Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-09 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MRAi 50 FILLER Somogyfnéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIfl. ÉVFOLYAM 290. SZÁM SZOMBAT, 1961. DECEMBER 9. Mai számunk tartalmából: Pontos, hiteles Zárszámadást (3. o.) Rádió- és televízióműsor <5, o.) Beszéljünk erről! (6. o.) Újjáválasztják a szakszervezeti bizottságokat A ' szakszervezetek alapszabálya értelmében — amely kimondj a, hogy kétévenként újjá kell választaná a szakszervezeti szerveket a bizalmiaktól a központi vezetőségekig — december 15-e és február 15-e között tisztújító választásokat tartanak szakszervezeteink. Üzemeinkben, intézményeteknél nagy készülődés előzi meg a szakszervezett élet e jelentős eseményét Készülnek a beszámolók, amelyek az egész tagság véleményét, problémáit, a szakszervezeti munka eredményeit és gyengéit felölelik, hogy a tagság helyesen szabhassa meg majd a feladatokat A vezetőségválasztó taggyűléseken, ahogy a SZOT elnöksége is felhív erre, mellőzni kell a reprezentatív ünnepélyességet. Természetesen ezt a szellemet kell tükröznie a beszámolónak is. A jó beszámolónak képet kell adnia a tagságnak arról, hogyan segítették a párt politikájának végrehajtását a népgazdaság fejlesztését, a termelés gazdaságosságát, a termelékenység fokozását a műszaki színvonal emelését Szólni kell arról, hogy mit tettek a dolgozók politikai fejlődéséért, szakmai és általános műveltségének emeléséért, a művelődési és a sportolási lehetőségek biztosításáért; a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, a törvényesség védelméért Akkor válik igazi munfcásér- tekezletté a taggyűlés, ha a vezetőség teljes nyíltsággal, őszinteséggel tárja fel a mozgalom minden eredményét, nem hallgatva a hibákról, a mulasztásokról sem. A bizalmiakat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, a műhely- és szakszervezeti bizottságokat pedig titkos szavazással választják meg. A szakszervezeti bizottság mandátumával egy időben megszűnik az üzemi tanács mandátuma is. Az üzemi tanácsot a szakszervezeti vezetőség megválasztása után választják újjá. Csaknem 300 ismeretterjesztő előadás, egyhetes mezőgazdasági előadássorozat a barcsi járás községeiben A napokban a járási tanács oszitáiyértekezletén megvitatták a barcsi járás kulturális helyzetét A jelentés, az iSeté- kesek véleménye és az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy komoly előkészítő munka előzte meg a községek művelődési tervének összeállítását. A tői tervek az előző évekhez viszonyítva általában jobban sikerültek. Módosításra egy- kettő szorult mindössze. Az ismeretterjesztő előadások témaköre igen változatos. Míg a múlt évbem túlnyomórészt mezőgazdasági tárgyú előadásokat tartottak, az idén megfelelő arányban szerepelnek társadalom- és természettudományi, egészségügyi és egyéb témák az ismeretterjesztő programokban. 296 előadást terveznek a járásba** November 25-ig 37 előadást tartottak meg. Ezeket átlagosan 70— Sö-an hallgatták meg. A járati pártbizottság és a művelődésügyi osztály egységes ellenőrzést vezetett be. A legtöbb előadást a járási instruktorok is meghallgatják. Elmondják véleményüket, észrevételeiket, ezzel segítik az előadókat további munkájukban. Általában jól felkészülnek az előadók, emelkedett az előadások színvonala is. Ez részben a körültekintő előkészületeknek, részben a rendszeres ellenőrzésnek köszönhető. Az egyhetes mezőgazdasági előadássorozatot a járás minden községében megszervezték. Az előadások december 4-én kezdődtek meg. A községek igényei szerint állattenyésztési, növénytermelési, Istvánéiban pedig kertészeti témájú sorozat indul. Az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyamát Babócsán és Tótújfaluban indították meg, tsz-akadé- miát Bolhón szerveznek. A falvak művészeti csoportjainak legnagyobb része már megkezdte működését. A pé- fcerhidai, a vízvári, és a tótúj- falui színjátszók — főleg mai témájú darabokkal — már a múlt hónapban megtartották. első előadásaikat. A klubélet azonban még nem bontakozott ki. A rendszeres és színvonalas klubélet kialakításáért még sokat keli tenni a járásban. Megrepedt a Tüskevári Téglagyár kemencéjének felső kéményrésze. Szekeres Sándor és Várlaki István kéményépítők lebontották a repedt részt, majd pedig helyrehozva újra fölépítették. A kéményre két villámhárítót is .szereltek, valamint külső feljárót készítettek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével pénteken kibővített ülést tartott az Országház vadásztermében. Részt vett a tanácskozáson, és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alélnöke; Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja; Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja; Bognár Rezső, Szabó Pál és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al- elnökei;' dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ülést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd a megjelentek egyperces felállással adóztak Dinnyés Lajos és Grősz József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elhunyt elnökségi tagjai emlékének. Ezután Kállai Gyula tartott politikai beszámolót. KÁLLAI GVllLA BESZÉDE Bevezetőbe.i megállapította, hogy a szocializmus világ- rendszere az emberiség fejlődésének döntő tényezőjévé vált: ma már nemi az imperializmus^ hanem egyre fokozódó mértékben a szocialista világ- rendszer határozza meg a világ fejlődését. Kállai Gyula ezután a szocialista országok gazdasági erejének rohamos növekedéséről, a nemzetközi munkamegosztás jelentőségéről beszélt. — hangsúlyozta Kállai Gyula. Az a célunk, hogy — mint a nemzetközi élet minden más kérdését — a német békeszerződést is tárgyalások útján oldjuk meg. Ami a határidőt illeti, teljes mértékben egyetértünk Hruscsov elvtárs megállapításával: számunkra nem nem a kérdés békés rendezése. Viszont a nyugati hatalmaknak is tudniuk kell, hogy tárgyalási készségük hangoztatásával nem halaszthatják végletekig a megoldást. így vagy velük, vagy nélkülük, de megfelelő időben megkötjük a neveti. A jövőben is e politika alapján akarunk dolgozni — még jobban, még következetesebben, még nagyobb fegyelemmel. Megnyugtathatunk mindenkit: a politikai cikcakkok ideje nálunk lejárt. Politikánk a XXII. kongresa- szus után nem változik se jobbra, se balra. Minden intézkedésünk — így a kormány nemrégiben bekövetkezett részleges megújítása is — azt a célt szolgálja, hogy ezt a politikát még jobban, még következetesebben, még nagyobb határozottsággal valósítsuk meg. Pártunk felszámolta a személyi kultuszt, helyreállította a pártélet lenini normáit, megerősítette és bensőségessé tette a párt és a tömegek kapcsolatát. A közéletben helyreállt a szocialista törvényesség. A párt- élet mindem szintjén érvényesül a kollektív vezetés. Ezt a kollektív vezetést tovább erőa határidő a legfontosabb, ha- met békeszerződést. A XXII. kongresszus teljes mértékbe] igazolta politikai irányvonalunkat A továbbiakban részletesein szólt az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlásáról. Megállapította, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa óta 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. A múlt évben és az klón 19 új független afrikai állam keletkezett. Ez is mutatja: az imperialisták iába alatt világszerte reng a talaj. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy — bár az imperializmus gyarmati rendszerét végzetes csapások érték — még nem hajtották végre az Egyesült Nemzetek Szervezete 15. közgyűlésének egyhangúlag elfogadott határozatát a gyarmati rendszer azonnali felszámolásáról, sőt a gyarmattartó hatalmak — az Amerikai Egyesült Államok vezetésével — most a gyarmatosítás új láncait igyekeznek kikovácsolni. A gyarmati rabság alól felszabaduló népek előtt két út van: a kapitalizmus vagy a szocializmus útja. Hogy melyiket választják — az belső ügyük. Helyeseljük Fidei Castro álláspontját: »Nincs középút a kapitalizmus és a szocializmus között. Aki harmadik álláspontot keres, az imperializmus cinkosává válik. A szocializmus építésének korszakába léptünk.« A Szovjetunió és a szocialista tábor országai — közöttük hazánk is — büszkék arra, hogy a gyarmati rabságból felszabadult népek vonzódnak a szocializmus eszméihez, a szocializmus országaihoz. s velük a legjobb kapcsolatok kiépítésére törekednek. Az utóbbi évben a nemzetközi helyzet nem volt mentes a kisebb-nágyobb feszültségektől. Az imperialisták a nemzetközi helyzet élezésére törekszenek. Az egyedüli, ami ebben őket megakadályozza, a békéért küzdők nagyobb ereje. A békéért vívott harc útja azonban nem sima, kikövezett út; időnként feszültségek keletkeznek, konfliktusok támadnak. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a békés egymás mellett élés politikája reális út. Külpolitikánk fő vonala továbbra is a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésén alapszik Részletesen szólt ezután a Szovjetunió immunista Pártjának XXII. ., ngresszusáról. A kommunizmus fölépítése milliók és százmilliók tudatos tevékenységének eredménye és gyümölcse lesz. A tömegeknek ezt az óriási méretű mozgósítását akadályozták a személyi kultusz maradványai, amelyeknek felszámolása nélkül nem lehetne végrehajtani a kommunizmus építésének programját. A XXII. kongresszus kérdéseivel kapcsolatban pártunknak — és úgy gondoljuk, a velünk szövetséges politikai barátainknak és egész népünknek — az állásfbglalásáí a központi bizottság határozata tartalmazza. Egyetértünk a XXII. kongresszus határozataival. A . XXII. kongresszus teljes mértékben igazolta politikai irányvonalunkat^ amelyet 1956. november 4-e óta követünk, s amelyet pártunk VII. kongresszusa megerősített. Ez a politika egybeesik a XXII. kongresszus vonalával, s politikai vonalunkat az élet igazolta, a termelőszövetkezetek megszilárdításával fejezzük be. Akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar nép szocialista forradalma minden térem, döntő győzelmet aratott; leraktuk a szocializmus alapjait, a fejlett szocialista társadalom építésére térünk rá, hazánk szocialista köztársaság lesz! Meggyőződésünk, ha jól dolgozunk, ezt a nagy célt a második ötéves terv időszakában elérhetjük. hogy teljes mértékben hazai termelésből biztosítsuk az ország megnövekedett kenyérgabona-szükségletét. A növény- termelés mellett erőteljesen kell fejleszteni az állattenyésztést is, és biztosítani kell az ehhez szükséges takarmánybázist. Olyan adottságaink vannak a kukoricatermesztésben, hogy a nagyüzemi gazdálkodás segítségével a termésátlag tekintetében túlszárnyalhatjuk az Amerikai Egyesült Államokat is. Csak rajtunk áll tehát, hogy parasztságunk tapasztalatait egyesítsük a nagyüzem adta előnyökkel. A nagyüzemi gazdaságok megszilárdítására jelentős ösz- rszegeket fordítunk. Továbbra is nagy szükség van azonban arra, hogy sítjük, a ■ pártán belüli demokráciát szélesítjük. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a személyi kultusz soha többé nem térhet vissza pártunkba, közéletünkbe, állaim életünkbe. Ha viszont netán akadnának egyesek, akik azt hiszik, hogy most valamiféle általuk kívánt »liberalizálódás« következik, s azt gondolják, hogy újra eljött az »ő idejük«, érezni fogják népi demokratikus állam- rendünk erejét, tapasztalni fogják, mennyire tévednek. a termelőszövetkezeteit maximálisan felhasználják saját erőiket is. Az állattenyésztésben, a Isis- termelésiben nem lebecsülhető a háztáji gazdaságok szerepe és feladata. V ízhálózatunk, valamint a Tiszántúl egyes részein előtörő hőforrásaink az öntözéses gazdálkodáshoz és a melegágy! kertészethez biztosítanák jó alapot. E téren különösen nagy jelentősége van a helyi erők felhasználásának, a helyi kezdeményezések támogatásának, az, egyszerűbb anyagok és eszközök alkalmazásának. Igen fontos, tsogy wáractess termelőszövetkezetben meglegyen a kellő számú munkaerő. További erőfeszítéseket kell tehát tennünk, hogy <f falusi fiatalság jóval nagyobb mértékben vegyen részt a közös munkában. Ä fiatalságot az új eljárások lelkes követőivé kell nevelnünk. Erre van is hajlandóság a falusi fiataloké ban. Most példáiul hirtelen szűknek bizonyulnak azok a mezőgazdasági technikumok, amelyeket a korábbi években be sem tudtunk népesíteni. A nak régi, meggyökeresedett formái és módszerei elöl ment a városba, ahol ma még — a különélés költségeit is számítva — rendszerint nagyobb jövedelemhez jut, mint egyes gyenge termelőszövetkezetekben. Ahol erős a szövetkezet, (■Folytatása a 2, oldalon) Szocialista iparunk tervezett fejlődésének kulcskérdése a műszaki színvonal emelése, a termelékenység fokozása és olyan gyártmánystruktúra kialakítása, amely elsősorban munkaigényes; amelynek termelése gazdaságos, és mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon jól értékesíthető. Tervünk maximálisan számol a nemzetközi munkamegosztás nagy előnyeivel. Tervünk megvalósításának alapvető kérdése a mező- gazdasági termelés föllendítése. A szocialista átszervezés első nagy eredményei már az idén megmutatkoztak: a magyar mezőgazdaság történetében — országos átlagban — ebben az évben értük el először a 10 mázsán felüli holdankénti búzatermést. Fontos feladatunk, Kállai Gyula beszéde további részében részletesen szólt ötéves tervünkről, amelynek fő politikai ’célja — s ezt egész népünk magáénak vallja, és egyöntetűen követi —i a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, és áttérés a fejlett szocialista társadalom építésére. A fő feladat most a termelőszövetkezetek megszilárdítása, hogy minden termelő- szövetkezet erős, virágzó, jól gazdálkodó szocialista nagyüzem legyen. A szocializmus alapjai lerakásának folyamatát a Föl kell lendítenünk a mezőgazdasági termelést nép elfogadta, és töretlenül köHa jól dolgozunk, hazánk a második ötéves terv időszakában szocialista köztársaság lesz,
