Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

Kedd, 1962. február 27. 5 SOMOGYI NÉPLAP _ A Magyar Népköztársaság új büntető törvénykönyve része araiak a nagy jogalkotó mun­kának, amely a Magyar Nép- köztársaság szocialista jog­rendszerének kiépítését tűzte ki feladatul. Az új büntető tör­vénykönyv megalkotásakor a törvényhozók azt az elvet ér­vényesítették, hogy olyan tör­vénykönyvet készítsenek el, amely hathatósan segíti a szo­cializmus építését, és hosszabb időre védelmet nyújt a szocia­lista társadalomnak. A felsza­badulás előtti jogintézmények­kel szemben tehát az új bünte­tő törvénykönyv olyan jogal­kotás, amely ketndőzés nélkül a szocialista társadalmat építő és védelmező törvény szerepkö­rét vállalja magára, és fel­adata, hogy védje a Magyar Népköztársaság állami, társa­dalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét és jo­gait, neveljen a szocialista tár­sadalom együttélési szabályai­nak megtartására és az äUamT polgári fegyelemre. E feladatának teljesítése vé­gett olyan új jogelveket kel­lett alapul venni a törvény megalkotásakor, amelyek szi­lárd marxista—leninista tarta­lommal vannak telítve, figye­lembe véve a jelenlegi gazda­sági, politikai és társadalmi viszonyokat és a magyarorszá­gi jogfejlődést. Ennek megfelelően a bünte­tő törvénykönyv egyik jellem­ző vonása az, hogy az eddigi­nél jóval erőteljesebben védi az állami,. társadalmi és gazda­sági rendet, ezen belül foko­zottabb védelmet nyújt a szo­cialista gazdaság részére, és nagyobb védelemben részesíti a társadalom tagjait a bűnö­zőkkel szemben. Ennek a megállapításnak a helyességét igazolják az alábbi, példaként felsorolt változtatá­sok. illetve új törvényi ren­delkezések. Új bűntett: a pazarló gazdálkodás A korábbi jog csupán formá­lisan védte a tervgazdálkodást, tudniillik akkor is büntette a tervtől való eltérést, ha abból a népgazdaságra kár nem há ramlott. Az új bümjető törvény- kömy csak. .abban az esetben használja fel a büntetőjog esz­közeit, ha a tervtől való elté­rés a népgazdaságnak kárt okoz. Ebből a körből ki kell emelni jelentőségénél fogva a pazarló gazdálkodásnak neve­zett új bűntettet. Ezt azok kö­vetik el, akik az ésszerű gaz­dálkodás követelményeit súlyo­san vagy rendszeresei^ meg­szegve jelentős pénz-, anyag-, energia- vagy munkaerő pazar­lással való gazdasági tevékeny­séget fejtenek ki. Ilyen bűnös magatartás még: a népgazdaság szerveinek megtévesztése valót­lan tények közlésével beruhá­zás vagy hitel engedélyezése, illetve gazdasági terv jóváha­gyásának megszerzése céljából, valamint a beruházási és a pénzügyi fegyelem megsértése stb. Ezeket a cselekményeket vagy mulasztásokat azonban a törvény csak akkor bünteti, ha jelentős vagy számottevő gaz­dasági hátrányt okoztak. Ezzel kíván a törvény lehetőséget nyújtani arra, hogy csekély je­lentőségű esetekben a fegyelmi vagy a szabálysértési eljárás érvényesüljön. Gazdasági életünkben van­nak olyan jelenségek, amelyek elsősorban nem a népgazdaság, hanem a társadalom egyes tag­jainak, a fogyasztóknak az ér­dekeit sértik. Ilyen az üzérke­dés. amely lényegében kapita­lista jellegű gazdasági tevé­kenységet jelent; a gazdasági vesztegetés, amely napjainkban igen nagyon elterjedt, és amely­nek lényege az, hogy az állami vállalatnál, egyéb állami gaz­dálkodó szervnél vagv szövet­kezetnél betöltött munkakörben kötelességének megszegéséért valaki előnyt kér. követel vagy fogad el. Mindkét bűncselek­ményt a törvény súlyos bünte­téssel fenyegeti. Nem egy esetben fordult elő. hogy egyesek visszaélve beosz­tásukkal. az újítások eredmé­nyességét attól tették függővé; hogy az újítási díjból valami­lyen formában részesüljenek. Nem kell külön hangsúlyozni hogy az újítások milyen nagy jelentőségűek a népgazdaság számára, és milyen kárt okoz­nak azok, akik egyént hasz­not húznak mások szellemi ad kotásaiból. A dolgozóknak az újításokban megnyilvánuló egészséges lendületét büntetőjo­gi védelemben kellett részesítő­Az új büntető törvénykönyvről ni, és oüntetni mindazokat, akik nyerészkedésre használják fel mások szellemi termékeit. Ugyancsak büntetéssel fe­nyegeti a törvény azokat is, akik a kiskereskedelem köré­ben hamis méréssel, számolás­sal vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosítják. Az új büntető törvénynek van egy másik jelentős rendel­kezése, amely szintén a társa­dalom fokozottabb védelmét zoigálja. és amely az ittasság elleni kiizde em büntetőjogi kifejezője. Ez pe­dig az ittas állapotban elköve­tett bűntettek súlyosabb érté­kelése. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a bűncselekmények nagy részét ittas állapotban le­vő . személyek követik el. Na­gyon fontos tehát, hogy a bün­tetőjog eszközeivel az ilyen egyénekkel szemben hogyan tudjuk szolgálni/a társadalom védelmét. Korábbi jogunk az ittas állapotban elkövetett cse­lekményeket enyhébb elbírálás alá vonta. Az új törvény eltér ettől a szabályozástól, és a köz­véleménynek megfelelően úgy rendelkezik, hogy nem csök­ken annak a büntetőjogi fele­lőssége, aki önhibájából eredő ittas állapotban követte el a bűncselekményt. Az ittasság elleni küzdelem­nek egyik igen fontos eszköze a törvénynek az a rendelkezé­se is, amely szerint, ha a bűn­tett elkövetése mértéktelen al­koholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kö­telezheti, hogy a büntetés vég­rehajtása során kényszer elvo­nó kezelésnek vesse magát alá. Mindezek a rendelkezések a bűncselekmények megelőzését is szolgálják, és nemcsak a társadalom, hanem a család vé­delmét is figyelembe veszik, ugyanis lehetővé teszik, hogy az iszákos emberek káros szen­vedélyüktől megszabaduljanak, és a társadalom hasznos tag­jaivá váljanak. A büntető ítélkezés másik legfontosabb kérdése a bünte­tés helyes mértékének a meg-. határozása. A túl súlyos vagyf túl enyhe büntetés nem szol­gálja a társadalom érdekeit, és nem éri él azokat a célokat, amelyeket a törvény a követ­kezőkben fejez ki: -A bün­tetés céljai a társadalom vé­delme érdekében a bűntett miatt a törvényben meghatáro­zott joghátrány alkalmazása, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak vissza­tartása a bűnözéstől.« A törvény tehát meg akar­ja védeni a társadalmat a bű­nözőktől. Ennél továbbmegy azonban akkor, amikor a. társa­dalommal szembeszegülő tet­test meg is akarja javítani. Ra akarja nevelni, hogy becsületes ember módjára éljen, és meg­tartsa a szocialista együttélés szabályait. Végül a tettes által elszenvedett büntetésen ke­resztül akar hatni a társada­lom többi tagjára, hogy a bűn- cselekmény elkövetésétől tar­tózkodjanak. A ' büntetés céljának szem előtt tartásával a büntetést úgy kell kiszabni, hogy iga­zodjék a bűntettnek és az el­követőnek a társadalomra való veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb-sú- lyosbító és enyhítő körülmé­nyekhez. Ebben a rendelke­zésben fejeződik ki a büntetés kiszabásának egyik leglényege­sebb elve, a büntetés egyé- niesítésének az elve. Ennek az elvnek megfele­lően az új büntető törvény- könyv egyrészt szigorú oünte- tési tételeket, másrészt eny­hébb intézkedéseket tartalmaz attól függően,' hogy milyen büntetést kíván meg a bűntett és az elkövető társadalmi ve­szélyessége, a szocialista büntetőpolitika elve. Reális büntetési tételeket ál­lapít meg, és az eddiginél fo­kozottabb mértékben teszi le­hetővé, hogy bíróságaink ítél­kezése még kiegyensúlyozot­tabb. büntetőpolitikánknak megfelelően még differenciái tabb legyen. A társadalomra veszélyes cselekmények között vannak olyanok is, amelyek a halál- büntetést is indokolttá teszik. Ilyen cselekmények az állam, az élet, a társadalmi tulajdon, valamint a fegyveres erők fe­gyelme és harcképessége el­leni bűncselekmények. Kieme­li azonban a törvény, hogy ha­lálbüntetést csak akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. A halálbüntetés tehát kivéte­les büntetés, és csak ott sze­repel, ahol a cselekmény sú­ly ossga ezt megköveteli, de akkor is a szabadságvesztés büntetés mellett mint a kettő között választható büntetés. A törvény nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesz­tés büntetést. Abból az elvi megállapításból indul ki, hogy ha valakit szabadságvesztés büntetésre ítélnek, azt megfe­lelő neveléssel visszavezethe­tik a társadalomba. Ha pedig remény van megnevelésére, akkor a helyes büntetés csalt a határozott tartamú szabad­ságvesztés büntetés lehet. Külön ki kell emelni az élet és a testi épség elleni bűncse­lekményeket. Itt az új törvény az eddiginél szigorúbb bünte­téssel fenyegeti a tetteseket, és nagyobb védelmet nyújt az ilyen bűncselekmények elköve­tőivel szemben. Ez következik a szocialista társadalom ma- gasabbrendűségéből, abból, hogy a szocializmust építő em­bernek széles-bb körű és erő­teljesebb védelmet Kell nyúj­tani. A bűnözés elleni következe­tes harcot szolgálják azok a rendelkezések, amelyek az ed­digi joggal ellentétben sú lyosabb föltéte'ekhez kötik a visszaesés tényének megálla­pítását. Különleges visszaeső fogalmat határoz meg az élős- di, a közösségellenes életmód büntetőjogi rosszallásaként a: munka,kerülés, a garázdaság, az üzletszerű kéjelgés, ennek elősegítése és erre való rábí­rás, a kitartottság és a kerítés bűntette miatt elkövetett cse­lekményeknél. Az üzletsze ű elkövetést az új törvény széle­sebb körben alkalmazza. Továbbra is szigorú elbírá­lás alá vonja azokat az e köve- tőket, akik ismételten követ­nek el szándékos bűncselek­ményeket, és akiknek egész maga artásából az derül ki, hogy következetesen szembe­helyezkednek a társadalom­mal, nem tartják m g a tár­sadalmi együttélés szabályait. Az ilyen személyeket a sú­lyosabb büntetés mellett ki­rekeszti a föltételes szabadság­ra bocsátás kedvezményéből is. Az ifjúság elleni bűntettek körében az új törvény nein elégszik meg azzal, hogy bün­tetéssel fenyegeti azokat, akik nevelői vagy felügyelői kötele­zettségüket nem teljesítik, és ezáltal a fiatalkorú szellemi vaey erkölcsi fejlődését súlyo­san veszélyeztetik, hanem bün­teti mindazokat, akik a fiatal­korút bűntett elkövetésére vagy züllött életmód folytatá­sára rábírni törekszenek, füg­getlenül attól, hogy a fiatal­korú a nevelésére vagy fel­ügyeletére van-e bízva vagy sem. Ezzel szemben vannak olyan bűncselekményeit, ame­lyeknek elkövetése esetén a társadalom védelme nem teszi feltétlenül szükségessé az el­követő szabadságának megvo­nását, ahol a büntetés elsősor­ban nevelési célokat kell szol­gáljon. Az új törvény lehetővé teszi, ho£y igazságügyi szer­veink az először megtévedt és kisebb törvénysértőt elkövető dolgozókkal szemben elsősor­ban nevelő jellegű intézkedéseket alkalmazzanak. Ezért a kisebb súlyú bűntetteknél a javító- nevelő munkát nemcsak he­lyettesítő büntetési nemként, hanem mint törvényi bünteté­si tételt is alkalmazza. Ki­mondja továbbá az új bünte­tőtörvény, hogy büntetés ki­szabása nélkül figyelmeztetés­ben kell részesíteni azt az el­követőt, akinek a cselekménye és a személye akár az elköve­téskor, akár a körülmények megváltozása folytán az elbí­ráláskor olyan csekély jelentő­ségű, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb bün­tetés is szükségtelen. A büntetés nevelési jellegéi emelik ki a fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezések is Eszerint fiatalkorúval szem­ben rendszerint nevelő intéz­kedést (bírói megrovás, próbá­ra bocsátás, javítóintézeti ne­velés) kell alkalmazni. Igen fontos nevelő hatású újítása a törvénynek az, hogy az elítélt a büntetésvégrehaj­tási intézményben köteles dol­gozni. Ezzel az elitéit megne­velésére a legfontosabb esz­közt, a munkát veszi igénybe. A szocialista humánum meg­nyilvánulásai az új büntető törvénykönyvben azok a ren­delkezések, amelyek az elíté­léshez fűződő hátrányos jogkö­vetkezmények alóli mentesítést és a feltételes szabadságra bo­csátást szabályozzák. A büntetésnek egyik célja az, hogy az elítéltet megfelelő nevelő intézkedések után visz- szavezesse a társadalomba, és rászorítsa olyan életmód foly­tatására, amely megfelel a társadalmi együttélés szabá­lyainak. Ezzel ellentétes lenne az olyan megoldás, amely sze* rint az elítélt egész életén át viselné a büntetés hátrányos következményeit. Az eddigi jogszabályozás is elég széles területen érvényesítette a re­habilitációt; az új törvény sze­rint a bírói mentesítés köre bármilyen bűntett miatti el­ítélésre kiterjed, ha az elítélt tanújelét adta annak, hogy hasznos tagja kíván lenni a társadalomnak. A mentesítés esetén az elítéltet büntetlen előéletűnek kell tekinteni. Egyes kivételektől eltekint­ve a bíróság a büntetés két­harmadának a letöltése után feltételesen szabadságra bocsát­hatja azt az elítél;et, aki maga­tartásával tanúbizonyságát adta annak, hogy élete további ré­szében hasznos tagja lesz a társadalomnak, és várható, hogy a társadalmi együttélés szabályait meg fogja tartani. Az új büntető törvénykönyv maradéktalanul érvényesíti a szocialista büntetőpolitjka alapelveit, és igazságügyi szer­veinknek lehetőséget nyújt ar­ra, hogy ha kell, szigorú bün­tetéssel hatékonyan védjék a szocialista társadalmat és a szocialista társadalmat építő embert. Viszont messzemenően gondoskodik arról, hogy a ki­sebb törvénysértéseket elköve­tő, megtévedt emberek megfe­lelő nevelő intézkedések után megtalálják azt a helyes utat, amelyet számukra a társadal­mi együttélés szabályai előír­nak. Az új büntető törvény- könyv jelentős szerepet fog betölteni a szocialista törvé­nyesség megszilárdításában, ás ezzel elősegíti a szocialista társadalom fölépítését Dr. Tallós Emil, a megyei bíróság elnöke. Két föllel több a lánctalpon: 20 millió forint megtakarítás Nemcsak a kívülállókat, ha­nem a szakembereket is meg­lepte a Vörös Csillag Traktor­gyár főmérnökének az a ki­jelentése, hogy milliós értékek sorsa függ a lánctalp füleinek számától. Amikor utánaszá­moltak, azonnal nyilvánvalóvá vált: hosszú évek alatt több százmillió forint kárt okozott az, hogy a, traktorok lánctag­jai mindössze öt-öt füllel, > üre­ges csatlakozó résszel illesz­kednek egymáshoz. A kisszá­mú, de viszonylag nagyméretű csatlakozó üregekbe berágja magát a por, kimarja a szer­kezetet, és rendszerint 600— 650 órai munka után ki kell cserélni az egész lánctalpat, ez pedig gépenként 26 000 fo­rintba kerül. Nyilvánvalónak mutatkozott a megoldás: lánctalpanként öt nagy helyett hét kisebb, de vastagabb falú fület kell aL- kahnazni, mert a kisebb felü­letű üregből könnyebben ki­röppen a porszem, s nem rág­ja olyan nagy mértékben a fé­met. Azóta kiderült, hogy a lánctalp füleinek szaporítása valóban milliókat ér. A Mono- iri Állami Gazdaságban ugyan­is kipróbálták az új láncszer­kezetet, s az a szokásos 650 óra helyett 1400 órán át bírta a homok "támadását«, a lánc­tag élettartama tehát több mint megkétszereződött. Leg­újabban Kubából is elismerő levé\ érkezett a magyar lánc­talpas traktorok kiváló minősé­géről. Most már kizárólag hét­füles lánctagokkal készülnek i traktoraink, s pótalkatrészként j is csak ezeket szállítja a gyár.; Igaz ugyan, hogy a két több- \ letfül az üzem önköltségét né­mileg növelte, de az ország-1 r-ak évente húszmillió forintos í megtakarítást jelent tekintve, hogy a forgalomban levő több mint 2500 traktor lánctalpát nem 650, hanem csak 1400 óránként kell cserélni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hétfüles lánctalp leírá­sát készen kapták a harkovi j traktorgyárból, ahol több évi I munkával, hetvenkétféle lánc kipróbálása után jöttek rá a fülek számának és méretének milliós megtakarítást rejtő je­lentőségére. A Balatoni Nádgazdaság batthyánypusztai feldolgozó telepén évek óta kihasználatlanul áll a nádpréselő gép. Még csak 200 négyzetméter padlót készítettek vele. Nincs szakember, aki a gépet be tudná indítani, és az embereket megtanítana a kezelésére. Kétezer négyzetméteres moiaikszőnyeg Constanta kikötővárosban öt méter mélységben 2000 négyzetméter nagyságú mo­zaikszőnyeget fedeztek föl a román régészek. A város tudvalevőleg az i. e. 700-ban épült gö/ög—római Tomi vá­ros romjain emelkedik. E városban töltötte száműzeté­sét Ovidius. APRÓHIRDETÉSEK ülll ADÁS-VÉTEL Üiili Eladó 9000-t futott fekete Pannó­nia igényesnek- Báli Gyula, Sze- nyér. (268) Balatonföldváron 386 n-öl köz­műves (megosztható) saroktelek el­adó. Érdeklődni: Balatonföldvár, Szentgyörgy út 14. __________(253) I stállótrágya Béke u. 20. eladó. Kaposvár, (270) Közép Boczonádi új 20 kaptár 14 méhcsaláddal eladó Daróczynénál, Kom árváros, Zala megye. (262) Barcson kétszobás, kertes családi ház (lakáscserével beköltözhető) 40 000 Ft-ért, havi részletre is el­adó. Ugyanitt szoba-konyhabútor új állapotban eladó. Érdeklődni le­het: Barcs, Belcsapuszta, tejüzem­ben. (269) Ültessen rózsát! Különleges új­donságok, gyönyörű színek. Szál­lítás postán. Kérjen díjmentes faj­tajegyzéket. Szálkái rózsakertészet, Budapest, Dalszínház u. 10. (2514) Eladók beköltözhetőséggel Lábó­don Kossuth u. 86. és 87. számú házak nagy telekkel. _________(9457) T angóharmonika (80 basszusos. 4 hangváltós, olasz gyártmányú) ol­csón eladó. Varga Sándor, Mer­nye._____________________________(0471) Szőlőoltványok, saszla, olaszriz- ling, szőlőskertek, leányka, első osztályú 4, másodosztályú 2 Ft. Szabó Imre, Abasár, Rákóczi út 6. 48804) Szőlőoltvány kerül eladásra. Kér­jem díjmentes árjegyzéket. Sima vadvesszőt veszek. Filó József, Abasár 6.________ (4450) 1 db dupla rekamié eladó. Ugyan­ott kész sezlonok kaphatók. Kár­pitosmunkák javítását háznál is vállalom. Kaposvár, Ady Endre u. 12., kárpitosműhely.__________(12209) E gy fodrászberendezés Kaposvár, Zrínyi u. 40. sz. eladó. (12210) Eladók szőlőkarók, 500 kilogram­mos mérleg (jókarban), szalufák, használt gerendák bontásbóL Ka­posvár, Petőfi u. 5. sz.________(271) K étszobás, kertes családi ház beköltözhetően eladó Kaposvár, Kisróma-hegy 2. alatt._______(12205) E ladó új állapotban levő 250-es Pannónia komplett motorblokk. Várda, Muzi József.________ (9470) E ladó 400 és 500 n-öl földterület, mindkettő házhelynek is alkálmas. Érdeklődni Kaposváron, Erdősoi u. 87. sz. alatt lehet. (9467) Üj kiadású fekete Pannónia el­adó, 10 000 km-t futott. Gál An­dor, Kaposvár, Kanizsai u. 24. (122171 Családi ház beköltözhetően el*'dó. ÜJvárfalva, Kossuth Lajos u. 24. (12219) CSERE Belvárosi nagyméretű kétczobá«, komfortos lakásomat elcserélném szintén belvárosi háromszobácért. Cím a kiadóban. (243) ÁLLÁS Női fodrászatba fölvennék női fodrászsegédet március 20-tól szep­tember 1-ig. Bálint Lajos, Zamár- di (vasútállomással szemben). (259) 15—20 holdas területre feles diny- nyekertészt keresünk. Dózsa Tsz, Kuntelep. (2571) Kőműveseket keres az ÉM 44. Építőipari Vállalat buda­pesti munkahelyre. Szállást bizto­sítunk. A jelentkezők szerszámot hozzanak magukkal, használati dí­jat fizetünk. Jelentkezés: Buda­pest, V. kér., Kossuth Lajos tér 13—15., munkaerőgazdálködás. (864) Több éves adminisztrációs gya­korlattal rendelkező, számviteli dolgokban jártas férfi munkaerő elhelyezkedne. Cím 12208-as szá­mon a hirdetőben. (12208)-Í!5R V E G V F S Könyvjóváírással átveszünk vagy megvásárolunk Marabu VII. típu­sú kisnyomású, koksztüzelésű ka­zánt, 2 darabot, darabonként 14,4 négyzetméteres fűtőfelülettel. So­mogy megyei Moziüzemi Vállalat, Kaposvár. (2564) Kárpitos- és javítási munkákat vállal, háztól házig szállítás mel­lett: Somogy megyei Faipari Vál­lalat, telefon 11-00. (1221*)

Next

/
Thumbnails
Contents