Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

80M0GYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. december 18» Il Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kapcst latos jelzésekre, az egészséges közvéleményre és a gazdasági szakemberek meg­fontolt javaslataira. A javaslat fontos rendelke­zése az iittas állapotban elkö­vetett bűntettek szigorúbb megítélése. A statisztikai ada­tok azt mutatják, hogy a bűn­cselekmények jelentős részét követik el alkoholtól befolyá­solt állapotban. Nagyon jelen­tős tehát, hogy a büntető tör­vénykönyv miképpen értékeli az ilyen cselekményeket, és milyen büntetéssel fenyegeti azokat. Javaslatunk kimondja: az a körülmény, hogy a tettes a cselekményt ön­hibájából eredő ittas ál­lapotban követte el, a büntetőjogi felelősséget nem csökkenti. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésében, valamint a büntetés végrehajtása során alkalmazott kényszerelvenó kezelésben — a javaslat számos más rendelkezéséhez hason­lóan — a bűncselekmények megelőzésére irányuló törek­vés, valamint államunknak az emberről való gondoskodása jut kifejezésre. Ez elvben a családok védelmét is szolgálja, mert lehetővé teszi, ho—r az ilyen emberek büntetésük le­töltése után korábbi káros szenvedélyüktől megszabadul­va családjuk és a társadalom hasznos tanaivá válhassanak. A miniszter a továbbiakban kiemelte: míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő sze­rint több mint 950 paragrafus foglalja magába, adh'g, az új" javaslat összesen 340 paragra­fust tartalmaz — tehát lénye­gesen közérthetőbb, s köny- nyebb eligazodást biztosít. Az új büntető törvény- könyv alapvető célja — folytatta a miniszter —, hogy minden ellenséges támadással szemben hoz* zájáruljon népköztársasá­gunk rendjének védelmé­hez, és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle támadás­sal szemben. Maga a törvény nevelő hatást is gyakorol, amikor meghatá­rozza a bűncselekményeket és azok büntetési tételeit. Messze­menő nevelő hatást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bű­nösökkel szemben alkalmazzák a büntetést Nevelőmunkát fejtenek ki bűnüldöző szerveink az előké­szítő eljárás és még Inkább a büntetés végrehajtása idején. A szocialista államban azonban a büntetőjogi következmények alkalmazása a bűnözés elleni küzdelemnek hem egyetlen és nem fő eszköze. Igen nagy je­lentősége van a megelőzésnek, az állampolgárok fegyelemre nevelésének, valamint az olyan okok kiküszöbölésének, ame­lyek lehetővé teszik, hogy egyesek bűncselekményt kö­vessenek el. A bűnözés elleni küzde­lemben -— főleg a megelő­zésben — fontos szerepe van minden becsületes dolgozónak. A jövőben még fokozottabb szerepe lesz ebben a nevelő­munkában a társadalmi szer­vezeteknek, elsősorban a tár­sadalmi bíróságoknak. A törvényesség szigorú meg­tartásának a követelményei szükségessé teszik, hogy még tovább javítsuk a nyomozó ha­tóságok és a bíróságok »munká­ját. A tényállás helyes megál­lapítása érdekében növelni kell a tárgyalásokon a népi ül­nökök aktív közreműködését, és adott esetben fokozottabban kell igénybe venni a modern kriminalisztikai eszközöket is. A büntetés kiszabásánál ab­ból a lenini tanításból kell ki­indulnunk, hogy a büntetés­nek az elkerülhetetlensége, nem pedig ,a szigorúsága az, ami a megelőzést szolgálja. Ha tudják az emberek, hogy a bűncselekmény elkövetését rö­vid időn belül elkerülhetetle­nül követi a felelősségre vonás, a büntetés — ez jelentős mér­tékben csökkentheti a bűnö­zést. Ebből le lehet vonni azt a másik következtetést is, hogy a tettesnek tudnia kell, hogy az általa elkövetett bűncselekményért nem­csak meg fogják büntet­ni, hanem köteles lesz ezt a büntetést ténylegesen kiállni. Az Igazságügyminisztérium ez­után csak olyan elítéltek ügyé­ben tesz kivételesen kegyelmi előterjesztést, akiknek szemé­lyi körülményeiben az ítélet meghozatala után állt be olyan változás, ami indokolttá teszi büntetésük egy részének pró­baidőre való felfüggesztését vagy elengedését. Népköztár­saságunkban tudnia kell min­denkinek, aki bűncselekmény elkö­vetésére vetemedik, hogy cselekményéért felelnie kell, és ha a bíróság sza­badságvesztésre ítéli, úgy azt ki is kell töltenie. Tisztelt Országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben ja­vaslom a Magyar Népköztár­saság büntető törvénykönyve javaslatának elfogadását és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas esz­köz lesz nyomozó hatóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy á bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészségét és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend továb­bi megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.) Molnár Erik, a jogi és igaz- sáügyi bizottság előadója a többi között elmondotta, hogy a törvényjavaslatot a jo^T és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta, s a törvényjavasla­tot tartalmában és szövegezé­sében egyaránt kiváló alkotás­nak tekinti, amely büntetőpo­litikánk hatékonyabb érvénye­sítését hívatott szolgálni. Utalt a törvényjavaslat né­hány alapelvére, majd kiemel­te: jelentős újítása a javaslat­nak, hogy a büntetőjogi vétő- képesség alsó határát 12 évről 14 évre emeli. Másszóval: 14 éven aluli gyerek — bármilyen bűncselekményt követ el — nem állítható bíróság elé, s vele szemben csak a gyám­hatóság állapíthat meg nevelő intézkedést. Alapvető rendelkezése a ja­vaslatnak, hogy feljogosítja a bíróságot a büntetés kiszabá­sának mellőzésére, ha a cselek­mény elkövetője akár az elkö­vetéskor, akár — a körülmé­nyek megváltozása folytán —, az elbíráláskor olyan csekély veszélyt jelent a társadalomra, hogy a törvény szerint alkal­mazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A javaslat ilyen esetben arra kötelezi a bíróságot, hogy az elkövetőt megfelelő figyelmeztetésben részesítse. Ez a figyelmetzetés nem büntetés, hanem erkölcsi rosszallás kifejezésre juttatása, ami elsősorban arra szolgál, hogy elkövetőjét visszatartsa újabb bűncselekménytől. Ez az intézkedés is «ozzájárul a bí­rósági rendszabályok nevelő szerepének fokozásához. A törvény Vaslat Ugyanak­kor jelentős mértékben szűkíti a büntethetőség körét, ahol nincs szükség büntető szank­cióra, a javaslat eltekint a bün­tetőjogi felelősség megállapítá­sától. Molnár Erik ezután bejelen­tette, hogy a jogi és igazság­ügyi bizottság csak néhány mó­dosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíte­ni. A módosító javaslatok kö­zül politikai szempontból a legjelentősebb az izgatással kapcsolatos. A törvényjavaslat helyes indokolása szerint az izgatás ellenforradalmi propa­ganda, agitáci.ó a szocializmus tömegbefolyásának, vonzó ere­jének csökkentésére, gyűlölet­keltés népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Az ítélkezési tapasztalat azonban azt mutatja, hogy vannak olysfn esetek, amikor például egysze­rű emberek — tehát nem ellen­séges elemek —, pillanatnyi elkeseredésükben, meggondo­latlanul olyan kifejezést hasz­nálnak a rendszer ellen, amely általában alkalmas ugyan gyű­lölet felkeltésére, az elkövető azonban nem gyűlöletkeltésre törekedett, nem akart hangula­tot kelteni, vagy éppen agitá- ciöt kifejteni a rendszerrel szemben, hiszen valójában nem ellensége, csupán az őt ért tényleges vagy vélt sére­lem miatt fakadt ki. Az ilyen cselekményt helytelen lenne izgatásnak, államellenes bűn- cselekménynek minősíteni. Ezért a törvénynek fel kell jo­gosítania a bírót arra, hogy a konkrét eset körülményeinek — elsősorban a cselekmény in­dítékainak — figyelembevéte­lével enyhébben ítélhessen. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat a hivata­los személyt fokozott bün­tetőjogi védelemben ré" szesíti. Három évig terjedő szabadság- vesztéssel sújtja azt, aki hiva­talos személyt, hivatalos eljá­rás alatt, illetve amiatt tett- leg bántalmaz. A jogi és igaz­ságügyi bizottság ezt az elvet szükségesnek tartja kiterjesz­teni arra az esetre is, amikor az elkövető a hivatalos sze­mély életére tör hivatalos tény­kedése miatt. Tehát a hivata­los személy ellen elkövetett emberölés társadalmi veszé­lyessége minden esetben na­gyobb, mint az egyéb ember­ölési cselekményeké. Molnár Erik befejezésül a jogi és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt a javaslatot elfogadásra aján­lotta. Dr. Bárczi Gusztáv budapes­ti képviselő a törvényjavaslat­nak a fiatalkorú bűnözőkkel kapcsolatos rendelkezéseit fej­tegette. A törvényjavaslatot elfogadta. Varga István kiemelte: az új büntető törvénykönyv lehe­tővé teszi bíráknak, ügyészek­nek, jogászoknak, hogy hazánk szocialista fejlődésének meg­felelően a szocialista humá­num szellőmében végezzék munkájukat. Ezután részletesen szólt a törvényjavaslat egyes pontjai­ról, többek között' ‘ helyeselte, hogy a megtévedt emberekkel szemben érvényesül a megbocsátás szelleme, ugyanakkor a népgazdaság­nak súlyos károkat okozó egyéneket szigorúan bün­teti. A törvényjavaslatot elfo­gadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Keleti Ferenc békés megyei képviselő többek között rámu­tatott arra, hogy a törvényja­vaslat előkészítésében jelentős szerepük volt azoknak a fiatal jogászoknak, akik az utóbbi években kerüllek ki egyete­meinkről. Ez azt is mutatja, hogy már felnőtt az ifjú, új nevelésű jogászgárda, amely messzemenően segítheti az új büntető törvénykönyv előírá­sainak helyes alkalmazását is. Utalt arra, hogy a régi bün­tető törvénykönyv a büntetés végrehajtásának négyféle esz­közét és végrehajtó szervét is­merte: a fogházat, a börtönt, a fegyházat és az államfogházat. A közönséges bűncselekmé­nyek esetén, pontosabban, amikor a bűncselekményeket »közönséges emberek« Követ­ték el —fogház, börtön vagy fegyház volt a sorsuk. Ha azonban az arisztokraták, vagy szépreményű csemetéik csal­tak. sikkasztottak, vagy pár­bajban megölték ellenfelüket — tehát gyilkoltak —, akkor rí llam fogházba kerültek, amely lényegében kényelmes háziőri­zetet jelentett számukra. A mi büntetőpolitikánk gyökeresen szakított ezekkel a módszerek­kel is. Mi a törvény előtt sem is­merünk sem faji, sem szü­letési előjogokat, sem val­lási, sem nemzetiségj kü­lönbségeket. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a kapitalis­ta államokban milyen nagy arányokban növekszik, a bűn­cselekmények száma. A kapita­lista társadalomban a bűnözés törvényszerű, meg nem szün­tethető jelenség. Angliában 1949-ben 65 000 fiatalkorút ítéltek el a bírósá­gok, 1957-ben már 73 ezret.' Ugyanabban a két évben Nyu- gat-Németországban 24 ezret, illetve 43 ezret. Még megdöb­bentőbb az arány az Egyesült Államokban, ahol 1949-ben 33 ezret. 1957-ben pedig 254 ezer fiatalkorút ítéltek el. Magyar- országon 1951-ben 7703 fiatal­korút ítéltek el jogerősen, 1957-ben pedig 3510-et, tehát hat év alatt ilyen nagy ará­nyokban csökkent a fiatalko­rúak bűncselekményeinek szá­ma. További erőfeszítésekre van szükség, hogy ezen a té­ren is újabb és még az eddi­ginél is • agyobb eredményeket érjünk el. Az egész társadal­mat be kell kapcsolnunk a még előttünk álló feladatok megoldásába. A törvényjavaslatot elfogad­ta és elfogadásra ajánlotta. Az elhangzott felszólalások­ra Nezvál Ferenc igazságügy­miniszter válaszolt. MesállaDi- totta, hogy a hozzászólók he­lyeslik és elfogadásra ajánlot­ták a törvényjavaslatot, ezért kérte az országgyűlést, hogy emelje törvényerőre. A miniszter zárszava után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóié törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által előterjesztett módo­sító javaslatokkal együtt általánosságban és rész­leteiben -egyhangúlag el' fogadta. Ebédszünet után az ország­gyűlés megkezdte a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek vé­delméről szóló törvényjavas­lat tárgyalását. Elsőnek Koson- czi Pál földművelésügyi mi­niszter szólalt féL Losoncxi Pál földművelésügyi minisxíer: A kormány fontos feladatának tekinti, hogy a mezőgazdasági üzemeket messzemenően segítse a termőföld fokozott védelmében Régi közmondás szerint — mondotta — a paraszt boldo­gulásának eredményes mun­kájának alapja és szülőanyja a termőföld. Amíg sok millió kisparcellán folyt a gazdálko­dás, a földterület megvédése, és állandó javítása a parasz­tok egyéni gondja-baja volt. Ma ez a gond és kötelesség — a termelési viszonyok megvál­tozásával — a szocialista kö­zösségre háruiL A termőföldet állandóan védenünk és óvnunk kell, a termékenységet fokoz­nunk, hogy rajta minél előbb virágzó szocialista mezőgazdaságot teremt' hessünk. A kormány fontos feladatának tekinti, hogv a mezőgazdasági üzemeket messzemenő"a segít­se a termőföld fokozott védel­mében. Ezt a célt szolgálja a most beterjesztett törvényja­vaslat a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről. Minden talpalatnyi földet — amdly arra alkalmas — be kell vonnunk a mezőgazdasági ter­melésbe.- A termőterületek jó kihasználásának, az ésszerű talajgazdálkodásnak egy idő­ben két fontos feladata Van. Az egyik az, hogy meg­akadályozzuk a termőföld további csökkenését és a meglevőt a legcélszerűb­ben használjuk ki. Az ipar, a közlekedés fejlődé­se ég a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek létrehozása természetszerűleg bizonyos mennyiségű földterület elvo­násával járt és jár. Nem mindegy azonban, hogy mek­kora és milyen minőségű föl­det vonunk el a mezőgazdasá­gi termelésből. Az új létesít­mények helyének és területi nagyságának _ meghatározása­kor feltétlenül figyelembe kell majd vermi a mezőgazdasági .termőterület véde’mének na­gyon fontos érdekét. Sokszor az egyoldalú szem­lélet, vagy egyszerűen a nem­törődömség miatt a legjobb földekre telepítettek ipari üze­meket, új üzemi központokat, jóllehet a közegben sokkal gyengébb minőségű talai is rendelkezésre állt volna ilyen célokra, és az üzem sem ke­rült volna hátrányosabb hely­zetbe. Ugyanezt tapasztalhat­tuk számos esetben szőlő- és gyümötestel építéseknél is. Meg kell értetnünk mindenkivel — és erről a törvénytervezet is gondoskodik —, hogy a mezőgazdasági haszno­sításra alkalmas földek védelmét, a népgazdaság érdekeit a helyi, üzemi érdekek fölé kell helyezni. Másik fő feladatunk: a ter­mészeti erők talajpusztító ha- ‘ása elleni munka és a talaj termőképességének fokozása. A talajvédelmi munkák szükségességét saját kárukon tapasztaltált annak idején a dombos és futóhomokos vidé­kek egyénileg gazdálkodó pa­rasztjai. A kisparctelás gazdál­kodásban azonban erejük szét- íorgácsolódott, nem volt lehe­tőség átfogó, átgondolt intéz­kedésekre — de ha próbáltak is valamit tenni, az a számta­lan nehézségen legtöbbször megbukott. A kisparaszti gaz­dálkodás anyagi erői sem tet­ték lehetővé átfogó talajvé­delmi intézkedések végrehaj­tásai Most a nagyüzemi táblák kiala­kulásával — az állam fo­kozott segítségével — év­tizedes akadályok hárul­tak el az összehangolt, egységes talajvédelmi munkák elől. Ezt a lehetőséget nem egy helyen már hredményesen ki is használják. így például Bor­sod megyében a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet a tudomány és a gyakorlat igényeinek megfelelő módon hozzákezdett a tervszerű talaj- védelemhez. Ez mái- az idén azt eredményezte az aszályos Borsodban, hogy a javított te­rületek oázisként emelkedtek ki a környező községek terüle­tei közül, terméseredményük jóval felülmúlta az előző éveli átlagát. Tolna megyében a Nagykop- pány vízgyűjtőjében levő ter­melőszövetkezetek az idén kö­zösen kezdték el a komplex talajvédelmi munkálatokat. Nagy jelentősége van a talaj termőképessége fokozásának, a természeti erők romboló hatá­sa megakadályozásának. Bor­sod megyében például kimu­tatták, hogy az eróziótól nem sújtott termelőszövetkezetek­ben az egy dolgozó tagra iutó jövedelem körülbelül hatvan százalékkal nagyobb volt, mint a lejtős területű, eróziótól ve­szélyeztetett helyeken. A talaj termőképességének növelésére a szocialista nagy­üzem hivatott és képes. A tör­vényjavaslat ezeknek a felada­toknak a végrehajtására te­remti meg a lehetőségeket. A mi teendőnk pedig az. hogy ezeket a lehetősége­ket — a tudományos is­meretek és az anyagi erők segítségével — kihasznál­juk és az akadályokat el­hárítsuk a mezőgazdasági termelés fejődésének út- jából. Kérem a tisztelt országgyű­léstől a mezőgazdasági rende'- tetésű földek védelméről szóló törsényj avas!at meg árgyalásút és elfogadását. (Taps.) Dr. Zsipmond íjászló, a me­zőgazdasági és államigazgatási bizottság előadója két kisebb módosítást terjesztett elő. majd így folytatta: A törvényjavaslat jelentősé­gét különösen az mutatja, hogy hazánkban egy négyzet­kilométer területre 110 lakos jut. Európában vannak ugyan ennél sűrűbben lakott részek is, azonban még így is igen sű­rűn lakott hazánk területe, hi­szen a Szovjetunióban 9, az Amerikai Egyesült Államok­ban pedig 17 lakos jut egy négyzetkilométerre. Hazánk te­rülete ásványi nyersanyagok­ban és energiahordozókban közismerten szegény. Iparunk nyersanyag-ellátására, s a la­kosság foglalkoztatottságának biztosítására a mezőgazdasági cikkeket kell exportálnunk, amely iránt állandó a keres­let. A mezőgazdasági terménye­ket és termeiket megfelelő gazdálkodássál kellő mennyi­ségben tudjuk előáll'tani. Eh­hez azonban megfelelően «i kell használnunk, a termőföl­det Mezőgazdasági területünk az utóbbi évtizedekben jelen­tősen csökkent. Igen font 's te­tei a termőföld védelme, és helyes hasznosítsa. Ez utób­bihoz az is rtozik, hogy mindenütt a leijük, ami az adott terű.un a leggyü­mölcsözőbb, tehát például a Kalocsa környéki legjobb pap­rikaföldekre ne telepítsenek cseresznyést, vagy kiváló bú­zatermő területre erdősávot. Másutt viszont, ahol jó adott-, ságok vannak a gyümölcstele­pítésre — például hegy- és domboldalakon, lankákon —, ne kínlódjanak növénytermesz­téssel. Mindenütt elsősorban azt termeljük, amire a legal­kalmasabb a terület. A termőterület kihasználásá­nak másik módszere a talajja­vítás. Nem utolsósorban fon­tos a települések területeinek helyes kijelölése, ttletvs az, hogy a terjeszkedés fal un. és városon egyaránt az emeletes építkezés irányába fejlődjék. A törvényjavaslat kimondja, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gazdasá­gi telepeit olyan területre kell helyezni, amely mezőgazdasá­gi .termelésre nem, vagy kel­lően nem h%szno°’'' "”ó. Veszp­rémet három o! >1 kopár terület veszi körül, ahol hasz­nos volna a kislakásépítés. A város azonban nem erre, ha­nem a negyedik irányba ter­jeszkedik, ahol a tsz jó föld­jei vannak. Hasonló a helyzet sok más városban is. Több he­lyütt hóvédő erdősávokat tele­pítenek az utak mentén. Az erdősávok tíz méterre vannak az úttól, s így hat-nyolc méter széles terület kilométereken át kiesik a termelésből. Arvéde- lemre is nagyobb területeket hasítanak ki sokszor, mint amennyit kellene. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése szem­pontjából is fontos a törvény- javaslat. A mezőgazdasági és az ál­lamigazgatási állandó bizott­ság azt javasolja — mondotta befejezésül a miniszter —, hogy a törvény végrehajtási utasítását a két bizottság tár­gyalja meg és csak azután ke­rüljön az a Minisztertanács elé. Az országgyűlés hozzon olyan határozatot, hogy a mostani ja­vaslat törvényerőre emelkedése után a földművelésügyi minisz­ter a végrehajtási utasítás ter­vezetét megvitatásra nyújtsa be az országgyűlés elnökének. A törvényjavaslat vitájában Katona Sándor Csongrád me­gyei képviselő szólalt fel első­nek. majd Szabó István Hajdú- Bihar megyei, Farkas János Pest megyei. Varga Jenőné Győr-Sopron megyei és Péti János Tolna megyei képviselő után Németh Imre Borsod megyei képviselő szólalt fél és többek között hangsúlyozta: A földek védelméről szóló tör­vényjavaslat végrehajtása csak akkor lehet eredményes, ha a termelőszövetkezetek tag­sága és a falvak lakói megér­tik a törvényjavaslat szüksé­gességét, s a helyi ismereteik alapján segítenek feltárni a lakóhelyükön, valamint váro­sok és községek határában le. vö. parlagon heverő, kihaszná. (Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents