Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
Vasárnap, 1962. február 4. 3 SOMOT,n M5FI» Az egységes szövetkezeti paraszti osztály megteremtésének tapasztalatai a nagyatádi járásban írta; Torma István, a járási pártbizottság titkára A mezőgazdaság szocialista átszervezése alapvető változást hozott a parasztság osztályviszonyaiban. A kulákság mint osztály eltűnt. Gyakorlatilag megszűnt az agrárproletárok rétege is, hiszen ma már ők is jelentős mértékben tulajdonosai a termelőeszközöknek. A parasztság egészét tekintve járásunkban is kialakulóban van az egységes ' szövetkezeti paraszti osztály. Ez a folyamat tartam fog mindaddig, amíg az összes termelőeszköz — tehát a föld is — össznépi tulajdonná nem válik. A parasztság — mint osztály — helyzetének meghatározására is érvényes a lenini megfogalmazás: »Osztályoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, amelyek: • 1. A társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében elfoglalt helyük; 2. a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben szabályozott és rögzített) viszonyuk, 3. a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük, következésképpen 4. a társadalmi javak rendelkezésükre álló részének megszerzési módjai és nagysága tekintetében különböznek egymástól. Az osztályok az emberek olyan csoportjai, amelyek kö-1 zül az egyik eltulajdoníthatja a másik munkáját annak következtében, hogy a társadalmi gazdaság adott rendszerében különböző a helyzetük.« A meghatározás utolsó része természetesen csak a szocializmust megelőző osztálytársadalmakban érvényes. Minthogy az osztályhelyzet meghatározásának legfőbb tényezője a termelési eszközökhöz való viszony, ezt vizsgáljuk először. A termelőszövetkezetekben a parasztok egyenjogú tulajdonosai a csoport összes termelési eszközének, kivéve a földet. Ebből eredően jelentkezik, némi különbség a jövedelemben is, de ez nem szül újabb kizsákmányoló réteget, azért sem, mert szűk korlátok közé van szorítva. Amilyen mértékben szaporodnak a termelő- szövetkezet egyéb termelési eszközei, olyan arányban csökken az egyes tagok közötti különbség a tulajdonból való részesedésben. A «termelőszövetkezeti parasztság szerepe a munka társadalmi szervezetében formailag sem hasonló a kapitalista társadalom parasztságának helyzetéhez. Ott és akkor a parasztság óriási többsége csalt irányított lehetett, a termelés vezetői közé csupán egy elenyésző töredékük került he. Ez a helyzet most formájában is gyökeresen megváltozott, mert elvileg minden paraszt lehet vezető. Még nagyobb a tartalmi változás, mert a vezető és vezetett közti különbség — akár a hatalmi szempontokat, akár a jövedelemből való részesedés* tekintjük — ég és fpW a múlthoz képest! A vezető a kapitalista munka- szervezetben szinte korlátlan úr volt. A termelőszövetkezetekben munkatárs, akinek csak a felelőssége nagyobb a veze- tettekénél. Voltaképpen már itt válaszoltunk a negyedik pontra is: a társadalmi javak megszerzésének módjára és nagyságára vonatkozóan. A tszvezető jövedelme alig nagyobb a többi tagénál, és semmiképpen sem lehet munka nélkül szerzett jövedelem. Sőt! Kemény szellemi, fizikai és ideg- munkát kell érte kifejteni. Az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakításának alapvető föltételei az idézett lenini megfogalmazásban adva vannak. Ehhez még hozzá kell vennünk az ideológiai egység kialakulását (amely a fenti anyagi alapokon születik meg), és akkor több-kevesebb pontossággal meg tudjuk állapítani, meddig jutottunk. Az alábbiakban megpróbálok áttekintést adni a nagyatádi járásban szerzett tapasztalatokról és a további feladatokról. I. A tsz-parasztság gazdasági helyzetének alakulása A termelőszövetkezeti parasztoknak a termelési eszközökhöz való viszonya — a földtulajdontól eltekintve — elvileg egyforma. Az egységes paraszti osztály kialakítása szempontjából az is kívánatos, hogy a parasztok gazdasági helyzete konkrétan is minél rövidebb idő alatt kiegyenlítődjék. Nézzük, mit mutatnak a számok. A járás helyzetét tíz községben tanulmányoztam. Ebből hétben 3 évesek, háromban 2 évesek a termelőszövetkezetek. A járás paraszti lakosságának kb. fele lakik ezekben a falvakban, az adottságok is megfelelnek a járási átlagnak. Az adatok feldolgozásánál csak a parasztcsaládökaí vettem enyelembe. Z © > ■S3 Ä - 1 öS C3 .jr, fi O cn Az összes családok száma 1686 100 Ebből szegényparaszt család volt 315 18,7 Kisparaszt család volt 64*2 38,0 Középparaszt család volt 729 43,3 A három réteg gazdasági helyzetét, közeledésüket vagy távolodásukat érzékelteti a következő táblázat; tehén I. Szegónyparaszt Belépéskor VOltl Jelenl eg van* c saládnak 74 83 n. Kis parasztnak 559 539 Ül. Középparasztnak 709 632 HIZÖBIKA I. csoportnak 24 22 II. csoportnak 138 94 IH. csoportnak 312 168 NÖVENDÉKMARHA S. csoportnak 83 68 SS. csoportnak 343 250 III. csoportnak 597 548 KOCA I. csoportnak 57 54 n. csoportnak 242 298 in. csoportnak 298 310 KÖZÖS állomány Szarvasmarha 1692 Ebből tehén 550 Koca 460 HAZAT ÉPÍTETT A BELEPES ÓTA Egykori szegényparaszt csatád 10 Egykori kisparaszt család 20 Egykori középparaszt család 31 Ha figyelembe vesszük a közös állatlétszám növekedését, azt látjuk, hogy főleg az első két csoport javára tolódott el az arány, mert a háztáji állományban náluk nincs jelentős csökkenés, a közös állatok pedig a családoknak egyformán tulajdonuk. Itt tehát közeledett egymáshoz a három réteg. Az új házak nagyjából az arányszámnak megfelelően oszlanak meg a három csoport között. Nem vitás, hogy a belső berendezésre (bútor, rádió, mosógép, televízió stb.) jóval arányszáma felett költött a harmadik csoport, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez még a régi tartalékból került ki. A rétegek jövedelme kisebb részben a termelésben elfoglalt helyzetből (beosztás), nagyobb részben a munkában való részvételből ered. II. Beosztás és munkateljesítmény Elnök, brigádvezetö: I. csoportból 6, II. csoportból 12, III. csoportból 40. Magtáros, raktáros, könyvelő, pénztáros: I. csoportból 12, II. csoportból 6, III. csoportból 27. Állattenyésztésben dolgozik: I. csoportból 27, II. csoportból 59, III. csoportból 42. 1961-ben teljesített munkaegység családonként: L csoport 387, II. csoport 321, III. csoport 328. A táblázatból kidérül, hogy a vezető beosztásokban arány- számukat meghaladó mérték- j ben találjuk a volt középparasztokat, ennek ellenére az összes volt középparaszt csa-' ládok átlag-munkaegysége kevesebb a volt szegónyparaszt családokénál. A jövedelemből tehát átlagosan kevesebb jut rájuk, mint az egykori szegényparaszti családokra, valamivel több, mint a volt kisparaszti kategóriára. Ezen az alapon ismét közeledik a három réteg, de nem szabad elfelednünk, hogy a volt szegényparaszt családokból általában több személy vesz részt a munkában, mint a volt középparasztokéból. Külön érdekes tünet, hogy a szilárd és nagyobb munkaegységértéket elérő tsz-ekbeá több volt közép- parasztot találunk az állattenyésztésben; a gyengébb tsz- ekben inkább a hajdani szegényparasztok közül kerülnek ki a gondozók. Kivétel természetesen itt is akad. III. Az ideológiai egység kérdése Ez a terület számokkal alig mérhető. Néhány adattal azért itt is megpróbálom alátámasztani a megállapításokat. Véleményünk szerint itt a leglassúbb az előrehaladás, de figyelmeztető is a további nevelési feladatokra. Megvizsgáltam a házasság- kötéseket a társadalmi helyzet szempont j ábóL összes paraszti házasság 1959—61-ben 162 Ebből volt szegényparaszt és volt középparaszt között 25 Ebből szegényparaszt és szegényparaszt között 111 Volt középparaszt és középparaszt között 36 A felszabadulás előttihez, képest kétségtelen haladás ez, de jobb is lehetne! A tanulás szintén jelentős szerepet játszik az ideológiai egység kialakításában. Jelenleg tanul a vizsgált községekben: L csoportban 30 Tő H. csoportban 25 fő ni. csoportban 60 fő tehát arányszám felett. Még szembeötlöbb a volt szegényparaszti kategória lemaradása a gyerekek továbbtanulásában. ÓNOD VÁRI MIKLÓS: ..........—cd sárqa dosszié — Olyan régen volt az, amikor megnéztem őket... — Nem baj, mondd el, ami eszedbe jut. Engem minden érdekel. Nagyon kíváncsi természetű vagyok... Az orvos gondolatai azonban ismét messze kalandoztak. ->Mi volt az a forró kézszorítás az asztal alatt? Mit akart vele mondani? Most miért nem beszél hát? Vagy csak véletlenül rfént az egész?« Nem, nem. Kasé tud valamit róla, kiolvasta ezt a tekintetéből; Bőse ismerné azt a titkot, melyet ő hónapok óta képtelen megfejteni? Sokféle jelből arra a következtetésre jutott, hogy Elza is közéjük tartozik, tőle tudtak meg róla mindent; ügyességével vagy ügyetlenségével Elza játszotta a kezükre. De jó volna ezt megfejteni! Mi történhet a háta mögött, milyen szálak kuszái jak össze a sorsát? Rose talán segíthetne ... Rose biztosan tud valamit. Elárulta a tekintete, amikor odalent a vacsoránál összevillant a szemük. — Mesélj nekem te a német lányokról! — Egyről vagy többről? A legszívesebben felkiáltott volna, hogy Elzáról. Ehelyett ezt mondta: — Egyről is... többről is.,. — Ah! — Bőse önkéntelenül felkiáltott, de úgy tett, mint*» a kezében levő brosstű hegyével szúrta volna meg az ujját — Ismerem? — Lehet... — Mi a neve? — Kinek? — Annak a lánynak, akiről mesélnem kell. — Nem tudom. — Kár. így hogy tudjam, kiről meséljek? — Körülírom: szőke haja van. Kék a szeme és magas is, karcsú is... — Van egy leónyismerősöm — mondta Rose, és érezte, hogy nem tudja palástolni nyugalmát —, akire ráillik ez a leírás. Magas, karcsú és szőke. Csak a szemét nem néztem még meg sohasem. Ilyen lány persze sok van... — Persze! Persze! — mondta Horváth, akinek hirtelen melege lett a sok italtól. Kábult feje zúgott a sok izgalomtól. — Ebben igazad van. Kezdjük meg a táncleckét —- Hohó, barátom, most te mesélj nekem a magyar lányokról! Megígérted. — Mit mondjak? Sokfélék. Szépek és kevésbé szépek is vannak köztük. —- Neked is vannak ott lányismerőseid? —• Nemigen, — A rokonaid között sincsenek? — Nem tudok róluk, Alig van rokonom. — így azt sem tudhatod, melyek a magyar lányok szokásai? — Furcsa kérdéseid vannak. Rose élnevette magát — Mit tudod te, hogy mi érdekel egy magamfajta lányt! — Te mondd meg, hogy hívják azt akise a leírásom ráillik? — Elza!. Az orvos felkiáltást, — Elza Geissler? . i. •— Ügy van. Régi ismerősöm. A Nemzetközi Vöröskeresztinél dolgozik... Horváth elvörösödött az izgalomtól. Igen. ő is így tudja. Elza a Vöröskereszttől kereste fél őket annak idején Nickels- dorfban. Eszerint mégsem tartózkodik Ausztriában!... Las- san-lassan megvilágosodott előtte minden: sejteni K kezdte már, mit jelentettek Elza titokzatos szavai, amikor elmondta neki tervét; egyszeriben megértette, hogyan akarja az életét »rendbe hozni«. Ezt akarta az első pillanat óta, amint találkoztak. De miért? Miért éppen ezt az utat választotta? — Miért? Miért? Nézte az előtte ülő lányt, Bősét. Emlékezetébe idézte ElKözép- és főiskolán tanul: ,, , . „ „ , ? L, csoportból is. arcat, azokat a vonásokat, j n. csoportból amelyeket első találkozásuk j in. csoportból alkalmával látott rajta. Most egyformán gyűlölte mind a kettőt Gyűlölve szerette El£1 gyermek 49 gyermek 54_ gyermek A tanulság ebből: egy ideig még fokozni kell az erőfesziaz arany nyakláncot. Most ősz- kategória beiskolaza*—ra! Kádár elvtársnak A mezősze tudta volna tépni, s darabókban kidobálni az ablakon.! Szerette volna a fejét a falhozJ gazdaság szocialista átszerve- vemi, és káromkodni, sírni, a | zése című írásában van egy haját tépni, összeszorított J meghatározás, amely szerint ököllel mindent szétzúzni, a ♦ ca érdekazonosság kezdettől berendezést darabokra tömi. j fogva fennáll a munkásosztály De mindez csak egy pillanatig a parasztság között, a véletartott, mindössze addig, az • rnényazonosság csak a szocia- utodsó szavak után Rose ko-|fcto átszervezés után alakul nyakot töltött a pohárba. *HátJw B munkásosztály és a pa- mi más módja lehetett volna? |rasztság között. Alapvető fel- Elza segíteni akart rajtam.fféte, M ^ a Urmelési viszo. Miért? Talán... talán mert, { hogy ő is szeretett«. Még mindig reszketett t hangja mikor megkérdezte: — S hol van? — Kicsoda? — Elza! Rose színészkedve eíimélá- zott, mint akinek már egészen nyök megváltozása. Ha ebből a ! ♦ szemszögből