Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 5g filler AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából: Win. ÉVFOLYAM 305. SZÁM PÉNFER, 1901. DECEMBER 29. Látogatás a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Székházában (3. o.) Otthonunk (5. o.) Klubok a fonyódi járásban (6. o.) A jövő évi tervek teljesítésének föltétele a gyenge szövetkezetek megerősítése és a helyes munkadijazás Deák János megyei mezőgazdasági osztályvezető nyilatkozata A mezőgazdaság időszerű termei éspo li ti kai kérdéseit a közeJmúlfbain vitatták meg Zsémlbétoon a megyei és a já­rási tanácsok elnökhelyettesed, mezőgazdasági osztályvezetői, a kísérleti intézetek, a legjobb állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek elnökei, illetve igazgatói. Az ötéves tervből fakadó legfontosabb tennivaló, kát beszélték meg, és azit, hogy milyen segítség szüksé­ges a feladatok végrehajtásá­hoz. A Somogyra háruló ten­nivalókat Bala tonfoogláron de­cember 11-tői 16-ig vitatták meg a megye összes tsz-ektö- kével. Deák- János, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát arról, hogy a két tanácskozás alapján milyen feladatok várnak megyénk me­zőgazdaságára 1962-ben. — A termelés fokozása az egyik legdöntőbb feladatunk — mondotta Deák elvtárs. — Ezért elsősorban meg ken szi­lárdítanunk, erősítenünk a 60—80 gyengébben gaz­dálkodó termelőszövetke­zetet. Igen nagy tartalékaink van­nak. Néhány példa ennek iga­zolására. A gyenge szövetke­zeteknél az egy holdra jutó bruttó termelési érték 1200 fo­rint alatt van. átlagterméseik 40—50 százalékkal alacsonyab­bak, mint a jól vagy közepe­sen gazdálkodó szövetkezeteké. A következőképpen szerveztük meg a munkát: minden járás­ban a legjobb szakemberekből brigádot alakítottunk. Ök ezeknél a gazdaságoknál ki­dolgozzák a pénzügyi és gaz­dálkodási módszereket, taná­csokat adnak a helyes terme­lési arányokra, a jövedelem­elosztási rendszerre, a hi­telgazdálkodásra vonatkozóan.. A járási brigádterveket előbb egy megyei csoport fe­lülvizsgálja, ® csak azután ke­rülnek a járási vb, illetve a közgyűlés elé. December 10-e körül kezdtük meg ezt a mun­kát, és február végére fejez­zük be. — A járási párt- és tanács- vezetők széles körű kutató­munkába kezdtek a megyében. Még a januári közgyűlé­sek előtt mindenütt meg­beszélik a szövetkezet tag­jaival a premizálás és a munkadijazás formáit, hogy a közgyűlés elé már egy sok véleményen alapuló, kész javaslat kerüljön. Az a tapasz­talat, hogy ahol jó módszert találtak, ott ugrásszerűen emelkedett a termelés. A pó­ton yi Petőfi Termelőszövetke­zetben például egy év alatt 400 ezer forint mérleghiányt tud­tak kigazdálkodni, és különö­sen a kapásokból 30—40 szá­zalékkal többet termeltek. Részletesen kidolgoztuk az 1962. évi feladatokat. Eze­ket januárban, februárban minden szövetkezetben is" mertetjük. hogy a tsz-ek idejében hozzáfoghassanak megvalósításukhoz. Mik a legfőbb tennivalók? 73 tsz-t jelölünk ki vetőburgo- nya-szaporításra. ötven szö­vetkezetben vezetjük be a pillangós takarmányok ágason való szárítását; az ágasokat még a télen elkészítik a tsz- tagok. Tíz szövetkezetben 170—200 holdra gyarapítjuk az öntözhető területek nagyságát. Nyolcezer holdon — elsősor­ban a homokhátakon — vég­zünk talajjavítást, a Koppány- völgyében megkezdjük az eró­zió elleni védekezési munká­kat. 2500 hóid kukoricán vég­zünk vegyszeres gyomirtást, elsősorban azokban a gazdasá­gokban, amelyek munkaerő­hiánnyal küzdenek. Kísérlet­képpen két kaposvölgyi tsz- ben üszőnevelő telepet állí­tunk föd, másutt szarvasmanha- keresztezésd kísérleteket in­dítunk. A nagyatádi járásban és Balatonszentgyörgyön egy- egy új keverőüzem, Csurgón, Karádon, Csokonyavisontán új kel tetőállomások kezdik meg a munkát. 