Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

Szombat, 1961. december 2. s SOMOGYI NÉPLAP #/ „Támaszkodhatunk rájuk A fiatalok és a termelés a Kaposvári Faipari Vállalatnál — Öcsi! Öcsi! — kiabálta va­laki a zúgó gépek között, ami­kor beléptem az ajtón. Kit illet ez a név? Gazdáját azonban nem találtam. Majd minden gép vagy deszka fölé fiatal fejek hajoltak. * * * A munkásoknak körülbelül a fele 25 éven aluli a Kaposvári Eaipari Vállalatnál, és mivel a többiek sem öregek, elmond­hatjuk, hogy az üzem termelé­se a fiatalok kezében van. Nagy részük itt nevelkedett, itt ismerkedett a bútorkészitéssel. Munkájuk minősége,, mennyi­sége tehát nagyban függ attól a tudástól, amit mint ipari ta­nulók vagy mint fiatal szak­munkások a vállalatnál kap­tak. Ha valahol, itt igazán visszaüthetne a rossz szakkép­zés, ettől azonban nem kell tartani. Jórészt a fiataloknak köszönhető, hogy a Kaposvári Faipari Vállalat előkelő helyet vívott ki magának a helyiipa­ri üzemelt között. Évente 9—10 tanuló szabadul fel. s egyik sem kívánkozik más üzembe. 1955 óta csak egyetlen fiatal szakmunkás hagyta el a vállalatot, az is egészségi okokból. Szükség is van a fiatalokra. Most kezd fejlődni az üzem, egyre több szakember kell, s legjobb, ha az új szakmun­kásgárdát maguk nevelik ki. A tanulóévek után a régi törzs­gárda tagjai oktatják őket. Az idősebbek példájára igyekez­nek minél jobb minőségű és minél termelékenyebb munkát végezni. Igyekezetük eredményessé­gét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Vörös József élv- társ, a vállalat igazgatója ne­kik tulajdonítja a harmadik negyedévi nyereséges terme­lést. Az első félévben lemaradt az üzem. A harmadik negyed­évben végre túlteljesítették az előirányzatot, s azt mondja Vörös elvtárs, ha a fiatalok továbbra is így dolgoznak — s lesz anyag —, az év végéig pótolhatják a mulasztottakat. Dolgos Gyula párttitkár elv- társ szerint: »Támaszkodha­tunk rájuk a termelésben és a társadalmi munkában is.« Az új kárpitosrészlegben fő­leg fiatalok dolgoznak. Még nem volt kifogás munkájuk minőségére. És jövőre is, ha fejlesztik a részleget, fiatalo­kat szeretnének foglalkoztatni. Az idei fegyelmi büntetések között nem találni egyetlen fiatalnak a nevét sem. Általá­nos az a vélemény, hogy udva­Pezsgő KISZ-élet lharosberényben (Tudósítónktól.) A mezőgazdasági munkák csökkenésével ismét birtokuk­ba vették az iharosberényi művelődési házat a KISZ-fia- talok. Legkorábban a színját­szók láttak munkához: a Ka­talinok köszöntése alkalmából bemutatták a Lakásszentelés c. háromfelvonásos vígjátékot A darabot előadják a határőr­ségnél is; a katonák zenekaruk műsorával viszonozzák majd a látogatást December első felében 22 lány részvételével sütő-fóző tanfolyam indul. Vezetését Egyed Antalné vállalta el tár­sadalmi munkában. Januárban torta- és süteménykiállítást rendeznek. A szervezet tagjai közben már a februári kultu­rális seregszemlére is készül­nek. Szeretnének jó szerepel­ni, hisz községükben lesz a körzeti bemutató. Jelenettel, tánccal, szavalattal, kisebb énekkarral, népi tánccal lép­nek a közönség elé. A község szépítéséért min­den évben vállalnak társadal­mi munkát a fiatalok. Meg­ígérték, hogy az útépítés miatt máshova helyezett hősi emlék­mű környékét rendezik, parko­sítják. Az Ifjúság a szocializ­musért-mozgalom föltételeinek nagyobb részét már teljesítet­ték. Mind a 48 KISZ-fiatal részt vesz a politikai oktatá­son. rias, az idősebbeket tisztelő és a munkafegyelmet megtartó emberek ők. Idejében érkeznek a munkahelyre, a munkaidőt termeléssel töltik. Aki pedig reggel fáradtan, álmosan jön be, azzal beszélnek a vállalat vezetői. Hogy mi okozza az álmosságot, a fáradtságot? So­kan vidékről járnak be, vágj’ albérletben laknak. Fárasztó az utazás. Az is megesik, hogy rossz körülmények között él a fiatal. Könnyen keveredhet rossz társaságba, ha a szállás­adó mindent megenged stb. A rendetlen életmód jelei észre­vehetők az üzemben. Ezért is vetődött fel annak gondolata, hogy jó lenne munkásszállást építeni Kaposváron a helyiipa­ri vállalatok dolgozói számára. Ezuel sok gondnak, kellemet­lenségnek vehetnék elejét. Ahogy erősödik, növekszik a vállalat, úgy nő fel, ügy csiszo­lódik az. új munkásgárda. De nem szabad megfeledkezni a fiataloknak — minden bizony- nyál egyetlen — szépséghibá­járól sem: egy Ids közömbös­ség, megelégedettség tapasztal­ható náluk: nem akarják ké­pezni magukat. Alig jelentkez­tek a most meginduló szakmai továbbképzésre. Lehetséges volna, hogy még nem jöttek rá a továbbtanulás szükséges­ségére? Aligha. Érzik ők is, hogy kell ez, de mert elfoglalt­ságot jelent, inkább lemonda­nak róla. Pedig az üzemnek jól képzett dolgozókra van szüksége, s ezek a fiatalokból kell hogy kikerüljenek. R. F. Elég mély-e a mélyszántás? Ellenőrzés Hedrehely határában Cserti Gyuláné 1959 óta dolgozik a somogyszentpáli Béke Tsz-ben. Az idén már több mint 180 munkaegységet szerzett. A kerté­szetben a részére kimért földet első­ként kapálta meg. Otthon szívesen foglalkozik fonás­sal, szövéssel. A Földművelésügyi Minisz­tériumnak az időszerű mező- gazdasági tennivalókról szóló legutóbbi tájékoztatója Somo- gyot azok között a megyék kö­zött említi, amelyek a mély­szántásra, előirányzott terület­nek még felével sem végeztek. A tapasztalatok és a jelzések zerint rendellenességek for­dulnak elő a mélyszántásban. Ezek fölfedésére csütörtökön Hedrehely határában vizsgala­tot tartott Jáger György, a So­mogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Horváth Gyula mezőgazdász, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak előadója. Részt vett az el­lenőrzésen lapunk munkatársa is. Ne három ekefejjel Jáger elvtárs szerdán látta, hogy a hedrehely! 'Űj Tavasz Termelőszövetkezet egyik táb­láján több gép szántott. Csü­törtökön reggel, amikor a helyszínre érkeztünk, csak egy traktort találtunk munkában: Bank Sándor ült rajta. A G — 35-ös gép két ekefejje] szán­tott. — Az én traktorom a leg­rosszabb, ha teljesíteni, keresni akarok vele, mennem kell, mi­helyt az Idő engedi — mondot­ta a traktorvezető. Fiatalabb társai viszont — akik valamennyien jobb kor­mos traktort kaptak — nem tanúsítottak csütörtökön ilyen nagy igyekezetek Megtudtuk róluk, hogy egyik-másikuk nemrégiben egész nap tűz mel­lett melegedett, és iddogált a határban. Nem firtattuk, hogy közülük ki vett részt abban a borozgatásban. De amit csü­törtökön műveltek, azt nem le. hét egyszerűen elnézni nekik. lejükbe vették, hogy 54 hold­nak számoltatják el az Üjkuti dűlő 1-es tábláját. A mérnöki térkép szerint 50 holdas ez a föld. Fogták a léptetőt, és föl. mérték a területet: 50 holdas nak találták. Utána bementek az Üj Tavasz Tsz irodájába, hogy egyezkedjenek Szigeti Géza mezőgazdásszal: melyi­küknek hány hold szántást igazol ebben a földben. Brigád­vezetőjük utasította őket, hogy haladéktalanul álljanak mun­kába a szomszédos táblán. Ám a kora délutáni órákban, ami­kor ismét a határban jártimk, még mindig nem volt ott a hat traktoros: Farkas Jenő, Kizs Gyula, Nagy László, Petes Jó­zsef, Rózán Ernő és Szalai Sán­dor. A talaj megszíkkadt, az ég kiderült, és hat szóntótrak- tor tétlenül állt a dűlőn. Vétkes könnyelműség ez. Szerdán is kellett velük vi_ latkozni. Nagy Sándor párttit­kár — a szövetkezet traktoro­sa — megmutatta nekik, hogy igenis lehet kellő mélységben szántán i, persze nem három, hanem két ekefejjel. Hogy ak­kor lassabban megy a gép? Igen, lassabban, de nekik az a kötelességük, hogy úgy szánt­sanak, ahogy a szövetkezet megrendelte. Mégis mit tett egyik-másikuk? Három elteféj­jel, sekélyebben szántott — hadd szaporodjék papíron a normálholdak száma. — Fog a ceruza vastagabban is. ha megnyomjuk — erre számítot­tak. Rosszul számítottak. Miért? 27 helyett nem elég a 23 centi November utolsó napján ép­pen ennek az 50 holdas táblá­nak a szántását kellett, volna befejezni, hogy elkészíthessék a számlát. Máder elvtárs dél­előtt úgy nyilatkozott, hogy a szerdai mérés alapján 27 cm- es mélységű szántást igazoltat.'. Sem a tsz mezőgazdásza, mn mi nem fogadtuk cl a gép­állomási brigádvezető állítását. Megmértük ismételten a szán­tás mélységét, most már Má­der elvtárs jelenlétében. Húsz mérés átlaga 23 centit adott.. — Rendben van. eszerint írom meg a számlát — mondta Má­der elvtárs, a gépállomás bri­gádvezetője. Ennek alapján kapják majd munkabérüket a traktorosok is, s ez az összeg kevesebb lesz, mint amennyire számítottak. Ök ugyanis szen­tül hitték, hogy a meerendelt 26—32 centis helyett sekélyebb szántást is végezhetnek anél­kül, hogy keresetük csökken­ne. Ügy vélték, hogy a megnö­velt fizetésükből futja annak az időnek a munkabére is, amit borozgatással vagy tét­lenséggé! töltöttek el. Igen ám, de a kellő ellenőr­zés elejét veszi az ilye a csalfa szándék valóra váltásának Meg is kell akadályozni a? ef­féle manipulációkat, mert se a népgazdaság, se a termelő- szövetkezet nem károsodhat hanyag és felelőtlen traktoro­sok hibájából. Lássuk csak a számok tükrében ezt a jelen­séget. Egy áthúzott számítás Járadi Gyuláné, a gépállo­más könyvelője az ellenőrökkel együtt számvetést készített. Eszerint: ha a hedrehelyiek 50 holdas tábláján 22—25 centis mélyszántást végeztek, de a munkát a 26—32 centis, mé­lyített szántás díjtételével számlázzák, akkor a gépállo­más 2250 forint jogtalan be­vételhez jut. és 22,5 normál­holddal több teljesítményt vesz nyilvántartásba. Nézzük ezt a számvetést részleteiben. A gépállomásnak fizet a ter­melőszövetkezet, és kiegyenlí­tést ad az állam. A két forrás­ból 22—25 centis mélyszántá­sért 135. mélyített szántásért pedig 180 forintot kap kataszt- rális holdanként.. A hedrehelyi táblán valóban elvégzett mun­káért pontosan 6750 forint jár. Ha ezt mélyített szántásnak tüntetik fel, -akkor’ 9000 forint a bevételük, fgy a termelőszö­vetkezetet 1000. az államot 1250 forinttal károsítanák meg. A teljes összegből a traktoro­soknak 2000 forint, munkabért fizetnének a megjáró 1480 fo­rint helyett. A hanyag trakto­ros tehát megtalálná számítá­sát. De jól járna a gépállomás is: anyagi haszna származna ebből a csalásból. A szövetke­zet meg azzal is károsodik* hogy ez a földje jövőre hol­danként legalább 8—10 mázsá­val kevesebb burgonyát terem. Lehet gyorsítani a mélyszán­tás ütemét, járhat kellő mély­ségben az eke. A szenyéri Bú­zakalász határában — ahova szintén ellátogattunk csütörtö­kön este — Pintér János és Zenger József tapsonyi trakto­rosok kifogástalanul dolgoz­tak. Másutt is szereztünk ked­vező tapasztalatokat. A Kutasi Állami Gazdaság nagybajomi üzemegységének brigádv"zető- je, Cserván Pál a mezőn tar­tózkodott, hogy ellenőrizze: üzemképesek-e a gépek, rend­ben kezdenek-e munkához az éjszakai műszakra beosztott traktorosok. Mind a szenyéri, mind a nagybajomi határban ment is a munka annak rend- je-módja szerint. így dolgoz­zanak más gépállomások, ál­lami gazdaságok traktorosai is, hogy a tél beállta előtt végez­hessenek minden talpalatnyi föld felszántásával. Kutas József A Toplitz-tó — Miért csinálnak fontakat — morfondírozott magában fél­hangosan Berhardsen. — Pél­dául azért, hogy hozzájussa­nak valamihez, amire a már­ka már nem elegendő. Hogy vásároljanak valamilyen ha­dianyagot, vagy tudja isten micsodát. Tudjátok, fiúk, nem is rossz, ha megszállási pénz helyett már valódi ellenséges bankókat kell nyomniuk. — És ezt mi csináljuk ne­kik? — Gütig volt persze me­gint a közbeszóló. Fején ta­lálta a szöget. Krebs is, Ber­hardsen is ide akart kilyukad­ni, de túlságosan is vérükké vált az óvatosság, nem ismer­ték még egymást annyira, hogy ennyire nyersen és őszin­tén kimondták volna, amit gondolnak. A nyüt szavalt meg is zavarták a beszélgetést. Ber­hardsen vállat vont és csende­sen megjegyezte: — Nehéz ügy. — Alszunk rá egyet — vá­laszolta Krebs, azután másról kezdtek el beszélni, jóllehet mindketten pontosan tudták ■aár, mit fognak tenni. — Mióta vagy itt? — kér­dezte Krebs a norvégot — Másfél éve. Csak én a hatosban voltam, nem talál­kozhattunk. De hallottam ró­latok, szegény Nősek sokat mesélt. Narviki vagyok. Ami­kor ránk törtek, egy bárkában átszöktünk Angliába. Fél év múlva visszatértünk. Harcolni akartam és nem azon mara­kodni, hogy majd, majd, majd, ha újra szabad lesz az ország, ki hová üljön. A partraszállás sikerült, hozzáláttunk az ipar­hoz, gyúrtuk, gyúrtuk. A har­madik hónap végén egy besú­gó buktatott le. — Besúgók mindenütt akad­nak — mondta fanyar mosoly- lyal Krebs és érteni lehetett belőle: engem is ... — Politikai vagy — mondta ténymegállapitóan Berhardsen, hiszen elegendő volt a jelet néznie a gépmester mellén. — Igen, szociáldemokrata párttag voltam. A helyettesem jelentett fel. »Elvtársam" volt. Később barnára vedlett. Tu­lajdonképpen nem is csináltam semmit, és ezt nagyon meg­bántam. — Megbántad? — Te legalább ártottál ne­kik. — És milyennek látod az idő­járást? — Átmeneti derülés, fenye­gető viharral. — Haljak meg, ha ebből ér­tek valamit — szólt közbe Gü­tig, aki mint a ping-pong ver­seny szemlélője ide-oda kap­kodta fejét egyik arcról a má­sikra a gyors párbeszédben. — Hagyd, majd én megma­gyarázom — előzte meg a szól­ni akaró Berhardsent Krebs. — A sűrűbb leves és a dupla ke­nyérporéi ó az átmeneti derü­lés. A könnyebb munka is az. De meddig? Ez a fontügy piszkos ügy. ’Htok, rejtegetni való még a koncentrációs tá­boron belül is. Ezért kerül deszkafal a szögesdrót mögé, ezért kaptunk külön parancs­nokot és új őrséget. És ha az ügynek vége lesz, a szemta­núk mindig kellemetlenek. — Megölnek? — kérdezte sí­ri hangon Gütig? — Egyelőre ráérsz még meg- siratni magad — mosolyodott el Berhardsen, pedig egyálta­lán nem volt jó kedve. — Él­tem Angliában, tudom azt, hogy az Old Christian Money, ahogyan a fontot nevezik, mi­KlSZ-csoportokat alakítanak az MHS-aiapszerresetekben A megyei KISZ-bizottság és MHS megyei elnöksége a iyen becsben all a halandók 2tózelmúltban felhívással for- előtt. Az egy tanulmány, aho-g*^ KISZ_ ^ ^ MHS-alap- gyan egy angol bankjegyet >szervezetekhez. A felhívás akárcsak kis eltérés van, köny nyen rájönnek a hamisításra. — Azt akarod, mondani, hogy... — megint Gütig be­szélt, és a másik kettőnek most láthatólag terhére volt a fe­csegő emberke. Berhardsen félbe is szakította: — Én nem akarok semmit^ mondani. £ — Szilianov mindenre haj-'/ landó, tehát ilyesmire nem Ge-S rardnál kell próbálkozni. Kö-/ zelébe sem lehet férkőzni. — Neked kell vele beszél- / ned, Leó — mondta a norvég J —, engem nem ismer. Egy oda-‘£ súgott félmondatot könnyen g provokációnak érthet. megszervezetnek szorosan »együtt kell működnie a fiata- (lok honvédelmi nevelésében, s közös agitációval kell meggyőz­niük az ifjúságot az MHS-kö- rök látogatásának fontosságá­ról. Az MHS köreiben végzett munka megjavítása végett a megyei KISZ-bizottság javasol­ja, hogy alakítsanak a szakkö­rökben külön KlSZ-csoporto- kat. Ezek a csoportok hatható­san segíthetnék a szervező munkát, s támogathatnák a körök vezetőit, hogy rendsze­ressé váljon a foglalkozás. A KISZ és az MHS közös fel­hívását eljuttatták mindkét tö­megszervezet alapszervezetei­hez. — Talán. Megpróbálom. Képtelen volt akár csak a közelébe is férkőzni. A fran-^J cia fiúra úgy ragadtak az egy- g mást váltó SS-órök, mint. cu-i korra a legyek. Nemhogy fél-« revommi nem tudták, de rövid ^ szóváltás is lehetetlennek bizo-/ nyúlt, jeladásra sem volt ké-$ pes. Mintha az őrök is meg-£ éreztek volna valamit, mert aé. pénzhamisítóra, Gerard tár­sára jóformán nem is ügyel­tek. — Folytatjuk. — A Kaposvár Város Pártbizottsága és Kaposvár Város Tanácsa által folyó évi március elején meghirdetett LATINRA SÁNDORPÁLYÁZAT határidejéig oly nagy tömegű pályamunka érkezett be, hogy elbírálásuk az eredetileg meghatározott időpontig, 1961. december 2-ig nem lehetséges, ezért a bizottság úgy hatá­rozott, hogy az eredményhirdetést és ünne­pélyes díjkiosztást 1962. április 4-én tartja meg, (4019)

Next

/
Thumbnails
Contents