vizsgáljuk járásunk helyzetét, bátran állíthatjuk, hogy a termel ószövetkeze- ttí parasztság nagy többsége az «alapvető kérdésekben, a szo- icializmus fölépítésében egy étiéit velünk. A végrehajtás módgondolatok járnak a fejé- j^ban még nem ilyen egységes ben. — Most odaát, Magyarországon ;.. Kopogtak az ajtón. a járás parasztsága. Jellemző példának tartjuk, hogy még azokban a termelő- szövetkezetekben is siettetik a gépesítést, ahol túlnyomóan Rose bebocsátotta Kömért, ivott középparaszti irányítás Az ezredes nem volt meglepve, í van, és a tagság zöme is egyhogy nem a társalgóban találtat^ kö^pamszt Viszom né- "i a -j -ti , jhany ilyen szövetkezetben — okét. Rövid, tatkos pillantást |mint pl a nagyatadi Aranyváltott Roseval, az orvos nem | halász a jábodi Kossuth, látta ezt: ők ketten mindent megértettek belőle. (Folytatjuk) viszont Jotvöskónyi Aranykalász és somogyszobi Béke — húzódoznak az épület-beruházásoktól. A járás tez-eánek nagy többsége egyetért abban, hogy a kö« zös állatállományt fejleszteni kell, és el kell látni takarmánnyal, de a kutasa II. Ötéves Terv vagy a lábodi Rá- kóczi volt középparaszt tagjai szeretnének minden termést hazahordani, és a háztájit a megengedettnél jóval nagyobb méretűre felduzzasztani. Szánté nevetségesnek hangzik, de akad még olyan községünk is, mint pl. Ötvöskónyi, Segesd és Lábod, ahol vallási ellentétek zavarják a paraszti egység megteremtését. Lábodon a tsz-ek egyesítését bizonyos mértékig ez is gátolta, mert a Kossuth és a Rákóczi volt középparasztjai zömükben reformátusok, a Lenin volt szegényparasztjai pedig katolikusok. Ilyen ellentét más községekben szerencsére nem jelentkezik. A brigádok és a munkacsapatok összetétele 80 százalékban vegyes; ahol elkülönülés tapasztalható, az a község településében leli magyarázatát, ugyanis a volt középparasztok egy tömbben laknak, és gazdaságilag helytelen lenne összeerőltetni a két réteget csak azért, hogy így kerüljenek egymáshoz közelebb. Egyébként azokban a tsz-efc- ben, ahol jó a vezetés, és á munkaegységnek van értéke, alig kerül szóba a volt sze- gényparasztok és a volt közép- parasztok külön brigádba való elhelyezkedésének problémája. Belegen vagy Mikében, ahol volt középparaszt az elnök, de van értéke a munkaegységnek, egyáltalán nem rágódnak ilyesmin a tagok. Viszont ötvös- kónyiban, ahol ma még gyenge a vezetés, és kevés a munkaegység értéke, igen éles a rétegek közötti ellentét. A legszembeötlőbben Lábodom találjuk meg ezt az elkülönülést. Itt két termelőszövetkezet szinte teljesen volt középparasztokból áll, a harmadik tsz egykori szegényparasztokból, összetevődő szövetkezet. Nyíltan mégsem mutatkozik olyan élesen az ellentét, mint pl. öt- vöskónyiban, mert itt a volt szegényparasztok szövetkezete is meg a középparasztok szövetkezete is jól működik, a Rákócziban pedig a közösben való gyenge eredményt a túlméretezett háztájival és a különböző spekulációs törekvésekkel ellensúlyozták. Jól tudjuk, hogy a gondolkodás és a nézetek azonossága türelmes felvilágosító muhk-í- val sem fog máról holnapra kialakulni. A tsz-parasztok egységének megteremtése végett elsősorban a többé-kevésbé azonos gazdasági színvonalat kell megteremtenünk. Ezt tartjuk munkánk elsődleges céljának, másodsorban segítenünk kell a volt szegényparaszti réteget általános és szakmai műveltségének emelésében (politikailag általában fejlettebb a volt középparasztságnál), hogy az irányításban és a jövedelemszerzésben is egyformán osztozhasson a volt középparaszttal. Föllépünk mindenféle szék- táns és opportunista nézet ellen, azt tartjuk szem előtt, hogy a termelőszövetkezetben mindenkit elsősorban aszerint kell megítélnünk, hogy mit és mennyit tesz a közös ügyért, milyen a képessége, a munkája és magatartása. Emellett állandó politikai nevelőmunkát kell végeznünk a voit középparasztok között, hogy véglegesen megértsék és magukévá tegyék a szocializmus fölépítésének gondolatát, hogy megértsék: mi az egész dolgozó parasztság és nemcsak egyes rétegek számára kívánjuk a magas életszínvonalat, a jómódú, boldog életet megteremtem.