2000 hóid rétet és le­gelőt víztelenítünk. Szövetkezeteink gépparkja mintegy 230 erőgéppel gya­rapodik. Beruházásokra 57 millió forint áll a megye rendelkezésére állami hi­telből. — A bogiári tanácskozásra visszatérve elmondhatom, hogy őszintén, bátran, lelkesen vi­tatkoztak és mondtak véle­ményt szövetkezeteink vezetői. Csaknem kiilanevenen szólaltak fel', többségük hasznos javasla­tot terjesztett elő. A hozzászó­lásokból kiesend ült az a fele­lősségérzet. amelyet a felada­tok nagysága megkövetel az embertől. Most a legfontosabb teen­dő a zárszámadások el­készítése, a jövő évi ter­vek megerősítése. E x munka pontos elvégzése szükséges ahhoz, hogy minden termelőszövetkezet sikerrel hajtsa végre 1962. évi felada­tait. Onos eső, síkosság Csúnya karácsonyi ajándékot kaptunk a természettől Jól megtréfált bennünket az időjárás. Hóra számítottunk, és ónos eső lett belőle. Síkossá váltak az utak, az emberek szinte baiettoztak az utcán. Mit mond a meteorológia? — Mi okozta ezt a szokat­lan december végi időjárást? — érdeklődtünk a Meteoroló­giai Intézettől. — A karácsonyt megelőző napokban a sokévi átlagnál jóval alacsonyabb volt a hő­mérséklet, hazánk- fölött ugyanis nagy kiterjedésű hi­degfront tartózkodott. Az ala­csonyan húzódó légréteg fölé meleg tengeri áramlás érke­zett; megindult az eső, s noha áthaladt a hideg levegőn, nem volt ideje megfagyni,, kikristá­lyosodni. Ezért hullott aztán ónos eső formájában a földre, s itt vastag jégpáncélt alkotott az utakon, mezőkön. Szeren­csére éjszaka havazás kezdő­dött. s így két-három centis hótakaró borítja a somogyi vi­déket. Sőt Siófokon és a Bala- ton-parton a 8 cm-t is meg­haladja a hóréteg vastagsága. 14 tonna sózott homok és 60 tonna salak a kaposvári utcákon — Nem ért készületlenül bennünket az ónos eső, jólle­het nem számítottunk ilyen ■agyméretű síkosodásra. öt kocsink hordta állandóan a só­zott homokot és a salakot. Saj­nos a sózott homok nem vált be, ezért kellett a salakhoz nyúlni. Félő viszont, hogy a rengeteg salaktól nagyon pisz­kos lesz a város. De hát akkor ne bennünket szidjanak majd a nylonharisnyás nők, hanem az időjárást. Szerdán »csupán« 14 tonna sózott homokot és több mint 60 tonna salakot szórtunk szét a városban. Kü­lönös gonddal ügyeltünk pélv dául a kórházhoz vezető út jégtelenítésére — tájékoztatták lapunkat a Köztisztasági Vál­lalatnál. Agyrázkódás, láb- és kéztörés Nagy volt a forgalom a mentőknél és a kórház balese­ti osztályán. A mentők decem­ber 27-én 12 sérültet szállítot­tak a rendelőintézetbe és a kórházba. Mintegy 40 ember szenvedett kéz- és lábtörést, sőt agyrázkódás és koponya- alapi törés is akadt. Se szeri, se száma a bokaficamódásos sérüléseknek és a zúzód ásók­nak. Igen sokan az esést köve­tő napon mentek be a kórház­ba elsősegélynyújtásért. Á háztulajdonosok és házfelügyelők figyelmébe Több helyről érkezett pa­nasz, hogy főleg az Ingatlanke­zelő Vállalat házai előtt nem szórták fel homokkal vagy ha­muval a síkos járdát. Számos háztulajdonos is csak külön fi­gyelmeztetésre volt hajlandó hamut szórni az útra. Megkérdeztük az Ingatlan- kezelő Vállalatot, milyen in­tézkedést tettek, hogy a ház- felügyelők rendben tartsák a járdákat. — Minden házfelügyelő megkapta a síkosság megszün­tetéséhez szükséges sót. Ellen­őreink járják az utcákat, és fi­gyelmeztetik a kötelességükről megfeledkező házfelügyelőket. Korcsolyázó gyerekek az utcán Öröm a tél a gyerekeknek, sokan kihasználják az iskolai szünetet ródlizásra, korcsolyá­zásra. Mióta azonban ilyen sí­kossá váltak az utak, megnö- yekedett az úttesten korcsolyá­zók száma. Eddig még nem ér­tesültünk balesetről. Félő azonban, hogy valamelyik ar­ra haladó jármű megcsúszik fékezés közben, és akkor* be­következik a baj. A szülők, is­merősök, szomszédok figyel­mét szeretnénk fölhívni, hogy szóljanak az úttesten szágul­dozó fiatalokra: hagyják abba a veszélyes szórakozást. P. Gy. Fokozatosan megvalósítjuk a mezőgazdasági nagyüzemekben az áj technológiai és szervezési irányelveket Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Az MTI munkatársa meg­kérdezte Petőházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­test: Hogyan érvényesülnek a második ötéves terv időszalai­ban a tudományos kutatások új eredményei a mezőgazda- sági termelésben? A mezőgazdaság száméra 1960 és 1965 között előírt 22— 23 százalékos termelésnövelés pusztán az eddigi, hagyomá­nyos módszerekkel már nem érhető el. A gazdálkodási módszerek változása, a hagyományos el­járásoknak újakkal való fel­váltása, a gyárszerű termelés világszerte tért hódit a mező- gazdaságban. A technika és a kémia behatolása, a produktí­vabb növény- és állatfajták előállítása új technológiai el­járásokkal párosul, ez pedig megköveteli a termelésszerve­zési elvek és gyakorlat változ­tatását. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének tulaj­donképpeni befejezése most már nálunk is meg­teremtette az új technoló­giai és szervezési irányel­vek fokozatos megvalósí­tásának lehetőségét. Kutatóintézeteinkben, labora­tóriumainkban az utóbbi években sok olyan új módszer alakult ki, és megismertünk sok olyan korszerű külföldi el­járást is, amelyeket a nagy­üzemi gazdálkodás keretei kö­zött 1 most szélesebb körben al­kalmazhatunk, és a mezőgaz­dasági termelés fokozása érde­kében okvetlenül alkalmaz­nunk is kell. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására a nagyüzemi gazdálkodás körül­ményei között és a technika je­lenlegi színvonalán már áz jel­lemző, hogy a termelés haté­kony növelése érdekében a korszerű, új módszerek egész rendszerét kell egy időben bevezetni. Most kezdenek tért hódíta­ni a különböző új takarmány- szárításd rendszerek. Igen jól bevált közülük a forró levegős megoldás, amelynél 600—800 fokon szárítják a zöldibimbó­zás előtt lekaszált lucernát, s így körülbelül kétszer több fehérjét és lényegesen több kardánt őriznek meg, mint a hagyományos szárítás mellett. Ilyen korszerű szárítóüzemek, vagyis az ezek segítségével elő­állítható' lucernaliszt nélkül el­képzelhetetlen a takarmány­keverék-gyártás. amiből pedig 1965-re már 200 000 vagonnyit kell előállítani. Ez teszi lehe­tővé a tudományosan megala­pozott, szinte iparszerű takar­mányozást, többek között azt, hogy az ötéves terv végére az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek közös baromfi­állományát már teljes egészé­ben takarmánytápökkal etes­sék. Ahhoz viszont, hogy ez a takarmányozás valóban haté­kony legyen, új baromfifajtákra van szükség. A hagyományos sárga magyar tyúk természetesen továbbra is igen jól tartható a háztáji gazdaságokban, a nagyüzemi baromfi farmokon viszont a to­jástermeléshez leghom-, a pe- csenyecsdbe-előaílitáshoz pe­dig hibrid állományt kell tar­tani. Erről szintén nagyüzemi módon kell gondoskodni, ezért az ötéves terv során minden megyében létrehozunk egy olyan 50 000—100 000 darabos baromfigazdaságot, amely to- vábbszaporítja a kialakított te- nyészvonalakat, és elegendő számú naposcsibével látja el az üzemeket. A második ötéves terv anya­gi bázist is biztosít a tudomá­nyos eredmények gyakorlati realizálására. Ezt mutatja a fenti példa is, de bizonyítják olyan tények is, mint az, hogy 1965-ben már 190 kiló műtrágya jut egy holdra. Ez lehetővé teszi például, hogy a kukorica holdanként! tőszámát a mostani átlagos 9000—10 000-ről 20 000—24 000- re emeljük, s ez — természe­tesen megfelelő agrotechnika mellett — már egymagában 18 —20 mázsás álagtermést ered­ményezhet. Ha ehhez még hoz­závesszük a hibrid vetőmag és a vegyszeres gyomirtás széles körű alkalmazását és a beta­karítás gépesítésének megkez­dését, akkor láthatjuk, hogyan alakul ki néhány év alatt a kukoricatermesztés egészen új rendszere. Az egész mezőgazdaság szá­mára előirányzott emelkedésen belül az állami gazdaságokban 1960-hoz viszonyítva öt év alatt 54 százalékkal kell a termei növelni. Az ilyen gyors ütemű növekedés már valósággal ipa­ri színvonalat igényel a veze­tésben és a szervezésben. Eh­hez már a gyárakéhoz hasonló fegyélemmel kell érvényesíteni azt a technológiát, amely — a rendelkezésre álló tudományos adatok és kísérleti tapasztala­tok szerint — a legtöbb ter­més lehetőségét biztosítja. Né­hány nagy* állami gazdaságban az idén kísérletképpen kiala­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott Apró Antal, a Minisztertanács elnökihelyet­tese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa varsói ülésszakának munkájá­ról és a magyar kormánykül­döttség tevékenységéről. A kitettük az ennek megfelelő vezetési-szervezési struktúrát. Itt megszűntek az üzemegysé­gek és létrejött az üzemági ve­zetés. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy üzemág vezetői és dolgostól alaposan megismerjék a hozzájuk tartozó növények igényét, termesztésének teljes folyamatát, s azt jobban a ke­zükben is tarthatják. A szakosítás szerinti üzem­ági vezetés — az eddigi kísérletek tapasztalatai szerint — 25—. ! százalék­kal emeli a munka terme­lékenységét. A tudományos eredmények széles körű gyakorlati alkal­mazásának legfontosabb fölté­tele a nagyüzemi gazdálkodás^ de szükség van ehhez megfe­lelő »közvetítőkre« is. Az öt­éves terv idején több szerveze­ti intézíkedés biztosítja ezt. 1962 eledétől a kutatóintézetek gazdaságait átlagosan 6000— 12 000 holdra, vagyis az álla­mi gazdaságok átlagos mére­teire bővítjük, egyes ágazati — például az állatteny észtési vagy a szőlészeti — kutatóintézetek részére pedig hasonló méretű bázisgazdaságokat jelölünk ki. Ez lehetővé teszi, hogy a la­boratóriumi és kisparcellás vizsgálatokat azonnal, szerve­zetten és a kutatók közvetlen irányitása alatt kövessék a nagyüzemi kísértetek, S ígyL az új módszerek gyorsabban juthatnak el a gyakorlathoz. Ugyanezt a célt szolgálja a me­zőgazdasági fajta- és termelés­technikai minősítő intézet lét­rehozása, amely — a nemesí­tett növényfajtákhoz hason­lóan — az állatkeresztezéseket, az új állatfajtákat, valamint az agro- és zootecbnikai eljáráso­kat is kipróbálja és értékeli. Üj kezdeményezés a kísérleti intézetek kihelyezett kutató csoportjainak szervezése. Ezek a csoportok egy-egy nagyüzem­ben vagy tájegységen dolgoz­nak, s tudományos munkáju­kat a helyi problémák megol­dásával kapcsolják össze. Ezek és más intézkedéseink meg­gyorsítják a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősö­dését, s elősegítik, hogy a tu­domány mielőbb közvetlen termelőerővé váljék a magyar mezőgazdaságban is — fejezte be nyilatkozatát Petőházi Gá­bor miniszterhelyettes. (MTI) kormány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács a munka­ügyi miniszter előterjesztésére úgy határozott, hogy az ifjú­ság pályaválasztásának meg­könnyítése érdekében országos pályaválasztási felvilágosítást, illetőleg tanácsadást kell szer­vezni. A kormány rendeletet ho­zott, amellyel a kisiparosok je­lenleg is érvényben levő, be­tegség esetére szóló, önkéntes biztosításának ellátását a Szakszervezeti Társadalombiz­tosítási Központ hatáskörébe utalta. A Minisztertanács Katona Antalt, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter helyettesét, aki egészségi állapotára való tekin­tettel nyugdíjaztatását kérte, e tisztségéből) felmentette és egyidejűleg Prieszol 1 Józsefet közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettessé kinevezte. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Egyesüli- a szabási Győzelem és a Zöldmező TermelőszöveEkezet Csütörtökön együttes köz­gyűlést tartott a két szabási termelőszövetkezet. A Győze­lem és a Zöldmező tagjai egy­öntetűen megszavazták azt a javaslatot, hogy egy szövetke­zetben egyesülnek. Az egyesí­tett másfél ezer holdas közös gazdaság a Béke nevet viseli. A tagság Merencsics - .zsefet elnökké, Mátyás Józsefet nedig elnökhelyettessé választotta meg. Az új vezetőség a gyűlés után azonnal munkához fogott, és rövid időn belül átdolgoz­zák a már elkészített termelé­si terveket. A Nagyatádi Járási Tanács nevében ’ *. a vég­rehajtó bizottság elnöke adott hasznos tanácsokat, és kívánt sikeres munkát az új, szám­arányban is megnövekedett t- ‘kezet tagjainak és vezetőinek. A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents