Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM SZOMBAT, 1962. FEBRUÁR 10. Mai számunk tartalmából: Vita közben (3. o.) 3övő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) „Minta“ (6. o.) Negyedmillió mezőgazdasági gép üzemben tartásáról gondoskodnak Fokozatosan megszűnik a pótalkatrészhiány a mezőgazdaságban tartásához, és ebből 15 000 külföldi. Bonn elutasító válasza a Pripolcev-ügyben átadott szovjet jegyzékre Bonn (MTI). Ismeretes, hogy Szmirnov, a Szovjetunió bonni nagykövete kedden kormánya nevében tiltakozó jegyzéket juttatott el a nyugatnémet kormányhoz a Pripolcev-üggyel kapcsolatban. A szovjet jegyzék tiltakozott aaellen, hogy a szovjet mérnököt törvénytelenül tartják börtönben, és felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy azonnal szüntesse be az önkényes intézkedéseket Pripolcev* vei szemben és bocsássa őt szabadon. Mint az AP jelentette, a bonni kormány pénteken válaszolt a szovjet jegyzékre. Válaszában visszautasította a követelést és fenntartotta azt a képtelen állítását, hogy csak a kereskedelmi missziók vezetői és azok helyettesei élveznek diplomáciai mentességet. Oj vezetőséget választott a Kaposvári Horgász Egyesület Megtiltják a villannyal való halászatot a Balaton menti árkokon Az elmúlt három esztendőben majdnem százezer kisebb- nagyobb külföldi gépet kaptak aa állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek. Az új gépek üzembe helyezésénél is fontosabb azonban, hogy a meglevő negyed- millió gépet gondosan kezeljék, pótalkatrészhiány miatt ne álljanak egy percet se a traktorok, kombájnok, vetőgépek. — Mi a helyzet a pótalkatrész-ellátással? — Erre a kérdésre a következőkben foglalhatjuk össze a KGM, a Mező- gazdasági Gépavító Tröszt és a TECHNOIMPEX válaszát: — Ma már szinte teljesen kielégítő azoknak a gépeknek az alkatrészellátása, amelyek jelenleg is sorozatban készülnek hazánkban. A mezőgép- ipari üzemek premizálása ugyanis a többi között attól függ, hogy teljesítik-e alkat- részgyártási tervüket. Az Idén mintegy hatvan- millió forint értékű gépkelléket gyártanak, tíz százalékkal többet, mint tavaly, s ennek a nagy mennyiségnek a hatvan százalékát már az év első felében a nyári munkák megindulására elkészítik. Sokkal nehezebb feladat a hazánkban már nem készülő vagy külföldről vásárolt géptípusok alkatrészeinek utánpótlása, s a helyzetet nehezíti, hogy mezőgazdaságunk munkaeszközeinek nagyobbik része éppen ilyen gépekből áll. Bár a mezőgazdasági gépek zöme nem több ötévesnél, földjeinken még megtalálközli a földművelésügyi miniszter rendeletét, amely részletesen ismerteti a főbb veszélyes növénykártevőknek, betegségeknek és gyomoknak az 1960. évi bukaresti nemzetközi zárszolgálati és növényvédelmi konferencia által módosított jegyzékét, s kimondja, hogy ezeknek a be- és kihur- colása ellen, valamint az országban való elterjedése ellen szervezetten kell védekezni. Mint dr. Kóczián Viktor, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának helyettes vezetője tájékoztatásul elmondotta, az új rendeletet egy 1951. évben kelt, s már sok vonatkozásban elavult zárszolgálati rendelet helyett alkották meg. A KGST-ben ható a tizenöt évvel ezelőtti Hoffher-traktor és a 30 —40 éves cséplőgép is. Ha ezeknek valamelyik fogaskereke vagy tengelye tönkremegy, igen nehéz újat szerezni helyette. Eredményesnek ígérkező módon igyekeznek megoldani a régi gépek alkatrész- utánpótlását. A Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt nyolc vállalatát éppen ilyen alkatrészek gyártására jelölték ki, s ezek az üzemek már csaknem valamennyi régi géptípus alkatrészeinek gyártását megkezdték. Tavaly 142 millió, az idén pedig már majdnem 260 millió forint értékű pótalkatrészt gyártanak. 1965-ös tervük pedig eléri majd az egymilliárd forintot. Minden olyan kombájnhoz, aratógéphez, vetőgéphez, ekéhez és egyéb mezőgazdasági munkaeszközhöz elkészítik a pótalkatrészeket, amelyeknek gyártása hazánkban időközben megszűnt, sőt fokozatosan rátérnek a külföldről származó mezőgazdasági gépek nehezen beszerezhető kellékeinek előállítására is. Már az idén 120 millió forint értékű alkatrészt készítenek különféle külföldi géptípusokhoz, s ezt a mennyiséget 1965- re körülbelül hatszorosára növelik. Ezzel még természetesen nem oldódik meg a külföldi eredetű gépek alkatrészeinek pótlása, hiszen hazánkban 27 ezer féle alkatrész szükséges a mezőgazdasági gépek karbanegymás közötti árucsereforgalmának megnövekedése ugyanis a korábbinál sokkal kiterjedtebb növényvédelmi rendszabályokat tett szükségessé. A szigorításnak egyik fő indoka, hogy az utóbbi években rendkívüli módon elterjedtek a növények víruskártevői. A jegyzékben felsorolt 16 vírus közül hazánkban 8 ellen kötelező a védekezés, a Szovjetunióban viszont csak 3, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig 11 a »veszélyes« vírusok száma. Tavaly a szárazság is károkat okozott a gépekben; a por sok helyütt kikoptatta a forgórészeket, csapágyakat, fogaskerekeket. A soron kívüli alkatrészproblémák megoldásában segítségünkre siettek a baráti országok, eleget tesz a kérésnek például Csehszlovákia is, pótlólag küld alkatrészeket a tőlük vásárolt traktorokhoz. Az idén ismét 750—800 millió forint értékű gépalkatrészt vásárolunk külföldről, az igények teljes kielégítéséhez azonban a hazai gyártás további növelése és a készletek helyes elosztása is szükséges. Hozzávetőleges becslések szerint körülbelül 1,2 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépalkatrész van raktáron, s megfelelő nyilvántartással sok olyan hiányzó gépalkatrészt fel lehetne tárni, amelynek létezéséről jelenleg nem is tudnak. (MTI) A KISZ Központi Bizottsága, a MSDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium határozatot hozott, hogy a mezőgazdaságban is lehetővé teszik a szakma ifjú mestere-mozga- lom megszervezését: az idén egyelőre két mezőgazdasági szakmában: a minőségi gépész, traktoros és a mezőgazdasági gépszerelő szakmában. E két területen országosan mintegy 30 000 szakmunkás dolgozik, s közülük körülbelül tízezerre tehető a 30 éven aluli fiatalok száma. A következő években fokozatosan lehetővé teszik, hogy más területeken is megszervezzék a szakma ifjú mestere-mozgal- mat: az előzetes tervek szerint 1963-ban a zöldség- és gyümölcskertészetben, a baromfitenyésztésben. A szakma ifjú mestere mozgalomba azok a 30 éven aluli szakmunkás fiatalok jelentkezhetnek, akik a Munkaügyi Aknásitják keleti erödítményláncukat az osztrákok Becs (MTI). Burgenlandból származó hiteles értesülések szerint Ausztria Magyarországgal és Csehszlovákiával szomszédos keleti határmenti erődítményláncát az osztrák hadügyminisztérium tovább építi és az erődítmény- rendszer egyes szakaszait akná- sítja. Szögesdrótkerítések, buktatódrótok és aknamezők váltják egymást. Schleimer osztrák hadügyminiszter Salzburgban kijelentette: az erődítménylánc senki ellen sem irányul, aki Ausztriát békében hagyja. Ausztriának az az érdeke, hogy híd legyen a Kelet és a Nyugat között — folytatta —, háború esetén azonban nem akarjuk, hogy idegen hadseregek átvonuló vagy hadműveleti területnek tekintsék Ausztriát. Védelmi szempontból a nyugatnémet határmenti Salzburgot is ügyelemre méltónak minősítette az osztrák hadügyminiszter, aki egyebek között még rámutatott, hogy fAusztria azonos stratégiai jelentőséget tulajdonít mind a Keletnek, mind a Nyugatnak. Minisztérium iparitanuló-inté- zeteiben, a kétéves mezőgazdasági szakiskolákon, az ezüst- kalászos tanfolyamok szakosító tagozatain, valamint az állami gazdaságok üzemi tanfolyamain vagy a Föbnűvelés- ügyi Minisztérium hathónapos gépészképző szakiskoláin szakmunkás-képesítést szereztek. A mozgalomba jelentkező fiatalok egy év után mezőgazda- sági szakemberekből álló bizottság előtt számolnak be elméleti és gyakorlati felkészültségükről. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium felhívással fordult a termelőszövetkezetek elnökeihez, az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóihoz, hogy segítsék a szakma ifjú mestere- mozgalomban részt vevő fiatalokat. Adjanak részükre olyan munkabeosztást, ahol (Tudósítónktól.) A Kaposvári Horgász Egyesület a napokban tartotta meg évi közgyűlését. A több mint négyszáz tagot számláló egyesület élére új vezetőséget választottak a sporthorgászás kaposvári kedvelői. Az elnök Horváth Emil, a titkár Bacsói Zoltán lett. A tavasz és a nyár tervei is foglalkoztatták a népes gyűlés részvevőit. Sok felszólaló azt fájlalta, hogy Kaposvár igen tovább fejleszthetik elméleti és gyakorlati ismereteiket; a legjobb eredményt elért ifjakat a lehetőségekhez mérten anyagilag is jutalmazzák. Az illetékesek ugyancsak felhívással fordultak a fiatal ag- rárértelmiségiek tanácsaihoz és a megyékben működő pa- rászfcifjúsági tanácsok szakembereihez, hogy ők is segítsék a fiatalok mozgalmát. Vállalják el egy-egy csoport felkészítését. Az elméleti és gyakorlati anyagokból tartsanak részükre konzultációkat és előadásokat. A szakma ifjú mestere-moz- galcmban részt vevő ifjakat a vizsga eredményeitől függően bronz-, ezüst- vagy aranyjelvénnyel tüntetik ki. A mező- gazdaságban a szakma ifjú mestere jelvényeket első ízben 1963 januárjában adják ki. (MTI) mostoha körülmények között van horgászvizek szemDoní„á- ból. Ugyanis a Malomárokban legtöbbször az árokrendező munkák miatt egyáltalán nincs víz, a Kapos vízállása pedig általában olyan sekély, hogy nagyobb hal csali kevés marad meg benne. A megfelelő derítés hiánya miatt az üzemek nagymértékben szennyezik a két árok vizét. Tavaly a TRANSZVILL-ból »tévedésből« erősen kénsavas vizet engedtek a Kapósba, emiatt a csekély halállomány is elpusztult. Tavaly nagy mennyiségű ponty- és eompóivadékot telepítettek a Kapos és a Malomárok Kaposújlak környéki szakaszára, ahol a vizet még semmi sem szennyezi. Most pedig azt tervezik a horgászegyesület vezetői, hogy a duzzasztó megépítése után a De- seda patakba fognak telepíteni több mázsa nemes halivadékot, s ezzel megoldják a horgászok »kapás« gondjait. Csinosítják a Fonyódon 43 ezer forintos költséggel épült két horgásztanyát. Itt rossz idő esetén 14—16 horgász talál magának fedelet. Ötezer forintot áldoznak rá, hogy még otthonosabbá tegyék. Mivel a kaposvári horgászok közül sokan járnak a balatonmáriai és a balatonfenyvesi árokra meg a Zala folyására, ezért egyetértésre talált az az intézkedés, amely megtiltja e helyeken a villannyal való halászásf. Ez a módszer eddig mind a hal-, mind az ivadékállományban nagy károkat okozott, s joggal bosszantotta a sporthorgaszat kedvelőit. Örülnek annak is a horgászok, hogy a megyei tanács halászati felügyelőt kapott, aki az állami és szövetkezeti felügyelet mellett a horgászok ügyes-bajos dolgaival is foglalkozik majd. Már javában folyik a horgászengedélyek kiadása. Eddig több mint száz kaposvári pe- cázó váltotta ki engedélyét. DOLGOZNI TANULNAK Csaknem kétszázan dolgoz-1 Vállalat 3. számú kaposvári I ábrázolnak néhányat, akik I munkafogásokat munkahelyei- mák már a Világítástechnikai | telepén. Képeink azok közül | most tanulják a különböző | ken. A. veszélyes növényi kártevők elleni védekezés kiterjesztéséről A Magyar Közlöny 8. száma együttműködő baráti országok A szakma ifjú mestere-mosgalom a mezőgazdaságban A leágazó foglalat menetes részét forrasztja Galambos Fierer Imrédétől tanulja a csavarozást Varga Éva Nagy Józsefné, Mikó Gizella főbiztositó lamellát forraszt. Már az első bét után 95—105 százalék között teljesítette a normát, j
