Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. február *. A siovjeí-finn harátiág legkövetkezetesebb harcosai gid/lek a finn választásokon — írja a Pravda Moszkva (TASZSZ). A finn parlamenti választá­sok eredményét kommentálva Szmirnov, a Pravda tudósítója Helsinkiből keltezett tudósítá­sában a következőket írja: A választások ismét bebizo­nyították, hogy a finn nép túl­nyomó többsége bízik az or­szág jelenlegi külpolitikájában, amelynek célja a Szovjetunió­val fennálló baráti kapcsola­tok erősítése. Az a három po­litikai csoportosulás, amelyek­ről a választók tudják, hogy e ■vonal hívei és a szovjet—iinn ■barátság legkövetkezetesebb harcosai — a finn népi demok­ratikus unió, az agrárpárt és a szociáldemokrata ellenzék — ’a választásokon együttvéve több mint 200 000 új hívet szerzett. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a finn néppárt és a svéd néppárt részleges si­kerét szintén annak köszönhe­ti, hogy választási jelszavaiban közeledett az agrárpárt külpo­litikai jelszavaihoz, akkor a szovjet—finn barátság hívei­nek sikere még szembetűnőbb. A Pravda végül rámutat, hogy ezen a választáson a finn népi demokratikus unió ellenfelei gyakorlatilag egysé­ges frontot alkottak. Ez a front a politikai harc legkülönbö­zőbb síkjaip működött: aljas külpolitikai provokációktól vá­lasztási tömörülések alakítá­sáig azzal a céllal, hogy minél .több parlamenti mandátumot vegyenek el a finn népi de­mokratikus uniótól. A provo- .kációk szégyenletes kudarcot Párizs (MTI). A decazeville-i bányászasszonyok tizennégy tagú küldöttsége a bányász szakszervezet vezetőinek kísé­retében kedden Párizsban járt, hogy a sztrájkolok nevében '»tiltakozzék *í!' Ttormrtriys/erv'ok- nél. Sem De Gaulle, sem Deb- ré nem volt hajlandó a bá­nyászasszonyokat fogadni. A parlamentben a szociális bi- .zottság tagjai tárgyaltak a kül- . döttséggel, a bizottság a De Gaulle-ista képviselők tartóz­szenvedtek ugyan, de a tömö­rülések hatékony eszköznek bi­zonyultak, és ha ennek során mindössze három mandátumot sikerült elorozni a finn népi demokratikus uniótól, ez azzal magyarázható, hogy a félmil­lió finn állampolgár minden eddiginél jobban kifejezésre ' Tokió (MTI) Mint az AP jelenti, Robert Kennedy amerikai igazság- ügyminiszter — aki jelenleg hivatalos látogatáson Japánban tartózkodik — keddien Oszaká­ba érkezett. A város repülőterén egy ki­csiny, de lelkes csoport jelent meg üdvözlésére ... Egy szél­sőjobboldali fasiszta szervezet tagjai. A felvonult fasiszták horogkeresztes náci zászlókat lobogtattak. Az Akahata, a Japán Kommunista Pórt lapja felszólította a japán népet, tiltakozzék Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter látogatása ellen, tüntessen mindenütt, amerre Kennedy megjelenik. A lap rámutat, hogy Robert Kennedy a felelős az Egye­sült Államok Kommunista Pártja ellen indított hajszáért és része van a forradalmi Ku­kodása ellenére újabb inter­pellációt intéz a kormányhoz, amelyben felszólítja, tárgyal­jon a bányászokkal. A deca­zeville-i asszonyok látogatást tettek a Francia Kommunista Párt székházábáh, aKól Mlal-' deck-Rochet főtitkárhelyettes és a központi bizottság több tagja fogadta őket. Decazevil- le-ben szerdán 51. napjába lé­pett a bányászok földalatti sztrájkja, 20 bányász hétfíjóta éhségsztrájkot folytat. juttatta teljes bizalmát azok iránt, akik következetesen küzdenek hazájuk békéjéért, népük boldogságáért. Helye­sen írta a Kauppalehti, hogy a választás e politikai eredmé­nyét nem lehet semmiféle pro­pagandával elkenni. (MTI) ba ellen elkövetett agresszió­ban is. NEW YORK A New York Journal Ame­rican keddi száma követeli az amerikai kormánytól, mondja le Robert Kennedy tervezett indonéziai látogatását. A lap bírálja a kormányt tétlensé­géért, azért, hogy a nyugat- iri^ni kérdésben Indonéziával szemben nem áll a hollandok oldalára. A New York Jour­nal American szerint »semmi sem igazolhatja a kormány magatartását. A hollandok szö­vetségeseink ... az indoné­ziaiak — legalább is diplomá- ciailag — ellenségeink ... Végül a lap azt is követeli, hogy az Egyesült Államok bo­csássa repülőtereit a hollan­dok rendelkezésére, ilymódon is akadályozza meg Nyugat- Irián felszabadítását. Megkezdődött a Galvao-per Lisszabon (MTI). A lisszaboni bíróság távollé­tükben megkezdte Galvao ka­pitány és társai perét. A por­tugál hatóságok azért indítot­tak bírósági eljárást Galvao el­len, mert 32 társával együtt 1961 januárjában elfoglalta a Santa Maria tengerjárót a Ka­ri b-tengeren. A bíróság 24 ta­nút idézett meg, közöttük a hajó legénységének tagjait. Robert Kennedy távol-keleti utazásáról fl decazeville-i bányászasszonyok küldöttsége Párizsban Argentína megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kubával? Buenos Aires (MTI). , Az argentin külügyminisz­térium szóvivőié nemhivatalos formában közölte, hogy kor­mánya a hét végén bejelenti a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását Kubával — jelenti az AP. Korábban híre járt, hogy bi­zonyos argentin katonai körök erős nyomást gyakorolnak a Frondízi-kormányzatra a forradalmi Kubával fenntar­tott diplomáciai viszony fel­mondása végett. A színfalak mögötti lázas tevékenység fő mozgatóerejét az Egyesült Ál­lamok hivatalos köreiben lát­ják. Lipót volt belga király tisz­teletére, aki kedden este ér­kezett Argentínába, a kormány díszes fogadást rendezett. Az ünnepi eseményről tüntetőén távol maradtak a hadsereg fegyvernemeinek miniszterei. A hadsereg vezetői azt vall­ják, hogy Frondizi nem telje­sítette a Kuba kérdésével kap­csolatosan velük megkötött »kompromisszum« feltételeit. A három fegyvernem minisz­terei közölték: úgy döntöttek^ hogy a »kompromisszum« fel­tételeinek teljesítéséig boj- koítálják a kormány vala­mennyi hivatalos rendezvé­nyét. Ami a Kubával fenntartott diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását illeti, argentin kül- ügyminisztériumi körökben hangsúlyozzák, hogy erre vo­natkozólag már elvi döntés született, csupán Argentína kubai nagykövetét várják visz- sza. Kedvezőek az algériai béke kilátásai Párizs (MTI). De Gaulle beszéde és az al­gériai kormány tuniszi ülése után párizsi politikai körök­ben általában kedvezően íté­lik meg az algériai béke kilá­tásait. Hasonló jelentéseket közölnek a francia lapok tu­niszi tudósítói is. »Minden még nincsen teljesen rendben, a dolgok azonban jó úton van­nak« — így foglalja össze az algériai kormányhoz közelálló véleményét a Liberation tu­niszi tudósítója. Több lap arról ír, hogy a közeli napokban találkozóra kerül sor Joxe államminiszter és Szaad Dahlab algériai kül­ügyminiszter között.. A L’Humanité szerint túl­zottan derűlátó hírekkel szem­ben valószínűnek látszik, hogy a két kormány képviselői kö­zött még e héten további tit­kos megbeszélésekre kerül majd sor. A francia és az al­gériai álláspont között ugyan­is még mindig jelentős eltéré­sek vannak, amelyek útját áll­ják a megegyezésnek. A véle­mények nem az elvi kérdések­ben térnek el, hanem az el­vek végrehajtásában. Elsősor­ban a fegyverszünet és az