Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-31 / 307. szám
r * Somogy/Néplap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 60 PILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVin. ÉVFOLYAM 307. SZÁM VASÁRNAP, 1961. DECrMBER 31. A Rippl-Rónai Múzeumban Befejeződött megyénk villamosítása <4. <** Az asszony előtt (5. 0) A II. Békekölcsön sorsolása (g. Mai számunk tartalmából: Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt irtat SZIRMAI JENŐ B oldog űj esztendőt... Ebbe a mondatba tömörül mindaz a vágy és óhaj, amely az emberek millióinak szívéből fakad, amikor üdvözlő lapjaiké telefonon és személyesen kifejezik jókívánságaikat ereuine- nyekben gazdag és békés új esztendőben legyen része minden embernek a földön. Az új esztendő küszöbén szokás hasszabb-rövidebb számvetést készíteni az elmúlt évről. Az 1961-es esztendő kiemelkedő _ eseménye volt a Szovjetunió kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amely világtörténelmi jelentőségű munkát végzett azzal, hogy kidolgozta, elfogadta a kommunizmus építésének programját A kongresszus megtisztította az utat a személyi kultusz minden maradványától, hogy a párttagság és a nép szilárd egységben építhesse a kommunizmust. Bátran mondhatjuk, hogy nemcsak a szovjet nép, hanem az emberiség programja az, amelyet a XXIL kongresszus megalkotott. Jelentős eredménye a szocialista és a kapitalista tábor között folyó harcnak, ■ hogy a leninizmus tanításainak szellemében a szocializmus és a kapitalizmus békén-. egymás mellett élésének politikáját folytatva elértük — és ezt értsük is meg —, hogy békében él az emberiség. Erejével és igazságával, a békeszerető emberek támogatásával a szocialista tábor megakadályozta, hogy a kapitalizmus és a szocializmus viszonyát a békés versenyről a háborús kont'lib •tus mezejére vigyék. Ez nem jelenti azt, hogy az imperializmus jellege megváltozott. Változatlanul megvan rabló, hódító jellege, de megváltozott az erőviszony, és szerencséje ■ a népeknek, hogy van Szovjetunió és szocialista tábor, amely mindent megtett és megtesz az emberiség és a béke érdekében. A z 1981-es év munkában eltelt, gazdag esztendő volt. Ekkor fogadta el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. majd az országgyűlés a második ötéves népgazdasági tervet, és kezdtük meg ennek végrehajtását. E terv megjelölte legfontosabb feladatainkat az iparban, a mezőgazdaságban, a művelődés területén, s nagyszerű jövőt mutat népünknek. Az ipari termelést öt év alatt 48—50 százalékkal növeljük. A mezőgazdaságban 22— 23 százalékkal termelünk többet 1965-ben, mint 1960-ban. A tervidőszakban a reálbér 16— 17 százalékkal emelkedik, s 250 ezer új lakást építünk stb. Ezek a célkitűzések azt mutatják. hogy érdemes második ötéves tervünkért doloozni. 1961-ben teljesítettük nép- gazdasági tervünket. S nemcsak országosan, hanem Somogybán is jelentős eredmények születtek tavaly. Értünk el bizonyos előrehaladást az iparfelíesztésben. Több új üzem kezdte meg működését: Kaposváron a Világítástechnikai Vállalat telepe és a laka- tosáru-üziem Marcaliban a Finommechanikai Vállalat kihe- lyezett üzemrésze. Bővült a Kanos-' ■ h Ruhaüzem. a Mértékutáni Szabóság stb. Az ipari termelésben teljesítettük a megyére háruló népgazdasági tervet és első ízben a terme- jékpr-vsógre vonatkozó mutatókat is. A mezőgazdaság szocialista átszervezését teljesen befejeztük. Termelőszövetkezeteink döntő többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult. A közös gazdaságok kétharmada milliós saját tiszta vagyonnal rendelkezik. A szövetkezetek fejlődését a rossz, aszályos időjárás bizonyos mértékben visszavetette. Ennek következtében számos tsz-ben csökken a részesedés. A termelőszövetkezetek többsége a természeti csapás ellenére megfelelően erősödik, és jól gazdálkodik. Kalászosakból most értük el az eddigi legmagasabb termésátlagot. Búzából például átlagosan 10 mázsát adott egy-egy hold. A termelőszövetkezetek teljesítették éves áruértékesítési előirányzatukat. Több kenyérgabonát, tojást, sertést, szarvasmarhát és baromfit adtunk a népgazdaságnak, mint bármikor. A művelődéspolitikai irányelvek végrehajtása helyes irányban halad. Jelentős eredményeket értünk el az állami oktatásban, az ismeretterjesztésben. A lapjában véve eredményes esztendőt hagytunk magunk mögött. A sikerek a somogyi munkások, parasztok, értelmiségiek jó munkáját dicsérik. Az eredmények mellett néhány, hiba is tapasztalható. Szóljunk ezen a helyen is róluk. Egyes üzemekben láza a terv- és a munkafegyelem; nem tudják megfelelően megszervezni a termelést, sok az állásidő, és az anyagellátásban zavarok keletkeznek. Mindebből bizonytalanság, kapkodás származik. Több üzemben, különösen a helyiipari vállalatoknál nincs kidolgozva egyes gyártmányokira a gyártási technológia, és nem egy helyen, ahol van is ilyen, az is már elavult. Egyes esetekben a termékek nem korszerűek, nem versenyképesek, és a kereskedelem nem szívesen veszi át őket. A műszaki fejlesztésben bátrabban kellett volna előrejutni. Sok üzemünk kiselejtezett gépekkel dolgozik, vállalataink mégsem hasznosították az úgynevezett ÖCSI-hitelt. Az építő- és vasiparban több helyen tapasztalható lógás, ténfergés. A termelőszövetkezetekben még nem használják ki a nagyüzemi lehetőségeket. A gazdálkodás színvonala egyes tsz-ek- ben alacsony. Egységnyi területről kevés termést takarítanak be, ez egyrészt a tsz-veze- tés, másrészt a tagság egy részének rossz hozzáállásából is fakad. Egyes termelőszövetkezetek még drágán állítják elő a tejet, a húst. Ezek ellenére azt mondhatjuk, hogy az eredmények voltak a jellemzőek az élet minden területén a múlt évben Somogy megyében. Az eredményeket azonban tokozni lehet és kell is. A hiányosságokat pepiig biztosabb kezű, határozottabb vezetéssel meg kell szüntetni. Ezért 1962-ben előrelátóbbán. céltudatosabban, jobban teli dolgoznunk. Melyek az 1962-es év legfontosabb feladatai? z iparban két fontos tennivaló vár ránk. Az egyik az. iparfejlesztés, a másik a meglevő üzemek termelésének megfelelő színvonalra emelése. Az ipar- fejlesztés érdekében különös oonddal kell segíteni a múlt években létrehozott új üzemek munkáját. Segíteni kell, hogy lehetőleg már 1962-ben belépjen a termelésbe a Nagyatádi Sodronykötél-gyár. a Barcsi Lakatosüzem. A fejlesztés eredményeképpen 1000—1500 új munkaerőt foglalkoztathatunk az iparban. Az 1962. évi megyei terv a vasiparban 10,3, a könnyűiparban 6, az építőanyag-iparban 7,6 százalékos termelésnövekedést ír elő. Az ipari termelés tervezett emelkedését kétharmad részben a munka termelékenységének növelésével kell elérnünk. Űj iparágunk a vasipar. Az ebbe tartozó üzemeknek mesz- szemenő segítséget kell nyújtani a termelés megszervezéséhez és a szakember-ellátottság megoldásához. A könnyűiparban jól képzett szakmunkásokkal és vezetőkkel rendelkezünk. Segíteni kell a Kaposvári Ruhaüzem, a Mértékutáni Szabóság, a Kaposvári Textilművek és a Nagyatádi Fonalgyár bővítését, illetve rekonstrukcióját, mert ezek az üzemek a termelés fejlesztésében jelentős eredményeket érhetnek el. Számottevő iparágunk az élelmiszeripar. Gyorsabban kell fejleszteni és bővíteni Kaposváron a húsüzemet, a Baromfifeldolgozó Vállalatot & a Nagyatádi Konzervgyárat. Szorgalmazni