Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-12 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, december Ti. Felajánlották: megjavítják a kenyér mifiőségét A Kaposvári Sütőipari Vállalat munkájáról A kereskedelmi szakembe­rek határozottan állítják — s a. vevők is tapasztalják —, hogy az utóbbi időben javult a Kaposvári Sütőipari Vállalat munkája: jobb minőségű ke­nyeret, süteményt sütnek, mint korábban. Nemigen kell bosszankodni amiatt sem, hogy sületlen, illetve égett a kenyér. Elismerésre méltó ez, hiszen sütőipari dolgozóink korszerűtlen üzemekben, 30—40 évvel ezelőtt épült, mindössze néhány mázsa ke- nyér sütésére alkalmas péksé­gekben végzik nehéz munkáju­kat. Napi 180 mázsa, szomba­tonként 360 mázsa kenyeret, naponta 50—70 ezer darab kif­lit, ■ zsemlét sütnek. Ezenkívül több mint húszféle süteményt: pogácsát, brióst, buktát stb. készítenek. A pékek önérzetét is nagyon bántotta, ha a ke­nyér nem volt megfelelő. Ezért az SZKP XXII. kong­resszusának tiszteletére fel­ajánlották, hogy megjavítják készítményeik minőségét. Első lépésként leállították a leg­korszerűtlenebb nyolc péksé­get. De így is húsz helyen dol­goznak. Indokolatlan kifakadás A napokban tanúi voltunk az egyik Május 1. utcai élel­miszerboltban, hogy az eladók kifakadtak a pékek munkája ellep, mert az akkor odaszál­lított kenyér nem volt meleg. A vevők füle háílatára azt ál­lították, hogy a pékek állan­dóan rossz minőségű kenyeret sütnek, s hozzátették: ha ad­nának néhány üveg sört a szál­lítóknak, akkor jobb minősé­gű kenyeret kapna a bolt. A kenyér valóban nem volt meleg. De azt követelni, hogy minden üzlet minden szállítás­kor meleg kenyeret kapjon, túlzás. A kenyér minősége kü­lönben kifogástalan volt. Az ilyen kifakadásokkal a bolt dolgozói nem segítik elő a sü­tőipar munkájának megjaví­tását, s csak azt érik el, hogy a vásárlókat a pékek ellen hangolják. Szállítási, tárolási gondok A kenyér gyakran laposra összenyomódva kerül a fo­gyasztóhoz. A sütőipar ugyanis nem rendelkezik megfelelő szállítóeszközökkel. A nemré­gen megtartott országos kon­ferencián többek között azt is tanulmányozták a vállalat szakemberei, hogy hogyan se­gíthetnének ezen. Egy módon: ha megfelelő, kenyérszállításra alkalmas gépjárművet vásá­rolnak. A lovas kocsik egész­ségügyi szempontból sem al­kalmasak kenyérszállításra. A iövő évben enyhülnek a szál­lítási gondok: kap a vállalat két gépkocsit. Az AKÖV is se­gít: egyik gépkocsijukat al­kalmassá teszi kenyérsz-'11 í+ás- ra, s azt a vállalat rendelke­zésére bocsátja. Az is baj, hogy az üzletek­ben nincs megfelelő tároló­hely, s emiatt vagy a pult alatt, vagy a raktárban összezsúfol­va tartják a kenyeret és a pék­süteményt. Ahol mód van rá, megfelelő tárolóhelyet kell lé­tesítenie a kereskedelemnek. A kereskedelem is segítsen Kongresszusi felajánlásuk­ban azt is vállalták a sütőipar dolgozói, hogy ahol lehet, ta­karékoskodnak. A fogyóeszkö­zöket csak csere ellenében ad­ják ki, így évente 100—120 ezer forintot takarítanak meg. A kemencék fűtésére szolgáló olajat gépkocsi helyett vasúti tartálykocsiban szállítják, ez kb. 25 ezer forinttal csökkenti a költségeket. Szeptember 30-ig 1 millió 300 ezer forintra emelkedett a vállalat nyeresége, s bár a ta­valyinál 3—4 százalékkal töb­bet termelnek, éves tervüket mégsem tudják teljesíteni. En­nek — többek között — oka a kereskedelem is. Mert például fehér kenyeret a hét elején alig kérnek az üzletek, viszont pénteken, szombaton ennek dupláját, sőt háromszorosát is átvennék. Nemigen rendelnek a vállalat olcsó és ízletes új ké­szítményéből, a túrósbugyor­ból. Pedig a tejboítokban bizo­nyára sokan szívesen fogyasz­tanák. Öriáskifliből ötöt, csá­szárzsemléből 30-at, szegedi v'ágottból 50—60-at rende’nck naponta. Ezért aztán az élelmi­szerüzletekben a kora esti órákban már csak kenyér kap­ható. A kaposvári kenyérgyár 1P62 szeptemberében kezdi meg működését. A vállalat dol­gozói mindent megtesznek azért — híven kongresszusi felajánlásukhoz —, hogy jó mi­nőségű kenyeret süssenek ad­dig is, amíg a gyár el nem készül. Sz. L. Több gyapjú lesz Terve szerint az idén 343 ezer ki­logramm gyapjút kellett volna felvásárolnia a Gyapjú- és Tex- tiinyersanyag-íorgalmi Vállalat ka­posvári kirendeltségének. Tervüket 100,7 százalékra teljesítették. A ki­rendeltség 118 termelőszövetkezet­tel van összeköttetésben. Tenyész- juhokat helyez el ezekben a gaz­daságokban. Az idén 3000 juhot kellett volna kihelyezniük, de 343-mal többet adtak a szövetke­zeteknek. Ezeket az állatokat a szaporulatból adják vissza a fez­ek. A télen a kirendeltség dolgozói meglátogatják a juhtenyésztéssel foglalkozó szövetkezeteket, s szakta­nácsokkal látják el a juhászokat, ellenőrzik a tenyésztési módszere­ket. Tapasztalataikról tájékoztat­ják a megyei tanács mezőgazda- sági osztályát. ,/Jqtf okosodik az ember“ — EZT AJÁNLANÁM, tes­sék belelapozni. — Ki tudja hányadszor mondja ezt Vaskó Imre, a kányái könyvtáros. A parányi helyiségben rajta kí­vül hárman állnak, talán ők az utolsó látogatók ma. Mind­hárman fiatalok, és egyformán a köpyv barátai. Kicsi ez a könyvtár, de majd »belefér-« az egész falu. Imre bácsi a szokott mozdulattal fordítja el a zárban a kulcsot, és elballag hazafelé. Sötét van és csend. Az udvarra világító ajtók mögött azonban még nem térnek nyugovóra az em­berek. A most már kevesebbet fáradó kérges kezek könyv után nyúlnak... . Kis község Kánya, de megkapó, hogy mennyire szeret itt olvasni nemcsak az a néhány értelmi­ségi, hanem a nagy többség is, az Alkotmány Tsz tagjai. Andokné ágya mellett áll Szigeti Mihály bácsi — beteg- látogatóba jött lányához. Uno­kája az asztal mellett tanul, a férj olvas. Az asszony mo­hón nézi a sorokat — három év óta tartó, nehéz betegségé­ben sok gondot felejtetett el vele a könyv. Előbb a szükség kényszerítette rá, hagy kitölt­se vailamivel nappaljait és ál­matlan éjszakáit, most pedig már nem tud meglenni nélkü­le. Kedvence Jókai, de igen szívesen olvas útleírásokat is. Az ágyhoz kötött ember altha­tatlan szomjúságával kalando­zik együtt a könyvek hősei­vel ... — Neki sok ideje van ol­vasni, nekem már kevesebb — jegyzi meg csöndesen Mihály bácsi. P4 I Négyen a könyvtárban: BeneJek Mária, Varsányi Géza, József János és a könyvtáros, Vaskó Imre bácsi. A mezőgazdasági munka nyá­ron eltiltja az embert az il/e-ri szórakozástól, de télen lehet pótolni. Koran esteledik. Elő­ször végignézi az újságot, az­tán jön d könyv. — Azt mondom — simítja végig homlokát —, hogy _ a könyv jót tesz az emberiség­nek. MILYEN SZIVET DERÍTŐ, kedves kép! A konyhaasztal körül négyen ülnek: az apa, Bajcsi József, a felesége, fia­talember fia és a nagymama. Mind olvasnak. A nagymama néha elejt egy-két neheztelő A ELSŐ ÉVES í. IPARI TANULOK KOZOTT V* runcs István és Müllner József első éves autó­szerelő-tanulókkal a 23. sz. AKÖV felújítóműhelyében ta­lálkoztam. Oktatójuk, Kreisler J. Ferenc, a műhely csoportve­zetője meg van velük eléged­ve. Értelmesek, szorgalmasak. — A Kaposvári Rákóczi Ál­talános Iskolában végeztünk tavaly. Az ősszel felvételiz­tünk, és sikerült bejutni, pe­dig nagyon sokan voltunk. Jött volna egy másik osztálytársunk is, de az általános elégségessel nem vették föl — mondja Vuncs István. Majd önérzettel a hangjában folytatja: — Van jövője ennek a mun­kának. .. Szép szakma, és fej­lődik állandóan... — Mit csináltok most? — Lakatos alapismereteket tanulunk — veszi át a szót Müllner Jóska —, és autó ten­gelyt szerelünk... Az elmélet? Azt is szeretjük. Különösen a szakmai tantárgyakat, a szak­rajzot. .. Mindketten itt akarnak dol­gozni, mután szakmunkásvizs­gát tesznek. És ha minden jól megy, szeretnék elvégezni a gépipari technikumot levelező tagozaton. Fejlődni, tanulni kí­vánnak. Nagy szeretettel ra­gaszkodnak munkájukhoz. Nem kamaszos rajongással, nem divatból, hanem komoly elhatározással választották ezt a manapság igen népszerű szakmát, az autószerelést. * * * C zorgalmasan bökögeti ^ az .árral a bőrt egy el­nyűtt csizma szakadása men­tén Kupik Károly cipésztanu­ló a Bőripari Ktsz néonfényes műhelyében. Mikor szerette meg ezt a szakmát, ahova nem­igen tódulnak manapság a fia­RPRÓHIRGETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10- Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. 111111 ADÁS-VÉTE L 11111! Csurgó központjában Petőfi tér 7. számú ház kerttel eladó. Rész­ben beköltözhető. Érdeklődni ugyanott, Sülé Margitnál. (59467) Lottón nyert új, 4600 Ft-os tangó­harmonika elfogadható áron eladó. Karád, Hunyadi köz 7., Herkó. (2285) 150 kg körüli hízott sertés eladó. Kaposvár, Szondi György u. 6. sz. (2279) Eladó 350-es IZS, teljes garanciá­val, kifogástalan állapotban, épít­kezés miatt. Horváth, Somogyud- varhely, Ady u. (4035) Rekamiék, fotelok, székek, ágy­betétek, sezlonok részletre is kap­hatók Vérségi kárpitosnál, Fonyód, Karácsony u. 17. Javítást vállalok. (2619) Eladó egy nagy szekrény, egy íróasztal, egy eíó'szobafal. Kapos­vár, Vörösliadsereg u. 6., I. eme­let. ____________ (59405) E ladó 2 db autóköpeny, 600x16-os, belső gumival használható állapot­ban. Kaposvár, Lenin u. 18. (fes­tőműhely). (59494) Magánjáró fűrészgép, 1 db se­bességváltós, eladó. Kaposvár, Zal­ka M. u. 21. sz. (2278) ÁLLAS jjjljj 16-os vadászfegyver eladó. Kele­men József, Kaposvár, Ady E. u. 5. (2281) Égyenesi út elején házhely el­adó. Érdeklődni: Kaposvár, /Domb m, 81. (59489) Felsö-Somogy megyei Halgazda­ság (Balatonlelle, Irma puszta) azonnali • fölvételre keres belső re­vizort és építésvezetőt. Ütiköi-'-é- get csak alkalmazás esetén fize­tünk. (1Ü99J) tatok? Maga sem tudja ponto­san. Még a faluban, Somogy- acsán, ahol tavaly jelesen vé­gezte az általánost. — Szeretsz most is tanulni? — Igen. A szakmai tárgyakat szeretem a legjobban, különö­sen a bőrkikészítést, A szak­munkásvizsga után is tovább szeretném gyakorolni a szak­mát, és talán... jó lenne meg­tanulni a felsőrészkészitést is. Oktatója, László István jó vé­leménnyel van róla. * * * T dós, ősz hajú mester — Szentmih&lyi Lajos bácsi — ívelt alakú lemezzel nedves agyagcsomót simoga­tott, amikor beléptem. Mozdu­latait két csupa szem és fül nebuló vigyázta. , Elbert Imrével szeretnék be­szélni itt, az Agyagiparosok Háziipari Termelőszövetkeze­tében. Az 503. sz. Helyiipari Iskolában szorgalmával, értel­mes feleleteivel tűnik ki. Hirtelenszőke gyerek. Ami­kor munkájáról érdeklődöm, felragyog a szeme, s máris hévvel magyarázza a mester­ség fogásait. — ... Apám is kályhás, ne­kem is megtetszett ez a szak­ma. Dolgoztam is már vele.1 Ha elvégzem, szerelőmunkás leszek. Ez a szakma komo­lyabbik része. Most az alapo­kat. a formázást tanuljuk. Társa az apró termetű Hor­váth Laci. Apja fazekas népi iparművész, a népművészet mestere. — Otthon szerettem meg ezt a szakmát apám mellett, ö akarta, hogy először a kályhás­mesterséget tanuljam meg, az­tán szó lehet a művészetről is... Estjeként Tamás Laci bácsi foglalkozik velem... Akikkel beszél+pm. a iobbak közé tartoznak. Akadnak per­sze gyengébbek is. E>e áRalá- ben szeretik szakmáinkét, ó éi~nk; lennlnink kell, ha vinni -karják valamire. .. W. E. A konyhaasztal körül négyen olvasnak Bajcsiéknál. _ szót, hógy így bizony nem ké­szül a függöny, a horgolás, de azért olvas tovább. — Muszáj több könyvet hoz­nom ;— mondja Bajcsi József, aki a szövetkezetben gyalogos munkát végez —, mert az asz- szony mindig elszedi előlem a legjobbakat.. j Baj csíné nem otthonülőssel tölti, az idejét, az Alkotmány többi asszonyával együtt ő is részt vesz a közös munkában. — Nyáron rövid az éjszaka — mondja —, de azért akikor is szorítok időt az olvasásra* Egy kicsit mindig várom az őszt meg a telet, mivel ilyen­kor tölbb ideje van az ember­nek. Munka közben csak rit­kán esik szó a könyvről, mert olyanok ezek a fehémépek, hogy mindig főznek, recepte­ket, tanácsokat adnak egymás­nak ... — Szeretünk olvasni, mert mindig tanul az ember — így a családfő —, s nekünk, gaz- daemíbereknek ez nagyon fon­tos! Egy halom szafekömyviet hoz elő, mind sajátja. Nemcsak a regényeket, hanem ezeket is forgatja. — Hogy áHHhatnánfc elő okos javaslattal mi, egyszerű tsz. tagok, ha nem látunk tisztán a szakdoügokban? Így az em­ber utánanéz, megtudja, mi a hiánya annak a föddnek vagy jószágnak, aztán megvitatjuk, így okosodik az ember. S a könyv segítségévéi így tudja jobbra fordítani a sorsát.. Y. M. Negyvenegy szabálysértési eljárás iskolamulasztás miatt (Tudósitónktól.) Még mindig akadnak olyan szülők, akik az általános isko­la tananyagának elsajátításá­ban gátolják gyermekeiket. A csurgói járásban például az idén 41 esetben kellett sza­bálysértési eljárást inditani hanyag szülőkkel szemben. Bár a múlt évekhez képest van javulás, még . mindig több száz órát mulasztanak igazolat­lanul az iskolából a gyerekek. — A korábbi években a ci­gánytanulók mulasztásai nagy­mértékben rontották a hiány- zási statisztikát. Az idén ci­gányszülők ellen egyetlenegy­szer sem kellett szabálysérté­si eljárást indítani. Ez nem­csak a tanácsokat és az okta­tási intézményeket dicséri, ha­nem bizonyítja azt is, hogy a cigányszülők állandó munkát vállalnak — mondotta a járá­si tanács szabálysértési előadó­ja. Majd arról beszélt, hogy nem mindig lehet pénzbírság­gal neveim. Többször találko­zunk olyan családokkal, ahol sok a gyerek, a szülök pedig betegek, munkaképtelenek. Ilyenkor nem büntetni, hanem segíteni kell. A nehéz körülmények között élő családokat anyagi támoga­tásban részesítik. Erre nem egy példa van. Zadravecz Lászlóné kitűnő tanuló fiát például ruhaneműv-l láttuk el, D. Gyöngyi árva lány, beteg nagyszülei tartják eL Neki is kellett segíteni, hogy folytat­hassa megkezdett középiskolai tanulmányait. Persze akadnak olyanok is, akik visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Hajdú Mi­hály berzenced lakos ellen má­sodszor kellett eljárást indíta­ni. .Amikor felelősségre von­ták, rossz anyagi körülményei­re hivatkozott, & segély folyó­sítását kérte. A gyámügyi elő­adó azonban meglepődött a helyszíni kivizsgáláskor: Haj­dúék kétszobás ház tulajdono­sai, rendezett anyagi körülmé­nyek között élnek. Iskolaköte­les fiukat tanulás helyett mégis dolgoztatták. Nem nézhetjük el, hogy akár csak egy szülő is kárt okozzon gyermekének ... Májusban szabadult a börtönből, most újból t,d a kerül Sikkasztás, csalás, lopás, köz- veszélyes munkakerülés szere­pel a többszörösen büntetett előéletű Francsics József ka­posvári lakos bűnlistáján. Leg­utóbb ez év májusában szaba­dult ki a börtönből. Egy ideig az AKÖV-nél dolgozott, azon­ban munkaviszonyát önkénye­sen megszüntette, és csavarog­ni kezdett az országban. Au­gusztus 1-én Visnyére ment fe­leségének szüleihez, kicsalt tő­lük 300 forintot és egy bakan­csot. A bakancsot eladta, a pénzt pedig elitta. Ezután Len- csenpusztára ment Gál Istvá­nokhoz, s különböző mesékkel elhitette, hogy mér találkozott velük, ismeri őket, s az isme­retségre hivatkozva szállást kért tőlük. Gálék megsajnál­ták, ebéddel kínálták, szállást adtak neki. Francsics ezt úgy »hálálta meg«, hogy 6000 fo­rintot ellopott tőlük. Gyorsan ed kellett tűnnie a környékről. Ozorára utazott, ott egy volt rabtársának édes­anyját kereste föl. Elmondotta, hogy ruhát kell vinnie a sza­baduló embernek. Aztán több száz forint értékű ruhaneműt pakolt össze. Borospincék, italozás követ­kezett ezután. Óralopás követ­te a sort, majd Alap község­ben fondorlatos módon kicsalt Barcza Istvántól 300 forintot, s azt szintén elitta. Szeptember 1-én Sióagárdra érkezett. Kilián János pincéjé­ben szeszt ívott, majd ellopta az ember személyi igazolvá­nyát és 800 forintját. A soro­zatos följelentések nyomán szeptember 8-án tartóztatta le a rendőrség. A Kaposvári Járásbíróság hatévi börtönbüntetésre es egyes jogaitól öt évre való el­tiltásra ítélte Francsics Józs*» íet

Next

/
Thumbnails
Contents