Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-15 / 295. szám

Péntek, 1961. december 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Somodor hétköznapjai REGGEL NEGYED HÉT. Még sötét van, de több ablak­ból szűrődik ki fény az utcára jelezve, hogy nagy eseményre készülődik a ház népe: disznó­ölés lesz. Az udvarokon már köszörülik a nagykéseket a ki- gömbölyödött hízók nyaka alá. A szalma sisteregve fog lán­got, s pernyével kevert füst kavarog a levegőben. Rajczi Jánosék két hízót pörkölnek az udvaron. A házigazda és szomszédja, Monostori György hosszai késekkel vakarja simá­ra a hízók sárgás-rozsdabarna bőrét. — Nálunk már úgy szokás, hogy egyszerre két hízót vá­gunk. Ha végigmegy a falun, kevés helyet talál, ahol egyet ölnek — mondja Rajczi János, a Kossuth Tsz fogatosa. Odabent a háziasszony edé­nyeket! rakosgat, előkészíti a zsírosbödönöket: legyen mibe elrakni a jövő évire valót. Szabadiéknál is két hízót vágtak, mindegyiknek a súlya meghaladja a 240 kilót. — Kell a kenyér mellé — vélekedik Szabadi J^ajosné —, hatan vagyunk a családban a két öreggel meg a gyerekekkel. Jó étvágyúak vagyunk mind­annyian. Lesz mit tenni a gye­rekek táskájába, csomagolni a mezőre. Szabadi Lajosék nemcsak a háztájiban gazdálkodnak jól: a leölt két hízót nem számítva az ólban egy anyakoca, két süldő és 12 malac várja a min­dennapi táplálékot. A tsz-ben is elismerésre méltóan dolgoz­nak. Férj és feleség-650 mun­kaegységet szerzett. — Az aszályos időjárás el­lenére sem panaszkodhatunk. A tsz egységenként 5 forint pénzelőleget, 3 kiló búzát, fél kiló árpát, 3 kiló burgonyát, másfél kiló takarmányrépát osztott. Hogy mennyit kapunk zárszámadáskor, még nem tud­juk. Kevesebb lesz, mint amennyit tervezünk, de 20 fo­rintra biztosan számíthatunk — mondja Szabadiné. AZ UTCÁN egy öregember ballag. A hátán villa. A mező­re megy trágyát teregetni. Jusztus Fülöp bácsi idős létére is szorgalmasan eljár dolgoz­ni. Ez évben 270 munkaegysé­get szerzett. — Vannak nálam idősebbek is. Pintér Feri már 71 éves, mégis megy mindennap — tér ki a dicséret elől. — Ó is úgy van, mint én: nem tud otthon ülni. A KÖZSÉG 1958-ban kapott óvodát. A korszerűen berende­zett épületben Mordvai Zsuzsa óvónő és Kuzmics Teréz dajka vigyáz a gyerekekre. Huszon­hét apróság jár ide, többnyire tsz-tagok gyerekei. A csöppségek mohón falatoz­zák a magukkal hozott tízórait, a vastagon megkent lekváros kenyeret. MIT CSINÁLNAK A KTSZ­ESEK? — ezzel a kérdéssel kerestem föl Schultz Ferencet, az új KISZ-titkárt. A zömök, szőke fiatalember így vála­szolt: — Tanulunk, dolgozunk, mikor mit kell. Karácsonykor előadjuk a Majd a papa című zenés vígjátékot. Politikai ok­tatásra is járunk. És hogy el ne felejtsem: kaptunk egy ter­met, s mi is segítettünk átala­kítani kultúrteremmé. Itt he­lyezzük el a nemrég kapott te­levíziót és lemezjátszót. Eddig nem volt helyiségünk, most ez a gondunk is megszűnik. A SOMODOR! ASSZONYOK sem unatkoznak a hosszú téli napokban. A nőtanács tagjai a Liliomfit adják elő az ünne­peken. Érdemes lesz majd be­írni az újságba, hogy a férfi­szerepeket is nők játsszák — ajánlja Sárái Gézáné. * * * Somodor népe megtalálta a módját, hogy ne hasztalanul teljenek a napok a hosszú nya­kú télen. Kerék Imre Értékes tervjavaslatot készített a Mezőgazdasági Tervező Vállalat a fonyódi járás részére A földművelésügyi Miniszté­rium Mezőgazdasági Tervező Vállalata az ország nyolc, me­zőgazdaságilag különleges adottságú járása részére ötéves, valamint távlati tervjavaslatot készített. Megyénkben a fonyó­di járás részére készült ilyen tervezet A csaknem háromne­Hova utazhatnak külföldre a KISZ-fiatalok ? Az Express Ifjúsági és Diák­utazási Vállalat 1962-ben is több külföldi társasutazást rendez a fiatalok részére. A jö­vő évi programok összeállítá­sakor figyelembe vették azt a jogos igényt, hogy rövidebb, 6—8 napos túrákat is szervezze­nek. Az első kiránduló csoport március 26-án indul a Német Demokratikus Köztársaságba. A nyolcnapos túra részvevői Weimar és Lipcse nevezetessé­geivel ismerkednek meg. Rész­vételi díj 1280 forint. Karlovy Vary—Prága az úticélja a jú­niusi 4-én induló csoportnak. A hat és fél napos kirándulás mindössze 1000 forintba ke­rül. Igen olcsó — 1500 forint — a tíznapos Kijev—Odessza ki­rándulás — július 9-én indul —, valamint az augusztus 17-én induló Varsó—Gdynia— Sopot út (12 nap 1560 forint). A fenti utakon kívül mind­azok a KISZ-szervezetek, me­lyek önálló csoportot tudnak szervezni, szintén részt vehet­nek külföldi társasutazásokon. Az Express szervezte külföl­di utazásokról részletes felvilá­gosítást adnak a járási KISZ- bizottságok. %;%i % * V NÉ«* " ; • sji Nyolcadik éve dolgozik a Kaposvári Tejipari Vállalat­nál Cseke József vajköpülő. Egy-egy műszakban 20—25 mázsa vajat dolgoz fel. Jó munkájáért nemrégen kitün­tették. Anyagi felelősségre vonás selejtgyáriás miatt Lengyelországban Milyen intézkedéseket kell tenni, hogy a népgazdaságot védjék az ipari és fogyasztási cikkek rossz minőségéből ere­dő károk iól? Ilyen kérdések megtárgyalására ült össze Var­sóban a lengyel kormány több tagja és számos iparág vezető­je. A tanácskozáson felvető­dött, hogy a dolgozókat anya­gilag felelőssé kell tenni az áruk minőségéért. Az eddigi gyakorlat ugyanis nagyon libe­rális: a jó minőségű áruval egyenlő arányban termelnek se­lejtes termékeket is, ezenkívül külön megfizetik azt, aki kija­vítja ezeket a gyártmányokat, ha erre lehetőség van. Ezzel kapcsolatban Lengyel- országban új jogszabály készül, amely érinti az anyagi felelős­ségre vonás kérdését a selejt- gyártásért, a technológiai elő­írások megsértéséért stb. Szó­ba 'került az, hogy állítsanak fel olyan szervezetet, amely a népgazdaság minden területén ellenőrzi a gyártmányok minő­ségét. A vállalati minőségi el­lenőröket korszerű műszerek­kel kell ellátni. A tanácskozáson egyértel­műen megállapították, hogy a minőség javítását és védelmét célzó beruházások a leggyor­sabban amortizálódó kiadások közé tartoznak. H ARM ATH—RÉTI: gyed évig tartó, mélyreható vizsgálatok eredményeit és a javaslatokat a közelmúltban ismertette a megye és a járás szakemberei előtt Krénusz Fe­renc, a vállalat főagronómusa. A megbeszélésen jelen volt és felszólalt Hevesi János, a me­gyei pártbizottság titkára is. Krénusz elvtárs bevezetőben elmondotta: tervjavaslatukat úgy készítették el, hogy meg­valósításával föllendüljenek a járás termelőszövetkezetei; az árutermelés fokozásával emel­kedjen a szövetkezeti tagok ré­szesedése, emelkedjen életszín­vonaluk, s hogy a járási prog­ram tökéletesen beleilleszked­jen mezőgazdaságunk ötéves tervébe. Először a járás területi, ta­laj- és meteorológiai adottsá­gait vizsgálták meg. Érdekes tapasztalatokat szereztek a né­pességre vonatkozóan ' is. A já­rás 36 914 lakosából a terme­lőszövetkezetekben 5810 család 6860 tagja dolgozik. Mivel igen sok az idős tsz-tag, a tervja­vaslat elkészítésekor figyelem­be vették, hogy a járás terme­lőszövetkezetei rosszul állnak emberi munkaerő dolgában. 1936-ig visszamenőleg ele­mezték a járás növénytermelé­sét és állattenyésztését. Megál­lapították, hogy a kenyérgabo­na, az ipari növény és takar­mánygabona termelése a kí­vánt szinten van, a szálasta­karmány termelése viszont — igen helytelenül — fokozato­san csökkenő irányzatú. A ta­karmánykészletet összehason­lítva az állatállománnyal, te­kintélyes hiányok mutatkoz­nak. Következésképpen az egyik legfontosabb cél a szá- lastakarrnány-termő területek növelése, illetve javítása. An­nál is inkább szükség van er­re, mert az állátsürűség — or­szágos viszonylatban is — igen nagy: 14 468 számosállat van a járásban, tehát minden 2,5 hold szántóra jut egy. A járás szarvasmarhaállományának 31 százaléka, a sertéseknek 32,8 százaléka, a juhoknak 86 százaléka van a termelőszö­vetkezetek tulajdonában. A többi háztáji és egyéni tulaj­don. Ezért a járás ötéves ter­vének másik fontos célja a közös állatállomány gyarapítá­ssá. A következő példa is iga- Ufzolj. A Toplitz-tó ;zolja ennek szükségességét: nagykövetség ?egy-egy közös tulajdonban le­vő tehén átlag 1030 liter Tárcsázott, és Proben, a Ges- egy monstre valutacsempészeti tapo római csoportjának - — ...................... f edezete? — kérdezte, amikor ankarai német Domer közölte, miről van szó. gazdasági attaséjának lakásán.^ — Az egész Harmadik Bíró- Moyásch randevúra készült».. ... ... ...... dalom. Megfelel? - válaszolt _ a szőke Bessie várta a Pera^rutejet adott, a háztáji tehe- Schellenberg, és a vendég bárból —, és éppen borotvál- Jnektöl viszont egyedenként at- meghajolt. kozott. Kelletlenül törölte leglag 218 liter tejet szállítottak — Vállalom. Munkatársaim bal arcáról a szappanhabot, listáját néhány napon beiül hogy fölvegye a fehér kagylót, fölterjesztem. Ami a színhelyet Tudta azt, hogy beszélgetéseit: illeti, van egy luxusvillám lehallgatják, és amint ő maga Abbáziában, közel a Quarne- is igényt tartott az angol kö- rohoz és mégis csöndes, gyö- vétség alkalmazottainak cseve- nyörű helyen. Az előző tulaj- gésére, semleges telefont várt:- H ,, . k*r7 ügy egyik fő gyanústottjakiént. <jonos nagy különc volt: lagu- tehát, nem számított fontos? wran ■ be Ul Tisztázta magát- Szükség ese- nát építtetett a villától a ten- üzenetre. * megjelent. Schellenberg ismer- tón felhasználható.-« gprfo? tsv bsv reitett kiiára- A T . , , . * te Dorner kéDesséseit mósi*? nt ■ i • ~ ... a „ A kagylóban azonban izga— meglepte, tSTdSő teilte ~Ne keceljen, Froben - ton a pincéből minden félte- női hang szólalt mégolyán utáT&^asztZsamÍV- ez ^ nés néJte^az Adriára csonakaz- ]endülettel ^ eröveí) hogy a csarnokba. A tervjavaslaton vezérfonal­ként húzódik végig, hogy a szántóföldi művelést bizonyos mértékig fel kell váltania a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelésnek. A Balatonboglári Állami Gazdaság példája is bi­zonyítja, hogy a járásban kivá­lóan alkalmas területek vannak erre a célra. A tervezők 2100 hold szőlő és gyümölcs tele­pítését, valamint a meglevő mintegy 1400 hold szőlő éa gyümölcsös felújítását javasol­ják. Az öntözéses gazdálkodás­ra is sok lehetőség van a járás­ban. Az ország mezőgazdaságának ötéves tervbe célul tűzi a kenyérgabona termelésének fo­kozását. Ezt elsősorban a ter­mésátlagok növelésével kell elérni. A fonyódi járás részére készített tervjavaslat is ezen az elven alapszik; nagy hoza­mú búzák termelésével, a szer­ves- és műtrágya tökéletes, ki­használásával a jelenlegi 10.2 mázsás átlag helyett 1965-re 16,5 mázsás átlagtermés eléré­sét írja elő. Így a holdanként! árugabona mennyisége 96 kiló­ról 248 kilóra gyarapodna. A javaslat szerint a járás összes szántóterületének 26 százalé­kán termelnének kenyérgabo­nát. A takarmánygabona ve­tésterületét a jelenlegi 37,6 szá­zalék helyett 1965-re 37,9, a távlati terv időszakára pedig 41 százalékban jelöli meg a ja­vaslat, mivel ebben a járásban különleges sertéstenyésztő, -hizlaló vidékek vannak, illet­ve alakíthatók ki. A javaslat növényenként elemzi, hogy miből milyen ter­mésátlagok érhetők el, s hogy ezért mit. kell tenniük a terme­lőszövetkezeteknek. A járásban sok legelő vallj ezért a növendéknevelés igen kifizetődő. A javaslat tehát a növendéknevelés fokozását is célul tűzi.. A kocák számában semmiféle változást nem java­soltak a tervezők, csupán mi­nőségi cseréket, azért, hogy biztosítsák a kilences ellesi át­lagot. A vállalat munkatársai fölmérték a körös férőhelyeket is, és megállapították: ahhoz, hogy a tervezetet 1965-re meg­valósíthassák, 13 millió 304 ezer forint értékű beruházás szükséges. Ha ezt házilag old­ják meg a tsz-ek, akkor vi­szont 10 millió 768 ezer forint is elegendő. A tervező vállalat kiszámí­totta azt is, hogy 1961-ben 23 ezer forint volt az egy főre ju­tó termelési érték, s hogy 1965- re ez 28 410, a távlati tervidő­szakban pedig 55 ezer forintra emelkedik. A műszaki, agronómiái és gazdaságpolitikai szempontból megalapozott tervjavaslatot most tanulmányozzák a megye és a járás vezetői, szakemberei. V. 1»L után milyen plasztikusan, mi­lyen ökonomikus tömörség­gel ismertette Fröbemnel a fel­adatot: embereket szerezni az értékesítés vezérkarába Kal- tenbrunner szempontjai sze­rint. zetközd csavargó! hat az ember. Nem valami lé- kénytelen ’ volt tóráit ~tówiíta-l — Az — mosolygott készse- nyeges körülmény, de ilyen jel- fülétől. \ w ^ ^ _________________________ g esen a hírszerző tiszt. — De legű munkánál nem árt. Ezen- — a nagykövetségről beszélek 5 hibás gép javítása közben mésztej fröccseni a szemébe. Az ar- nel feJaiámom az ügynek a "eeszeiea, * ______t, v t S7ftme S AJNÁLATOS ESET A közelmúltban Visnyei László cukorgyári lakatos! üzem! baleset érte: súlyos szemsórüléssel szállították kórházba. Egy félelmesen tehetséges csavar­gó. nel felajánlom az ügynek a Rozmaring-villát, gondolkod- kérem, üljön azonnal kocsiba, j orvosok az első vizsgálatkor nem sok reményt fűzték . szeme világának megmentéséhez. Mégis mindent megtettek, ama — De hát ez abban a pilla- janak rajta. Uraim, köszönöm A látogató már várja hivatalé-S emberileg lehetséges volt Állapota azóta javult. j Tunl n.lzi _ 1- * 1 n ama!* mm m íTit • - .. ... Ji Erőben két napon át lapoz- JS**® P?ikOTwvalaki a bizalmukat szeretem a nagy- ban. Rendkívül fontos ügyben.4 i&ntr rtfKsTtBihan íiv+án ^iiró_ nálunk_többet ígér neki... stílű dolgokat, es nem távozás- Bemutatkozásra .mn5 — Abban a pillanatban — kor kötelező formulaként, ha­nem volt bólintott Érőben. nem szívből mondom: „ ...... . __. , r . , . , , '> te volna, ha használja az Gyen. munkáknál kötelező ö rülök, hogy megismer- kar felesegenek hangját, ottg ^enniVejget. Hanyagsága idézte elő tehát a balesetet. gatott dossziédban, aztán elké­szítette javaslatát. Az értékesí­tési akció vezetőjévé egy Fritz „_ , .... Schwend nevű kereskedőt ja- .. akkor • csodalko- -------- -----. _ - — ■ r, v asolt. Corner. _ kedtünk. _ laktak a nagykövetség épü.le-3 Schellenberg és Domer a je- n.ek* * Amikor becsukódott mögötte az első titkár régi vá-3í lölt kartonja fölé hajolt te ol- tettebbet ígérni — mosolygott az ajtó, Domer felcsattant: . .... , ... ,. . , fi vasta Schellenberg -, ezt akarta - Ez az ember büntetett elő- Sasa diplomata volt, Moyzasch^ ‘. „ . , mondani Fröben? életű szélhámos. Elvi okból el- lenézte, és csak úgy beszélt ró- /-Fritz Schwend 52 eves, hamburgi születésű, elvált,-Sajnálatos eset- hallani a véleményt a gyár dolgozói kö­zött. De vajon énről van szó csupán? Válóban, sajnálatos. szükség, fölismerte az első ttt-g ^.V>T Nem egy ilyen könnyelmű ember van. Igeál gyakran látná köszörűgép mellett olyan munkást, akitek homlokán ott a védőszemüveg, de -elfelejti— használná. Amikor meg­kezdték a Bajcsy-Zsilinszky utca kábelezési munkálatait, . . . . . . . .m géppel vágták fel az aszfaltot. A gépet kezelő munkások is Ober- lenzem a jelöltjét, Froben. la, mint a követség házőrző^ homltokra loit védőszemüveggel dolgoztak. Sok ember — Schellenberg a noteszával ^ ezt mondani Fröben? Pontosan, Herr gyermektelen. Ragyogó üzleti sturmfoanfuhrer. ..^,®1fn^acs “ “uua,a‘,“‘ kutyájáról. Az ankarai nagy­képességek, magasztaló inter- Másnap az urak megszemlél- ',d_zaE°zember büntetett követségen és az isztambuli maci ók számos nagykereske- tók ^aguknak Frite jtehwen- szélhámos. ^ hiszem, konzulátuson már régen nemg “ITr^ntó^ delim vállalkozótól. Fényűző, det. Energikus kopogás után teremtette. Ke-5 nak a amntaavedetau lontíszabalyoK telxugasaooi. nem tudni miért — tehernek, nyűgnek tekinti a védőszem­üveget, a védőrácsot vagy a védőkesztyűt. Pedig mindenütt figyelmeztetik őket arra, hogy milyen balesetek származhat­az isten is nekünk teremtette. szamárlétrái be-j nem alkoholista életmód. Be- konzervatívan elegáns, magas, " jf okokból ráfogadom & k|asszlkus nyomás: pénzért mindenről le- karcsú, fiatalos arcú férfi lé- ^ölöltiét Fröben osztás számított. Moyzisch hét vele beszélni. Németország- pett a szobába. Hófehér haja ' ' ugyan bői többszörös sikkasztás után és fekete csontkeretes szem- vil. A ->CICERO«-ÜGY ^ volt' beosztását tekintve, szökött Olaszországba. 1932-ben üvege valahogy első pillantás- , , , , .,. __. m egkapta az olasz állampol- ra is jelentőségteljessé tette, Es a harms fontok szetaram- valojabc y gárságot. Azóta Rómában más- árasztotta a magabiztosságot, lottak... _ országi német titkosszoigála­féi évet ült nagyszabású csa- a szilárdság szobra volt. 1943 egyik koraőszi délután- tot. lésért. Nápolyban négy hóna- — És ha szabad érdeklőd- ján türelmetlenül csengett pót töltött vizsgálati fogságban nőm, mi lenne a vállalkozás telefon Herr Moyzischnak, az Visnyei László balesete a cukorgyár, de más üzemiek ve­zetőit is arra kell figyelmeztesse, hogy nem eíég csak be- csak- gazdasági atta-3 szerezniük a munkavédelmi eszközöket, nem élég csak ki- 2 oktatni a dolgozókat a baleset elleni védekezésre. Szigorúan meg kell követelni tőlük a védőfölsizerelések használatát, a rendszabályok megtartását. Ha a brigád- és csoportvezetők, a műszakiak jobban eHemőrizinék ezit, senki se merne köszö­rűgép mellé állni vagy aszfaltot tömi védőszemüveg nélkül. Ne engedjék meg, hogy egyetlen munkás is könnyelmű an kockáztassa testi épségét, életét, Sz. I» (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents