Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA S3 illFb MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ A XIX. ÉVFOLYAM 23 SZÁM VASÁRNAP, 1962. JANUAR 28. A Kaposvári Állami Levéltárban \ (3. o.) Munkané kiiliség vagy munkaerőfölösleg ? (4. o.) Őszi hajnal (5. o.) Rejtvény — humor Mai számunk tartalmából: (7. o.) t Tovább kell erősíteni a tantestületek eszmei, politikai egységét Vb-ülést tartott a városi pári bizottság Megkezdték a burgonya szál ítását a barcsi járásból (Tudósítónktól.) A jó időjárás lehetővé tette, hogy a barcsi járás termelő- szövetkezetei megkezdhessék a burgonyaprizmák kibontását, a burgonya szállítását. A MÉK bárcsi kirendeltségével kötött szerződés alapján a járás közös gazdaságai 205 vagonnal tá­rolnak a télen. A gondos priz- mázás eredmén veként a bur­gonyának eddsemmi baja nem esett. A szuloki Petőfi és a babócsai Üj Világ Tsz-ből a MÉK ezekben a napokban 12 vagonnal szállít a főváros el­látására. Ha az időjárás enyhe marad, akkor a járás termelőszövet­kezetei rövidesen hozzáfognak a burgonya válogatásához is; az étkezésre valót elszállítják, a vetőburgonyát visszatartják. A járás tsz-ei az előirányzott 800 holddal szemben 1015 hold korai burgonyára szer­ződtek. Február első napjaiban rakják be rekeszekbe a korai burgonyát előcsíráztatás vé­gett. A földművesszövetkeze­tek a háztáji gazdaságokkal is kötnek szerződést. Különösen Barcson, Babócsán, Csokonya- vison tán, Bolhón, Somogy- aracson és Rinyaújnépen szá­mítanak e növény szerződéses Pénteken délelőtt ülést tar­tott az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága. Az ülésen Pados Józsefnek, a városi ta­nács művelődésügyi osztályve­zetőjének jelentése alapján megvitatták a város általános iskolai nevelőtestületeinek munkáját és a szülői munka- közösségek működését. Az ülé­sen részt vett Kálmán Géza, a Művelődésügyi Minisztérium instruktora és Tari János, a megyei művelődésügyi osztály főelőadója. A beszámoló alapján termé­keny vita alakult ki. A vita összefoglalásakor Németh Fe­renc, a városi pártbizottság titkára a többi között elmon­dotta, hogy városunkban 240 nevelő végzi 6400 tanuló okta­tását és nevelését. Az általá­nos iskolai felnőttoktatásban mintegy 750 hallgatóval foglal­koznak. — Bízunk pedagógusainkban — mondotta —, és szeretnénk, ha ez a bizalom kölcsönös len­ne. Alkotó munkájuk csak eb­ben a légkörben bontakozhat ki teljesen. Elismeréssel szó­lunk külön azokról, akik az esti, a levelező oktatásban és az üzemek kulturális munká­jának segítésében lelkiismere­tesen tevékenykednek. Hangsú­lyozzuk pedagógusaink egyéni elbírálásának fontosságát, és helytelennek tartunk minden rossz értelemben vett általáno­sítást velük kapcsolatban. Még több gondot kell fordíta­niuk a szakmai és a politikai képzésre és a tantestület esz­mei, politikai egységének erő­sítésére. Az élettel, a fejlődés­sel lépést kell tartaniuk, mi­vel felelősségük a tanulók élet­re nevelésében rendkívül nagy. Oda kell hatni, hogy az egyes tantestületekben még meglevő kritikátlanság, megalkuvás lég­körét az őszinteség váltsa föl. A képmutató igenlés helyett mindenki gátlás nélkül mond­ja el problémáját, véleményét Az igazgatók foglalkozzanak többet az óvodák munkájával. Ez is nevelési intézmény — nem gyermekmegőrző hely. Kapják meg tehát az óvónők is az őket megillető támoga­tást — mondotta Németh elv­társ. A továbbiakban kifejtette, hogy a pedagógusok fő felada­ta az oktatás, nevelés, de ez­után is számítanak társadalmi munkájukra. Megállapította, hogy az iskola és a szülői ház kapcsolata fejlődött. A szülői munkaközösségek tevékenysé­ge nem merül ki a különböző gyűjtésekben, hanem hathatós segítséget nyújtanak az egy­séges szocialista neveléshez. Régi hiányosságok — új feladatok termeltetésére. Az őszi szedésé burgonya SBerződéses előirányzatát a MÉK nem tudja teljesíteni. Most arra törekszenek, hogy a ifcz-eknét fennmaradó szabad területeket, burgonya termelé­sére kössék le. Szb-választás az Építőipari Vállalatnál 120 ember — közülük 90 küldött, a többi vendég — hallgatja Thián Jetidnek, a szakszervezeti bizottság titká­rának beszámolóját az Építő­ipari Vállalat szb-választásón. A beszéd az elmúlt két év A Csurgói Faipari Vállalat asztalosrészlegének gépházá­ban Rituper Jánost tartják a legügyesebb dolgozónak. Munkája elismeréseképpen kiváló dolgozó oklevelet is kapott. Képünkön: Rituper elvtárs az asztalrámákat gömbölyíti. munkájáról szól, arról, hogy mit végzett a szakszervezet, s arról, amiről megfeledkeztek, vagy nem jutott rá idő. Mert takargatni a hibákat aligha lehetne, elmondanák a hozzá­szólók. A kilencven küldött 1600 dolgozót képvisel. Már­pedig ha hiba történt valahol, azt a dolgozók észrevették. Nem rosszindulatú vitára itt a küldöttek, nem csupán teljesülé-' azt, amiért küldték bizottságot, de beszéljenek a hiányosságok­ról is, hogy okul hassanak az újak. S amint véget ért a be­számoló (melyet öt albizott­ság 25 tagja készített mintegy kétszáz dolgozó véleménye alapján) és a számvizsgálóbi­zottság jelentése, megkezdőd­tek a hozzászólások. — Megesik, hogy az építés- vezető nem tudja, ki a bizal­mija. A bizalmiakat tartóosz­lopoknak hívjuk, támaszko­dunk rájuk, de ha az építésve­zető nem ismeri őket, lehet-e eredményes, egybehangolt munkát végezni? — kérdette Bányai Márton. Kérdése mö­gött ennél sokkalta több hú­zódik. A szakszervezet a mun­kaverseny egyik gazdája, egyik összefogója a termelésnek. Milyen lehet itt az irányítás, a versen yszervezés? Nagy Lajos munkavédelmi felelős nem értett egyet a be­számolónak azzal a megállapí­tásával, hogy jó munkát vég­zett a szakszervezet a baleset- elhárításban. — Igaz, a munkahelyeken ha megjelenünk, fölteszák a védőövet, és eldugják a rossz létrát, vagy kirúgják a téglát az állás alól. Ez azonban ke­vés. Mindig meg kellene tar­tami a munkavédelmi előírá­sokat. Érdemes lenne meg­vizsgálni, mi az oka annak, hogy amióta megalakultak a munkavédelmi őrségek, majd- csafcnem több baleset történt, mint azelőtt. Takarékos volt a szakszer­vezet. Csűrni István azonban helytelenítette, hogy a szociá­lis alapra alig költöttek vala­mit. — Tegyék szívükre a kezü­ket a szakszervezet vezetői < az SZMT képviselője is: hányszor hívták egybe az ak­tívákat, hogy a termelés prob­lémáit megbeszéljék? — kér­dette Nagy Ferenc. Fehér Ferenc Igazgató a szakszervezet és a termelés irányítóinak kölcsönös munká­járól beszélt. — Ezen javítani kell, hiszen ebben az évben létszámnövelés nélkül 12 szá­zalékkal több építkezést vég­zünk, mint tavaly — mondot­ta. Beszélt az igazolatlan hiányzásokról, a lógásról, a szervezetlenség okozta kiesé­sekről is. »-Ha ezek megszűn­nek, teljesíthetjük feladatain­kat.-« A régi szakszervezett bizott­ság az ímitt-amott fölléihető hiányosságok ellenére jó mun­kát végzett. Üj kezdeményezé­seket valósított meg. Az első szocialista brigádok megalakí­tása, az Üzemi Híradó készíté­se, a munkavédelmi őrségek megszervezése az ő nevükhöz fűződik. Ezeket béli majd to­vábbfejleszteniük azoknak, akik a jövőben irányítják a szakszervezetet. A küldöttek a tennivalókon vitatkoztak, mi a fontosabb? A munkavédelem, a termelés segítése, a kiesett munkaórák csökkentése, a gépek megsze­rettetése a dolgozókkal, a mű­velődési és a sportmunka ja- vtrtiÉea mindmegannyi fontos feladat. S ha csak nagy vona­lakban is, de a küldöttek más­fél ezer dolgozó nevében meg­szabták az új szakszervezeti bizottság tennivalóit. R. F. Szakszervezeti aktívaértekezlet volt Kaposváron A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége az SZMT-székház színházter- ! méhen tegnap aktívaértekezle­tet tartott. A félezemyi hall­gató előtt Molnár Ferenc elv- társ, a SZOT Társadalombiz­tosítási Főosztályának vezetője, a Szakszervezeti Világszövet­ség V. kongresszusán részt vett magyar delegáció tagja tartott élménybeszámolót Megismertette hallgatóit a vi­lágkongresszus határozatainak jelentőségével, s részletesen szólt szovjetunióbeli élményed­ről. Az aktívaértekezlet után a részvevők megtekintették a Te és annyi más bajtársad cí­mű doikumentumfilmet. Foi».yj isivaasiét kedves, szorgalmas asszonynak ismerik, A fényezésnél' dolgozik, munkájában nem találni hibák Aláírták a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1962. évi együttműködési tervét A Barátság Házában szom­baton aláírták a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság közötti együttműködés 1962. évi tervét. Az ünnepélyes aláíráson je­len volt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT alel- nöke, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, valamint a társaság, országos elnökségé­nek több tagja. Ott volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, T. M. Zu­jern, a Külföldi Baráti és Kul­turális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének el­nökhelyettese és I. V. Szali- mon, a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság titkára. • • • Kristóf István, az MSZBT főtitkára a következőket mon­dotta az idei együttműködési tervről a Magyar Távirati Iro­da munkatársának: — Népeink körében egyre fokozódik az érdeklődés egy­más eredményeinek, munkájá­nak megismerése iránt. A köl­csönös megismerkedés legjobb eszközének a személyi kapcso­latok kiépítését tartjuk, ezért az idei évben fokozott gondot fordítunk ezek fejlesztésére. Mindkét országban számos ta­pasztalatcsere-találkozót ren­dezünk. Elősegítjük a szovjet és a magyar ipari, mezőgazda­sági intézmények, iskolák, fo­nák tartjuk, hogy a szovjet és a magyar fiatalok megismerjék egymás szerepét a szocialista és a kommunista építésben. Idén is élénk lesz a küldött­ségcsere. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság értelmiségi ak­tivistáin kívül szocialista bri­gádtagokból, mezőgazdasági és kulturális dolgozókból álló küldöttségek utaznak a Szov­jetunióba, ahonnan közoktatá­si és kulturális dolgozók, me­zőgazdasági és ipari szakembe­rek küldöttségeit várjuk. A küldöttségjáráson kívül min­den eszközzel támogatjuk tu­dósok, művészek, szakemberek kölcsönös meghívását, illetve kiküldését, megkönnyítjük szá­mukra személyes kapcsolatok szerzését, tapasztalatok gyűjté­sét. Már az elmúlt évben több szakmai turistacsoport járt a két országban. Ügy véljük, hogy az ilyen jellegű látoga­tások nagyon hasznosak, ezért ezeket az idén is elősegítjük. A turistavonatokon terveink szerint az idén is ezrek kere­sik fel a szép magyar és szov­jet tájakat. Végül megemlítem, hogy a nagy politikai és barátsági év­fordulókon kívül a Szovjet­unióban az idén Ferenczy Ká­roly, Kossuth Lajos, Zalka Máté, Ady Endre és József Attila, hazánkban Lenin, Pus­kin, Herzen, Goncsarov, Ve- rescsagin stb. ünnepségeket rendezünk, amelyek ugyancsak jó- alkalmat szolgálhatnak ki­emelkedő kulturális eredmé­iskolák, értelmiségiek, írók és ’ ryeink kölcsönös megjsmerte- művészek kapcsolatait. Fontos- léséhez. (MTI) Keddre összehívták a Biztonsági Tanácsot New York (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik gyors­hírben, hogy Sir Patrick Dean, a Biztonsági Tanács ehavi el­nöke január 30-ra, keddre ösz- szehívta a tanácsot a kongói helyzet megvitatására. A Biztonsági Tanács ülése magyar idő szenn 16.30 órakor kezdődik. Mint ismeretes, Zorin kül­ügyminiszterhelyettes, a Szov­jetunió ENSZ-küldöttségének vezetője kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a kongói kérdésben. Röpdösnek a méhek szép összeget Katasztrofális­Szokatlanul enyhe az idő­járás. Hónak hetek óta híre- hamva sincs. A januári nap­sütésben megbolydul a méh­kas: dóngi cselnek lakói. Ki is merészkednek téli rejtek­helyükről. Szárnyra kelnek, leírnak néhány kört, majd visszatérnek. Tisztuló kirö- pülés — így mondja ismerő­jük, Zalavári János, a Ka­posvári Méhész Szövetkezet elnöke. A kis méhek ugyanis azért ruccannak ki a szabad­, ba, hogy téli terhűktől, a szervezetükbe lerakódott emészthetetlen anyagtól megszabaduljanak. A méhész tart az ilyen csalók;: időtől. Jöheí még nagy hideg, kemény lehet a tél vége. Cukorlepényt tesz hát a felnyitott kaptárokba, pótededelt arra az egész idő­szakra, míg a hideg a mé- heket fogságában tartja. Kell nekik az ennivaló, szükséges feltölteni éléstárukat, hiszen hol még az idő, amikor rá­szállhatnak a virág kelyhé- re. Minderről beszélnek ma a kaposvári szövetkezetbe tö­mörült méhészek. Közgyűlé­süket tartják, s azon számot vetnek a múlt esztendőről. — Száz forint híján negy­venezer forint jutalmat kap­tunk — jelentheti be büsz­kén az elnök. Eredményeik­kel érdemelték meg ezt a V ___ n ak látszott az aszályos ev — a csapadóktalan forrósóg- ban nem képződött nektár. Röpdöstek, döngicséltek ak­kor is a méhek, de mézet alig gyűjtöttek, A vándorlás segített rajtuk meg a szövet­kezeten is. Zalában, Veszp­rémben meg Vas megyében gyűjtött méz is van abban az 1163 mázsában, amit a szövetkezet szerződéses ala­pon értékesített. Persze ke­vesebb ez az 1958. évi 1650 mázsás szállításnál, de a ta­valyi kedvezőtlen adottsá­gokhoz mérten országosan is jónak számít — ezért van a jutalom. Mozgatni kell a méheket, elvinni őket oda, ahol másodszor virágzik az akác — ez benne lesz a szö­vetkezet idei programjában. Meg az is, hogy segítsék a járás termelőszövetkezeti méhészeit hasznos szaktaná­csokkal. Süt a januári nap. Röp­dösnek a méhek. Próbálgat­ják szárnyukat, készülnek az idei mézgyűjtésire. A méhé­szek meg féltő gonddal szemügyre veszik a kaptára­kat, s úgy látják el őket, hogy a förgeteg se tehessen nagy kárt bennük. Ma pedig tanácskoznak mindarról, ami munka az idén rájuk vár. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents