Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

Vasárnap, 1962. január 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP A való helyset mást mutat Már maga a puszta tény Is elgondolkodtató: a megye min­den gépállomásán megszervez­ték a téli szakoktatást, egyedül Lengyeltótiban nem. Hogyan lehetséges az, hogy amikor a megyében a gépesítés elterje­désével mindenütt gondoskod­nak újabb traktor- és vontató- vezetők kiképzéséről, a Len­gyeltóti Gépállomás körzeté­ben nem törődnek vele?! A nyáron, az ősszel számtalan­szor hallottuk, hogy milyen nagy gond a kettős műszak megszervezése, mert nincs elegendő szakképzett ember. Most, amikor itt az alkalom, és mindenütt élnek is vele, miért van az, hogy a megyé­nek ebben a kis részében nem tesznek semmit? Az indokot kerestük, erről beszélgettünk Babina Ernő üzemgazdásszal. Elmondta, hogy a körzetben mindössze hárman jelentkeztek az alap­fokú traktorvezető tanfolyam­ra Ezért pedig nem érdemes indítani. Az ok valószínűleg abban rejlik, hogy a múlt év­ben százan végeztek tanfolya­mot, épp ezért jóval több kép­zett ember van a körzetben, nint amennyi erőgép. Az elmondottak alapján kö­Vizsgakérdések Valószínűnek tartom, hogy az ipari tanulók meg tud­nak felelni az iskola által kiadott tételekben szereplő ilyen kérdésekre: »Hogyan ke ü megszerkeszteni egy pantalló első részét?-« »-Mi a KISZ célkitűzése?-« Talán még attól se ijednek meg, ha ismertetniük kell a szmo­king és a frakk elkészítési módjait. Nem valószínű azonban, hogy válaszolni tudnak a tételekben előfor­duló olyan kérdésekre, mirU például: »Mikor és hol fog­nak találkozni, és kik, m,ely állam vezetői?« Enyhén szólva fogas kérdés ez nemcsak egy ipari tanuló, hanem még egy államfő szá­mára is. Bizonyos vagyok benne, hogy ennél a tételnél az utóbbiak is megbuknának. Ebben a kérdésben ugyanis csak akkor lehet időpontot mondani, amikor az állam­fők megegyeztek abban, hogy hol, mikor és kik találkoz­nak egymással. Ha tehát az ipari tanuló ezt a kérdést húzza a Vizsgán, joggal gon­dolhatja, hogy pechje van, vagy még inkább azt, hogy aki a tételt kidolgozta, nincs egészen tisztában a nemzet­közi helyzettel. Lehet, hogy az jut eszébe szegény diák­nak, hogy tévedésből egy ta­valyelőtti tételt kapott. Sok minden eszébe juthat, de #. pontos válasz aligha. Persze korántse higgye ez a diák, hogy ö kapta a legfo­gasabb kérdést. Mert mit válaszoljon például az a ta­nuló, akinek a tétele igy szól: »A Magyar Népköztár­saság bukásának okai, jelen­tősége és tanulságai.« Hát ez aztán valóban fejtörő fel­adat! A kormányfők lezaj­lott találkozásai történelmi tények. S ha a diák nem tud­ja is megmondani, mikor lesz ismét ilyen találkozó, a régebbiekről azért talán tud imlamit mondani. De a Ma­gyar Népköztársaság bukása hála a magyar dolgozó név és a szocialista tábor erejé­nek — nem volt .és nem is lesz történelmi esemény. Kö­vetkezésképpen se okai, se tanulságai nem lehetnek. Talán a Tanácsköztársaság bukásáról van szó, nemde? Ennek történelmi tanulságai­ról akart érdeklődni tanulói­tól az iskola. De hát az aka­rat és a föltett kérdés két különböző dolog. Vajon me­lyik tanár engedné át a vizs­gán azt a diákját, aki egí mondja: »Tanár úr, kérem, én akartam tanulni!« Csak a tényeket, a tudást lehet ala­púl venni. Ezt a jól bevált vizsgái alapelvet ezúttal sem rúgjuk föl. Még akkor sem, ha most a kérdéseket össze­állító tanár vizsgázott rosz- szul a diákok előtt. Nagy baj persze nincs A következő félévben lehet ja­vítani... Sas. N. j vetkeztethetnénk, hogy jó né­hány traktoros nem ül gépen. Véletlen-e vagy szerencse, nem tudni, de a nyilvánvaló­nak tetsző — bár fenntartás­sal fogadott — magyarázat után a legelső vontató vezető­je, akivel az országúton talál­koztunk, megcáfolta a hallotta­kat. Nagy Antal, a szöllősgyq- röki Kossuth Tsz tagja ugyan­is jogosítvány nélkül vezette az országúton a gépet Amint mondta, hosszú évek óta gé­pen ül, de még nem tette le a vizsgát. Miért? Ki tudja? Nem szorgalmazták ezt sose külö­nösebben, hiszen nem fordult elő semmi baj. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a Lengyeltóti Gép­állomás körzetében nem Nagy Antal az egyedüli tsz-vontató, aki jogosítvány nélkül vezet. Hogyan lehetséges ez, mikora gépállomás zerint sok, tanfo­lyamot végzett embernek nem jut gép, s aki gépen ül, az mind rendelkezik a megfelelő okmányokkal ?! A valóság mást mutat, mint amilyen magyarázatot kap­tunk. Nem igaz, hogy a gépál­lomás körzetében nincs szük­ség tanfolyamra, s hogy bősé­gesen elegendő a szakember. Az az igazság, hogy nem szer­vezték meg az oktatást! Ezért nemcsak a gépállomás a hibás, épp ekkora felelősség terheli, a termelőszövetkezetek vezetőit is. A gépállomás hibás abban, hogy bár minden szövetkezet­hez megküldte a jelentkezési íveket, de amikor látta, hogy nincs jelentkező, nem ment utána, hogy megkeresse az in­dokot, és bővebb felvilágosí­tást nyújtson a tanfolyam fon­tosságáról. A termelőszövetke­zetek vezetői pedig abban hi­básak. hogy egy kissé könnyel­műen kezelik a traktoroskép­zést. Nem szalbad megelégedni sem Szöllősgyörökön, sem másutt azzal, hogy valaki ért a gép­hez és tudja vezetni. Nem be­szélve arról, hogy súlyos sza­bálytalanság ez! Igenis szük­ség lett volna Lengyeltótiban a tanfolyamra — meg kellett volna szervezni azt Idegenvezető voltam Kaposi áron (8) A KAPOSVÁRI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Y. M. ÓNOD VÁRI MIKLÓS: cA sárqa dosszié Nem számított erre a várat- — Erre, te... — lihegte az Még a lépcsőfordulónál is lasn fordulatra, és félénken ember, és birkózni kezdett vele hallotta az ordítozó ember tiltakozott: — te.;. te.;, buta lotyó... hangját: — Nem, nem. Ön igya csak nálam megalapozhatod a sze- Buta lotyó, kirűgatlak! uram, s elégítse ki kíváncsisá- rémesedet, mellettem grófkis- trirúsatlak. te ringyó' gomat! asszony lehetsz, ha engedel- . , '**” Az ügynök bólintott, kiitta meskedsz... ^-s^ob^abK a konyakot, és járkálni kéz- — Eresszen! — sikoltotta emlékezett,.hogy magara zai- dett a szobában. Zsuzsa dulakodás közben. tere az a]t^ halálos iamerult­— Nos, arról van sző, hogy — Értsd meg, te szamár: segge; ájulásba futó zokogás­én egy műanyaggyár ügynöke pénzt adok, felöltöztetlek, mim- sál zuhant az ágyra, vagyok. Sokféle terméket gyár- dent adok, amit megkívánsz, Rázta a sírás, s ha annyi tünk, amelyekből különféle ha ideadod magadat... Százan erőt cSszegyűjthebrit volna, ruhák is készülnek. Mindjárt kapaszkodnának belém, ezren hogy az ablakig vánszorogjon, ----------------------------—,, -----------------------------­m utatok egypárat. kapnának az alkalmon. Ma a kiugrott volna bánatában a | nyoma tás koráinak iratait, Az íróasztalról keménybori- Royalban két magyar nő is ki- mélységbe. Kifullasztotta a zo- f többiek pedig a kiegyezés utá­tású albumot emelt föl, Zsu- kezdett velem, de nekem csak kt.gás. |ni vármegyei dokumentumokat zsához vitte, a kezébe adta. 0 te kellesz!... A kimerültség elaltatta. Nyo-f őrzik. (triaga a lány fölé hajolt, a fo- —Örült! örült! Eresszen! — masvtd lázas álma volt Azt — Érdekelne bennünket, tel támlájára támaszkodva. kiáltozta Zsuzsa a férfi karjai- ’ - 1 hogy miért csak a XVIII. — Látja, ez itt mind a mi ban vergődve. ugyn'k jelent meg almauan t gyárunk terméke. Ugye, meny- Valahogyan kiszabadult, az Kopogtak az ajtón, arra nyi csodálatos ruha, magán ajtóhoz rohant, de az ügynök ébredt föl. Csuromvíz volt TOlamennyi^yen ^ mUtataa {Safi"* 0tí termett’ éS út~ rajta a ruha és a lepedő is az — Ö — felelte a lány. aki — Kellesz, kívánlak, nem ágyon, mintha vödörszámra két hónappal ezelőtt, amikor a engedlek — kiáltotta vérbe bo- locsolták volna. Reszketve tá- kórházat otthagyta, talán csak- rult szemekkel —, magyar lány - f , «okáig nem ugyan örült volna ennek még nem feküdt az ágyam- ódzkodott fel, sokáig — Ismét itt ta­lálkozunk a Rippl-fiónai Mú­zeum előtt Ez­úttal az épü'et első emele'én, a Kaposvári Álla­mi Levéltáriján teszünk látoga­tást Menjünk föl, közben eL- mandom, hogy ez az épület — a megyeháza melléképülete­ként eredetileg is levéltárnak épült. Alagsorá­ban pedig a vár­megyei tömlöc kapott helyet. Maga a levéltár megyénk egyik legősibb intéz­ménye — egy­idős a megyevei. Itt is vagyunk. A bejárattól bal­ra és jobbra, az épület teljes hosszúságában foglalnak helyet a raktárak. De hadd mutassam be dr. Kanyar Józsefet, a levél­tár vezetőjét, s mindjárt meg is kérjük őt, is­mertessen meg bennünket ez­zel a régi, de kévésé ismert in­tézményünkkel. — A levéltár 1715-től — Za­la és Somogy szétválásától — őrzi a megyei törvényhatósági iratokat Szórványosan ugyan vannak — kisebb családi levél­tárak anyagában — XVIII. szá­zad előtti írásos emlékek is. A feudális korban és a múlt szá­zadok során a levéltárak ki­zárólag a megyei törvényha­tóság, a közigazgatás iratait (alispáni jelentéseket, főispáni rendeleteket, tisztújító és egyéb megyei közgyűlések jegyző­könyveit stb.) tartalmazták. Itt őrizték a különböző feudális jogokat és a nagybirtokok ho­vatartozását igazoló okmányo­kat. Ez az akkori nemesi vár­megye számára igen fontos Ivóit. Az örökösödési perek so- | ín a földesurak ily módon vé- | öekeztek a birtokjogaikban Svaié háborgatás ellen. Az ab- Jsaolutizmus idején és a Barh- f korszakban közönséges admi- jnisztrációs irattárakká alakul­nak a levéltárak. A kiegyezés Jután már bizonyos tudomá- jnyos dokumentációs célt is — {kutatási igényeket — is szem i előtt tartottak. Természetesen fáz akkori rendszer érdekében és igazolására. — Hogyan helyezték el az iratokat? — Időrendben. Kérem, fá­radjanak velem, végigmegyünk a raktárakon. A leghátsó, ez a boltíves terem, a feudális kor anyagait foglalja magában. A következő két helyiség az abszolutizmus, illetve az el­a A Kaposvári Állami Levéltár raktárai. zott a megyei levéltárak hely­zete és feladatköre. 1950-től már nemcsak a megyei köz- igazgatás anyagait vesszük át; a levéltár gyűjtő és ellenőrző területébe tartozik minden dón állami levéltárakba ke­rülnek a történetileg értékes irattári anyagok. Egy jellemző adat: 1945 előtt 1200 folyómé­ter volt az iratanyagunk; ma 4500 iratfolyómétemek kell helyet adnunk. — Mi a sorsuk a levéltárba került anyagoknak? — Selejtezés után az érté­kes, használható anyagokról — cím, kár, leírás, terjedelem stb. adatokkal — alapleltárt és raktári jegyzéket készítünk. Az anyagokat megőrizzük, és a kutatók számára hozzáférhe­tővé tesszük. — A levéltár egyik legfon­tosabb feladata a kutatás elő­segítése; 1945 után a megyei levéltár poros szekrényajtói is feltárultak. Bárki bejöhet ku­tatni, míg azelőtt csak a leg­magasabb protekcióval tehet­te meg ezt valaki. A kezdő ku­tatóknak levéltári szakkönyv­tár és egy tájtörténeti szak- könyvtár áll rendelkezésükre. Itt minden, Somoggyal kapcso­latos könyvet, folyóiratot, saj­tóterméket megtalálhatna!:. Szakirányú érdeklődés esetén a kutatóknak átadjuk a leg­több forrást tartalmazó doku­mentumokat. Ezenkívül sok más segédlettel, tanáccsal, la­tin és egyéb szövegek fordítá­sával sietünk kutatóink segít­ségére. — Milyen érdeklődés mu­tatkozott a múlt évben? Czár István kutató és Dr. Kanyar József levéltárvezető egy nemesi oklevél tanulmányozása közben. olyan szerv, intézmény, válla­lat, üzem, iskola, hivatal stb., amely iratot »-termel«. Ezeket a kötelező megőrzés idején a levéltár ellenőrzi, s tiz év le­teltével selej'.ezteti. Ily mó­ban .. öm tréfál, uram! — Ellenkezőleg, nagyon is — Soha! Öljön meg, de ak- lenül vonszolta komolyan beszélek. Itt van kor is: soha! Vadállat! például ez — mutatott az Az ügynök ismét elkapta a egyik virágosmintás kisestélyi karját, s hirtelen hátracsavar- ruhára — ehhez mit szól? ta. Zsuzsa iszonyatos fájdal­— Gyönyörű! — kiáltott el- mat érzett, egy pillanatra az ragadtatással Zsuzsa. — Ál- e-zméletét is elvesztette: az mombam sem láttam még ilyen ügynök a díványra teperte, s szépet! e gyei len erőszakos rántással — Ugye... leszakította róla a blúzt, ki- sejtelemmel nyitott be. Hirtelen félelem szállta meg. buggyant rózsaszínű melle. Vad a főnök haragosan fogadta. Rosszérzete támadt. Nagyon éhséggel esett neki, csókolta, a BZai közelről érezte a föléje hajoló harapta, a fogaival akarta ]fXTt, zonnal nagyja el a szdJ ember alkoholos leheietét. széttépmi. Zsuzsát a fájdalom loaat' . .. — A tiéd lehet!... -—mond- és/retérítette, és öklével +el- Mit tettem. Miért keil ta az ügvnök, és kéjes vágya- jes erőből az arcába csapott, elmennem? kozással a lány mellére szőri- a megvadult ember megtánto- — Rosenzweig úr ma reggel tóttá a kévét. rodott, Zsuzsa egérutat nyer- panaszt tett önre. Ellopott a Zsuzsa eldobta az albumot hetett. Két ugrással az ajtónál 26-osból egy arany karórát. . — Uram! Erre kellek ön- termett, föltépte, és a szakadt «ek!... . blúzt összefogva elrohasg» (Folytatjuk zadnál kezdődik a kaposvári levéltár anyaga. Hová lettek az előző korok iratai? — A magyar levéltárak Je­lentős hagyományokkal rendel­keznek. A török hódoltság ko­rának és az azelőtti évszáza­doknak kéziratos anyagait levél tá- török pusztítástól mentesek voltak. Ezért aranyira gazdagok pél­dául az erdélyi és a felvidéki városok levéltárai. Somogy­bái- | ban — töredékes előzmények- tkel — csak az 1700-as években kezdődik a levéltári munka. De igen sok, megyénkre vo­natkozó értékes adat találha­tó a környező megyei, püspök: (például a veszprémi) káp­talani levéltárakban, valamint az Országos Levéltárban. Hangsúlyozni szeretném, ; hogy a felszabadulás utáni * évekbe» gyökeresen megvált» mert a kopogásra felelni; erőt­magát az aj- fazonban csak azok a tóig és kikémlelt a kulcslyu- f rak őrzik, amelyek a kon. A liftesfiú állt az ajtó előtt. — Menj le az irodába! — mondta, amikor beengedte. Reszketve, zúgó fejjel. Maries István levéltári őr megkeresi a kért anyagot Mautner Zsuzsa és Deák Márta középiskolai tanulók ré­szére. — Tavaly 63 kutató dolgo­zott a levéltárban összesen 496 esetben. Közülük harmin­cán más városból jöttek. A szakkönyvtárakat 47-en láto­gatták 123 alkalommal. — Megkö­szönjük a szi­ves tájékozta­tást, levéltá­runk ismerteté­sét. Búcsúzóul hadd jegyezzük meg, hogy ta­lán látogatá­sunk hozzá­járul a helyi kutatók létszá­mának növeke­déséhez. Sok érdekes, feldol­gozatlan terü­let van még megyénk múlt­jából. Ma egy­re többen ké­szülnek külön­böző vizsgái, államvizsgái szakdolgozatraj doktori disszer­tációra, vagy akár középisko­lai tanulmányi versenyre, ön­kép zőköri, szakköri refe­rátumra. A ko­moly, elmélyült fejkészülés egyik területen sem képzelhető el levéltári ku­tatás nélkül. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents