Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

TTL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI------------- * ^ IPOSV^ ARA: 50 PILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 43. SZÁM SZERDA, 1962. FEBRUÁR 21. Mai számunk tartalmábőh Szokjunk le egy rossz szokásról (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) ők ketten, meg még valaki... (6. o.) A szakmai ismeret elválaszthatatlan az általános ismeretektől Értekezlet a tanulónevelésről a Kaposvári Cukorgyárban születtek, mint az üzemben. Kivált magyarból és történe­középiskolákba nem lehet be­Glenn amerikai ezredes sikeres űrutazást hajtott végre »Barátság 7« elnevezésű űrha­Az űrhajós üzenete Mint a Glenn űrrepüléséről A második és harmadik kör Hírügynökségi jelentések a következőkben számolnak be Glenn ezredes űrrepülésének második és harmadik szakaszá­ról: Amikor Glenn a második kör megtétele közben a zanzi- bard megfigyelőállomás fölé érkezett, rádión keresztül beje­lentette, hogy kisebb zavarok keletkeztek az űrhajó önmű­ködő vezérlő berendezésében, és az oldalkilengés megakadá­lyozása végett átvette az űr­hajó kézi vezérlését. Ettől el­tekintve a többi műszer kifo­gástalanul működött. A kézi­vezérlés következtében —mint a Reuter jelentette — »Glenn­nek nem volt lehetősége arra, hogy minden előre tervbe vett műveletet végrehajtson-«. Az önműködő vezérlő be­rendezésben keletkezett zava­rok miatt egy ideig kétséges volt, hogy sor kerül-e a har­madik földkörüli út megtételé­re. Amikor azonban Glerm a Hawaii-szigetek fölé érkezve jelentette, hogy vállalja a har­madik kört, az országos űrha­józási hivatal szervei megad­ták erre az engedélyt. A »Barátság 7-« magyar idő szerint 18.56 órakor fejezte be a Föld körül megtett második kört Felkészülnek a határforgalomra a gyékényesi vasútállomás dolgozói JOt. Mint ismeretes, az eredeti­leg 1961. december 20-ra ki­tűzött kísérletet a kedvezőt­len időjárás és műszaki hibák miatt már tízszer elhalasztot­ták. A keddi kilövést megelő­zően is többször észleltek ki­sebb műszaki hibákat, úgy­hogy a kilövésre mintegy két­órás késéssel kerülhetett csak sor. Üjabb Reuter-jelentések közük, hogy a »-Barátság 7.« űrhajó a Bermudák fölött, Capé Canaveraltól 805 kilomé­terre tért rá a föld körüli pá­lyára. A »Barátság 7.« űrhajó 28 048 kilométeres sebességgel halad. Eliptikus pályájának legnagyobb földközelsóge (pe­ri geuim) 160 kilométer, a Földtől való legnagyobb tá­volsága (apogeum) pedig 256 kilométer — némileg eltérő az előre kiszámított pályától. Ügy tervezték, hogy Glenn ez­redes háromszor kerüü meg a Földet, majd — magyar idő szerint 20.37 órakor Cape Canaveraltól mintegy 1500 ki­lométerre délkeletre ereszke­dik le. Végül közölték, hogy az Atlas hordozórakéta, amely­nek segítségével az űrhajót felbocsátották, szintén föld kö- rüh pályára tért, és legkeve­sebb 24 órán át kering. »A szülő még mindig fele­lős.« Ez volt a fő tanulsága a Kaposvári Cukorgyárban ren­dezett értekezletnek. Az ipari tanulók fél évi munkáját ér­tékelték a tanulók, a szülők, az oktató mesterek, az iskola és a vállalat vezetői előtt. Va­lamennyi érdekelt jelen volt, aki segítheti a cukorgyár szak­munkásképzését. Helyes ez a módszer, hogy nem a tanulók háta mögött beszélnek a nevelés gondjai­ról, hanem előttük. Helyes volt a szülőket is meghívni, hiszen a cél közös: embert, szakembert nevelni. Amíg a szakemberré nevelés csak a gyárra és az iskolára korláto­zódik. az emberré nevelés el­képzelhetetlen a szülők segít­sége nélkül. Farkas Mária oktatási fele­lős, Kecskeméti Sándor, az iparitaruló-iskola tanára, Mol­nár Sándor személyzeti veze­tő, Takács Lajos szakmunkás és a hozzászóló szülők (sajnos elég kevesen) valamennyien fölvetettek a magánélet ap- róbb-cseprőbb gondjait is. Mi­képp nevelik gyerekeiket ar­ra, hogy este idejében haza­menjenek? Miért feledkeznek meg néha a fiatalok a köszö­nésről? Módszertani útmutatások hangzottak él anélkül, hogy értekezlet-íz érződött volna a levegőben. Es — noha csak fölvetették e— szó esett egy sürgős válto­zást kívánó jelenségről: az is­kolában rosszabb eredmények A Népművelési Tanácsadó kisfilmeket készít Somogy nép­művészeiről, egyebek között azokról a faragóművészekről, akik alkotó munkásságukkal nemcsak a megye határain be­lül szereznek sok elismerést a népi faragóművészetnek. A fel­vevőgép az elsők között Nagy Ferenc VIT-díjas faragómű­vész munkásságának állomá­sait, mozzanatait rögzítette filmszalagra. A kisfilmek részben a Ríppl- Rónai Múzeum néprajzi tára számára készülnek, részben pe­dig szemléltetőeszközként hasz­lemből. Több tanuló jellemzé­se kezdődött így: »Jó, szorgal­mas gyerek, mestere szereti.« És végződött ekképpen: »Ma­gyarból megbukott.« Túl sok volt ez a »magyar­ból megbukott« vagy, »ma­gyarból elégséges«. Mi ennek az oka? Föltehető, hogy a »szakmá­tól idegen tantárgy« jelző nyomja rá a bélyegét erre. »Attól még lehetek jó szak­munkás, ha nem tudok helye­sen írni.« Igaz, hogy elkészíti a munkadarabot, mert kitű­nően kezeü az esztergagépet. De elég-e ez? Fejlődik a technika, fejlődnie kell a fia­tal szakmunkásnak is. Előbb- utóbb rájön, hogy már nem elegendő az iskolában meg a tanulóévek alatt szerzett isme­ret. Ezt bővíteni kell. És ek­kor jönnek a bajok. Előbb meg kell tanulnia helyesen ol­vasni, írni, mert enélkül a to­vábbképző tanfolyamokra és a A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában rendelke­zés jelent meg az 1962—1963-as tanévi középiskolai felvételek­ről. Középiskolába jelentkez­het minden olyan nyolcadik náljáfc fel őket olyan ismerét­terjesztő előadások alkalmával, amelyeken megyénk népművé­szetét mutatják be. Az itt közölt képet fotóri­porterünk úgyszólván a film­felvevő lencséje elől »csente« el. Nagy Ferenc, akinek alkotó- művészete igen széles skálán mozog, most éppen egy kapáló nőalak megformálásán dolgo­zik. A rusztikusán egyszerű szobor eredeti érdekessége lesz a faragóművész házi múzeumé­nak, amelynek legszebb da­rabjait az áttört csontfaragá­sok alkotják • állítani. S úgy, ahogyan az it­teni idős szakmunkások meg- botrénkoztak az e tárgyakban szerzett gyenge eredményeken, másutt is joggal neheztelhetnek. Az az idős mester, akinek nem állt módjában olyan sokrétű ismeretet szerezni, veszi ész­re, hogy neveltjének írása hemzseg a hibáktól, hogy nem ismeri a legjelentősebb törté­nelmi eseményeket sem. Ennek vizsgálata a szülők fel­adata is. ök is felelősek gyer­mekeikért. Nem élég az üze­mi oktató vagy az iskola ta­nárainak szava. Az sem ele­gendő, hogy a tanuló látszó­lag megérti, de másképp tesz, jóllehet kötelessége volna megfogadni a tanácsokat. S ha erre a kötelességre magától nem jön rá, akkor a nevelők és a szülők együttes erélyével kell ráébreszteni. osztályos általános iskolai ta­nuló, akinek félévi tanulmányi eredménye legalább közepes. Az iskolák igazgatóit a fölvé­teli munkában az iskolai tár­sadalmi bizottság segíti, mely véleményező, javaslattevő szerv. A felvételről — a bi­zottság meghallgatása után — a középiskola igazgatója dönt. Erről írásban értesíti az álta­lános iskolák igazgatóit, s egy­idejűleg visszaküldi a föl nem vett tanulók jelentkezési lap­ját. A rendelkezés értelmében a fölvételek elbírálásakor első­sorban a tanulmányi ered­ményt kell figyelembe venni, továbbá a közösségi magatar­tást és az úttörőszervezetben végzett munkát is. Az eddigi gyakorlattól eltérően a gimná­ziumi társadalmi bizottság egy időben bírálja el a gimnázium­ba jelentkezett, valamint a más középiskolából elutasított, de második helyen ugyancsak gimnáziumba jelentkezett ta­nulok fölvételi kérelmét Az elutasított tanulók szüleivel az általános iskola igazgatója má­jus 30-ig írásban közli, hogy a társadalmi bizottság miért nem javasolta gyermeküket to­vábbtanulásra. Az ipairi és mezőgazdasági technikumokba felvehetők fel­ső korhatára változatlanul a 18. életév, más középiskolába csak a 17. évüket be nem töltött fia­talok jelentkezését fogadják él. A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az 1962—1963-as oktatá­si évre a középiskolák első osz­tályaiba előreláthatólag 60 000 tanuló fölvételére nyílik lehe­tőség. Ebből mintegy negyven­ezren gimnáziumba, a többiek szakközépiskolákba, illetve ipa­ri, mezőgazdasági és közgazda­sági technikumba kerülnek. (MTI) Cape Canaveral (MTI). Az Egyesült Államokban kedden megkezdődtek »a vég­leges előkészületek«, hogy John Clennt, az Egyesült Ál­lamok űrhajósjelöltjét föld kö­rüli pályára indítsák. Az űrhajósjelölt az éjszakát átaludta, és magyar idő sze­rint 5.30 órakor elfoglalta he­lyét a rakéta kabinjában. Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a floridai Cape Canaveral kí­sérleti telepről kedden dél­előtt — magyar idő szerint 15,47 órakor — felbocsátották az első amerikai űrhajóst, John Glenn ezredest. A többlépcsős »Atlas« raké­ta omálban helyezték el a kiadott TASZSZ-jelentés rá­mutat, a rádió közvetítette Glenn üzenetét az űrhajóból. »Megkapó látvány« — jelen­tette ki az amerikai űrhajós. Glenn közölte, hogy amikor beáüott a súlytalanság álla­pota, kitünően érezte magát. Elmondotta továbbá, hogy a repülőút normálisan folyik. Hírügynökségek jelentése szerint a »Barátság- 7« űrha­jó magyar idő szerint 17.21 órakor befejezte az első kört a Föld körül. Glenn az élső kör során érintkezésbe lépett egész sor amerikai megfigye­lőállomással, és Észak-Ameri- ka fölött haladva egy tubus­ból elfogyasztotta első űr-táp­lálékát. Az űrhajó az első kört 88,29 perc alatt tette meg. A múlt év második felében a 105 százalékos élüzemszintet 105,33 százalékra teljesítették a gyékényesi vasútállomás dol­gozód. Különösen jó eredmé­nyeket értek el a tehervonatok terhelésében, a kocsitartózko­dás idejének csökkentésében és a gazdaságosabb kocsiki­használásban. Egy-egy teher­vonatnak átlagosan 959 tonna rakományt kell elszállítania az előírások szerint A gyékényesi vasútállomásról 1022 tonna át­lagterheléssel indultak a vona­tok. A kocsitartózkodási időt 13 perccel csökkentették a ter­vezetthez viszonyítva, ugyan­akkor egy-egy tehervagonba 5,66 százalékkal több árut rak­szerint indult el az állomásról. Az idén igen megnövekszik az állomás dolgozóinak mun­kája. Előreláthatólag az új me­netrend életbe lépésével egy időben megindul Fiume felé a határforgalom Gyékényesnél. A nemzetközi személy- és te- hervonatok jelentősen meg­többszörözik majd a tennivaló­kat. Már megkezdődtek az elő­készületek, hogy Gyékényes méltóképpen léphessen be a nemzetközi forgalomba. Az ál­lomás épületének külsejét rendbe hozták, a tavasszal par­kosítják a környéket, s előre­láthatólag újabb vágánypárok­kal bővítik a sínhálózatot. A jelenlegi büfé-falatozót biszt­róvá alakítja át az Utasellátó A második kör megtétele közben 40—40,5 fok Celsiusra emelkedett a hőmérséklet az űrhajó kabinjában, ami rész­ben az intenzív napsugárzás­nak tudható be. Glenn ezredes űrhajós öltönyében azonban a hőmérsékletszabályozó beren­dezés következtében nem emel­kedett 20 fok fölé a hőmérsék­let. A hírügynökségek egybe­hangzóan jelentették gyorshír­ben, hogy a harmadik kör meg­tétele után — magyar idő sze­rint 20.20 órakor — beindítot­ták a »Barátság 7« három fé­kező rakétáját, és ezzel meg­kezdődött Glenn ezredes visz- szatérése a Földre. Az Atlanti-óceánnak arra a területére, ahova Glenn ezre­des űrhajójának leereszkedését vártái, az amerikai haditenge­részet nagy erőket vont össze. Nem kevesebb, mint 24 hadi­hajó — köztük repülőgép-anya- hajók — és mintegy 60 repülő­gép tartózkodott a színhelyen. A »Barátság 7« fékező raké­tái jól működtek, és az űrhajó három perccel később meg­kezdte a leereszkedést az At­lanti-óceánra. A fékező raké­ták begyújtása akkor történt, amikor az űrhajó Los Angeles- től mintegy 1200 kilométerre nyugatra haladt. Cape Canaveralben magyar idő szerint este 7 óra előtt né­hány perccel döntötték el az űrrepülés-ellenőrző állomáson, hogy megkísérlik a harmadik földkörüli kört is. A három irá­nyító berendezés közül ugyan­is az egyiknek a működésében kisebb zavarok mutatkoztak, a másik két berendezés azonban kifogástalanul működött Ezért úgy határoztak, hogy Glerm ez­redes a harmadik kört is meg­teszi. Ezek szerint magyar idő szerint este fél 9 után néhány perccel kellett az űrhajónak leszállnia az Atlanti-óceánra Floridától körülbelül 800 mér- földnyire. Visszatérés a Földre A fékező rakéták begyújtá­sa után is tervszerűen folytató­dott Glenn űrrepülése, és a »Barátság 7« rövidesen ismét a Föld légkörébe ért. Ezt kö­vetően kinyílt az űrhajó mind­két ejtőernyője, majd — mi­közben Glerm állandó rádió- összeköttetésben állott a Föld­del — az űrhajó magyar idő szerint 20.43 órakor sértetle­nül az Atlantí-óceánba eresz­kedett. Glenn ezredes felbocsátásá­tól az űrhajónak az Atlanti- óceánba ereszkedéséig összesen 4 óra és 56 perc telt el. Az űrhajó a »Noah« torpe­dórombolótól mintegy hat ten­geri mérföldre ereszkedett az óceánba. A hajó, amely előző­leg radaremyőjén megfigyelte a »Barátság 7« leereszkedését, azonnal teljes sebességgel el- , indult az űrhajó felé. Ezzel egyidejűleg helikopterek is út­nak indultak. A »Barátság 7« a Puerto Ri- có-i San Jüantól mintegy 360 kilométerre északnyugatra ereszkedett a tengerbe, tak be az előírtnál. 1138 sze­mélyvonatból 1119 menetrend Vállalat Rendelkezés a középiskolai felvételekről Hatvanezer tanuló iratkozhat be első osztályba az új tanévre

Next

/
Thumbnails
Contents