Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. jannér HL Képek a Srejk a második világhábórában című Brecbt-szatírából Hősünk, Svejk BiUlinger SS-Schaaríührer elé kerül f prá­gai Kehely Vendéglőben tett kijelentései miatt. Hitler-elle- nesség gyanújával áll a rettegett Buliinger elé, ám hogy el­kerülje a börtönt, behódol a náciknak. Sőt még Buliinger megbízását is elvállalja, hogy kutyát lop ... Itt már ismét a régi Jó barátok között látjuk Svejk urat. Hogy leöblítse az elszenvedett ijedtséget, a Kehelybe hozza el kísérőjét, Müller II. SS-katonát. Müller nem sokáig érzi jól magát a hangulatos vendéglőcskében. Anna asszony >*tn- nyérjóslata« ugyancsak elveszi a kedvét mindentől, légió­ként a maradástól.-. Az idén tervszerűbben dolgoznak Mi okozta a lemaradást a Tatarozó Vállalatnál ? üdülési idény kezdetére be — Ilyen nehéz esztendőnk, mint az 1961-es, még nem volt, pedig már 35 éves szakmai gyakorlat van mögöttem — mondja Németh István főmér­nök, amikor a Tatarozó Válla­lat múlt évi eredményeiről érdeklődünk. Ezt bizonyítják a Horváth Magda statisztikus ál­tal összeállított adatok is. Kétmilliós lemaradás Régebben a tatarozás volt legfőbb feladatunk, s a 8—10 milliós terv teljesítése nem okozott különösebb gondot. Most azonban a tatarozáson kívül nagyobb felújításokat is végeznek, sőt új épületeket is emelnek. 1961-ben 53,5 millió forintos tervet kellett teljesíte­niük. Csaknem 300 helyen dol­gozott a vállalatnak mintegy 600 munkása. Egyebek között 14 IKV-ház. a váró® tanács és a színház felújítását, tatarozását végez­ték el. 24 növendékmarha-is- tállót építették. Rövidesen el­készítik a csurgói, a csokonya. visontai és a karádi új csibe- keltető állomásokat 30 épüle­tet adtak át a megrendelők­nek. Az éves tervet mégsem tudták teljesíteni. A lemaradást elsősorban az okozta, hogy a múlt év első felében nem kaptak elegendő feladatot Emiatt június végéig az előírt 24,8 millió forint he­lyett csak 22,5 millió forint ér­tékű munkát végezhettek. Anyaghiány, kapkodás Az anyaghiány és a kapko­dás is nagymértékben gátolta a terv teljesítését Nem volt elegendő fűrészáru, üveg stb. Gyakran csoportosították át a dolgozókat egyik munkahely­ről a másikra, aszerint, hogy az iskolák felújítását, a tsz- építkezéseket vagy a lakóházak tatarozását sürgették. A vállalat 1961-ben csaknem 200 ezer forint kötbért fizetett elsősorban a határidők elhúzó­dása miatt Ennek azonban legtöbbször nem ők voltak az okai, hanem az anyaghiány. Hosszú idő óta nem kapnak például opálbúrát; kevés mos­dótól érkezik, az is rendszer­telenül; hiányzanak egyéb víz­vezeték-szerelési cikkek is. Tervszerűbben ! Abban bíznak a vállalat ve­zetői, hogy az 1962. év ered­ményesebb lesz a tavalyinál. Már az első negyedre is több jelentős munkájuk van. Min­dent megtesznek, hogy azt tervszerűen, kifogástalanul végezzék el. Többek között ők alakítják át az Élelmiszerkis- kereskedelmi Vállalat Május 1. utca 3. szám alatti boltját. Május 1-re kell elkészülniük vele, de Németh István azt ígérte, hogy határidő előtt vé­geznek e munkával. Fölépítik az IKV emeletes irodaházát. Több üdülőt felújítanak, tata­roznák, köztük a megyei ta­nács földvári üdülőjét, ök ala­kítják át a fonyódi Sirály Szál­lót is. Tervszerűbben akar dolgoz­ni a vállalat az idén — ez azonban nemcsak tőlük függ. Mit mutatnak az előző évi ta­pasztalatok? Azt, hogy mun­kájuk zöme általában az év harmadik negyedére zsúfoló­dott össze. A téli időszakban pedig szakmunkásaik nagy ré­szét nem tudták kellően fog­lalkoztatni. Az is baj, hogy későn jutnak hozzá a tervek­hez. A Sirály Szálló felújítá­sának tervét például még min­kellene fejezniük ezt a mun­kát A többi balatoni munká­val kapcsolatban is hasonló gondok vannak. A tervdoku­mentációkat általában év ele­jén