Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

/ Redd, 1962. február 13. 5 \ SOMOGYI NÉPLAP A gyorsan visszatérülő hitelek felhasználásáról Sokan »öcsi« néven emlege­tik a címben szereplő állami hitelformát. A legtöbb vállala­ti igazgató ellenszenvvel vi­seltetik vele szemben, olyany- nyira, hogy a legvégsőkig tar­tózkodik igénybevételétől, fel- használásától. Inkább lemon­danak egy új gép beszerzésé­ről vagy egy üzemrész korsze­rűsítéséről, semmint ilyen »terhet« vállaljanak magukra. Az »öcsi« szerintük önköít- ségcsökkentő hitel. Pedig va­lójában nem az, hanem gyor­san visszatérülő hitel. Milyen célból nyújtja az állam? Azért, hogy korszerű gépeket vásárol­hassanak rajta, s így meggyor­sítsák a népgazdaság számára fontos termékek gyártását, vagy hogy szalagszerű terme­lést vezethessenek be, esetleg egy műszakról két-három mű­szakra térjenek át. Az ilyen célokra felhasznált hitel gyor­san visszatérülhet. Az állam jogosan várja el a gazdasá­gosan, nyereséggel dolgozó üzemektől, hogy az új gépek beszerzésére vagy a korszerű­sítésre szükséges pénzt maguk teremtsék elő, mégpedig a gyorsan visszatérülő hitelek igénybevételével. Igaz, kényelmesebb az ál­lamtól kérni. S ha nem ad, könnyű a dolgozókkal közölni: népgazdaságunk most nem tud pénzt biztosítani, talán majd jövőre vagy két-három év múlva. Helytelen ez a szemlé­let! Mert bár igaz, hogy gon­dot okoz az új gépre vagy a korszerűsítésre fordított hitelt a nyereségből részletekben visszatörleszteni, azonban az is igaz, hogy a hitel révén gazdagszik az üzem. S az sem megvetendő, hogy ezzel jelen­tős terhet vesznek le az ál­lam válláról. A napokban lezajlott megyei ipari nagyaktíván Szirmai Je­nő elvtárs beszámolójában és a hozzászólásokban sok szó esett a gyorsan visszatérülő hitel jelentőségéről. Példának említették a Kaposvári Ruha­üzemet, amely nem fél ennek a hitelnek az igénybevételé­től, s szinte állandó ügyefele a Beruházási Banknak. Kellett 12 varrógép? Kértek rá 180 ezer forintot, s azóta márvisz- sza is fizették. A múlt év ok­tóberében 150 ezer forintot kértek gépek vásárlására. Ezt a hitelt 1962 szeptemberéig fi­zetik vissza. A cukorgyár egy színtelenítő berendezés elké­szítésére 500 ezer forintot, a Húsipari Vállalat füstölő szek­rényekre 635 000 forintot köl­tött, az Állatforgalmi Vállalat 150 ezer forintért tehergépko­csikat alakíttatott át, a Lábo- di Állami Gazdaság 300 ezer forinttal burgonya-előhaj tatót építtetett ennek a hitelnek a segítségével. 1961-ben a Beruházási Bank 5,3 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt adott me­gyénkben. Sok üzemünk azon­ban — köztük a Kaposvári Faipari Vállalat, a Finomme­chanikai Vállalat, a kefeüzem, az építőipari vállalatok stb. — nem élt még ezzel a lehető­séggel. Pedig — mint az or­szágos statisztikai adatok mu­tatják — megéri ilyen hitelt igénybe venni. 1957 óta 964 millió forint gyorsan visszaté­rülő hitelt adott államunk, s ebből 755 millió forint már visszatérült. 1962-ben országosan 150 mil­lió forint gyorsan visszatérülő hitel á’l rendelkezésre, s jut ebből megyénknek is. Üze­meink, vállalataink bátrabban ahnázzák ki a kínálkozó lehe­tőségeket. Sz. L. A Icuty-asxUnat is a szaa/aspomfra A magyar erdészek az utób­bi időben széleskörű kísérle­tekbe kezdtek a nyári szarvas- gomba termőterületének bőví­tésére és a föld alatti gombák felkutatására. A Franciország­ban jól bevált eljárás szerint a felkutatott termőfoltokra 100—100 kőrist, tölgyet, fe­nyőt vagy mogyorócsemetét is­koláznak, amelyeknek gyöke­rére rátapad a nyári szarvas- gomba micéliuma. Ezután a fa­csemetéket szétültetik, és a ta­pasztalatok szerint 8—9 év múlva már nagy területen te­rem a szarvasgomba. A föld alatt termő gombá­kat a szarvas, a vaddisznó, a mókus és több más erdei vad is felkutatja. A gyűjtést disz­nókkal vagy kutyákkal lehet megszervezni. A disznó azon­ban megeszi a feltúrt szarvas- gombát, és csak kötéllel lehet elvonszolni, s kukoricával kell kárpótolni a talált csemegéért. Az erdészek ezért most szarvasgombakutató kutyákat idomítanak, s ezek segítségével keresik meg a termőfoltokat és a föld alatt rejtőző gombákat. Összefoglaló mű a kibernetikáról sában most került ki a sajtó alól Nemes Tihamérnak, a nemrég elhunyt jeles kiberne­tikusnak ponthumusz könyve, amely összefoglalóan ismerteti a kibernetikai technika mai állását., és megmutatja a fejlő­dés várható útját. A könyv részletesen feldol­gozza nemcsak a szoros érte­lemben vett logikai gépek, ha­nem a többi között ,a statisz­tikai gépek és az elektronikus számológépek, a betűolvasó) a beszédíró, az akusztikai vagy optikai ingereket érzékelő gé­pek, a zenei komponálógépek, és fordítógépek szinte teljes hozzáférhető irodalmát, és be­mutatja a szerző számos ere­deti konstrukcióját is. Gazdag ábraanyaga a műszaki ismere­tek alapjaival rendelkező ol­vasó számára érthetővé teszi a legtöbb ilyen gép konstrukció­ját és működési elveit. Rétjeink9 legelőink Mezőgazdasági területünk 12,6 százaléka rét, 12,2 száza­léka legelő. A két adat együtt­véve azt mutatja, hogy földünk minden negyedik holdja füvet terem. Nem mindegy, hogy mennyit. A rétek, legelők ho­zamával eddig nem lehettünk elégedettek. A jövőben még több takarmányt várunk mező- gazdasági területünknek erről a negyedéről. Szántóföldünket nem növelhetjük, a meglevőt nehéz beosztani úgy, hogy min­den fontos növény megkapja a szükséges területi részesedést. Állatállományunk megfelelő eltartásához több takarmány kell. Különösen a mostani át- teleltetési időszak nehézségei adták föl a leckét, amelyből ezt kell megtanulnunk: na­gyobb gondot a rétekre, lege­lőkre. Rétjeivel a megye a felsza­badulás előtt sem törődött kel­lően. A terület mintegy 60 szá­zaléka vizenyős volt, savanyú füvet termett. A Kapos men­tén Taszártól Dombóvárig csak a kicsit is magasabb fekvésű részeken maradtak meg a pil­langósok és édesfüvek, a rétek laposabb részein ezek kipusz­tultak, s helyüket a sás fog­Kibemetikai gépek címmel , ,, , ., ... . , . az Akadémiai Kiadó gondozá-' e'- Hasonló állapotok ala­ÓNODVÁRI MIKLÓS: cA sávija dú s szív Az emberek aíkik látták és — Értem. Igazad van. S mi­hallották a jelenetet, azt hit- lyen meglepetéseket tartogat ték, hogy a szemüveges férfi még számomra Mr. Rogger? vidéki állatorvos, akit kénye- — Mindenekelőtt, hogy ma kedve szerint dresszaroz csinos éjjel tovább kell utaznod Bu- felesége. dapestről. Éjfélkor indul a vo­Kiváltotta a két hatalmas natod Erdőslakra, bőröndöt, és csodálkozva, még — Erdőslakra? De hiszen ne­műidig bambán követte Rosét kém az új falusi... a vágányok felé. — Tudom! — vágott a sza­A csarnokban Rose Horváth vába Rose. — Ez éppen olyan mellé lépett. óvatossági intézkedés volt, — Fordulj meg, és induljunk mint az előbbi. Legyen már a kijárat felé, mintha most ér- annyi eszed, te szamár, hogy keztünk volna... lebukásod esetén küldetésed Rose egy körúti lakásba ki- célját is kiszedték volna belő- sérte. Horváth úgy ment mel- led. Természetesen a magyar lette a két hatalmas bőrönd- hatóságoknak is van annyi del, mintha fejbe verték volna, sütnivalójuk, hogy tudják: ami Nem nézett sem jobbra, sem nem sikerült az egyik ügynök­balra. nek, küldenek helyette má­— Itt volnánk — mondta a sikat Ezért az újfalusi repü- lány, amikor becsukódott mö- lőtér köré csoportosítják az göttiik az ajtó —, itt mindent erőket, mi tehát eltereljük kultak ki a Surján-patak, a Koppány, a Pogány-patak, a Colompös-árok, a Dombó-csa- toma mellékén, tehát a megye minden részén. Az árkok tisz­títását és új vízlevezetők léte­sítését nagyobb mértékben és szervezetten 1957-ben kezdték meg megyénkben. Azóta öt esz­tendő alatt 188 falu határában 610 km hosszan metszettek ár­kot, s ez a vízlevezető rendszer 29 150 kát. holdat hálóz be. Nem volt olcsó ez a nagy mun­ka. Pontosan 11,5 millióba ke­rült, s ebből 6 milliót az állam adott. A vízlevezetésben jelen­tős szerepe van a hat vízgaz­dálkodási társulatnak. A mun­kát az idén folytatják. A víz­rendezéssel elvégezzük a rét­es legelőgazdálkodás megjaví­tásának első, legfontosabb ten­nivalóját. Legelőink a leggyengébb te­rületeken vannak. Ezek talaj­erejének pótlásáról — különö- « sen pedig növeléséről — a gaz- | dák a múltban is csak helyen« j ként _ és ritkán gondoskodtak. ♦ A legeltetési bizottságok tettek jegyet s mást, de mióta a lege­lők a termelőszövetkezetek ke­zelésében vannak, csökkent fű­hozamuk. Ma a megyei össz­kép azt mutatja, hogy a legelő holdja évente átlagosan 30—40 mázsa füvet ad. 'Ennek kétsze­resét. háromszorosát megadhat­ná, Egy holdnak két felnőtt jó­szágot kellene eltartania 180 napig. A legolcsóbb tömegta- karmány a legelő füve. Nem kell évente vagy néhány éven­ként vetni a magját, nem kell lekaszálni, összegyűjteni, be­hordani — a természettől a jó­szág készen kapja a legtermé­szetesebb, a legjobb összetéte­lű takarmányt. A fél esztendőn át legelőn tartott éltetőt a sza­bad mozgás, a friss levegő vé­di a betegségektől, kivált a gü- műkórtól. Ezzel még föl sem sorolt’'k a jó legelő összes előnyeit. Jo megbeszélünk. — Ügy! Te vagy hát a ked­ves ismerős!... — mondta in­dulatosan Horváth. — Nem tu­dom, miért kellett olyan nagy titokban tartani? Hogy kerülsz ide? — Mindennek megvan a maga magyarázata — felelte Rose —. én' már nem sokkal azután eljöttem, amikor a »sza­natóriumban« találkoztunk. Előkészítettem a munkánkat. Körner és Mr. Rogger óvatos emberek, a magyar elhárítok ébersége kényszerít bennünket kány-akcióban« egyszer már »Patkány-akcióról« a figyel­met. Érted már? — Sejtem. — Annál is inkább, mert nekünk a »Patkány-akciót« kell végrehajtani. Mit gon­dolsz: fizetnének egy koszos repülőtérért 10 ezer dollárt? ... — Nem ismerem az árfolya­mot — mondta gúnyosan az orvos. — Én viszont ismerem! — felelte hasonló hangnemben Rose. — Harmadszor vagyok Magyarországon... A »Pát­erre. Az utóbbi időben nagyon megnehezült a munka, alapo­sén föl kell készülni minden eshetőségre. A határon eset­leg ... elkaphattak volna, és kiszedik belőled, kivel kell ta­lálkoznod Pesten ... Nos ... akkor helyetted az étterembe két civil ruhás elhárító tiszt lé­pett volna be. Így is, amíg nem jöttél, az idegességtől és a félelemtől tíz évet öreged­tem. jó tippet. Tanulmányozd pél­dául az újságokat. Ezek közle-; leményeit ki lehet forgatni, jó: kis eseményeket lehet belőlük; csinálni, a SZER-nél Bálint: gazda külön megfizet, ha: anyagot küldesz a hétvégi ősz-: szefoglalóba a termelőszövet­kezetekről és a magyar pa-: rasztság gazdasági hanyatlásé-: ról. Bell ezredes is megkért,: hogy ne feledkezzünk meg ró­la. Erdőslakon vedd meg majd a helyi lapokat, készíts a cik­keikhez széljegyzeteket,' s add át nekem. Fontos, hogy min­dennek az ellenkezőjét bizo­nyítsad és szidjad a Kádár­kormányt, mint a bokrot... akkor fizetnek. Ezen is meg­kereshetsz néhány ezer dol­lárt. Rose ezután kinyitotta az egyik bőröndöt. — A fölszerelésedet én vásá­roltam meg. Lássuk, eszembe 1 jutott-e minden? Van itt egy; utazó számára elegendő fehér-í nemű, tisztálkodószerek, két-» " három könyv. Tűt és cérnát isi ültessen rózsát! Különleges ül­. te., , ., . __... X donsagok, gyönyörű színek. Szal­v ettem, a többit, amare szűk-; más postán. Kérjen díjmentes faj- séged van, megvásárolod ma-j tajegyzéket. Szálkái rózsakertészet, gad. Egyelőre itt van ötezer! Budapest, Dalszínház u, 10, (2314) forint készpénzben, S egy esek-; Eladó Marcalihan I. kerület 33. könyv húszezerről, amelyet* sz. alatt kétszoba-konyhás, élés­beválthatsz a bankban. Most? learar-ából előszobából és nyári konyhából álló családi ház mel- pedig beszóljunk a legfonto-* ]éképületekkel, 1000 n-öi telekkel, sabbról. Az erdőslaki kohásza-; Lantos Géza, Marcali, L kér. 33. ti művekben hamarosan leáll |_________________________<2690> n agyjavításra a nagykohó. Kcteí -too n-öl házhely Kaposváron, a három hétig tart ez a munka i fonodával szemben eladó, cím a Azalatt jól körül kell nézned.; kiadőban-__________________(216) m indent alaposan kidolgozni,; Balatonmária-fürdőn legelőről beszéltünk, ám jelen­leg a rossz van többségben. Az emberek hibájából. Az évek óta vagy sohasem gondozott le­gelőn elburjánzik a szamárkó- ró, a katángkóró, az iglice tüs­ke. A szederinda meg olyan sű­rű szövevényt alkot, hogy ab­ba legelésző állat be nem ha­tolhat, még ha találna is ha- rapnivalót. Tarany határában 50 holdra tehető az ilyen hasz­navehetetlen terület. Nemes- déd legelőjén ennek kétszere­sét szőtte be a bozót. Nem ál­lunk olyan jól föld dolgában, hogy 50—100 holdakat áten­gedjünk a gyomnövényeknek, bokroknak. Érdemes és szük­séges idejében és rendszeresen kiirtani a legelőn a tüskéket, bokrokat. Az is megéri a tsz- nek, ha néhány embert éven át erre a munkára oszt be. Amelyik területre meg a ház­táji állatok járnak, ott a gaz­dák kötelesek elvégezni a gyomirtást. Sok más tényezőtől is függ a fűhozam emeikedese az em­lített alapvető legelögondozási munkák mellett. Téves az a felfogás, hogy a legelőre nem kell istállótrágya vagy műtrá­gya. Az elhaló növények gyö­kérzetének felbontásához nit­rogénre van szükség, ezt pétisó alakiában adhatjuk. Az öreg­lakiak tavaly 35 kilót szórtak egy-egy holdra, s ennek nem látták hasznát. Nem is érvé­nyesülhetett a műtrágya hatá­sa, hiszen holdanként legalább 100 kiló kell belőle. Tavaly a megyében műtrágyát a legelő egy százaléka kapott, istálló­trágyát pedig csak az a rész, ahol az állatok delelni szoktak. Évente a terület 10 százalékát kellene istállótrágyázni, s ugyanekkora részt műtrágyáz­ni. A meszezést több évvel ez­előtt kipróbálták néhány he­lyen, így például Nagybajom­ban is — sikerrel. Azóta nem hallani a legelő talajjavításá­nak erről a módjáról. Pedig a legelő talaját is kilúgozza a csapa déle, a savanyú homokon nem díszük megfelelő gyepe- zet sem. Ha a meszei és a szer­ves trágyát együtt kapja a le­gelő, előtörnek a pillangósok és édeéfüvek. Kopár legelőt meghagyni csak azért, hogy mozogjanak rajta az állatok, nem érdemes, nem gazdaságos, sőt: pazarlás. Ezért kívánatos a ritkuló nö­vényeket felülvetéssel pótolni. A fűfélók magját rendszerint ősszel kell elvetni. Ahol azon­ban ezt tavaly elmulasztották, ott vethetnek most tavasszal is. A tavasszal felülvetett terű le­tet azonban az idén csak ka­szálni szabad, legeltetni nem, nehogy a jószág gyökerestül kitépje a zsenge füvet. A fe- lülvetést célszerű szakaszosan végezi: minden évben egy- egy részen pótolják ily módon a gyepezetet. A legelőterület egy részének feltörése és újra füvesítése — a szakemberek szerint ez a legjobban meggondolandó do­log. Ehhez csak akkor folya­modjunk, ha semmiféle felüle­ti javítási módszer nem hozott vagy nem hozna eredményt. Sokan azt a hibás gyakorlatot űzik, hogy a feltört legelőbe ta­lajzsaroló növényt vetnek mondván: »pihent föld az.« Talajjavító és gyomirtó növény — zabosibükköny, répa, kuko­rica kell bele. Ha az ilyen te­rületet 3—4 év múlva ismét legelővé akarjuk alakítani, ak­kor előzetesen adjunk neki is­tállótrágyát. S a fűmagvaknak azt a keverékét vessük el, amelyik azelőtt 4s a legjobban díszlett ezen a táblán. A ju- taiak már évek óta kísérletez­nek újrafüvesítéssel — nem sok sikerrel. Nem tudják ugyanis eltalálná, hogy a per- jefélék, a csenkesz, a csomós ebir milyen arányban éltek ott a feltörés előtt. Kaposfőn meg azzal csapódtak be, hogy laza szerkezetű homoktalajt törtek föl, s most hiába vetnek bele fűmagot, a gyenge növényt a nagy forróság kiégeti, vagy a szél hajtotta érdes homokszem­cse agyonveri. Nagy körülte­kintéssel kell tehát hozzáfogni ahhoz a munkához, amellyel régi legelő helyén néhány év múltán új legelőt aláírunk lé­tesíteni. S a legelő alig haszno­sítható részét érdemes szántó­földi művelésre fogni. A ka- pospulaiak így csinálnak 10 holddal: arról az idén 2000 má­zsa zöldtakarmányt várnak. Hogy lesz-e ebből majd ismét legelő, vagy végérvényesen szántóföldi növényt termeszte­nek rajta — ezt majd a gya­korlat dönti el. A legeltetést bizottságok az egyéni gazdálkodás idején be­töltötték szerepüket. A fűbér­ből, a legelőn kitermelt fa árá­ból fizették a pásztorokat, ja­víttatták a kutakat, hidakat, megfogasoltatták a legelőt. Fe­dezte ez a pénz a bizottság ve­zetőinek tiszteletdíját is. Ök szervezték meg a legelő gondo­zását, minden állattartó gazdát bevontak a közmunkába. A le­geltetési bizottság helyébe a termelőszövetkezet lépett min­den olyan községben, ahol csak egy közös gazdaság alakult. A legelőgazdálkodás gondja te­hát a termel őszövetkezstre szállt át. A kormány és a föld-, művelésügyi miniszter 1959. évi rendelkezése szabályozza ezt. A rendelkezésből a tsz-ek csak azt hajtották végre, hogy a le­gelőt átvették. Külön tervet és költségvetést a legelőgazdálko­dásra úgyszólván egyetlen tsz-ünk sem készített. Most a megyei szervek erélyes hatá­rozata véget vet ennek a ren­detlenségnek. Az országos ren­delkezés és a megyei határozat szerint a legelőn kitermelt fa ellenértékét semmi másra nem lehet fordítani, csak a legelő gondozására, javítására. A ter­melőszövetkezetek kötelesek a vezetőség egy tagját megbízni a legelőgazdálkodás ügyeinek intézésével. Azt a feladatot kell ellátnia, amit annak idején a legeltetési bizottság elnöke el­látott. Rétjeink, legelőink megér­demlik a gazda gondosságát. Ha mától kezdve az eddiginél többet törődünk velük, akkor már az idén is dúsabb füvet teremnek. Kutas József 1PR0H!RBETÉSEK Érettségivel rendelkező fiatal leány adminisztrációs mi k kör- i ben elhelyezkedne. Cím 780-as szá­mon a hirdetőben. (730) ADÁS-VÉTEL részt vettem, de az a marha ze- - . , nész lebukott. Túlságosan me- "undent alaposan kidolgozni,| rész volt, pedig itt a legkisebb hogy amikor ismét vasat akar-? * VBucsy, 1°zom&Ä közületnek ballépés és ... de azért nem kell megijedned-: egy kis ügyességgel végrehajthatod, fő, hogy jól válaszd meg az em­bert, akivel együtt dolgozol. Ezenkívül adatokat kell gyűj­tenünk a Szabad Európa-rá- dló adásaiba. Budapesten ne­kem ez a feladatom. Járj nyi­tott szemmel te is. Adok egy nak benne olvasztani, ez »vöröskeresztes csomag« Rose a ruhaszekrényhez pett, és másfél kilónyi ♦ 1 Táncsics u. 47. ♦ ­(219) 125-ös jókarban levő Danuvia ló* (generálozott) eladó. Cím: Kap s- ♦ vár, Zalka M. u. 19., 5-ös ép., föld- súlyű ♦ szint 1. ____________________________(220) k özepes tégla nagyságú pokol-♦ Kifogástalan gyakorló pianínó , .. , „ . w ♦ olcsón eladó Kaposváron, Hunya­gépét vett elő — a levegőbe; János u 36 (751) röpítsa az egészet!... (Folytatjuk.) ► Tangóharmonika, 96 basszusos, ► eladó. Kaposvár, Ady Endre u. 8., ► Toüi. , (768) Eladó új 407-es Moszkvics. Cím 777. számon a Magyar Hirdetőben. (771) 1 db fekete Pannónia, 11 000-"t futott, eladó. Cím 778-as számon a Magyar Hirdetőben. (778) Eladó keveset használt bordó epinglé huzatú kétszemélyes reka- mié. László Ferenc, Kaposvár, Má jus 1. u. 53. (7/9) ÁLLÁS ^föbb éves gyakorlattal rendelke­ző raktárkezelő elhelyezkedne. Cím a ^kiadóban. (221) A tapsonyi Rákóczi Mg. Termelő- szövetkezet főkönyvelőt keres. Fi­zetés megegyezés szerint. Szövet­kezetünk gépesített, sertéshizlaló szövetkezet. Képesítéssel és több éves könyvelői gyakorlattal ren­delkező pályázók személyes jelent­kezését kérjük. Jelentkezők úti­költségét térítjük. _____________ (2539) A Magyar Hirdető minden tekin tetben megbízható,. számviteli kép­zettséggel bíró, helyi lakosú ki- rend eUségvezetőt keres Karoc'.ár­ra. Ajánlatokat »Reklámsznki^me- ret előnyben« jeligére a Magvrr Hirdető személyzeti osztályára (Bp.. V., Felszabadulás tér 1.) kér­jük küldeni. (929) V É G V F S Szombaton elvesztettem műsze­rész bőrtáskámat a cukov’gvár— vágóhíd útvonalon. Kérem a meg­találót, jutalom ellenében a ki- adóba adja le.___________________í22^) N ikkclezést és fémcsiszolás vál­lal a Vasipari és Műszaki Ktsz gyermekkocsi-készí+ő részlege, Ka­posvár. Berzsenyi u. 31. sz. (719) 323-as csemegeboltban elveszett pénztárca tulajdonosa jelentkez en megfelelő igazolás mellett. Kapos­vár, Május 1 u. 11. (781) Külön bejáratú bútorozott s^oba kiadó. Cím 765-ös számon a Ma­gyar Hirdetőben. (765) !i FIGYELEM! r ' í! telefon nám« meeváltczott. Ilj mi 19-10. ______________ (2544) T

Next

/
Thumbnails
Contents