Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
•Szombat. 1962. január Ti. SOMOGYI NÉPLAP Látogatás a párttitkárok , balatonboglári tanfolyamán Tél van, mégsem csöndes a Munkaügyi Minisztérium ba- latonboglári üdülője. Foglaltak a hálótermek, s délelőtt, délután foglalt az előadások tartására is alkalmas nagy étterem. Kemény munikára: tanulni és nem pihenni jöttek ide azok, akik három hétire elfoglalták ezt a Balaton-parti üdülőt. Százharminc párttit- kért híyott meg erre a rögtönzött pártiskólára a megyei páirtbizofctságj. Többségük először vesz részt pártiskolán, hiszen a hallgatók összeváloga- tásánál az volt a cél, hogy azokat hívják meg, akiket a párttagsájg a közelmúltban emelt a párttitkár tisztjébe. Találunk itt fiatalokat meg bajuszos bácsikat és kis számban. nőket is. A tanfolyam vezetősége a program összeállításakor szem előtt tartotta azt az igen fontos! feladatot, hogy az új párttitkárokat megtanítsák: hogyan kell helyesen, a párt politikájának megfelelően vezetni. Az előadásokban igyekeztek válaszolni a ma problémáira, segítettek eligazodni a párt politikájában, a nemzetközi helyzetben. Választ kaptak a hallgatók arra is, hogyan vezessen, szervezzen a pártszervezet: hogyan irányítsa a KISZ-it. Képet kaptak a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a szemináriumokon pedig megvitatták: saját községükTörvényességi ankétot tartott az állami gazdaságok igazgatósága MXcSi Kimmel József bedegkéri, Szabó Lajos somogydöröcskei, Hlavati Imre zalai párttitkár a megyei pártbizottságnak a mezőgazdaság-fejlesztésről szóló határozatát tanulmányozza. nak csak úgy lehet hadat üzenni, ha ismerjük őket. Az itt levő párttitkárok láthatták: a pártnak is az a politikája, hogy a hibákat nem szabad elkendőzni, a valóságot nem szabad lakkozni, mert ezzel becsapnánk önmagunkat, s kárt okoznánk ügyünknek. Ennek a szemléletnek kell érvéokot, és őszintén meg is mondjuk ezt az embereknek, s igyekszünk a munkát megjavítani, akkor nem kell semmit sem szépítgetni, semmit sem elhallgatni. A kommunistáknak ilyen szemlélettel kell rendelkezniük, mert csak úgy tudnak jó légkört kialakítani maguk körül. A párt erre neveli a párttitkárokat. Megkönnyítette a pérttitká- irok munkáját az is, hogy igen sokat hallottak az SZKF XXII. kongresszusáról, az ott elhangzott elvi megállapításokról, így most (Jlesz mit mondaniuk odahaza erről is. Szombaton, amikor a hallgatók elbúcsúznak egymástól és a tanfolyamtól, mindannyian elmondhatják: sokat kaptak, érdemes voűit eljönniük ide három hétre. V. J. Az állami gazdaságok igazgatói részére a megyei igazgatóság csütörtökön törvényességi ankétot tartott Rinyatamási- ban. Részt vett a rendezvényen Fenyvesi János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Sólyom Gábor, a Megyei Rendőr- főkapitányság vezetője, Jáger György, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és dr. Rásonyi Sándor, a megyei dön tőbizottság vezetője. A vitain- ''tó előadást dr. Pálföldi iszló, a megyei igazgatóság jogtanácsosa tartotta. Az előadó bevezetőben rámutatott: az egyes gazdaságokban folytatott törvényességi vizsgálatok tapasztalatait jegyzőkönyvek őrzik csupán, jogügyeik fegyelmi bizottsági, bírósági vagy döntőbizottsági határozatokban tükröződnek. Ezekről más gazdaságok vezetői nemigen szereztek tudomást, így nem okulhattak belőlük. Az első törvényességi ankétnak éppen az a célja, hogy rendszerezze és ismertesse a leggyakoribb törvénysértéseket, és elvi, gyakorlati útmutatást adjon a vitás kérdések megoldásához. A megyei igazgatóság jogtanácsosa a kötbérekről szólva összehasonlító statisztikai adatokat ismertetett. Mint mondotta, éppen a kötbérezés és ennek minden hátrányos következménye sok gondot okoz a gazdaságokban. A megye gazdaságai 1960-ban 52 ezer, tavaly 242 ezer forintot fizettek ezen a címen. A döntőbizottságok a gazdaságoktól követelt kötbérnek 20 százalékát ítélték meg tavalyelőtt, 1961-ben pedig 48 százalékát Miért növekedett ilyen arányban ez a kiadás? Ennek többféle oka van. Előfordul, hogy valamelyik gazdaság el sem veti azt a növényt, amelynek termését szerződésben vállait kötelezettsége lenne átadni más szervnek, s elmulasztja idejében közölni ennek akadályát. így járt tavaly a Bárdibükki Állami Gazdaság is. Gyomos területen vetett vetőmagnak való kalászost: a termény nem felelt meg a követelményeknek, ezért a gazdaság 39 120 forint kötbért fizetett. A tangazdaságot előreláthatóan 45 ezer forintra kötbé- rezik, mert cukorrépa-szállítási szerződését nem teljesítette. A böhönyei gazdaság szakszerűtlenül rakatta vagonba a gyapjút, s az bemelegedett. A következmény: 41 ezer forint kötbér. Az alsóbogát!, a bárdibükki, a böhönyei és a tengő? di gazdaság nem adta át a fáradtolajat az ÁFOR-nak — együttesen 18 461 ezer forint kötbért fizettek. A tejet nem a szabvány szerinti minőségben szállította néhány gazdaság — 26 626 forintjukba került ez a hanyagság. A fő hiba az, hogy a gazdaságok nem készülnek föl szerződéses kötelezettségük teljesítésére. Számottevő kötbérósz- szeg megfizetésétől mentesülhetnének, ha teljesíthetetlen szerződést nem kötnének, ha idejében közölnék — a jogszabályok előírása alapján — az akadályt. A törvényes eljárás tudatosítására a döntőbizottság vezetője is meglátogat havonta egy-egy állami gazdaságot. Dr. Pálföldi László példával bizonyította, számos hogy a fegyelmi és kártérítési ügyeket sokan és sokszor kellő körültekintés és mérlegelés nélkül intézik. A Lábodi Állami Gazdaság nagykorpád! kerületében azonnali hatállyal elbocsátottak egy dolgozót, mert ellopott 2 zsák műtrágyát. Túlzott ez a büntetés. Elbocsátás helyett más fegyelmi büntetést: kártérítést kellett volna kiszabni. Alacsonyabb munkakörbe helyezés — ez is számos jegyzőkönyvben szelepei. Am vitatható, hogy ezen az alapon helyes-e például a balatonújhe- lyi tehenészt a kertészetbe átirányítani. Ügyet csinálni csupán az ügy kedvéért — nem szabad. Erre vall egy nagykorpádi eset. Peti Ferenc dolgozónak a fia ká- csúzlizta a gazdaság Szuper- Zetorja vezetőfülkéjének ablakát. Az apát vonták felelősségre, mert. gyermeke cselekedetével — úgymond — megsértette a munka- és tervfegyelmet és a szocialista munkaerkölcs szabályait!!?). Alsóbogáton a raktár rendetlen volt. Ám ebből kára a gazdaságnak nem származott. Mégis kártérítést fizettettek Muzsi József raktárossal. Ugyanott egy fogatos 8—9 kg kukoricát szerzett, s azt a gazdaság lovainak adta. Ebből is kártérítési ügyet csináltak — helytelenül. A megyei igazgatóság jogtanácsosa' befejezésül a bűnügyek, bírósági ítéletek tanulságait elemezte. Az előadást az igazgatók megvitatták. K. J. Tanulás közben jólesik egy kis kikapcsolódás. ben miilyen problémák vannak, s hogyan lehetne a jó tapasztalatokat náluk is elterjeszteni. »Legnagyobb élményem — állapította meg a tanfolyam légköréiről a marcali Palancsa István elvtársi —, hogy a tsz-párttitkárok őszintén beszélnek, nem hallgatják él legsúlyosabb problémáikat sem.« Igien, ez az őszinteség a legfontosabb, hiszen a bajoknyesülnie falvainkiban is. Mit sem változtatna a tényeken, ha most például elhallgatnánk, hogy akadnak még gyenge, tagságuknak kevés jövedelmet biztosító szövetkezeti gazdaságok. De ezt is tudjuk, hogy miért vannak ilyenek. A rossz vezetés és az ezzel párosuló fegyelmezetlenség, kedvetlenség az ok a legtöbb helyen. Ha pedig tudjuk az Duplájára emelkedik az idén a termelés a szentborbási fűzfeldolgozó üzemben 32 millió 600 ezer forintos tervet kell teljesítenie a Kefe- anyagkikészítő Vállalatnak az idén. A tavalyihoz képest nincs lényeges változás sem a gyártandó cikkeket, sem pedig azok értékét tekintve. Legfőbb feladatuk a belföldi szükséglet kielégítése. Kefe- és meszelőanyagot készítenek. Persze továbbra is megtartják a külföldi megrendelők nagy részét. 10 és fél millió forint értékű exportmunkát végeznek. Elsősorban Hollandiába szállítanak szőrárut. A serte exportálását megszüntették, mivel az alapanyag csak a belföldi szükségletet fedezi. A vállalat szentborbási fűzfeldolgozó üzemében viszont növekszik a termelés. Ez évre 2 millió forint ^rtókű munkát kapott a telep, mintegy dupláját a tavalyi mennyiségnek. A múlt évi 40-ről 100-ra emelik a dolgozók létszámát. Főleg fonott bútorokat és díszkosarakat készítenek majd. Szép eredmények a karádi földműresszövetkezetnél ÓNOD VÁRI MIKLÓS: cA sárga dosszié A háta mögött a boyfiú kiabált: — Susan, Susan! Órák óta keresem!... A 26-osba kérik! Rohant le a harmadik emeletre. Két lépcsőfokot is ugrott egyszerre. — Parancsol, uram? Az öregúr a díványon hevert. Jöttére megélénkült és fölemelkedett. Soká jött.. már régóta Ugyan ki lehet az a magyar öregúr lakott. Ügynökféle, ke- nak minden hazatérő meneorvos, aki fölébresztette, egész reskedelmi utazó, két-három kültet... Tömegesen zárják éjszaka virrasztóit mellette, hónapig tartózkodott egy-egy börtönbe és akasztják fel az visszaadta őt az életnek! Sose városban. Zsuzsa nem tudta, otthonmaradottakat is... Ad- várom. Üljön le, beszélni aka látta többé, öt Helmut dók- melyik cég képviselője. Két- jón hálát az Istennek, hogy rok magával, tor Bécsbe küldte, a Vöröske- szer-háromszor beszélgettek, megszabadult a vörös pokolbol, Zsuzsa zavartan foglalt hereszt kórházban gyógyíttatta amikor a reggelit falvitte, és örüljön az életnek. Keresse iyet az ablak melletti fotelban.- ------- - ----------------*■ "'r"™ -----------'—“ — öregur k i, és aztán idehozták szoba- mert az öregúr mindig az ágy- meg itt a Szerencset. Maga lánynak ebbe a szállodába. S ban reggelizett. Hozzászokott csinos lány, meg sokra viheti-, most terveket szövöget, szá- már. hogy ha hívják, zavarta- nem muszáj itt maradnia eö- molgutja a pénzét, hogy meny- lanul benyisson a vendég szó- ben a szállodában... nyivel van több tegnap óta. bájába. Az öregúr mindig Dél óta elhanyagolta a mun'Mennyi kell még ahhoz, hogy mosolyogva fogadta: teát reg- kaját, egyre azon töprengett, hazamehessen? De hogy fo- gelizett egy fél citrommal, va- amit az öregúr mondott. A gadják majd otthon? Annyi jas zsemlével. Mindennap fájó, gyötrő honvágy és a fé- mindent mesélnek... adott borravalót, és síjha nem lalemérzet viaskodott benne. Hetek óta úgy jár-kel a föl- mulasztotta ei, hogy azt ne Maradjon? dön, mint az alvajáró. Komor, mondja: Menjen ? szófián, egész nap temg-leng — A' magyar nők nagyon Forró homlokát a hideg Milyen szerepet tölt be a község életében a földművesszövetkezet, mennyire elégíti ki a [lakosság szükségleteit? Erre kerestünk választ Karúdon. Itt ugyanis az fmsz működési területe egyetlen falura .korlátozódik.- 1949-ben az akkori Hangya Szövetkezetből alakult meg az fmsz. Az azóta eltelt időben igyekeztünk úgy fölszerelni és áruval ellátni boltjainkat, hogy minden szükségletét helyben elégíthesse ki a lakosság. A község jogos kívánságát teljesítettük, amikor önkiszolgáló élelmiszer- boltot, önkiválasztó cipőboltot, vasszaküzüietet nyitottunk, és tavaly egy italboltot büféfalatozóvá alakítottunk át — mondja Geréb Géza igazgató- sági elnök. Karád legnagyobb tömegszervezete a földművesszövetkezet. A csaknem 3 ezer lakosból 1124 tagja az fmsz-nek, a befizetett részjegyek összege meghaladja a százezer forintot. Nem véletlen, hogy ilyen népes tábora van a földművesszövetkezetnek. A boltokból csak azok az áruk hiányoznak, amelyekből másutt is kevés van (henger alakú mosógép és lemezjátszós rádió). Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok a múlt évben 80 alkalommal vizsgálták meg Ja boltokat, ellenőrizték a renFürkészve nézett szemébe. — Hallgatom, uram! — Gondolkoztam azon, amit reggel mondott. Ezért hívattam most ide. Lenne egy aján- , „,, , .... atom a számára. Én holnap jc!ct es a kiszolgálok munkáját, lutazam Becsből, és szívesen | A gyakori ellen őrzésnek és a magammal viszem. Azt aka- »szövetkezeti dolgozók lelkiis- rom, hogy ezt most megbeszél- J meretességfenek köszönhető, jük: elhatároztam, hogy segi " keresik föl bűié-fala totónkat, mint amikor csók italt szolgáltunk ki — magyar v.za a főkönyvelő, m ijei megjegyzi: — Eredményességi tervünket túlteljesítettük. Bármelyik üzletbe nyitunk be, példás rend és tisztaság fogad. A kiszolgálók kedvesek, közvetlenek — és türelmesek, pedig sok vásárló áll a pultnál. Az fmsz dolgozói közül ketten viselik a »Kiváló dolgozó« jelvényt, öten oklevelet kaptak. A múlt évben a vas-műszaki és az önkiszolgáló éleümiszerlbolt győzött az üzletek közti versenyben. Mindkét bolt 500 forint jutalomban részesült. A múlt év kivételével háromszor egymás után megkapták a SZÖVOSZ igazgatóságától a »Kiváló fmsz« címet és a vele járó 5 ezer forintot. Kiss Lajosné és Kurucz Géza már több mint tíz éve dolgozik a földművesszövetke- zetnél. Matisa Ferenc, a vasműszaki