem közvetve, Semmilyen okból bármely más állam belvagy külügyeibe. Zorin hangsúlyozta, hogy egyetlen regionális szervezetnek, az adott esetben az AÁSZ-nek sincs joga olyan határozatokat hozni, amelyek ellentétben állnak az ENSZ alapokmányával, még kevésbé olyan határozatokat, amelyek lényegében aláaknázzák az ENSZ alapjait. Az ENSZ előtt álló kérdés lényege tehát az — folytatta Zorin —, hogy egy nagyhatalom, az Egyesült Államok egy kis országgal, Kubával szemben nem hajlandó megtartani az ENSZ-alapokmány elveit, és ugyancsak ezeknek az elveknek a megszegésére buzdítja a tőle függő latin-amerikai országokat is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének állást kell foglalnia. Senkinek sincs joga elhatárolni magát az ENSZ elveitől, mivel ez megkönnyítené újabb agressziós cselekmények elkövetését. Ma — mutatott rá Zorin — Kubát fenyegeti katonai agresszió veszélye, holnap hasonló helyzetbe kerülhetnek Latin-Amerika más országai, Ázsia és Afrika kis országai is. A Szovjetunió képviselője beszédének befejező részében támogatásáról biztosította a román—csehszlovák határozati javaslatot, és kijelentette: e javaslat elfogadása azt fogja jelenteni, hogy az ENSZ kész határozottan megoltalmazni azokat az alapelveket, amelyekre egész tevékenysége épül. Zorin után Stevenson, az Egyesült Államok képviselője emelkedett szólásra. Azzal kezdte, hogy szerinte a kubai tiltakozás megtárgyalása a politikai bizottságban »fölösleges vita«. Ismét arra hivatkozol t4 hogy »semmiféle bizonyítók nincs« a Kuba elleni újabb agresszió előkészületeire. Stevenson azt hajtogatta, hogy az Egyesült Államok »sehol és senkit nem képez ki« kubai intervencióra. Azt viszont elismerte, hogy a kubai ellenforradalmárokat fölveszik az Egyesült Államok fegyveres erőibe. Párizs (MTI). Párizsi politikai körökben bizakodással tekintenek a francia—svájci határ közelében folyó francia—algériai tárgyalások kimenetele elé. A Tuniszból érkező jelentések tartózkodóbbak, de arra vallanak, hogy az FLN köreiben is kedvezően ítélik meg a francia és az algériai miniszterek közvetlen tárgyalásának eddigi eredményeit. Aggodalmat keltenek viszont a legújabb algériai események, különösen a francia fegyveres erők orani föllépése. Ismét beigazolódott, hogy a francia rendőrség és a katonaság nem törekszik az OAS leverésére, hanem csak arra van gondja, hogy az ultra merénylőket megvédje az arab lakosság felháborodásától. Washington (MTI). Az Amerikai Államok Szervezete tanácsának szerdára Washingtonba összehívott ülésén Kuba küldötte bejelentette, hogy hazája kilép a szervezetből, amelynek Punta del Este-i értekezlete, mint ismeretes, engedett az Egyesült Államok nyomásának, és Ku- ba-ellenes határozatot fogadott eL Miután a kubai küldöttség az ülésterem elhagyásával tiltakozott a szervezet alapokmányával szöges ellentétben álló határozat végrehajtása ellen, heves vitára került sor. Stevenson utalást sem tett Zorinnak arra a kérdésére, hogy miért von össze az Egyesült Államok repülő- gép-anyahajókat Kuba part járnál. Nem válaszolt a korábban föltett kérdésekre sem: az Egyesült Államok pénzelte-e a Kába-ellenes fegyveres intervenció részvevőit; folytatódik-e hasonló aknamunka finanszírozása; megerősíti-e a guate- malai elnöknek azt a Ibeismerését, hogy kormánya az Egye^ sült Államok kérésére bocsátott rendelkezésre guatemalai területeket intervenciós erők kiképzésére, s az Egyesült Államok vállalta, hogy a Guatemalában levő intervenciós csapatoknak fegyvert és oktató tiszteket biztosít. (MTI) A francia polgári lapok mégis arról írnak, hogy a francia —algériai megegyezés létrejötte már csak napok kérdése. A Combat — jól informált forrásra hivatkozva — feltűnést keltő jelentést közöl, amely szerint a megegyezést már a jövő hét elején, valószínűleg hétfőn aláírják. A francia—a%ériai tárgyalások megkezdése óta az OAS napról napra fokozza terrortámadásait az algériai lakosság ellen. Hétfőtől csütörtök reggelig majdnem 60 halálos és száznál több sebesült áldozata volt a terrortámadásoknak és a francia fegyveres erők föllépésének az arab lakosság ellen. Az OAS terrorja szerdán érte el tetőfokát Oranban. Mexikó, Brazília és Chile képviselője a tanácsban hatá- irozottan hangoztatta, hogy Kuba kirekesztése a szervezetből nincs összhangban az amerikai országok együttműködési elveiről szóló szerződés tételeivel. A felszólalások ellenére a tanács hivatalosan tudomásul vette, hogy a Punta del Estében elhatározták Kuba kizárását »az amerikai országok rendszeréből«, és úgy döntött, hogy a kizárás e határozat elfogadásának napjától, tehát 1962. január 30-tól van érvényben. Derűlátó hírek a francia —al gériai tárgyalásokról Egyre féktelenebbül dühöng az OAS terrorja Algériában Az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa hivatalosan tudomásul vette a Punla del Este-i Kuba-ellenes határozatot Kennedy sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Kennedy elnök szerdán megtartotta szokásos sajtóértekezletét. A sajtóértekezlet időpontját úgy határozták meg, hogy az elnök már megjegyzéseket fűzhessen Glenn alezredes szerdára kitűzött űrrepüléséhez. Erre azonban az elnökinek nem volt lehetősége, meri az űrhajó felbocsátását isimét elhalasztották. Fölkérték az elnököt, kommentálja Macmillan angol miniszterelnöknek azt a nemrég elhangzott kijelentését, hogy a nyugati hatalmak nem szándékoznak nukleáris fegyverkísérleteket végezni a légkörben március 14-i.g, amikor Géniben megkezdi munkáját a tizen nyolcas leszerelési bizottság. Kennedy válaszában kijelentette, hogy Macmillan szavai megfelelnek a valóságnak, és az Egyesült Államok nem fog nukleáris kísérleteket végezni az említett időpontig. Föltették a kérdést, milyen körülmények között lenne hajtandó Kennedy elnök részt venni a genfi leszerelési tárgyalásokon. Kennedy azt válaszolta, hogy ha tényleges haladástérnek majd el egy egyezmény kidolgozásában, és ha jelenléte előmozdítaná ezt, akkor természetesen hajlandó lesz megjelenni Genfben. Hozzátette, hogy ha kellő haladást érnek el, akkor véleménye szerint minden államfő részt óhajt majd venni a genfi tárgyalásokon. Ami általában a csúcsértekezleteket illeti, az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen találkozókat akkor kell tartani, amikor az alacsonyabb színvonalon már létrejött államközi egyezményeket véglegesen és hivatalosan jóvá kell hagyniuk a kormányfőknek. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy csúcstalálkozót indokolttá tehet valamely »nagy válság is, amely azzal fenyeget, hogy valamennyien háborúba sodródunk«. A sajtóértekezleten az amerikai elnök kijelentette; örül, hogy a Szovjetunió szabadlábra helyezte Powerst, az U—2 pilótáját. Kétszeresen örülne — fűzte hozzá —, ha ez az előrehaladás jelének bizonyulna a nemzetközi feszültség enyhülése terén. Az Izvesztyija - tudósítója megkérdezte, hogyan vélekedik Kennedy elnök Lobanov- nak és Pekvenek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa vezetőinek egy amerikai lap számára adott nyilatkozatában elhangzott javaslatról, amelynek értelmében hasznos lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok parlamenti küldöttségeinek cseréje. Kennedy azt válaszolta, hogy ilyen küldöttségcsere kérdésében az amerikai kongresszus illetékes a döntésre. — Ami saját véleményemet illeti — mondotta az elnök —, én érdeklődést tanúsítok a kölcsönös kapcsolatok bármely formája iránt, és úgy vélem, hogy az ilyen csórék igen hasznosak. (Mrf$ ALIAS IS, BUTA IS Erős földrengés Chilében Santiago de Chile (MTI). Chile déli részében — körülbelül - ugyanazon a vidéken, ahol 1960 májusában a végzetes földrengés pusztított — szerdán ismét földrengés volt. A földlökések, amelyek magyar idő szerint 06.45 órától 08.50 óráig tartottak, a főváros környékétől egészen a tőle ezer kilométernyire délre fekvő Puerto Montig érezhetők voltak. Becslések szerint a földrengés központja Santiagó- tól ötszáz kilométernyire délre volt. Santiagóban néhány fal leomlott, és két ember megsebesült. Távolabbi vidékekről a károkról jelentés nem érkezett, mert a hírközlési vonalak megszakadtak. »Brazília 64 millió lakosa közül oO millió analfabéta. Ez az analfabetizmus mindeddig a leglényegesebb erőd a kommunizmus útjában. Aki nem tud olvasni, az a kommunista propagandairatokat sem érti meg. És Dél-Amerika többi országában is hasonló a helyzet, mint Brazíliában.« E sorokat a klerikális osztrák Néppárt főtitkára, Withalm írta a katolikus pártok múlt ősszel Chilében tartott világértekezletéről az österreichische Monatshefte című hetilapban. Tehát a tudatlanság a klerikálisok legfőbb szövetségese és reménysége. Bár ezt eddig is tudtuk, de beismerésnek azért nem rossz. Vigasznak az ő számukra azonban nagyon sovány. Éppen a Withalm említette Brazília legszegényebb vidékein van kibontakozóban az írástudatlan szegényparasztok harcos szervezkedése, és nem véletlen, hogy amikor a Rio de Ja~ neiro-i érsek a hadsereg reakciós tábornokaival szövetkezett Quadros elnök ellen, lépését a parasztmozgalom »veszélyével« indokolta. És itt elmondhatjuk, hogy Dél-Amerika többi országában is hasonló a helyzet. Mert a szegénység ugyan valóban nem ismeri a betűvetést, de annál inkább az élet ábécéjét. És nem könyvből, hanem a valóságból ismeri a papi nagybirtokot, az észak- amerikai kézben levő bányákban vagy ültetvényeken folyó rabszolgaéletet. Könyvek nélkül is terjed Castro tetteinek híre. Többek között az a tette is, hogy két év alatt megszünteti az írástudatlanságot! G. Gy. Diefenbaker a csúcsértekezlet kérdéséről A DP A washingtoni tudósítója szerint politikai körökben úgy vélik, hogy a csúcsértekezlet feltar tó ztat hal lanul közeledik Montreal (MTI). Diefenbaker kanadai miniszterelnök szerdán este beszédet mondott Montrealban. Beszédében a többi közt hangoztatta, hogy a Nyugatnak »hozzá kell járulnia a genfi kormányfői értekezlet megtartásához, ha a jelek arra mutatnak, hogy egy ilyen találkozó előbbre viszi a leszerelés kérdésének megoldását«. A miniszterelnök kifejezést adott annak a véleményének^ hagy »az utóbbi hetekben, úgy látszik, repedezni kezdett a hidegháború jégpáncélja«. Mint hozzátette, »az ilyen jelenségeket mindig örömmel üdvözöljük, még akkor is, ha a szovjet kezdeményezéseket a nyugati hatalmaknak egymás közti tanácskozásokon gondosan vizsgálat alá kell venniük«. A kanadai miniszterelnök szavaiból kitűnt, hogy lényegében helyesli Kennedynek és Macmillannek a Hruscsov által javasolt csúcsértekezletet elutasító álláspontját. Diefenbaker ugyanis azt fejtegette, hogy »a külügyminiszterek genfi jelenléte biztosítaná a megfelelő irányítást az értekezlet első szakaszához, d<j ha a külügyminiszterek válóban őszintének találják Hruscsov javaslatát, akkor a Nyugatnak gyorsan kell arra válaszolnia. Ha az értekezlet bármilyen szakaszában úgy látszik, hogy a kormányfők találkozója előmozdíthatja a további előrehaladást a leszerelés kérdésében, akkor meg kell tartani a csúcs- értekezletet« — mondotta. BERLIN August Bach, az NDK-beli CDU elnöke, a népi kamara elnökhelyettese szerdán állást foglalt Hruscsov szovjet miniszterelnök csúcsértekezletjavaslata mellett. Bach egyebek közt hangoztatta, hogy napjaink legkomolyabb és legfontosabb kérdése a leszerelés. Ezért elsősorban a kormányfőket terheli a felelősség ebben a kérdésben. WASHINGTON A csütörtöki amerikai lapok — amint várható volt — vezércikkekben támogatják KenGlenn kilövését kilencedszer is elhalasztották nedy elnöknek Hruscsov javaslatára adott elutasító válaszát. A New York Times kiemeli: Kennedy válaszának gyorsasága azt a célt is szolgálta, hogy elejét vegye a 18 hatalmi leszerelési bizottság nyolc el nem kötelezett tagja igenlő válaszának. A befolyásos demokrata párti lap lehetségesnek tartja, hogy Hruscsov a nyugati hatalmak elutasító válasza ellenére is Genfbe utazik március 14-ére. Erre az esetre azt javasolja, hogy Kennedy elnök se maradjon távol. A New York Herald Tribune és a Chicago Tribune az 1960-ban meghiúsult párizsi csúcsértekezlettel példálózva arról próbálja meggyőzni olvasóit, hogy a szovjet miniszterelnök által javasolt kormányfői találkozó gyakorlatilag semmi haszonnal sem járna. Kennedy és Macmillan elutasító válasza és az amerikai sajtó csaknem egyöntetűnek mondható negatív álláspontja ellenére az utóbbi napok fejleményei nyomán az a vélemény alakult ki washingtoni politikai körökben, hogy feltartóztathatatlanul közeledik a csúcsértekezlet, és valószínűleg ez év nyarán létrejön — írja tudósításában a DPA hír- magyarázója. A nyugatnémet újságíró szerint ezt az érzést csak erősíti az a benyomás, hogy Macmillan angol miniszterelnök a három atomhatalom csúcsértekezletének létrehozásán fáradozik. LONDON A csütörtöki angol lapok közül a befolyásos liberális Guardian sajnálkozását fejezi ki Kennedy és Macmillan elutasító válasza miatt. ' A lap hangoztatja, hogy helyén való lenne, ha a kormányfők »kezdeti lökést« adnának a Genfben március 14-én megnyíló leszerelési tárgyalásoknak, és »körvonalaznák a megkötendő szerződés tervezetét«. Miért utazott De Gaulle Baden-Badenbe ? Párizs (TASZSZ). De Gaulle francia elnök csütörtökön reggel a nyugat-németországi Baden-Badenbe utazott, hogy találkozzék Ade- nauerral. Az utazás váratlanul érte a közvéleményt. A szokásoktól eltérően csupán szerdán késő este jelentették be De Gaulle és Adenauer találkozását. De Gaulle ezúttal kilencedszer találkozik Adenauer- ral. A francia elnök egyetlen nyugati politikai vezetővel sem tart fenn ilyen szoros kapcsolatot. A párizsi sajtó egyhangú véleménye szerint érintik majd a Kelet és a Nyugat viszonyát, többek közt a nyugatberlini kérdést és a küszöbön- álló genfi leszerelési tárgyalásokat. A helyi megfigyelők véleménye szerint a beszélgetés másik témája a »nyugat-európai politikai egyesülés« kérdése lesz, más szavakkal tárgyalni fognak a nyugat-európai hatalmak katonai-politikai rendeltetésű zárt csoportosulásának megteremtéséről. A L’Humanité Adenauer és De Gaulle csütörtöki találkozását kommentálva megjegyzi, hogy a francia kormány továbbra is ellenáll minden olyan akciónak, ami a nemzetközi feszültség enyhítését eredményezheti. A francia kormány ez ideig nem adott választ arra a szovjet javaslatra, hogy Genfben legmagasabb szinten kezdjék meg a 18 hatalmi bizottság munkáját. Jellemző azonban, hogy minden szemleíró kivétel nélkül kategorikusan tagadó választ jósol. A Combat című burzsoá lap vezércikkében így ír: De Gaulle francia ellenőrzés mellett meg akarja teremteni a nyugat-európai atomütőerőt. Taktikai atomfegyverrel akarja ellátni Nyugat-Németországot... Nem kell hangsúlyozni, milyen rendkívüli veszélyeket rejtenek magukban az ilyenfajta javaslatok. Több burzsoá lap hangsúlyozza, hogy a Baden-Baden-i találkozón a beszélgető felek arra »buzdítják« majd egymást, hogy még nagyobb makacsságot tanúsítsanak a leszerelés és a berlini kérdés ésszerű rendezésének problémájában. »A De Gaulle-kormány veszélyes játéka — írja a L’Humanité — lejáratja hazánkat, aláássa nemzetközi tekintélyét. A nemzetközi feszültség enyhülését és Franciaorsz-'-g érdekeit csupán olyan politika szolgálhatja, amely az általános leszerelés elősegítésére irányul és amely megfelel a francia nép békeszerető törekvéseinek.« (MTI) De Gaulle és Adenauer két óra hosszat tanácskozott csütörtökön délelőtt közölte, hogy De Gaulle és Cape Canaveral (MTI). Kilencedszer is elhalasztották Glenn amerikai űrhajósjelölt felbocsátását — közölték csütörtökön reggel a Cape Canaveralban összegyűlt újságírókkal. A halasztás oka — a bejelentés szerint — az Atlanti-óceánon, a leszállási térségben dühöngő vihar. Áz amerikai űrprogram vezetői attól félnek, hogy a viharos tengeren — mint az AP írja — »elveszne« az űrhaja* Baden-Baden (MTI). De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök és Adenauer kancellár csütörtök délelőtt kétórás megbeszélést folytatott Baden-Badenben időszerű nemzetközi kérdésekről — jelenti a DPA tudósítója. A Reuter egy nyugatnémet kormányszóvivő« túvaíkozva Adenauer előbb tízperces bizalmas megbeszélést folytatott, majd Couve de Murville francia és Schröder nyugatnémet külügyminiszter is csatlakozott a tanácskozáshoz. A kétórás tanácskozás befejeztével az államférfiak szűkkörű ebéden vettek részt