al­gériai állam létrejötte közötti átmeneti időszak kérdésében ütköznek az álláspontok, de tisztázatlan még a szahairai olaj kihasználásának és a ka­tonai támaszpontoknak a kér­dése is. y A L’Humanité tuniszi tudó­sítója szerint a francia kor­mány az elmúlt napokban újabb követeléseket támasz­tott az európai kisebbség jo­gainak biztosítására, ugyan­akkor az algériai kormány ra­gaszkodik hozzá, hogy részle­tesen tisztázzák az átmeneti időszakban működő katonai és polgári hatalom kérdését, mi­után lényegében ezen múlik az esetleges megállapodás gya­korlati végrehajtása és a füg­getlen Algéria ellenségeinek semlegesítése. A OAS meg akarta gyilkolni az elrabolt párizsi ügyvédnőt Párizs (MTI). Mireille dayman párizsi ügyvédnő, akinek sikerült az OAS fogságából megszöknie, kedden este sajtókonferencián nyilatkozott elrablása és fog­sága Körülméríyeifői. Az őri­zetével megbízott OAS-tagok nem titkolták, hogy kivégzését február 6-ra vagy 7-re terve­zik. A kihallgatását végző OAS-bamditák ezért jelenlété­ben nyíltan beszéltek külön­böző fegyveres akciókról. Az j OAS-legények között két né­met és egy olasz idegenlégiós katona is volt. dayman ügyvédnő kijelen­tette: az algériai börtönökben fogva tsirtott tizenhétezer arab elítélt életét állandó veszély fenyegeti,- mert. az Algériában uralkodó állapotok mellett az OAS könnyen hatalmába ke­rítheti és meggyilkolhatja az arab foglyokat. Az ügyvédnő rámutatott a rendőrség és ; csendőrség teljes tétlenségére. Gagarin Libériában Monrovia (TASZSZ). Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa Monroviába érkezése után kedden udvariassági lá­togatást tett Tolbert libériái alelnöknél, Henries képviselő- házi elnöknél és Grimes kül­ügyminiszternél. A szovjet űrhajóst üdvözöl­ve Grimes kijelentette, hogy Gagarin hőstette »az ember fontos győzelme a természet fölött és meggyőzően bizonyít­ja, ha ugyan egyáltalán van szükség bizonyítékra, a szov­jet nép bátorságát, hősiessé­gét és lángelméjét«. — A történelem feljegyzi — mondotta a továbbiakban — a Szovjetunió elsőségét az űrku­tatásban. (MTI) Újra elhalasztották az első amerikai űr utas kilövését Washington (MTI). Washingtoniban hivatalosan bejelentették, hogy február 14-e, szerda előtt nem kerül­het sor John Glenn, az első amerikai űrutas útjára, ame­lyet legutóbb többszöri elha­lasztás után február 13-ra ter­veztek. •TJ} »ti (J ■ A Reuter tájékozott forrá­sokra hivatkozva azt írja, hogy állítólag ’ nincs különösebb probléma a rakéta előkészíté­sében, de a munkálatok to­vább tartanak, mint eredeti­leg tervezték. A MODERN TÖMEGPUSZ­TÍTÓ FEGYVEREK fölfedezé­sével egy harmadik világhábo­rú beláthatatlan következmé­nyekkel járna. Elpusztulna az évszázadok hosszú során ki­alakult civilizáció jelentékeny része. Az atom- és hidrogén­bomba bevetése egész városo­kat, iparvidékeket sót országo­kat tenne a földdel egyenlővé. S ami ennél is fájdalmasabb, a nukleáris háború az embe­rek százmillióit pusztítaná el. , E veszélyt fölismerve a kom- jinunista és munkáspártok, a .szocialista tábor országai — ugyanúgy, mint a múltban — jelenleg is a háború elhárítá­sára törekednek. Igaz, a vilá­gon még sok megoldatlan prob­léma van, amelyek ha elmér­gesednek, háborús góccá vál­hatnak. De manapság már megvan a lehetősége annak, 'hogy ezeket a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Nincs a szocialis­ta és a tőkésországok között egyetlen olyan probléma sem, amelynek a rendezéséhez há­borúra lenne szükség. Nincs ^egyetlen olyan vitatott kérdés sem, amelyet ne lehetne békés ‘tárgyalások útján megoldani. Ennek elsősorban az az oka,' hogy a szocializmus világmé­retekben fölénybe került az imperializmussal szemben, s (egyre inkább a nemzetközi elet fő tényezőjévé válik. A szocializmus erejének, hatal­mának és befolyásának növe­kedése pedig egyet jelent a bé­lié erőinek gyarapodásával. Ma már a szocialista országok gyakorolják a legnagyobb ha­tást a nemzetközi életre, ezért érthető, hogy a vitás nemzet­közi kérdések békés megoldá­sára egyre nagyobb lehetőség nyílik. A SZOCIALISTA ORSZA. GOKBAN nem léteznek hábo­A kft rendszer békés egymás mellett élésének lehetősége Konzultáció rúban érdekelt osztályok és társadalmi rétegek. Nincsenek hódító szándékaik, nem tarta­nak igényt idegen területekre. Legfőbb feladatuk a szocializ­mus, a kommunizmus építése. Éppen ezért minden szocialis­ta ország, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati reali­zálására törekszik. De ez nem zárja ki, sőt föl­tételezi az imperialista és szo­cialista államok közötti osz­tályharcot. Ez az együttélés az osztály harc sajátos megnyil­vánulási formája világméretek­ben. Ez a harc politikai, ideo­lógiai , és gazdasági téren fo­lyik. A jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy a gazdasági harc szerepe rendkívül meg­növekedett. A két rendszer kö­zött folyó gazdasági harcnak világtörténelmi jelentősége van. E verseny során a világ dolgozói feleletet kapnak ar­ra a kérdésre, hogy melyik rendszer kerül fölénybe az em­beri tevékenység legfontosabb szférájában, az anyagi terme­lésben, melyik tudja jobban kielégíteni a dolgozó . milliók anyagi és szellemi szükségle­teit. A két rendszer gazdasági versenyének kimenetelére dön­tő hatással lesz a kommuniz­mus alapjainak lerakása a Szovjetunióban. S az csak ter­mészetes, hogy a kommuniz­mus építésének a sikerei a Szovjetunióban, az egész szo­cialista tábor gazdasági túlsú­lyának kialakulása az imperia­lizmussal szemben, messzeme­nően hat a nemzetközi kapcso­latok egész rendszerére. A szo­cializmus gazdasági győzelmei szilárdítják a békés viszonyo­kat a nemzetközi küzdőtéren, növelik a békés egymás mel­lett élés realitását. Bár a béke fenntartásénak legkövetkezetesebb hívei a szo­cialista országok!; a kommu­nista pártok, de ezek az erők nincsenek egyedül a békéért folyó harcban. Számos ország, politikai párt vagy irányzat, melynek idegen a kommuniz­mus eszméje, amelyek talán nem szimpatizálnak a szocia­lizmussal, de a világbéke fenn­tartása alapvető érdekük. ^ A BÉKÉÉRT SZÁLLNAK SÍKRA többségükben a gyar­mati elnyomás alól nemrég felszabadult országok is. Bár ezek az államok gazdaságilag még gyengén fejlettek, de nagy erkölcsi és politikai erőt kép­viselnek, s növekvő nemzet­közi tekintélyük alapján a vi­lágbéke fenntartásának már ma is aktív tényezői. Ezek az országok már nem »politikai fehér foltok« a térképen, nem az imperializmus támaszai. Éppen ezért megvan annak a lehetősége, hogy a szocialista államok összefogjanak a sem? leges, független országokkal a béke megőrzéséért, az impe­rializmus ellen. A békési nemzetközi kap­csolatok kialakításáért vívott harcban' nagy szerep hárul a tőkésállamok dolgozóira is. Az USA, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és a többi tőkésállam dolgozói közvetlen nyomást gyakorol­hatnak saját kormányukra a béke fenntartásáért. Sok te­kintetben a nyugati országok népeinek szervezettségétől, po­litikai érettségétől, tevékeny­ségétől és az imperializmus el­leni harcuk méreteitől fügá hogy sikerül-e a világbékét fenntartani. FIGYELEMBE KELL VEN­NÜNK, hogy a néptömegek be­folyása a politikára még az imperialista országokban is megnövekedett. Az emberiség nagy sorskérdéseinek eldönté­sében a néptömegek mindig nagy szerepet játszottak, de napjainkban ugrásszerűen nőtt hatásuk a társadalmi élet min­den területén. A tegnap még passzív, a politikától távol eső rétegek is élénken érdeklőd­nek a világ égető problémái iránt. Különösen a haditech­nika fejlődése — amely koráb­ban nem ismert tömegpusztító fegyverek előállításához veze­tett — arra ösztönzi a néptö­megeket, hogy aktív harcot folytassanak a háború és ér­telmi szerzője, az imperializ­mus ellen. A tőkésországokban bizonyos pozitív politikai er­jedés van kibontakozóban, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók legöntudatosabb rétegei egyre szervezettebben, harcosabban és merészebben lépnek föl a háborúra törekvő monopolista és militarista erőkkel szemben. Olaszország, FranCÍA0fT6Zág éS núff úllamnlr népeinek antiimperialista mez galmai reménykeltöek és biz­tatóak. S ha kialakul a szo­cialista országok, a gazdasá­gilag elmaradott független ál­lamok és a nyugati féltekén élő népek harcos, antiimperia­lista összefogása, a világbéke fenntartása biztosítva van. BAR A KÜLÖNBÖZŐ TÁR­SADALMI RENDSZEREK bé­kés. egymás mellett' élésének biztosítására nagyok a lehető­ségeink, de vannak még a vi­lágon háborúakarnokók, akik az új világháború kirobbantá­sán fáradoznak. Mindenekelőtt a monopolburzsoázia, különö­sen az a része, amely közvet­len kapcsolatban van a hadi­iparral. A fegyvereket gyártó cégek és vállalatok tulajdono­sai és a reakciós katonai kaszt törekszik a háború kirobban­tására, s akadályozza a békés viszonyok megszilárdulását. Ezeknek a köröknek létérdeke a fegyverkezés, a háború. Ezért mesterségesen szítják a nem­zetközi feszültséget, hogy ala­pot nyerjenek a fegyverkezési hajsza fokozására. Ök akadá­lyozzák a berlini kérdés pozi­tív megoldását, a laoszi hely­zet rendezését; beavatkoznak a kongói nép belügyeibe, ve­szélyeztetik a kubai szocialis­ta forradalmat stb. Űjabb és újabb konfliktusokat robban­tanak ki, « í£? próbálják az emberiséget a világháború fe­lé sodorni. Mivel nagy gazda­sági erejük mellett a politikai hatalmat, a tőkésállamok egész gépezetét a kezükben tartják, még képesek komo­lyan veszélyeztetni a világbé­két. Ezért nagyfokú éberségre van szükség. Erősíteni kell a szocializmus és béke erőinek az összefogását, le kell leplez­nünk az imperializmus min­den próbálkozását. S amíg az általános és teljes leszerelés jelszava meg nem valósul, a szocializmus olyan katonai, nukleáris túlsúlyát kell bizto­sítani, amely elveszi a kalan­dorok kedvét a provoká iók és összetűzések szervezésétől. A JELENLEGI HELYZET ELEMZÉSE ALAPJÁN azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban a szocializmus és a ka­pitalizmus, a béke és a háború erőinek tartós, hosszú és szí­vós harcára kell számítanunk. A szocializmus külpolitikai vo­nala — amely a világbéke fenntartására irányul — csak az imperializmus háborús irányzatának a háttérbe szoru­lásával győzhet. S mivel a nemzetközi helyzet alakulásá­nak az a fő iránya, hogy az imperializmus szerepe és be­folyása csökken, s korunk uralkodó, meghatározó ténye­zőjévé a szocializmus válik, minden reményünk megvan arra, hogy a különböző társa­dalmi rendszerek békés együtt­élésének elve teljesen megszi­lárdul a nemzetközi kapcsola­tokban. Lipkovics Károly, az MSZMP Pátfőiskolá­jának tanára.

Next

/
Thumbnails
Contents