Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
SOMOGYI IfBPLAP 4 Vasárnap, 1961. december M. Az 1962. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszertanács a legutóbbi ülésén megvitatta és jóváhagyta az 1962. évi népgazdasági tervet. A jövő évi terv meghatározásánál a koimány számításba vette az ez évi terv teljesítésének eredményeit és tapasztalatait. A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1961. évi fejlődése összhangban áll a második ötéves terv fő célkitűzéseivel. Az ipari termelés gyors ütemben emelkedett, a korábbiakhoz képest javult a tervszerűség. Jelentősen emelkedett a muijka termelékenysége. Célszerűbben használták fel a beruházási eszközöket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények alapján a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a szántóterület 9b százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A szocialista ipar termelése — nem végleges adatok szerint — mintegy 12 százalékkal haladja meg az 1960. évit, és kb. 3,5 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél. A gépek és termelő berendezések hatékonyabb kihasználása, a javuló munkaszervezés, valamint a munkanormák korszerűsítése révén sikerült elérni, hogy a termelés emelkedésének mintegy kétharmad rész<l — a terv célkitűzéseinek megfelelően — a termelékenység emelkedése útján jött létre. A minisztériumi iparban az egy fő egy munkanapjára jutó termelés az 1960. évihez képest — várhatóan — 8 százalékkal magasabb. A mezőgazdaság az idén a szokatlanul aszályos időjárás következtében a tervezettnél mintegy 8—9 százalékkal termelt kevesebbet. Különösen a burgonya és a takarmánynövények terméseredményei voltak kedvezőtlenek. A kenyérgabona-fajták terméseredményei kedvezőek voltak. Jelentős mértékben gyarapodott a termelőszövetkezetek közös állatállománya. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutatkozott meg abban is, hogy az idei igen kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaság össztermelése alig maradt el a tavalyitól. Bár mezőgazdasági exportunk a tervezettnél kisebb volt, és jelentős mennyiségű terven felüli mezőgazdasági behozatalra szorultunk, a külkereskedelmi terv várható teljesítése a tervezettnél kedvezőbb. Az ipari termelés ugyanis az előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett, s ez lehetővé tette az ipari exporttervek túlteljesítését. Az 1961. évi nemzeti jövedelem — jóllehet az ipar hozzájárulása a tervezettnél nagyobb volt — a mezőgazdasági termelésben nagy károkat okozó aszály miatt előreláthatóan valamivel kisebb mértékben nő, mint ahogy a tervben szerepelt. Ezzel összefüggésben a lakosság életszínvonala a tervezettnél valamivel kisebb mértékben emelkedett. Mivel népünk jó munkája nyomán ez évben a népgazdaság több területén a vártnál kedvezőbb eredmények születtek, s ez részben ellensúlyozza az aszály következményeit, a kormány úgy határozott, hogy az 1962. évi népgazdasági tervben a második ötéves terv fő célkitűzéseinek' megfelelő fejlődést irányozhatunk elő. A jövő évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatait a következőkben ismertetjük. Ipar A szocialista ipar termelése az 1961. évi várható színvonalhoz képest 8 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés szerkezete az ötéves terv által meghatározott irányban változik. Ennek megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődést ír elő a terv a gépiparban (10,9 százalék) és a vegyiparban (15,1 százalék). A gépiparon belül különösen gyorsan nő a híradástechnikai ipar (17,5 százalék). A népgazdaság szükségleteinek kielégítésében, a nemzetközi árucsere-forgalomban az ipar szerepe 1962-ben is tovább fokozódik, ezért a termelés emelését — összhangban a második ötéves terv célkitűzéseivel — a legszorosabban egybe kell kapcsolni a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításával, a gyártmányösszetétel javításával, az egyes termékeik korszerűsítésével. Az alapvető népgazdasági érdekek megkövetelik, hogy az ez évinél is nagyobb legyen a terv- szerűség, egyenletesebbé váljék az árukibocsátás. A terv kimondja, hogy az ipari termelés emelkedésének kétharmad részét 1962-ben is a munka termelékenysége emelésének útján kell biztosítani. A termelékenység tervezett emelése megköveteli a létszám, a munkanorma, a bérés munkafegyelem ez évi eredményeinek további szilárdítását, főként pedig a műszaki fejlesztés meggyorsítását és a termelés minden szintjén megfelelő műszaki szervezési intézkedések kidolgozását. A munka termelékenységének emelésével, a fajlagos anyagfelhasználás megjavításával, általában a fokozott anya gta karékosságga 1 a termelési költségszintet a minisztériumi iparban 1,9 százalékkal kell csökkenteni. Mezőga fdusájj A mezőgazdaság termelését a terv az ez évinél 9—10 százalékkal magasabb színvonalon állapítja meg. A növénytermelési terv' a kenyérgabona vetésterületének 7,5 százalékos, ezen belül a búza^vetís- területánek 10,5 százalékos növelését irányozza elő. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona és a takarmánynövények termelésére kell fordítani. Az állattenyésztési terv a tehénállomány 1,2 százalékos, a kocaállomány 5,4 százalékos, a juhlétszám 8,7 százalékos növelését írja elő. Az ez évi aszály okozta takarmányellátási ehézségek miatt az állati termékek termelése — főként az év első felében — alatta marad a szükségleteknek. A terv — a hazai termelésből és az importból származó takarmány takarékos felhasználásával — megteremti az állatállomány további növelésének lehetőségét. A mezőgazdaság 1962-ben az 1961. évinél 16,9 százalékkal több műtrágyát, 6940 traktort, 3735 traktorokét, 1500 gabona- vető gépet, 1250 gabonakombájnt, 3000 fűkaszát kap. Nagy hozamú búzafajtákat, 700 000 kh-on vetünk; a kukorica vetésterületének 65—70 százalékán hibridfajtákat termelünk. A terv szerint 38 000 kh-on telepítenek szőlőt és gyümölcsöst. Az öntözött terület 55 000 kh-dal bővül, 150 000 holdon végeznek talajjavítást. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv az ez évinél 11,4 százalékkal magasabban irányozza elő. Közlekedés Póthitelből toldalék Az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés, valamint a külkereskedelmi forgalom növekedésével összhangban a közlekedés áruszállítási feladatai 8,8. százalékkal emelkednek. A terv azzal számol, hogy a személyszállítási teljesítmények szintje 3,8 százalékkal lesz magasabb az 1961. évinél. A hírközlés fejlesztésében a távbeszélő- és a televízióhálózat kiépítése áll előtérben. Üzembe helyezik a budapesti új Ferenc távbeszélőközpontot, befejezik a Dunántúl északi felét besugárzó Kab- hegyi televíziós adó építését. Húszezer forint noth Ítélt kapott a Böhönyei Általános Iskola arra a célra, hogy a szolgálati igazgatói lakás utcára néző üveges bejáratát befalazhassa, mivel ez a megoldás igen »hideg<--nek bizonyult. Ám a póthitel összegének felhasználása folytán nemcsak azt a munkát végezték. el, amit korábban engedélyeztek a pénzt' —i segítség mellett. A nemrég épült új böhönyei iskolának kétszobás igazgatói szolgálati lakásához hozzáépittetett eijy harmadik szoba talán éppen olván alavon, hogv a póthitelből erre is tellett. teháf felhasználtak az utolsó krajcárig. Most aztán ott díszeskedik az új iskolaépület végében az országúira bámulva a toldalék, nemcsak arról téve tanúbizonyságot. hogy nem tartjuk meg bővítéseinkkel a stílusegységre való törekvés követelményeit. hanem azt is bizonyítva, hogy nem elegendő megvizsgálni a póthitelkérelmek jogosultságát, megadni a pót hitelt, hanem fel- használását is szemmel kell tartani. Korunk emberének nemes betegsége, hogy mind többet kíván az élettől az életben. Ez így jó, így helyes. Nyilvánvaló, hogy a munka, a hivatás által valami helyiségbe szólított ember, aki albérletben él, arról álmodik, hogy neki is lesz valamikor egy zuga, ami az övé. Természetes, hogy az egyszobás lakások tulajdonosai a család és az igények növekedésével kétszobás lakásért folyamodnak. S igaz ez a többre való törekvés tovább is. De... ha csak azt veszem számba, hogy hány nevetőnknek nincs még egyszobás szolgálati lakása sem a megyében, akkor nem tudok tapsikolni a leleményességnek, aminek eredményeként ~ma a böhönyei iskola igazgatói lakása háromszobás. Még olyan áron is, hogy az iskola képe így olyan, mint a dagadtra pofozott etm- ber orcája. Ott éK-.eiv. k\'í!c o vér p.gv toldalék, ami félig-medd’g leg 'vilit, hiszen pót.hitelt kaptak rá, Tévedés ne essék, most vem az következik mondandómban, hogy bontsuk le a toldalékot. Húszezer forint van a falakban, és ezt-nem százalékolha- juk le holmi bontással. Viszont megszívlelendő nagyon a példa: illetékeseink kísérjék szigorúbb figyelemmel a hasonló célokra igényelt pénzösszegek felhasználását, és ne tegyenek engedményeket! Nemrég zajlott le Budapesten a magyar építőművészek országos tanácsiozása. Sok mindenről szó esett ezen a — végig az ország gazdagítása, szépítése szellemében lefolyt — tanácskozáson. Volt ott szó az új város- és faluképek kialakításáról is. Sok gyűrűt vet még az idő, mire a tanácskozáson elhangzott okos és korszerű tervek megvalósítást követelőén válnak napi munkánkká. De addig is nem árt már jó előre vigyáznunk, hogy ami új, abban ne legyen nyoma stílus-zagy válásnak! Az országút, ami mellett a böhönyei új iskola van, nagy forgalmú útvonal. Az idegenek közül bizonnyal sokan »megcsodálják« az isko’a impozáns épületére rakn't »dudort«. Ne fordítsuk félre mi se a fejünket. Nézzük csak, és valahányszor szögezzük le, hogy így nem szabad »bővíteni«... L. L Külkereskedelem A külkereskedelem tervezett áruforgalma 1962-ben mintegy 10 százalékkal lesz nagyobb) mint az 1961-es. Az áruforgalom 72 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Várhatóan tovább szélesednek kapcsolataink a nem szocialista országokkal is, közöttük különösképpen az önállóság útjára lépett, ma gazdaságilag még gyengén fejlett országokkal. A kivitelen belül — az ipar szerkezeti változásának megfelelően — 43 százalékot tesz ki a gép- és finommechanikai termékek aránya; az összes behozatal több mint 65 százaléka az ipar és a mezőgazdaság anyagellátását szolgálja. Tekintettel a külkereskedelemhez fűződő jelentős érdekre, a minisztériumoknak és a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy minél több gazdaságosan előállítható, exportra alkalmas, magas műszaki színvonalú terméket bocsássanak a külkereskedelem rendelkezésére, másfelől pedig az importanyagokkal messzemenően takarékoskodjanak. Beruházás, építőipar Az otthonos, jól fölszerelt könyvtár vonzza az olvasókat Tanácselnökök és könyvtárosok megbeszélése Siófokon nek segítségével közelebb kerülhetnek az emberekhez! Különösen a felnőtt olvasók érdeklődésének felkeltésére kell sok munkát kifejteni.-Az olvasást könnyebben megk ed vettethetik veftük, ha a falu* vezetői példáit mutatnak az olvasásban. A tanácselnökök és a köm-v tárosok megállapították, hogy a legtöbb faluban még igen nagy lehetőség van az olvasók számának növeiesére, hiszen olyan községben is, mint például Balatonföldvár, a lakosságnak csak hét százaléka olvasója a könyvtárnak. Ha a 'amácsok és a könyvtárak minden tőlük telhetőt megtesznek, a könyvtár falun is elfoglalhatja azt a helyet, amely jelentőségénél fogva ma megilleti. A Siófoki Járási Könyvtár és a járási tanács eszmecserére hívta meg a falusi tanácselnököket és népkönyvtárosokat. Az értekezlet összehívása azért vált szükségessé — mint Kell ner Béla, a Megyei Könyvtár vezetője hangsúlyozta —, mert napjainkban rendkívüli módon megnőtt a könyvtárak . tudatformáié szerepe. Ahhoz, hogy feladataikat teljesíthessék, az kell, hogy a tanácsok minden tőlük tolietőt megtegyenek továbbfejlesztésükért A siófoki járásban is — ahol pedig a legkedvezőbb megyénkben a falusi könyvtárak helyzete (20 községből 19-nek van saját könyvállománya) — sok még a tennivaló. Elsősorban — mint a járási könyvtár vezetője beszámolójában megemlítette — megfelelő helyiségeket kell a könyvtárait rendelkezésére bocsátani. Nem szabad elnézni, hogy egy falusi könyvtár valami félreeső helyiségben megtűrt szekrényből álljon. Mostoha bánásmódnak kell tekinteni azt, ahogy például a kőröshegyi tanács kezeli a könyvtár ügyét. E községben olyan íűthetetlen helyiségbe költöztették a könyvtárat, ame'yben a könyvtáros kucsmában kénytelen kölcsönözni. A falusi emberek olyan könyvtárakat látogatnak szívesen, amelyek a központban vannak, s amelyekben ke’- lem esen, otthonosan érezhetik ■ragukat. A válogatás lehetőségének megteremtése a másik ’ nagy feladat. A könyvállomány minőségét úgy lehet javítani, ha a tanácsok a községfejleszrtési alapból folyamatosain fordítanak pénzt könyv vásárlására, ügyelve a megfelelő választékra. A tapasztalatok szerint a falusi emberek érdeklődése az utóbbi időben megnőtt az új magyar, a szovjet irodalom, a népszerű ismeretterjesztő és szakkönyvek iránt. Zamárdi- ban megértette ezt a tanács, és 1962-ben 15 ezer forintot fordít könyvvásárlásra. Bála- íonkilitiben azonban nem használják föl a helyi erőket az állomány gyarapítására. Sok olyan község is van a járásban, ahol úgy növelik a könyv- állományt, hogy a rendelkezésre álló pénzt egyetemi nívón megírt, drága könyvek megvásárláséra fordítják. Ugyanezért a pénzért három-öt drá- a könyv helyett 15—20 vagy ótven olyat vehetnek, amelyek számot tarthatnak érdeklődésre. A kedvező föltételek megteremtésén kívül — állapították meg a tanácskozáson — szük- sé" van a könyvtárak tartalmi munkájának megjavítására is. Ha az ötéves tervre előírt 20 zúzalékkal növelni akarjuk az olvasók számát, akkor a könyvtárosoknak fel kell használniuk minden olyan lehetőéget (közgyűléseket, községi tanácskozásokat stfo.), amelyekVédefté nyilvánítják a fa-matuzsálemeket Az erdőgazdaságok tervszerűen felkutatják és térképeiben megjelölik a területükön levő, védelemre érdemes ó-eg fákat. Ez alkalommal nemcsak a fik helyét és fajtáját határozzák meg, hanem a törzs- és koronaméretöket, a magasságot és a védelem érdd-ében szükséges intézkedéseket is. A Bakony, a Bükk, a Mátra és más hegységeink faőriásalrál katalógus készül, amelynek alapján a Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánítja a fa-matuzsálemeket. Tgy gondoskodnak többek között a 350 éves tápai nagy nyárfa, a 400 éves balatoncsicsói bükk védelméről is. (MTI) A terv a beruházások összegét az ez évi várhatónál 16 százalékkal magasabban, 34,8 milliárd forintban állapítja meg. Ebből ipari beruházásokra 15,2 milliárd forintot, a mezőgazdasági beruházásokra 6 milliárd forintot, a közlekedésre 3,6 milliárd forintot, az állami lakásépítésre 2,6 milliárd forintot fordítunk. A terv nagy fontosságú feladatként jelöli meg a beruházások további koncentrálását, s ennefk megfelelően a beruházásokra előirányzott összeg mintegy 90 százaléka már folyamatban levő beruházásokra jut. A terv' 168 nagyobb létesítmény 1962-ben történő befejezésével számol. A többi között befejeződik az Ajkai Erőmű bővítés''; a Sajószöged— Zugló távvezeték, a bánhldai trafóállomás, elkészül a -Barátság« kőolajvezeték magyarországi szakasza, a Hungária Vegyiművek marónátronüzeme, a Csepeli Csőhegesztő Gyár, .a tatabányai mészmű- ákna kemencéje, befejeződik a gyógyászati segédeszközök gyárának modernizálása, elkészül a nyíregyházi almatároló. a fehérgyarmati kórház, a kecskeméti szálloda stb. Az országos építőipar építés-szerelési tevékenysége a beruházási, felújítási és karbantartási előirányzatoknak- megfelelően 12 százalékkal emelkedik. A terv az építőipar dolgozóitól az építési idők és költségek további csökkentését várja Életszínvonal, kuHnrális, szociális feji«' d *s A terv a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékos emelkedése mellett a lakosság fogyasztási alapjának 4 százalékos növekedésével számol. A bérből és fizetésből élők reál- jövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának egy főre jutó mennyisége ugyancsak kb. 2,5 százalékkal nő. A terv a kiskereskedelmi forgalmat az 1961. évinél mintegy 4 százalékkal magasabban irányozza elő. 1962- ben az ez évinél több húsféleség, tojás, tejtermék kerül forgalomba. Egyes időszakokban azonban ezekből az árucikkekből a lakosság növekvő igényeit mégsem lehet teljes mértékben kielégíteni. Burgonyából, hagymából, zöldségfélékből az ellátás az új termésig a jelenlegi szinten marad. A kereskedelem 1962-ben az ez évinél több mélyhűtött és konzervárut, déligyümölcsöt és gyarmatárut, tartós fogyasztási cikket, pl. hűtőszekrényt, centrifugát, rádiót, motorkerékpárt és bútort, valamint tüzelőanyagot hoz forgalomba, A terv 1962-ben — állami és lakossági eszközökből — mintegy 47 000 lakás felépítését'irá- nyozza elő. Kívánatos ennek túlteljesítése. Minden érintett területen törekedni kell az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Az egészségügyi ellátás javítására — a biztosítottak számának gyors növekedésére tekintettel — a kórházi ágyak száma 1600-zal gyarapodik. A szakorvosi rendelés óraszáma 5,2 százalékkal nő. 1962-ben mintegy 9000-rel több óvodás gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. A terv csaknem 700 általános és középiskolái osztályterem felépítésével számok A népművelési célokra előirányzott összeg az előző évinél mintegy 25 százalékkal magasabb. A terv szerint befejeződik a hajdúszoboszlói közműépítés, a salgótarjáni vízmű bővítése, megkezdődik Kecskemét csatornázása, folytatódik Veszprém, Miskolc, Debrecen, Ózd, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok és Győr közműveinek építése. • * • Az 1962. évi terv sikeres végrehajtása végett a Minisz- tertanécs kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy a terv előírásainak következetes megvalósításához szükséges intézkedéseket' dolgozzák ki. (MTI) A Berzencel Szociális Betegotthon 1962. január 1-vel PÖLVESZ HABOM SZAKKÉPZETT APOLÖNÖT. Jelentkezés írásban az otthon vezetőjénél, Berzencé i. (4057) jókarban levő 250 CI21^*C8 Pannóniát a Bizományi Átruházón keresztül megvásárol o a TOPONÁRI NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS i4065)
