Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-09 / 290. szám
Szombat, 1961. december 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Pontos, hiteles zárszámadást BEVÁLT A TÉGLABLOKK SSŰSXSíSöööíSSNSSJ»SJSXSÍÍÍS«SÍS«NSÍJ»ÍXSÍXjUsS»XS6SSX3SSS«3íJÖ.NX*VViri<SSJíSÖÍ*^^ HARMATH-RÉTI: A Toplitz-tó — ...............-t között napirenden voltak a legtöbb helyen már eltünedező ólombetegségek. A család legnagyobb szövetségese mindig a munkanélküliség volt, ennek Köszönhették, hogy mindig akadt munkásuk. Annak, hogy Petrich — Kruger szavai szerint — kevéssel A feltűnően alacsony, joviális öregúr a ritmus rabja lehetett — botja minden koppaná- sával a másodperc töredékéig egyszerre, szabad bal Kezével ütemesen meg-megí ricskázta Kruger atyaian a nála legalább húsz évvel idősebb jövevény vállára tette a kezét, és tovább beszélt: — A termelőkapacitás teljes kihasználásához szakérteóraláncát. Szája felett bajusz jem Ennek a szakértelem- címen kis Hitler-sörte ékeskedett, amikor mosolygott, kivillant számos arany- és ezüst- foga. Az SS-legény átadta az újonnan. érkezettet Krugernek, a kézfogás után az őrnagy sípjába fújt. a barakk legnagyobb munkatermében leálltak a gépek. Csend lett, csak a szomszéd műhelyekből betódulók csoszogása hallatszott. A Bernhard-akció névadója kihúzta magát — toronyként magasodott a mellette álló emberke fölé — és megszólalt: — Amint a múltkori juta- lomoeztásnál mondottam, akciónk első szakasza sikefrel befejeződött. A klisék tökéletesek, kivívtuk a legmagasabb jelzőnek örvend kint az »életkörök megelégedését, és megkaptuk az engedélyt a második szakasz, a tömeggyártás megkezdésére. Ez sem lesz köny- nyebb, mint az első. Üzemünk a történelem egyik legjövedelmezőbb vállalkozása: filléreket fektetünk be, és milliókat nyerhetünk. Ilyen lehetőseget nem 80 százalékig kell kihasználnunk. nem is 99-ig, hanem «7-á •/. százalékig. dumája! Nincs az a bíróság, ) amelyik ellenáll neki. Aztán elkövetkezett a náci? hatalomtátvétel, és kezdett ha- ! tározottam kellemetlenné válni t a zsidó rokon. Egy este barna- i inges suhancok törtek rá azt ügyvéd otthonára, leütötték, a< szőke, kék szemű asszonyt pe-ij Az Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai telepén nagyrészt kézi érövéi, de már előre gyártott lépcsősorok készülnek. vákiáhan és Németországban pL ’salak helyett téglablokkokat készítenek. A szokásosnál nagyobb sokat produkált, két egyszerű dig mezítláb, egy szál hálóing- \ titka volt. Az első és legfonto- ben hurcolták végig az Unterjméretü téglákat c^enüiabarecsal . UU A ro.1X. I A4- Ij-X don T indonűfft óe IzÁinieKon . . _ 7®^ sabb az, amelynek jelzőjét köszönhette: nyúzta, hajszolta alkalmazottait. Csak így bírta ki az öldöklő versenyt a nagyobb, modernebb cégekkel. A másik »titok«, a tulaj valóban szédületes szakértelme, nek a szobra áll itt mellettem. Bemutatom maguknak Herr Petrichet, aki mögött több mint négy évtizedes nyomdai tapasztalat áll, és aki szakkörökben híres arról, milyen kévés munkással milyen sokat tud produkálni. Figyelmeztetem valamennyiüket, föltétien engedelmességgel tartoznak Petrich úrnak. Tudása kincset ér számunkra, és minden eszközzel biztosítani kívánom, hogy ezt a kincset hasznosíthassuk. • * • »Nyúzós Petrich« ezzel bemutatta tott. A lágerben Kruge- ren kívül persze senki sem tudta, hogy a nyájas, holdvilágarcú úr ennek az eposzi den LAndenen, és rikoltották mellette: — Faj-gya-lá-zó! Zsi-dó-val- hált! És eljött a reggel, amikor* régi fasiszta művezetője meg-£ _____________ ___________, súgta Petrichnek: látott a kör-/ a mit az anyatejjel szívott már zetvezető néptárs asztalán egy £ magába. Hiszen a szó szaros beadványt, amelyben több alá-/ értelmében nyomdában nevel- írással követelik valakik, hogy£ kedett föl, zúgó gépek között vegyék el a nyomdát a zsidó/ csinálta leckéjét kisdiák kora- sógorától. 5 ban, és ahogy befejezte a kö- Ekkor hullott ki Petrich ma-/ zépiskolát, ott is maradt apja radék haja is, s remegő kéz-jj mellett. A szemefénye, mindé- zel, sápadtan járkált naphosz- / szat fel-alá irodájában, majd é fogta a botját, és húga lakása-/ ra ment. Az ügyvéd akkor £ már régen nem lehetett ügyvéd, cementet zsákolt az Ost- bahnhofon. Éva egyedül volt. tAr,iíhar,5RotlK egy De lel vaj koruSDan/nagyságü elemekké. f. Megyénkben a Tüskevári Tégla- kezdte el a téglablokkok késett volna a vállalat az Idén, de úgy határoztak, hogy az év végéig 2 millió forint értéket építenek bek Két háromemeletes épületet még az idén tető alá boznak, a harmadik épület a második emeletig készül el, a negyedik ház alapozd« sát megkezdik. ne volt Franz Petrichnek ez a nyomda. Tudta, hogy dolgozói utálják, félnek tőle, de tisztelik tudásáért. A baj évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Igaz, akkor még szerencsének tartották. Éva El kell válnod most azonPetrich, Franz húga férjhez nal — kiáltotta Franz Petrich.! ben«. Munkásai nevezték el úgy, munkásai, akik nemegyszer generációkon át dolgoztak a patinás nyomdában, amely ugyancsak nemzedékek óta a Petrich-család kezén volt. A patinát csak fokozta, hogy az egymástól nemcsak a nyomdát, hanem a zsugoriságot is öröklő Petrichek nem sokat áldoztak üzemük korszerűsítésére. A Petoch-nyomda dolgozói ment egy jómódú zsidó ügyvédhez. A család el volt ragadtatva. — Karrier — suttogta a rokonság az akkor oly divatos szót a fényes esküvőn, és Framzot is elbűvölte a sógor nagyúri modora, jóléttel bélelt életmódja és fölényes műveltsége. Néha eltűnt munkaidő alatt, nagy dolog volt ez egy Petrichnél, és amikor visszajött, büszkeségtől sugárzott a képe. — Persze, megint megnyerte a port a sógor! Micsoda dumája vaja, úristen, micsoá» 4 a-S — Soha! — válaszolta a hú-2 ga. Petrich ékkor kitárta a la-? kásajtót, kilépett a folyosóra,/ artikulátlan üvöltése most már 2 az egész házat betöltötte: — Szégyellem magam az igazi németek előtt! Te a Birodalom polgára vagy? Te, aki a, Reich halálos ellenségeivel! adod össze magad? Éva nem fíitt a fülének. Ezí lenne az ő bátyja? Ez a rette- \ netes, közveszélyes őrült? — Könyörgöm, ne csinálj t* kint botrányt Gyere be leg-J alább. / — Folytatjuk — é 15 mázsa teherbírású autódaru emeli helyére a beépítendő téglmldokkakat. A daru 12 méter magasba képes emel!» rá a falrészt. . December 15-én a termelőszövetkezetekben megkezdik a leltározást. Ez lesz az idei zárszámadás elkészítésének első gyakorlati (munkája. A leltár adataiból indul ki a zárszámadás egész folyamata: a természetbeli és pénzbeli jövedelem felhasználásának meghatározása, a mérleg elkészítése és a gazdasági beszámoló összeállítása. Mindezt még a múlt évek tapasztalatait figyelembe véve határozottan állíthatjuk tehát, hogy döntően a leltározástól függ, hogy milyen képet mutat majd a zárszámadás a szövetkezet éves gazdálkodásáról. Gondosan fölvett, pontos vagyonleltár alapján kettele mérleg készülhet: hiteles vagy hamis. Am ha már a leltár maga is pontatlan, akkor a további számszaki munkában kudarcot vall minden igyekezet: nem a valóságot fejezi ki, azaz eltorzítja, meghamisítja a vajlóságot az egész zárszámadás. Miért kell most a. leltározás rendellenességeire ilyen módon is figyelmeztetni? Nem kongatunk-e indokolatlanul vészharangot, amikor az előkészületek időszakában az idén még nem megtörtént, hanem a zárszámadás előkészítése közben majd előfordulható, kedvezőtlen jelenségekre, hibalehetőségekre utalunk? Helyénvaló az előzetes figyelmeztetés, szükséges óvni minden érdekeltet a csalástól, a mérleghamisítástól — erre vallanak azok a korábbi tapasztalatok, amelyeket fölidézett a megyei párt-végrehajtó bizottság a legutóbbi ülésén az idei zárszámadás irányelveinek megvitatásakor. Intő példák egész sora került felszínre a vb-ülés vitájában, s a tavalyi vagy korábbi mérleghamisításokról mind többet beszélnek manapság a megyei zö valamit nem lehet elosztani. tanács mezőgazdasági osztályán is. A somagyszvli Petőfi Tsz-ben tavaly lábon álló kukoricát leltároztak — becslés alapján. Nem voltak eléggé óvatosak, csalt a szemmértékük: mintegy 20 vagonnal kevesebb kukoricájuk termett, mint amennyivel a leltár adatai szerint a zárszámadás készítésekor számoltak. Fábri István megyei tsz-fő- könyvelő más szembetűnő jelenségeket említ: a marcali járásban. tavaly egyetlen terme- lősizövetkezet sem mutatott ki mérleghiányt. Amikor az idén megjelent az egyes gyengén gazdálkodó tsz-eknek adható anyagi megsegítésről szóló rendelkezés, a marcali járásból nem is egy szövetkezet kért és kapott üzemviteli hitelt a 18/B alapján. Erre az esetek többségében azért volt szükség, mert a marcali járás illetékesed tavaly rendszert csináltak a mérleghiány papíron való eltüntetéséből. Az 1960. évi zárszámadás »megszépítésének« a levét most issza azoknak a tsz- eknek a tagsága, amelyek az idén mérleghiánnyal zárnak. Vagy ott van a répást eset: évek óta rossz zárszámadást készítettek az Első Ötéves Terv Tsz-ben, s rendre kaptak anyagi segítséget nehézségeik elodázásához. Határozott, szigorú intézkedésekkel a megye 1959-ben véget vetetj, ennek az áldatlan állapotnak, s azápa a szövetkezet gazdasági helyzete rendbe jött. A somogyvári Szabadság Tsz-ben a föWejlödés évéinek végén akartak eltérni a valóságtól — többszöri vizsgálat leplezte le ezt á szándékot. Megértették, meg kellett érteniük, és bele kellett nyugodniuk abba, hogy nem lóteUniverzális mezőgazdasági gép A kalinyini mezőgazdasági szakemberek a növényápoló és betakarító munkálatok elvégzésére egyaránt alkalmas univerzális magajáró gépet szerkesztettek. Véleményűk szerint a mezőgazdasági technikának ez az újdonsága aJap- jában véve lehetővé teszi a növénytermelés munkaigényes műveletei gépesítésének befejezését. A gépnek több cserélhető szerkezete van, mindegyik meghatározott munkát végez. A talaj vetésre való előkészítésével egyidejűleg a gép kiemeli, apróra vágja és szerves trágyaként szétszórja. a gyomnövények gyökereit, elvégzi a vetést, a kultivátorozást és a bo~ ronálást. A termés betakarítása ^kétszintes módszerrel történik: á felső vágórész a kalászt, az alsó pedig a szárat metszi el. A kalász nyomban a eséplőszerkezetbe, a szalma pedig a szecskázógépbe. kerül, amely felaprítja és préseli. Ezzel a cséplésnél a munkatermelékenység 2—-3-szorosára emelkedik. részesedés csak abból jut, amit megtermeltek, ami van. 11 törvényes rendelkezésektől való eltérés elebb-u több megbosszulja magát. A bajokat lehet takargatni, el is lehet takarni — a számok engednek bűvészkedni magukkal —, de papírmunkával a valóság nehézségeit véglegesen senki meg nem oldhatja. Kimutatták a bélavári Hetedik Pártkongresz- szus Tsz-ben egy évvel ezelőtt, hogy ennyi meg annyi szerződött burgonyát adhatnak el 1961 tavaszán, s úgy számították a leltár adatai alapján, hogy a burgonya árából lesz elegendő pénz az 1900. évi részesedés utólagos kiűzetésére. Becsapódtak,' rosszul jártak. A termény ugyanis sokkalta kevesebbnek bizonyult az elszállításkor. Igen ám, de az 1960. esztendő gazdasági mérlege — úgymond — törvényerőre emelkedett: abban benne van a tagok követelése, a zárszá- rnadó közgyűlésein meghirdetett értékű részesedés. Milyen következményekkel járt ez a tavalyi leltárhiba? A szövetkezet ez évi bevételeinek nagy résrét kénytelen volt a tagok tavalyi munkaegységeire járó részesedés kifizetésére fordítani. Tóka La jos, a megyei mezőgazdasági osztály tsz-csoport- jámak vezetője szerint a béla- váriak idei bevételükből idei munkaegységekre pónzelőleget éppen ezért nem kaphattak. Egy esztendő mérleghamisítása — akár jóhiszemű tévedésből, akár szándékosságból ered is — így terheli a> követlzező év gazdálkodását. Hem megoldás az, hogy nyár közepén is tavalyi adósságot fcoiiesztgetünk. A zárszámadásnak az a rendeltetése, hogy zárja le az adott évet, A megyei párt-végrehajtó bizottság — az országos rendelkezésekkel összhangban — kimondta: tegyen pontot az 1961. évi zárszámadás az összes korábbi tartozásnak a végére is. Ahol jár még a tagoknak tavalyi, tavalyelőtti földjáradék, annak kiegyenlítéséről is gondoskodjanak most. Elcsúszások abból is adódtak eddig, hogy a zárszámadás után értékesítendő hízott állatok árából is terveztek egyes tez-ek visszamenőleges fizetést részesedésre. Ilyenkor aztán ahhoz is folyamodtak — a számok szépségének kedvéért —, hogy az ötvemikilós süldőket nyolcvainkilósnak tüntették föl. Most a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasítása félreérthetetlenül kimondja: "A termelőszövetkezetek csak a december 31-ig értékesítés céljából már leszállított, átadott készleteik és állataik értékét tekinthetik a zárszámadás évében felhasználható jövedelemnek, tehát az 1961. december 31-én meglevő, eladásra szánt készleteik és állataik értékét általában nem vonhatják be az 1961. év felhasználható jövedelmébe.« Ettől a szabálytól egyes tsz-ek bizonyos mértékig— a járás vagy megye engedélyével — nagyon indokolt és végső megoldásnak számító esetben eltérhetnek. Minden érv amellett szól, hogy csakis a hiteles zárszámadás töltheti be szerepét Éppen ezért a zárszámadás elkészítéséhez — az együttes utasítás szavaival élve — »a banki szervek, a tanácsi pénzügyi osztályok, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói is adjanak segítséget«. Megyénkben az a határozat született, hogy a községi tanácselnökök és tanácstitkának állami vonalon egyetemlegesen felelősek a tez-ek zárszámadásáért, részt kéll venniük a leltározásban. Aki jó szóból nem értené meg a zárszámadás valódiságának szükségességét, azt rendszabályokkal Usell eljuttatni erre a fölismerésre. Erről a. miniszteri utasítás ismételten így rendelkezik: »Abban az esc'ben, ha az ellenőrzésre jogosult bármely szerv felülvizsgálata során a nyilvántartásokban és a könyvelésben, illetve a mérleg és a könyvelés adatai között eltérést állapít meg, a főkönyvelő és a mulasztást elkövető termelőszövetkezeti tag, illetve alkalmazott ellesi fegyelmi eljárás megindítását kell javasolni; olyan termelőszövetkezeti elnök, vezetőségi tag és főkönyvelő ellen pedig, aki a zárszámadásban (leltár, mérleg, gazdasági beszámoló) tudatosan helytelen, adatot közöl, büntető följelentést kell tenni.« Ez a rendszabály tavaly is érvényben volt. Az idén, ha szükséges, ennek felhasználásával is őrködnek a megyei szervek a zárszámadások valódiságán. Kutas József A Tüskevári Téglagyárban formába helyezik a blokktéglát, majd habarccs al töltik ki, a közöket. A hagyományos építési anyagokat világszerte kezdik felváltani az előre gyártott elemek. Az a cél, hogy minél nagyobb faLrésze- ket, esetleg lakásrészeket készíthessenek sorozatban, hogy az építkezés színhelyén minél kevesebb j munkára, minél kisebb felvonulási területre legyen szükség, minél kevesebb anyagot kelljen tárolni, emellett gyorsabban épüljenek föl a házak. Ahol könnyen beszerezhető a kohósalak, ott ebből készítenek előre gyártott falelemeket. Csebszloszitését. Külön gépezetet, darupályát építettek, s a nyáron megkezdték az elemek elöregyártását. Ma már 60—*0 téglablokk készül naponta nyolcféle méretben, A fél falakat az Építőipari Vállalat használja feL Október elején kezdődött meg a Marx Károly utcai lakótelep építése, itt emelték be az első téglablokkot a megyében. Kiválóan bevált az elöregyár- tás. Duplájára emelkedett a munka termelékenysége. A lakótelepen eredetileg másfél millió forint értékű munkát vég«