kapják kézhez, így persze, hogy képtelenek a szezon kez­detére minden feladattal vé­gezni. Helyes lenne, ha a ba­latoni építkezések terveit már az előző szezon végére meg­kaphatnák az építő vállalatok. A megyei tanács építési osz­tálya rövidesen elkészíti az idei építkezések, felújítások jegyzékét. Megállapítják a fon­tossági sorrendet mégpedig úgy, hogy a vállalatnak télen is legyen munkája. A tervező iroda fontossági sorrend sze­rint késziti el majd a terveket, így a Tatarozó Vállalat idejé­ben gondoskodhat anyagról, s a felvonulást kellő időben kezdheti meg. A megyei ta­nács gondoskodik arról, hogy a vállalat még ebben az év­ben kapjon egy főépítésveze­tőt a négy építésvezetőség munkájának irányítására. Biztosítják tehát a tervsze­rű munka föltételeit. Persze az is szükséges, hogy a Tata­rozó Vállalat ragaszkodjon a megyei tanács által jóváha­gyott fontossági sorrendhez. TARKA l&mk Az első hóvirág... Az első hó m rág... A naptár még telet mutat, de a napfény, az enyhe idő elő­csalta már a tavasz első hirnö- ; keit. A kaposvári piacon meg­jelent a barka, és a zselicségi erdők domboldalain a hóvirág is kibontotta szirmát. ; A Dél-somogyi Erdőgazda­ság területén megkezdődött a hóvirágok szedése. Az Erdei Termék Gyűjtő Vállalat tavaly |negyedmillió csokrot küldött a ;megyéből a fővárosba, az idén is hasonló mennyiséget szállí­tanak. s pár nap múlva már útra is kelnek az első hóvirág­csokrok. * * * EREDMÉNYES MUNKÁT végzett az 1960—61. évi kul­turális szemle időszakában a göllei földművesszövetkezet kultúrcsoportja. A SZÖVOSZ toklevéllel jutalmazza őket. Az ; oklevelet február 17-én adják ; át. Ekkor az énekkar, a tánc­csoport és a színjátszók vidám műsort rendeznek, s vendég- szereplésre meghívják az iga- li fmsz kultúrgárdáját is. * * * Talán ez segít! A baden-badeni bíróság újszerű ítélettel sújtott egy fiatal autó­vezetőt, aki már több kisebb bal­eset okozója volt. ötször négy­órás »műszakot« kellett letöltenie a városi kórházban, és részt kel-! lett vennie a közúti balesetek ál-; dozatainak ápolásában. I * * * Jószívű tolvaj Egy milánói férfinak ellopták a _ pénztárcáját. Három nap múlva névtelen levél kíséretében vissza­kapta. A levél így hangzott: »Az ilyen szegény ördögtől nem veszek el semmit. Töltsön egy kellemes ’ estét abból a 3000 lírából, amelyet ; saját pénzemből a tárcájába tet- > tem.« | * * * Tűzoltás tejjel A spanyolországi Riano faluban tűz ütött ki. Mivel oltásához nem állt elegendő mennyiségű víz ren- ! delkezésre, a lakosság úgy segí- ; tett magán, hogy a rianói híres tejgazdaságok rakuáirából többi száz hektó tejjel oltotta el a tü-; zet. Riano egyike Észak-Spanyol-; ország legnagyobb tejtermelő köz-! pontjainak. i dig nem kaptáik meg, pedig az S zalai László Málfaptlek báticuntya l/hoaUóbaH lést« alkalmaztak. A hiteles anyaköny­vekbe vezették be a törvényes házasságo­kat, és a hamis köny­velésben fektették le a zugügyvédek által hozott »ügyfelek« házasságát, illetve válását. A rendőrség megá^oltása szerint a szélhámosok 160 ezer csalást hajtot­tak végre, és több millió dollárt zse­beltek be. Kapcsola­tot tartottak Argen­tínával, Brazíliával, Mexikó déli részé­ben, Cuernavaca helységben nagysza­bású csalást fedez­tek föl, amelynek többek között nem­zetközileg ismert filmsztárok az áldo­zatai. Cuernavaca arról nevezetes, hogy a bíróságok itt rend­kívül gyorsan bont­ják fel a házasságo­kat. A mexikói Excel­sior című lap jelen­tése szerint zugügy­védek egy csoportja vállalkozott rá, hogy külföldi párokat »levelezés útján«, te­hát személyes meg­jelenés nélkül elvá­lasztanak, illetve összeházasítanak. Áldozataik között szerepelt Vittorio de Sica, a világhírű olasz filmszínész és rendező is, aki ezen az úton vette felesé­gül a spanyol Maria Mercadert. Katyna Ranieri olasz éne­kesnőt »levélben« választották el első férjétől, majd elin­tézték házasságát egy olasz zeneszer­zővel. A zugügyvédek összejátszottak me­xikói városi tisztvi­selőkikel és anya­könyvvezetőkkel, akik »kettős könyve­az Egyesült Álla­mokkal és több eu­rópai országgal is. Hitler, akivel Svejk Sztálingrád felé mentében találko­zik, nem hajlandó elismerni, hagy el­bukott, de azért arra sem hajlandó, hogy hazamenjen Németországba, mert mit mond otthon a német népnek? G már nem mehet haza, Hint Svejk úr és a hozzá hasonló kisemberek. Hitler­nek sehol sincs ha­zája, a nácizmus megbukott. Negyedévenként sorsolják az ötezer forintos gépkocsi- nyereménybetétkönyveket is Mint ismeretes, a tízezer forintos gépkocsi-nyeremény- betétkönyveket negyedéven­ként, az ötezer forintosokat pedig félévenként sorsolták, s mindan ezer betétkönyvre legalább egy gépkocsi jutott. A pénzügyminiszter nemré­gen megjelent rendélete ked­vezően megváltoztatta az öt­ezer forintos gépkocsi-nyere- ménybetétkönyv sorsolási föl­tételeit. Az 1961. október 31-e után váltott ötezer forintos be­tétkönyv-eket ezután háromha- •onkérü. sorsolják, azonban kétezer betétkönyvre jut eg» autó. Az október 31-e előtt váltott betétkönyvek a feb­ruári, illetve az áprilisi húzá­son még a régi föltételeikkel vesznek részt, majd ezeket is háromhavonikónt sorsolják. A 10 000 forintos gépkocsi-nyere- mónybetétkönyvek sorsolási föltételei változatlanok. Az Országos Takarékpénztár felhívja a figyelmet aura, hogy a májusi sorsolásra január 31- ig lehet váltani ötezer és tíz­ezer forintos gépkoc=;-----re­m énybetetköny veket. tMTT) A Úrik ember fittyet hány a biológia törvényeinek — osz­tódással szaporodik. Persze vannak nála elvetemülteb b bűnözők is. Csakhogy az amo­lyan igazi bűnözővel ritkán ta­lálkozom személyesen, s ezért könnyű emelkedett szellemben gondolkodom felőle. A link ember viszont folyvást a kő­zetemben van, mérgezi napjai­mat, felkorbácsolja dühömet. Megfoszt attól a lehetőségtől, hogy emelkedett szellemnek hihessem magamat. Ezt nem bocsátom meg neki. Szabadjam engedem fantá­ziámat, és magam elé álmo­dok egy olyan felnőtt férfit vagy nőt, aki még nem talál­kozott vele. Ez a képzeletbeli lény megkérdezi tőlem, milyen is hát a link ember, s én bi­zony bajban vagyok- Mert természetrajzának jellegzetes vonása éppen az, hogy nehe­zen fogható meg. Kocsonyás. Kisiklik a kézből. Ha egy-egy tettét, egy-egy napját vizsgá­lom, oly jelentéktelen, oly ap­ró-cseprő hibákra találok, hogy felhánytorgatásukkal csak saját kicsinyességemet bi­zonyítom. Amit egy alkalom­mal vét, az már szóra sem ér­demes, amit egész életében — az már maga az ártalom. Először is ígér. Mindig és mindent Kérhetsz tőle bár­mit. De az is elég, ha csupán véli, hogy kérni akarsz. El­mondod szándékodat — mi­alatt te magad aggódsz, hogy küzdelmes, bonyolult lesz a megvalósítása —, ő azonnal érzékelteti veled: az emberiség évszázadok óta arra vár, amit te tervezel. Természetesen — mivel reá tartozik — már a kővetkező órától kezdve min­dent megtesz majd az érde­kedben. Alighogy kimondta ezt, elfeledi. Eltűnik az emlé­kezetéből, mint a magnetofon- szalagról a letörölt szöveg. Ha később érdeklődsz, többnyire A LINK álmatagon néz rád, nem is sejti, miről beszélsz. Űjra el­mondod, s most már azt ja­vasolod: írja fel. Ö, bár azt állítja, erre nincs szüksége, mégis készségesen megteszi. Ha céd/ulát használt, ezt még aznap elveszti; ha füzetet, azt nem nyitja ki soha többé. Továbbá: az órát nem isme­ri. A megbeszélt időpontot nem tartja meg. Elkésik. Vi­dáman, könnyedén, egy kis­gyerek ártatlanságával. Meg sem kísérti a gondolat, hogy talán elkésett. Máskor sebesen szaladtok egymás mellett, sietve kergetőztök egymással, az idő és te. Az idő — mert hevés van belőle — kívánatos a számodra, nem teltek be egymással. De amíg a lónk emberre vársz, mindez meg­változik. Az idő rád nehezül, nyűggé, lomhává válik. Fog­lalkozni nem tudsz semmivel, hiszen már jönnie kell. Erőd­del nem tudsz gazdálkodni, nem tudod, mennyi van még hátra szenvedésedből, hiszen a link ember nem ismeri az órát. Es ha ma nem várod meg, holnap sem lesz másképp ve­le, tárgyalnotok pedig kell. Jobb tehát, ha ma tűrsz. Sú­lyosbítja helyzetedet az a ve­szély, hagy talán el sem jön. Végtelen ártatlanságában ta­lán azt is elfeledte, hogy te a világon vagy, s valahol mesz- sze, önfeledten mások elé önti kincseit. A link emberben talán az a leglényegesebb, hogy a perc­nek él. A percet föltétlenül megmenti, sőt, ha van rá módja, meg is cukrozza. Az egymás sarkára lépő percek kiszorítják tudatából az elmúl­takat. A következőhöz pedig nincs kapcsolata. Az adott EMBER percben telítve van jó szán­dékkal, de a következőben már egy másfajtával, s nem törő­dik vele, hogy az előző percek jó szándéka ártalommá válik. Szerdán találkozol a link em­berrel, s ö azt mondja: vasár­nap el akar látogatni hozzád baráti beszélgetésre. Elképzeli, milyen kellemes lesz ez szá­mára, s téged is biztosít: múl­hatatlanul vágyik utánad. Va­sárnapig százféle más hatás éri, s mire eljön az idő, ami­kor indulnia kellene hozzád, már csak a kötelességet érzi, ha egyáltalán érez kötelessé­get. Minthogy nem érez —ag­gály nélkül máshová megy. Te, mivel nem vagy link em­ber, egész vasárnap várod őt. És bár nem te hívtad őt, lel­kiállapotod most hasonlít a partra vetett haléhoz. A link ember nem ismeri ezt az álla­potot, meg sem érti tehát. Megnyugszik. Azt gondolja, hogy ugyanúgy dolgozol a la­kásodon, mint máskor — avagy pihensz. Nos, mi bajod történik? És ha ezután találkozol ve­le? Ha bármi lágyan érinted is a felelősségét — összebor­zad, elhárít, menekül. Előző ígéreteire utaló kérdéseidet is szemrehányásnak bélyegzi, s nem tűri. A szemrehányás el­rontja megcukrozott perceit, egész lénye tiltakozik ilyen­kor. Éppannyira, mint ... — tisztesség ne essék szólván — a tetű a tisztaság ellen. Ellenkéve a felelős ember, az egészet akarja, a múltat és a jövőt. Az egészért szívesen áldoz órákat, s a későbbi jóért elviseli a kellemetlent. A fe­lelős embert emlékeztetheted mindarra, amit _ valaha kiej­tett a száján. Vállalja, még akkor is, ha azóta mást hisz, mást tesz. Vállalja, mint szer­ves múltját, s mint állomást a jövőbe vezető úton. A link embert azonban óvakodj em­lékeztetni perccel ezelőtti ön­magára. Ha ezt a szabályt meg nem tartod, csupán egyet ér­hetsz el: meggyűlöl téged. Félj a gyűlöletétől annál is inkább, mert ha már lobog is benne, akkor sem veszed ész­re. Ö mindig nyájas. A ked­vesség úgy hozzátartozik, mint utcalányhoz a festék. Ha letö­rölné, ára zuhanna, kelendő­ségét elvesztené. A kedvesség, a »charme« egyik fenntartó eleme. Ragaszkodik is hozzá szívósan. Legrútabb tulajdonsága az, hogy téged, aki különb vagy nála — silányabbnak láttat, és ferde helyzetbe lak. Vele szemben te vagy az illetlen, a kellemetlenkedő, hiszen te megsérted a játékszabáyt, s olyasmiket kérdezel tőle, ami nem való. Te vagy az önző. mert amíg ő szívélyesen ér­deklődik egészségi állavotod és atyafiaid felől — te semmi­ről nem érdeklődsz, mert tor­kig vagy vele. Te vagy az íz­léstelen, a pedáns, a szőrszál­hasogató, mert olyasmin lova­golsz, ami az ő szemében je­lentéktelen. Ha ő vét, te vcgy zavarban, hiszen nem érted, hogyan is tud ilyen habköny- nyű kedéllyel továbbsiklani. Ö magabiztosan s tündöklő mosollyal pusztítja idődet, energiádat, pénzedet és embe­ri méltóságodat. Ha a világ csak hangulat, csupán percek változékony színjátszása, akkor ő a világ ura. Ha nem, akkor kisöprűz- ni való. László Amt«

Next

/
Thumbnails
Contents