bolt vezetője, az fmsz kiváló dolgozója szintén több minit egy évtizedes kereskedelmi múlttal rendelkezik? Már csak azt kifogásolhatja, hogy tavaly alig tudtak néhány motorkerékpárt eladni. De nem is csoda, hiszen Karódon vagy 90 motorkerékpár- tulajdonos van, és többen már inkább az autó felé kacsingatnak, aura gyűjtik a pénzt. A karádi földművesszövetkezet vezetői mindent megtesznek a l°k v 'áq minél jobb áruellátásáért, a kereskedelmi hálózat fejlesztéséért. H. F. egesz nap ___„___„ i de-oda, kerüli az embereket, csinosak! mert attól fél, hogy arcáról Magában leolvassák gondolatait. Dél óta kandúr bókjain, de azért jól - ólálkodott már az ablakban, ©sett neki. A 26-os szobába és ezrével rohanták meg az mindig szívesen nyitott be. . emlékek, gyötörte, kínozta a Valami kis szimpátiát érzett a honvágy. De ha arra gondolt, deresedé hajú öreg iránt, fölamit a szállodai alkalmazottak ébredt bizalma, s reggel, ami- a magyarországi viszonyokról kor, a teát felszolgálta, elárul- ■ beszéltek, ideiem szállta meg. ta titkát. ablaküveghez szorította. Ez jót mosolygott a vén tett, lehúzta a lázát. Kifelé bá- szoba. tek magán. .. Zsuzsával forogni kezd itt a és a hazavágyódó fellobbaná- sok lelohadtak. Mindig azt kérdezte magától: — Mit tegyek? Mit tegyek? A harmadik emelet 26-os — Haza szeretnék mjenni. . De az ügynök lehangolta. — Ne törje a fejét butaságokon. eszébe se jusson, ,hogy visszamenjen — mondta. — mémá szobájában egy francia Magyarországon, börtönbe zármult, figyelte a házakat, az embereket. Ellátott innen egészen a Kartner-Strasséig, de távolabb már párás ködbe, füstfelhőbe burkolódzott minden. 4- Mit tegyek? — egyre csak ezt! kérdezgette a láthatatlan valakitől. Lassan szállingózni kezdett a hó. Esteledett. Lent gyújtogatni kezdték a kirakatok neonfényeit. A félhomályos folyosón sziluettnek tűnt az alakja. hoay nagyobb hiány csak egyszer fordult elő: az egyik alkalmazott 2 ezer forintról nem tudott számot adni. Németh Józsefné főkönyvelő örömmel említi, hogy lseiben csaknem 20U S'.áz úékra teljesítették fölvásárlás! ter♦ vüket. Különösen sok megy* Ö\7i Köszönöm, uram, de hogy érti ezt? Áz ügynök elmosolyodott, és fölkelt a díványról. — Mindjárt elmagyarázom! A szekrényhez lépett. Konyakot vett elő, és töltött két pohánkával. Jgyet és szilvát adtak ei a .... — Igyunk előbb ... — Köszönöm, nem élek vele! jfadiak. — Ugyan! Ez a kevés nem | — A vendéglátóipar 14? ezer árt meg. Igyon csak. hozzá kell {forinttal nagvobb szoknia . — Folytatjuk. i ^ mi 111L i/'.i. forgalmat ♦ bonyolított le t -< aly, mint ♦ 1960-ban. Mióta ó* -.ezcsi ieiie- ♦töséga* taz«J**>>..unk. többen Újabb lakónegyedek építését kezdték meg Románia több városában A Román Népköztársaság minisztertanácsa jóváhagyta több mint 150 tömbház és számos szociális-kulturális létesítmény építését. A több ezer lakást magukban foglaló tij épületeket Bukarestben, Craiovában, Kolozsváron, Nagybányán, Brailán, Tordán és az ország számos más városában építik: föl. Az új építkezésekkel kiegészítik az utóbbi években, épült ú| központok és városnegyedek urbanisztikai képét, és további főútvonalak rendezését kezdik meg: az illető helységekben.