kell Kaposváron és Tabop a kenyérgyár létesítését a lakosság szükségleteinek kielégítése végett. Az építőiparban törekedni kwir-arra, hogy az új, kórsat ■ rű technológia alapján építkezzenek. A munka minőségének javítását és a határidők megtartását tekintsék legíontosabb célkitűzésüknek. A heiyiipari vállalatokat illetően bővíteni kell a Finom- mechanikai Vállalat szolgáltató részlegét, Kaposváron meg kell kezdem egy autójavító üzem építését és a Faipari Vállalat rekonstrukcióját. Minden üzemben keressenek módot új, korszerűbb termékek előállítására és — a lehetőségen belül — a szalagszerű termelés megszervezésére. A műszaki munkakörben foglalkoztatott dolgozók 6 százaléka végzett. műszaki egyetemet vagy főiskolát, 17 százalékának van középiskolája, 61 százaléka pedig csak általános iskolai végzettségű. Gyorsítani kell a szakmunkás- és a technikusképzést. és lakások biztosításának segítségével is el kell látni mérnökkel üzemeinket. A mezőgazdaságban a múlt éviekben megteremtettük az eredményesebb gazdálkodás alapját. Már 1962-ben el kell érni kát. holdanként a főbb növényfélékben az alábbi ter- mésátlagot: búzából 10—12, őszi árpából 12—14, kukoricából — májusi morasoltban számítva — 16—18, burgonyából 85—100, cukorrépából 120— 150 mázsát. Ezeket a célokat elérhetjük, ha szervezettebben dolgozunk, és jobban gazdálkodunk. Ha röviden, tömören akarjuk megjelölni a legfőbb tennivalókat, akkor a következőket mondhatjuk: A növénytermelésben kövessük azt az aranyszabályt, hogy minden munkát végezzünk el a maga idejében. Csupán ennek eredményeként 10—20 százalékkal növekedhet a terméshozam. A másik fontos feladat, hogy minden mezőgazdasági művelésre alkalmas területet műveljünk meg, és ésszerűen, a célnak legmegfelelőbben hasznosítsuk a termőföldet. Eszerint azon a területen termeljük a különféle növényeket, ahol azok a legnagyobb termést adják. A harmadik irányelv az legyen, hogy gazdaságos állattenyésztési és hizlalási munkál alakítsunk ki és folytassunk az állattenyésztés minden ágában. Ezek a feladatok sok problémával függenek össze. De jelentős részük jó vezetéssel, a tagok megfelelő hozzáállásával megvalósíthatók. A növénytermelésben a minőségi vetőmagvak alkalmazására, a tőszám növelésére, a növényvédelemre kell összpontosítani a fő figyelmet. Megyénkben nagy lehetőség van gyümölcstelepítésre. 1962-ben célszerű 1500— 2000 ka,t. hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítem. Az öntözés si lehetőségeket jobban ki kell használni, és az állami segítség mellett a saját erőt is hasznosítsuk érire a célra. Az állattenyésztésiben a tenyésztő munka színvonalának emelése a legfontosabb feladat. Kisebb, szakemberekből álló kutató csoport segítségével meg kell szervezni az ivadék- vizsgálatot, az utódellenőrzést, és gyorsabb ütemben kell előre jutni — minőségi szelekcióval is — a megfelelő tenyész- törzsek kialakításában. Bátrabban kell folytatni a termelés szakosítását. Adjanak a tsz- ek sokoldalú segítséget a közös állatállomány megfelelő fejlesztése mellett a háztáji állatállomány minőségi feljavításához és takarmányalapjának biztosításához ts. Az is gondot okoz, hogy a gazdasági alakulat új, a tsz- parasztok gondolkodása még a régi. A gép, a kemizálás, a nagyüzem képzettebb, hozzáértőbb embereket kíván. Ezért egyik nagyon fontos feladata mindenkinek, aki ezen a területen dolgozik, hogy segítse és értesse meg a termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal a tanulás szükségességét, mert a szaktudás az egyik föltétele annak, hogy a növénytermelésben és az állattenyésztésben gyorsabban jussunk előbbre. A munkák kellő