Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
80M0GYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. december 18» Il Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kapcst latos jelzésekre, az egészséges közvéleményre és a gazdasági szakemberek megfontolt javaslataira. A javaslat fontos rendelkezése az iittas állapotban elkövetett bűntettek szigorúbb megítélése. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bűncselekmények jelentős részét követik el alkoholtól befolyásolt állapotban. Nagyon jelentős tehát, hogy a büntető törvénykönyv miképpen értékeli az ilyen cselekményeket, és milyen büntetéssel fenyegeti azokat. Javaslatunk kimondja: az a körülmény, hogy a tettes a cselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követte el, a büntetőjogi felelősséget nem csökkenti. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésében, valamint a büntetés végrehajtása során alkalmazott kényszerelvenó kezelésben — a javaslat számos más rendelkezéséhez hasonlóan — a bűncselekmények megelőzésére irányuló törekvés, valamint államunknak az emberről való gondoskodása jut kifejezésre. Ez elvben a családok védelmét is szolgálja, mert lehetővé teszi, ho—r az ilyen emberek büntetésük letöltése után korábbi káros szenvedélyüktől megszabadulva családjuk és a társadalom hasznos tanaivá válhassanak. A miniszter a továbbiakban kiemelte: míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja magába, adh'g, az új" javaslat összesen 340 paragrafust tartalmaz — tehát lényegesen közérthetőbb, s köny- nyebb eligazodást biztosít. Az új büntető törvény- könyv alapvető célja — folytatta a miniszter —, hogy minden ellenséges támadással szemben hoz* zájáruljon népköztársaságunk rendjének védelméhez, és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle támadással szemben. Maga a törvény nevelő hatást is gyakorol, amikor meghatározza a bűncselekményeket és azok büntetési tételeit. Messzemenő nevelő hatást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bűnösökkel szemben alkalmazzák a büntetést Nevelőmunkát fejtenek ki bűnüldöző szerveink az előkészítő eljárás és még Inkább a büntetés végrehajtása idején. A szocialista államban azonban a büntetőjogi következmények alkalmazása a bűnözés elleni küzdelemnek hem egyetlen és nem fő eszköze. Igen nagy jelentősége van a megelőzésnek, az állampolgárok fegyelemre nevelésének, valamint az olyan okok kiküszöbölésének, amelyek lehetővé teszik, hogy egyesek bűncselekményt kövessenek el. A bűnözés elleni küzdelemben -— főleg a megelőzésben — fontos szerepe van minden becsületes dolgozónak. A jövőben még fokozottabb szerepe lesz ebben a nevelőmunkában a társadalmi szervezeteknek, elsősorban a társadalmi bíróságoknak. A törvényesség szigorú megtartásának a követelményei szükségessé teszik, hogy még tovább javítsuk a nyomozó hatóságok és a bíróságok »munkáját. A tényállás helyes megállapítása érdekében növelni kell a tárgyalásokon a népi ülnökök aktív közreműködését, és adott esetben fokozottabban kell igénybe venni a modern kriminalisztikai eszközöket is. A büntetés kiszabásánál abból a lenini tanításból kell kiindulnunk, hogy a büntetésnek az elkerülhetetlensége, nem pedig ,a szigorúsága az, ami a megelőzést szolgálja. Ha tudják az emberek, hogy a bűncselekmény elkövetését rövid időn belül elkerülhetetlenül követi a felelősségre vonás, a büntetés — ez jelentős mértékben csökkentheti a bűnözést. Ebből le lehet vonni azt a másik következtetést is, hogy a tettesnek tudnia kell, hogy az általa elkövetett bűncselekményért nemcsak meg fogják büntetni, hanem köteles lesz ezt a büntetést ténylegesen kiállni. Az Igazságügyminisztérium ezután csak olyan elítéltek ügyében tesz kivételesen kegyelmi előterjesztést, akiknek személyi körülményeiben az ítélet meghozatala után állt be olyan változás, ami indokolttá teszi büntetésük egy részének próbaidőre való felfüggesztését vagy elengedését. Népköztársaságunkban tudnia kell mindenkinek, aki bűncselekmény elkövetésére vetemedik, hogy cselekményéért felelnie kell, és ha a bíróság szabadságvesztésre ítéli, úgy azt ki is kell töltenie. Tisztelt Országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben javaslom a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyve javaslatának elfogadását és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó hatóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy á bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészségét és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.) Molnár Erik, a jogi és igaz- sáügyi bizottság előadója a többi között elmondotta, hogy a törvényjavaslatot a jo^T és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta, s a törvényjavaslatot tartalmában és szövegezésében egyaránt kiváló alkotásnak tekinti, amely büntetőpolitikánk hatékonyabb érvényesítését hívatott szolgálni. Utalt a törvényjavaslat néhány alapelvére, majd kiemelte: jelentős újítása a javaslatnak, hogy a büntetőjogi vétő- képesség alsó határát 12 évről 14 évre emeli. Másszóval: 14 éven aluli gyerek — bármilyen bűncselekményt követ el — nem állítható bíróság elé, s vele szemben csak a gyámhatóság állapíthat meg nevelő intézkedést. Alapvető rendelkezése a javaslatnak, hogy feljogosítja a bíróságot a büntetés kiszabásának mellőzésére, ha a cselekmény elkövetője akár az elkövetéskor, akár — a körülmények megváltozása folytán —, az elbíráláskor olyan csekély veszélyt jelent a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A javaslat ilyen esetben arra kötelezi a bíróságot, hogy az elkövetőt megfelelő figyelmeztetésben részesítse. Ez a figyelmetzetés nem büntetés, hanem erkölcsi rosszallás kifejezésre juttatása, ami elsősorban arra szolgál, hogy elkövetőjét visszatartsa újabb bűncselekménytől. Ez az intézkedés is «ozzájárul a bírósági rendszabályok nevelő szerepének fokozásához. A törvény Vaslat Ugyanakkor jelentős mértékben szűkíti a büntethetőség körét, ahol nincs szükség büntető szankcióra, a javaslat eltekint a büntetőjogi felelősség megállapításától. Molnár Erik ezután bejelentette, hogy a jogi és igazságügyi bizottság csak néhány módosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíteni. A módosító javaslatok közül politikai szempontból a legjelentősebb az izgatással kapcsolatos. A törvényjavaslat helyes indokolása szerint az izgatás ellenforradalmi propaganda, agitáci.ó a szocializmus tömegbefolyásának, vonzó erejének csökkentésére, gyűlöletkeltés népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Az ítélkezési tapasztalat azonban azt mutatja, hogy vannak olysfn esetek, amikor például egyszerű emberek — tehát nem ellenséges elemek —, pillanatnyi elkeseredésükben, meggondolatlanul olyan kifejezést használnak a rendszer ellen, amely általában alkalmas ugyan gyűlölet felkeltésére, az elkövető azonban nem gyűlöletkeltésre törekedett, nem akart hangulatot kelteni, vagy éppen agitá- ciöt kifejteni a rendszerrel szemben, hiszen valójában nem ellensége, csupán az őt ért tényleges vagy vélt sérelem miatt fakadt ki. Az ilyen cselekményt helytelen lenne izgatásnak, államellenes bűn- cselekménynek minősíteni. Ezért a törvénynek fel kell jogosítania a bírót arra, hogy a konkrét eset körülményeinek — elsősorban a cselekmény indítékainak — figyelembevételével enyhébben ítélhessen. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat a hivatalos személyt fokozott büntetőjogi védelemben ré" szesíti. Három évig terjedő szabadság- vesztéssel sújtja azt, aki hivatalos személyt, hivatalos eljárás alatt, illetve amiatt tett- leg bántalmaz. A jogi és igazságügyi bizottság ezt az elvet szükségesnek tartja kiterjeszteni arra az esetre is, amikor az elkövető a hivatalos személy életére tör hivatalos ténykedése miatt. Tehát a hivatalos személy ellen elkövetett emberölés társadalmi veszélyessége minden esetben nagyobb, mint az egyéb emberölési cselekményeké. Molnár Erik befejezésül a jogi és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt a javaslatot elfogadásra ajánlotta. Dr. Bárczi Gusztáv budapesti képviselő a törvényjavaslatnak a fiatalkorú bűnözőkkel kapcsolatos rendelkezéseit fejtegette. A törvényjavaslatot elfogadta. Varga István kiemelte: az új büntető törvénykönyv lehetővé teszi bíráknak, ügyészeknek, jogászoknak, hogy hazánk szocialista fejlődésének megfelelően a szocialista humánum szellőmében végezzék munkájukat. Ezután részletesen szólt a törvényjavaslat egyes pontjairól, többek között' ‘ helyeselte, hogy a megtévedt emberekkel szemben érvényesül a megbocsátás szelleme, ugyanakkor a népgazdaságnak súlyos károkat okozó egyéneket szigorúan bünteti. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Keleti Ferenc békés megyei képviselő többek között rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat előkészítésében jelentős szerepük volt azoknak a fiatal jogászoknak, akik az utóbbi években kerüllek ki egyetemeinkről. Ez azt is mutatja, hogy már felnőtt az ifjú, új nevelésű jogászgárda, amely messzemenően segítheti az új büntető törvénykönyv előírásainak helyes alkalmazását is. Utalt arra, hogy a régi büntető törvénykönyv a büntetés végrehajtásának négyféle eszközét és végrehajtó szervét ismerte: a fogházat, a börtönt, a fegyházat és az államfogházat. A közönséges bűncselekmények esetén, pontosabban, amikor a bűncselekményeket »közönséges emberek« Követték el —fogház, börtön vagy fegyház volt a sorsuk. Ha azonban az arisztokraták, vagy szépreményű csemetéik csaltak. sikkasztottak, vagy párbajban megölték ellenfelüket — tehát gyilkoltak —, akkor rí llam fogházba kerültek, amely lényegében kényelmes háziőrizetet jelentett számukra. A mi büntetőpolitikánk gyökeresen szakított ezekkel a módszerekkel is. Mi a törvény előtt sem ismerünk sem faji, sem születési előjogokat, sem vallási, sem nemzetiségj különbségeket. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a kapitalista államokban milyen nagy arányokban növekszik, a bűncselekmények száma. A kapitalista társadalomban a bűnözés törvényszerű, meg nem szüntethető jelenség. Angliában 1949-ben 65 000 fiatalkorút ítéltek el a bíróságok, 1957-ben már 73 ezret.' Ugyanabban a két évben Nyu- gat-Németországban 24 ezret, illetve 43 ezret. Még megdöbbentőbb az arány az Egyesült Államokban, ahol 1949-ben 33 ezret. 1957-ben pedig 254 ezer fiatalkorút ítéltek el. Magyar- országon 1951-ben 7703 fiatalkorút ítéltek el jogerősen, 1957-ben pedig 3510-et, tehát hat év alatt ilyen nagy arányokban csökkent a fiatalkorúak bűncselekményeinek száma. További erőfeszítésekre van szükség, hogy ezen a téren is újabb és még az eddiginél is • agyobb eredményeket érjünk el. Az egész társadalmat be kell kapcsolnunk a még előttünk álló feladatok megoldásába. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az elhangzott felszólalásokra Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszolt. MesállaDi- totta, hogy a hozzászólók helyeslik és elfogadásra ajánlották a törvényjavaslatot, ezért kérte az országgyűlést, hogy emelje törvényerőre. A miniszter zárszava után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóié törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben -egyhangúlag el' fogadta. Ebédszünet után az országgyűlés megkezdte a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Koson- czi Pál földművelésügyi miniszter szólalt féL Losoncxi Pál földművelésügyi minisxíer: A kormány fontos feladatának tekinti, hogy a mezőgazdasági üzemeket messzemenően segítse a termőföld fokozott védelmében Régi közmondás szerint — mondotta — a paraszt boldogulásának eredményes munkájának alapja és szülőanyja a termőföld. Amíg sok millió kisparcellán folyt a gazdálkodás, a földterület megvédése, és állandó javítása a parasztok egyéni gondja-baja volt. Ma ez a gond és kötelesség — a termelési viszonyok megváltozásával — a szocialista közösségre háruiL A termőföldet állandóan védenünk és óvnunk kell, a termékenységet fokoznunk, hogy rajta minél előbb virágzó szocialista mezőgazdaságot teremt' hessünk. A kormány fontos feladatának tekinti, hogv a mezőgazdasági üzemeket messzemenő"a segítse a termőföld fokozott védelmében. Ezt a célt szolgálja a most beterjesztett törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről. Minden talpalatnyi földet — amdly arra alkalmas — be kell vonnunk a mezőgazdasági termelésbe.- A termőterületek jó kihasználásának, az ésszerű talajgazdálkodásnak egy időben két fontos feladata Van. Az egyik az, hogy megakadályozzuk a termőföld további csökkenését és a meglevőt a legcélszerűbben használjuk ki. Az ipar, a közlekedés fejlődése ég a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek létrehozása természetszerűleg bizonyos mennyiségű földterület elvonásával járt és jár. Nem mindegy azonban, hogy mekkora és milyen minőségű földet vonunk el a mezőgazdasági termelésből. Az új létesítmények helyének és területi nagyságának _ meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell majd vermi a mezőgazdasági .termőterület véde’mének nagyon fontos érdekét. Sokszor az egyoldalú szemlélet, vagy egyszerűen a nemtörődömség miatt a legjobb földekre telepítettek ipari üzemeket, új üzemi központokat, jóllehet a közegben sokkal gyengébb minőségű talai is rendelkezésre állt volna ilyen célokra, és az üzem sem került volna hátrányosabb helyzetbe. Ugyanezt tapasztalhattuk számos esetben szőlő- és gyümötestel építéseknél is. Meg kell értetnünk mindenkivel — és erről a törvénytervezet is gondoskodik —, hogy a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas földek védelmét, a népgazdaság érdekeit a helyi, üzemi érdekek fölé kell helyezni. Másik fő feladatunk: a természeti erők talajpusztító ha- ‘ása elleni munka és a talaj termőképességének fokozása. A talajvédelmi munkák szükségességét saját kárukon tapasztaltált annak idején a dombos és futóhomokos vidékek egyénileg gazdálkodó parasztjai. A kisparctelás gazdálkodásban azonban erejük szét- íorgácsolódott, nem volt lehetőség átfogó, átgondolt intézkedésekre — de ha próbáltak is valamit tenni, az a számtalan nehézségen legtöbbször megbukott. A kisparaszti gazdálkodás anyagi erői sem tették lehetővé átfogó talajvédelmi intézkedések végrehajtásai Most a nagyüzemi táblák kialakulásával — az állam fokozott segítségével — évtizedes akadályok hárultak el az összehangolt, egységes talajvédelmi munkák elől. Ezt a lehetőséget nem egy helyen már hredményesen ki is használják. így például Borsod megyében a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet a tudomány és a gyakorlat igényeinek megfelelő módon hozzákezdett a tervszerű talaj- védelemhez. Ez mái- az idén azt eredményezte az aszályos Borsodban, hogy a javított területek oázisként emelkedtek ki a környező községek területei közül, terméseredményük jóval felülmúlta az előző éveli átlagát. Tolna megyében a Nagykop- pány vízgyűjtőjében levő termelőszövetkezetek az idén közösen kezdték el a komplex talajvédelmi munkálatokat. Nagy jelentősége van a talaj termőképessége fokozásának, a természeti erők romboló hatása megakadályozásának. Borsod megyében például kimutatták, hogy az eróziótól nem sújtott termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra iutó jövedelem körülbelül hatvan százalékkal nagyobb volt, mint a lejtős területű, eróziótól veszélyeztetett helyeken. A talaj termőképességének növelésére a szocialista nagyüzem hivatott és képes. A törvényjavaslat ezeknek a feladatoknak a végrehajtására teremti meg a lehetőségeket. A mi teendőnk pedig az. hogy ezeket a lehetőségeket — a tudományos ismeretek és az anyagi erők segítségével — kihasználjuk és az akadályokat elhárítsuk a mezőgazdasági termelés fejődésének út- jából. Kérem a tisztelt országgyűléstől a mezőgazdasági rende'- tetésű földek védelméről szóló törsényj avas!at meg árgyalásút és elfogadását. (Taps.) Dr. Zsipmond íjászló, a mezőgazdasági és államigazgatási bizottság előadója két kisebb módosítást terjesztett elő. majd így folytatta: A törvényjavaslat jelentőségét különösen az mutatja, hogy hazánkban egy négyzetkilométer területre 110 lakos jut. Európában vannak ugyan ennél sűrűbben lakott részek is, azonban még így is igen sűrűn lakott hazánk területe, hiszen a Szovjetunióban 9, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 17 lakos jut egy négyzetkilométerre. Hazánk területe ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban közismerten szegény. Iparunk nyersanyag-ellátására, s a lakosság foglalkoztatottságának biztosítására a mezőgazdasági cikkeket kell exportálnunk, amely iránt állandó a kereslet. A mezőgazdasági terményeket és termeiket megfelelő gazdálkodássál kellő mennyiségben tudjuk előáll'tani. Ehhez azonban megfelelően «i kell használnunk, a termőföldet Mezőgazdasági területünk az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Igen font 's tetei a termőföld védelme, és helyes hasznosítsa. Ez utóbbihoz az is rtozik, hogy mindenütt a leijük, ami az adott terű.un a leggyümölcsözőbb, tehát például a Kalocsa környéki legjobb paprikaföldekre ne telepítsenek cseresznyést, vagy kiváló búzatermő területre erdősávot. Másutt viszont, ahol jó adott-, ságok vannak a gyümölcstelepítésre — például hegy- és domboldalakon, lankákon —, ne kínlódjanak növénytermesztéssel. Mindenütt elsősorban azt termeljük, amire a legalkalmasabb a terület. A termőterület kihasználásának másik módszere a talajjavítás. Nem utolsósorban fontos a települések területeinek helyes kijelölése, ttletvs az, hogy a terjeszkedés fal un. és városon egyaránt az emeletes építkezés irányába fejlődjék. A törvényjavaslat kimondja, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gazdasági telepeit olyan területre kell helyezni, amely mezőgazdasági .termelésre nem, vagy kellően nem h%szno°’'' "”ó. Veszprémet három o! >1 kopár terület veszi körül, ahol hasznos volna a kislakásépítés. A város azonban nem erre, hanem a negyedik irányba terjeszkedik, ahol a tsz jó földjei vannak. Hasonló a helyzet sok más városban is. Több helyütt hóvédő erdősávokat telepítenek az utak mentén. Az erdősávok tíz méterre vannak az úttól, s így hat-nyolc méter széles terület kilométereken át kiesik a termelésből. Arvéde- lemre is nagyobb területeket hasítanak ki sokszor, mint amennyit kellene. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése szempontjából is fontos a törvény- javaslat. A mezőgazdasági és az államigazgatási állandó bizottság azt javasolja — mondotta befejezésül a miniszter —, hogy a törvény végrehajtási utasítását a két bizottság tárgyalja meg és csak azután kerüljön az a Minisztertanács elé. Az országgyűlés hozzon olyan határozatot, hogy a mostani javaslat törvényerőre emelkedése után a földművelésügyi miniszter a végrehajtási utasítás tervezetét megvitatásra nyújtsa be az országgyűlés elnökének. A törvényjavaslat vitájában Katona Sándor Csongrád megyei képviselő szólalt fel elsőnek. majd Szabó István Hajdú- Bihar megyei, Farkas János Pest megyei. Varga Jenőné Győr-Sopron megyei és Péti János Tolna megyei képviselő után Németh Imre Borsod megyei képviselő szólalt fél és többek között hangsúlyozta: A földek védelméről szóló törvényjavaslat végrehajtása csak akkor lehet eredményes, ha a termelőszövetkezetek tagsága és a falvak lakói megértik a törvényjavaslat szükségességét, s a helyi ismereteik alapján segítenek feltárni a lakóhelyükön, valamint városok és községek határában le. vö. parlagon heverő, kihaszná. (Folytatás a 3. oldalonj