időben és jó minőségben való elvégzésében jelentős szerepe van az anyagi ösztönzőknek. A megyei pártbizottság erre vonatkozó határozatát minden termelőszövetkezetbe megküldtük. A javasolt anyagi ösztönzők rövid összefoglalása: a terven felüli termái 20—50 százalékát vagy az össztermés 10 százalékát adják prémiumkén t. Mind a kettőnek a munkaegység az alapja. Gyengébb szövetkezeteknek százalékos megoldást is javasolunk: munkaegység nélkül a termés bizonyos hányadát, például a kukorica 25, a réti széna 33 százalékát kiadhatják a tagoknak a munka fejében. Az anyagi ösztönzőkkel kapcsolatban sok vita folyt. Mit kell látni? Ne várjanak tőle csodát, de ne is tekintsék istenverésnek. A lényeg az legyen, hogy többtermelésre ösztönözzön, minél több családtagot vonjon be a munkába, biztosítsa a munkáknak kellő időben és jó minőségben való elvégzését. Tisztázzák az elveket, hogy az részesülhet az anyagi ösztönzőkből, aki családjával együtt egész évben becsületesen dolgozik a tsz-ben. Nem szükséges minden növényfélénél anyagi ösztönzőt alkalmazni, hanem ahol legfontosabbnak tartják, például a kukoricánál, réti szénánál Stb. Áz a helyes, ha a közgyűlés dönti el, hogy milyen-anyagi ösztönzőket alkalmaz, vagy egyáltalán alkalmaz-e ilyeneket. Ezt' szerződésben rögzítsék, mint ahogy azt a marcali járásban kezdeményezték. A mezőgazdaságban a másik fő feladat, hogy a jelenleg is gyenge termelőszövetkezeteknek olyan segítséget nyújtsunk, hogy legalább a közepesek színvonalára emelkedhessenek. E célból többek között lehetőséget kell biztosítani a vetésszerkezet bátor megváltoztatására, Anyagi segítséget kell nyújtani gépek beszerzéséhez, építkezéshez, állatvásárláshoz stb. Itt kell a legbátrabban alkalmazni az anyagi ösztönzőket, és ahol szükséges, segíteni kell a káderproblémák megoldását. A termelőszövetkezeti parasztok a megyei, járási szervek erőfeszítéseit jó munkával támasszák alá, és akkor egy év alatt a gyenge szövetkezetek közepes színvonalra emelkedhetnek. Például a kaposvári járásban az attalai szövetkezet egy év alatt az élenjáró szövetkezetek sarába lépett. Az állami gazdaságokra 1962- ben is nagy feladat hárul. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy bátran alkalmazzák az újat. Sok árut termeljenek. tapasztalataikat adják át a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások pedig a gépjavítást és a kiváló minőségű munkát tartsák legfontosabb feladatuknak. agy lépést kell tenni jVj előre a mű velőd és- i-y politikai irányelvek végrehajtásában, különösen az állami oktatásban. Az általános iskolák körzetesítését előreláthatóan és körültekintően, a lehetőséghez mérten tovább kell folytatni. Mind többen akarnak középiskolában tanulni. Ezt a törekvést helyeseljük és támogatjuk. A középiskolások számát jelentősen növeljük az ősszel, és ahol mód és lehetőség van rá, a középiskolai tantermek jobb kihasználására, több fiatal tanulásának elősegítéséi-e bevezetjük a kettős váltást: a délelőtti és délutáni oktatást. Ezenkívül Kaposváron a lehetőséghez mérten szakközépiskolát és gépipari technikumot szervezünk. Segíteni kell, hogy ez évben megkezdődjön és legkésőbb 1963- ban befejeződjön a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum építése Toponáron. Komolyabban és behatóbban kell foglalkozni a szakmai és az általános műveltséget emelő előadássorozatokkal, népművelési előadásokkal. Ezt a célt szolgálja a téli terv és a munkásakadémiáknak a szak- szervezetek áltál elkészített terve is. Egyesek a szakmai képzés jelentőségét ezen a kereten belül még nem értik, különösen falusi, de egyes esetekben üzemi vonatkozásban sem. Ezért ezt központi kérdésként kell kezelni. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az új esztendőben állami és saját erőből egyaránt új lakások építésére, a város és a községek rendezésére, szélütésére, a víz- és csatomahalózat kiépítésére, illetve bővítésére, a második ötéves tervben Kaposváron és Nagyatádon építendő gázvezeték terveinek elkészítésére. A nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tapasztalatai alapján tovább kell szilárdítani a párt egységét. Harcolni kell a szektás, dogmatikus, a néptől elválasztó nézetek és gyakorlat s a revizionista nézet és gyakorlat ellen, a párt helyes politikai vonalának védelméért. Tovább kell szilárdítani és mélyíteni a párt és a néptömegek kapcsolatát, megteremteni azt az őszinte bizalmon és érdekazonosságon alapuló széles népi-nemzeti egységet, amelyről Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront Országos Tanácsának értekezletén beszélt. Ez az alapja Somogy megyében is feladataink sikeres megvalósításának. Javítani kell a vezetés színvonalát minden szinten: a megyei, járási, községi párt-, állami, tömegszervezeti, tömegmozgalmi és gazdasági szerveknél egyaránt. Alapvető követelmény, hogy a dolgozók széles rétegeit minden területen vonjuk be a vezetésbe; érezzék üzemben és falun egyaránt, hogy az üzemnek, illetve tsz-neli ok a gazdái, és ennek megfelelő felelősséggel és komolysággal is végezzék munkájukat. Sokoldalúan támaszkodjunk a dolgozók széles rétegeire, tanácskozzunk velük, kérjük ki véleményüket a feladatok meghatározásához, megoldásához. A nagy kérdések mellett nem szabad megfeledkezni az emberek problémáiról, és a törvényes lehetőségen belül segíteni kell az emberek ügyeinek gyors és hatékony elintézését. A célkitűzések Somogybán is a lakosság érdekeit szolgálják. Ezért azzal a kéréssel fordulunk megyénk jnunkásaihoz, hogy érezzék at történelmi felelősségüket, üzemükben ennek megfelelően végezzék munkájukat, és segítsék a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. A termelőszövetkezeti parasztsághoz azzal a. kéréssel fordulunk, hogy használja ki mindazt a lehetőséget, amelyet a szocialista nagyüzem nyújt, bátran alkosson családja, faluja, egész népe javára. Egységnyi területről értékesebb és nagyobb termést takarítson be. adjon több kenyeret; húst a népgazdaságnak. Értelmiségünktől azt kérjük, hogy sokoldalúan segítsen a célkitűzések megvalósitásaoan. Városon és falun egyaránt és mindenki a maga területén szaktudásával, népéhez való hűségével keresse, hogy hogyan lehet jobb eredményeket elérni, s ennek révén szebbé, jobbá, emberibbé tenni megyénk lakosságának életét. Ezen a helyen is megemlítem; hogy az alkalmazottakra és a más foglalkozású egyénekre is számítunk a szocializmus építésében. Közös erőfeszítéssel és összefogással meg tudjuk valósítani a megyére háruló feladatokat a termelési feladatokon túl az emberek gondolkodása, tudata formálásában levő feladatainkat is. Hiszen mindenki láthatja, hogy a város, a megye, az ország építéséért, az emberek jólétgért dolgozunk, tevékenykedünk a néppel együtt, a nép érdekében. Bizonyosak vagyunk abba«. hogy céljainkat a város, a falu. népe, a munkások, a műszakiak, a mezőgazdasági dolgozók, a pedagógusok, az orvosok, a jogászok, az iparosok, a nők és a fiatalok egyaránt megértik, és legjobb tudásukkal támogatják. E gondolatok jegyében köszönjük meg megyénk minden lakosának eddig végzett munkáját, és kérjük, hogy az új évben is tudása legjavát adva tevékenykedjen közös céljaink megvalósításáért. Kívánunk megyénk minden dolgozójának sok sikert, eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt
